Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. október L Barnaul lói Sopronkőhidáig Egy inlernacionahsia hős életútja Az internacionalista har­cosok sorában kivételes sze­rep jutott Pataki Ferenc­nek, a polgárháború és a második világháború hő­sének. Tanító volt, mikor 1914-ben megkapta a behí­vóparancsot, felvette a tar­talékos tiszti egyenruhát, és elolvasta az újságban azt a kétes hírnévre szert tett császári és királyi jóslatot, amely győzelmet és békét ígért „mire a lomb lehull”. — Fogságot senki sem ígért — de Pataki Ferenc az elsők között került ha­difogságba. Itt — a krasz- nojarszki táborban — is­merkedett meg a bolsevi­kok eszméivel, és itt kezd­te szervezni a hadifoglyo­kat. A magyarok között nagv tekintélye volt a tanítóból lett szerkesztőnek, — de felfigyeltek rá ellenségei is. Amikor a fehérek — hosz- szú, elkeseredett harcok árán — elfoglalták Krasz- nojarszkot. az elsők kö­zött tartóztatták le, a „magyarok szerkesztőjét”, s felültették a halálvonatra. A fehérek által megszállt városokból hetenként in­dultak a halálszerelvények, a rossz, marhavagonokból átalakított kocsikba zsú­folt foglyokkal. Á halálvonat utasa Aki életben maradt, a halálát végén, a Szem- jonov atamán hírhedt bör­tönébe került, pataki Fe­renc elkerülte a halálraítél­tek és az atamán foglyai­nak'sorsát: soha nem ér­kezett meg Szemjonov bör­tönébe. 1919 őszén, amikor a szerelvény robogott célja felé; a partizánok megállí­tották a vonatot, és kisza­badították a foglyokat. A kocsik a cseremuhovói bá­nyamedence közepén. Bar- naulban rekedtek meg: a bányavidék — akkor Szovjet-Oroszország egyik legfontosabb szénmedencé­je — a partizánok kezében volt. a foglyok — nem sokkal régebben még krasznoiarszki harcostársak — között nagy tekintélye volt Patakinak. A parti­zántörzs is ismerte a szer­kesztő elvtársat”, — s be­választották a helyi Forra­dalmi Bizottságba. Rövidesen Moszkvába vitték; vezető munkatárs­nak nevezték ki a belügyi népbiztosságra. Később egyetemi katedrát kapott. a Az első partizánparancsnok De a Fáklya — egykori szerkesztője nem érezte jól magát az egyetemi ka­tedrán akkor, amikor ta­nítványai a frontra mentek, s a szovjet néppel együtt harcoltak a betolakodó fa­siszták ellen. A „venger- szkij professzor” is front- szolgálatra jelentkezett; s bevetették a — partizán­frontra. Magyarokból, oro­szokból, ukránokból toboi-- zott csapatát szállító repü­lőgépek vitték a Kárpátok fölé: s a partizánok 194.1 tavaszán szerencsésen föld­re értek, Huszt közelében. Pataki Ferenc lett az el­ső magyar partizáncsapat parancsnoka. A kispesti t ff ■■ A vctmorok A csendőrök támadási szándékairól is időben hírt kaptak; a partizántörzs le­leményesen működő „kém­szolgálata” mindent időben jelentett. Pataki Ferenc, aki Krasznojarszkban. Bar naulban, a Cseremuhovói medencében tanulta az il­legális munka abc-jét, ki­terjesztette működési kör­zetét Ungvár környékére és Pest-re is. Többször járt Budapesten; kapcsolatot te­remtett a kommunisták­kal, a szervezkedő ellenál­lás vezetőivel. Katonái is jártak pesten: az egyik ilyen portya hozta a bal- szerencsét. Pataki rádiósát Kispes­ten igazoltatták a vámőrök — ők találták meg nála a ' rádió-adókészülék néhány alkatrészét. A vámőrök nem is foglalkoztak sokat vele; a foglyot a „bűnje­lekkel” együtt átadták a politikai rendőrségnek. A rendőrök fáradhatatlanok voltak: s addig verték a rádióst, amíg mindent meg­tudtak tőle. Közben a Kárpátokban nap mint nap életjelt ad­tak magukról a partizánok: a megtámadott csendőrőr­sök, a szétvert gépkocsiosz* lopok híre gyorsan terjedt Ez is sürgette a katonai hatóságokat, mikor összeál­lították a partizánok ellen felvonuló osztagot. Kegyetlen, ember-ember ellen vívott harc után ke­rültek be a csendőrök a védelmi vonalak mögé. Orosz karabélyok, ukrán géppisztolyok és magyar gránátok kaszának a pa­rancsnoki harcálláspont kö­rül. Pataki Ferencet is fegyverrel a kézben fogtál: el. Azt a csendőrőrmester!, aki az akciót vezette, so­ron kívül tábornokká lép­tették elő. A foglyokat a budapesti Margit-körúti katonai fog­házba vitték; itt kínozták őket — itt mondták ki fe­lettük a halálos ítéletet is Eddig a történészek is úgy tudták: annyi más har­costársukkal együtt itt ts végezték ki őket. De Pata­ki Ferenc szerkesztő, egye­temi tanár és partizánpa­rancsnok sorsa ott teljese­dett be. ahol a magyar sza­badság és függetlenség má­sik harcosáé: Bajcsy-Zsi­linszkv End'rA's _ kőhidán. Krajczár Imre Janus nádor-- a mai Besenysxug gyűrűje Besenyszög (a falutelepü­lés) területét hajdan két víz­folyás szedte át, a Millér és egy abba csatlakozó erecs- ke, amelynek ma már csak a kiszáradt medre látható. A vízfolyás letelepedésre alkalmassá tette a területet. A régészeti leletek a vízpart melletti vízmentes magasla­tokról kerülnek elő, így fe­deztünk fel az elmúlt évben régészeti lelőhelyet a Szol­nokról a faluba veze'ő mű- út bal oldalán, az úgyneve­zett Kockalaposon. p M’llér bal partján, a Kenderföld- parton és a másik partján, a Templomháton. A legkorábbi régészeti le­letek a Kockalaposról és a Templomhátról valók. Itt már az újkőkorban. körül­belül hatezer évvel ezelőtt is éltek emberek. Ök hono­sították meg ezen a tá­jon — a maguk pri­mitív eszközeivel a földmű-, vetést és ők nevelték az el­ső háziállatokat. Eszközké­szítési technikájukat a csi­szolás jellemezte. A Temp­lomhátról került elő egy, a maga nemében páratlan szép ségű, hatalmas, 22 cetimé­ter hosszú kőbalta. A7t a népet, amely először telepe­dett le Besenyszög helyén névről nem ismerjük, hi­szen nem volt írásuk. Csak hátrahagyott kultúrjavaik kerültek a leletkivizsgálá­sokkal. ásatásokkal birto­kunkba. Ahol megfordultak, mindenütt azonos módon díszítették edényeiket, enrő] a jellegzetességről a „vonal­díszes kultúra” népének ne­vezték el őket. A rézkorban hnzánk terű. létén élt mindkét egymást követő néo, a bodrogkeresz- túri kultúra földműves és a péceli kvltú-a balkáni eredetű állattartó nénének hagvatékát megtaláljuk a Kockalaposon, ahol az em­lített két nép egv-egv cso- portia a vonaldíszes kultúra n énén eV itt állott faluja he., lyére települt. Bronzkori településre uta­ló leletek a Kenderföld- partról kerültek elő. A bronzkor ide települt né­pei használták először azt a fémet, amely a lágy réz­zel ellentétben ki tudta szorítani a kőeszközöket a használatból, az antimón és réz ötvözetéből keletke­zett bronzot. Vaskori leletet a falu te­rületéről nem ismerünk, de a besenyszögi határhoz tar­tozó Fokorú pusztáról ha­zánk legszebb kora-vasko­ri fejedelmi lelete jutott- el a Nemzeti Múzeumba, — benne a fejedelem arany torquese, arany karperecé, széles aranylemezből ké­szült öve és a ruházatát díszítő arany és bronz gombok. A Kenderföldparton le­vő bronzkori telep helyé­re a Perzsia határvidéké­ről származó nagyállattar­tó nomád szarmaták tele­pedtek. Temetőjüket még nem ismerjük. Az i. u. I— IV. századig eredménye­sen szálltak szembe a ró­maiakkal, s azok emiatt Tassxosx Livuditisx: nem tudták az Alföldet provinciájukká tenni. A honfoglaló magyarok is alkalmasnak találták le­telepedésre a vízzel bőven ellátott, legelőkben gazdag területet. Egy digózással megbolygatott, X. századi temetőjükből előkerült ezüst és bronz ékszerek gazdaságuk bizonyítékai. 1893-ban a falu határában került elő máig egyetlen XII. századból való arany nádori pecsétgyűrűnk, raj­ta IANUSZ (Jánusz) fel­írás és-a király helyettesé­nek portréja. Hogyan ke­rült a földbe, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy az Árpád-kori Szentivány fa­lu lakosai, mert akkor még nem Besenyszögnek hívták a falut, az ezerszázas évek­ben Janus nádor jobbágyai voltak. A falu egyik gaz­dasági központja lehetett a nádor birtokainak, s a Templomháton, még feltá­ratlanul, egyelőre régész ásójától nem háborítva pi­hennek Szentivány romjai. Selmeczi László Egyszerű emberek története Vékonypadlású az otthoni ház, A tető majd.’ elrepül... A konyháiban csak egy vödör áll - mosakodáshoz. Mint megboldogultat Üljük körül az asztalt, S a törtüvegű ablakon Éjszaka, eső, s az Idő óvakodik be. Gyári munkás a fiú, S a lány ara nem lesz. • • Ilyen házakban szültek minket. Itt nőttünk föl, Álmodtunk, szerettünk. És küzdöttünk. Ennyi a históriánk. Ferenc Győző fordítása Reformáció a katolikus egyházon belül M. P. Mcsedlov: A mai katolicizmus fejlődése című könyvének ismertetése A II. VATIKÁNI ZSINAT, AMELY 1962 ÉS 1965 KÖZÖTT ZAJLOTT LE, A VILÁG SOK ORSZÁGÁ­BAN FELKELTETTE A KÖZVÉLEMÉNY ÉRDEKLŐ DÉSÉT, MCSEDLOV KÖNYVE A SZOVJET IRODA­LOMBAN ELSŐKÉNT FOGLALKOZIK MÉLYREHA­TÓAN A ZSINAT EREDMÉNYEIVEL. SZERZŐJE SZOVJET TUDÓSÍTÓKÉNT RÉSZT VETT A ZSINAT MIND A NÉGY ÜLÉSSZAKÁN. DE KÖNYVE KO­RÁNTSEM ZSURNALISZTIKA! RIPORT. HANEM A MAI KATOLICIZMUSNAK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK­BEN VÉGBEMENT VÁLTOZÁSAINAK TUDOMÁ­NYOS MARXISTA ELEMZÉSÉT ADJA. A SZERZŐ ISMERTETI A ZSINAT DOKUMENTUMAIT, A ZSI- NATON SZERZETT EGYÉNI BENYOMÁSAIT. A külföldi megfigyelők „forradalomnak” nevezik azokat a változtatásokat, amelyeket a legutóbbi zsi­nat a katolikus egyház ideológiájában. struktúrá­jában ^ és politikájában hozott. ^ Ügy vélik, hogy az egyház tartalma és külső formája gyöke­resen megváltozott, az egyház korszerű lett s ma már lépést tud tartani a XX. századdal, s annak szellemi, társadalmi és po­litikai követelményeivel. Első pillantásra ez az ér­tékelés indokoltnak látszik. XII. Pius pápa óta, az utóbbi nyolc évben, a ka­tolikus egyház arculata va­lóban megváltozott. XII. Pius lényegében ugyanazo­kat a társadalmi és politi­kai nézeteket vallotta, mint a múlt században IX. Pius pápa. Mindenfajta újítás­nak és társadalmi haladás­nak ellensége, Hitler és Mussolini tisztelője és a hidegháború szócsöve volt. Valóban nagy a különbség, amikor összehasonlítjuk őt VI. Pál pápával, aki tevé­kenyen síkraszáll a viet­nami békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, he­lyesli a kommunisták és a katolikusok dialógusát és az egyházi kérdésekben korszerű álláspontra he­lyezkedik. objektív természetű okai vannak. Az elsőhöz tarto­zik az egyház XXIII. János pápa előtti, kommunistael­lenes prédikációinak kudar­ca, annak a politikának a kudarca, amely során szo­lidaritást vállalt az impe­rializmus és a nemzetközi reakció legagresszívebb erőivel, s ezzel aláásta az egyház hatását a hívő tö­megekre, nemcsak a szo­cialista tábor országaiban, hanem a nyugati kapitalis­ta országokban és a har­madik világ országaiban is. Az objektív okokhoz a má­sodik világháború után be­következett jelenségek .tar­toznak: a széles tömegek társadalmi aktivitásának felébredése, á demokratikus és szocialista mozgalmak növekedése, a lakosság kü­A dogmák De mindez „forrada- lom”-e? Megváltoztatja-e ez az új „Irányvonal” a katolikus vallás lényegét? Mi az újítások célja, és leg­fontosabb feladata? A szer­ző rámutat, hogy a vallási tudat szférája, noha elsza­kad a reális élettől, szin­tén fejlődik, és az itt vég­bemenő változásokat vég­eredményben azok a társa­dalmi és gazdasági viszo­nyok határozzák meg, ame­lyek egv adott időszakban a társadalomban megvan­nak, A szerző egyben etalé­^2 új irányvonal okai lönféle rétegeinek, köztük a hívőknek balratolódása, a kommunizmus győzelmei és a tudományos, műszaki fejlődés. Ezek a tényezők együttesen elősegítették, hogy az egyház elszigete­lődjék, mindenekelőtt a munkásosztálytól, az értel­miségre gyakorolt befolyá­sa korlátozódjék, csökken­jen a vallásosság a hívők körében és a fiatalság el­távolodjék az egyházfői. A II. Vatikáni Zsinat ar­ra volt hivatott, hogy le- küzdje ezeket a nehézsége­ket, s megerősítse a katoli­kus egyház pozícióit és be­folyását a mai világban. Épp ezt a célt szolgálták a zsinat által elfogadott programszerű és strukturá­lis újítások: a liturgia re­formja. a társadalmi kér­dések rugalmasabb megkö­zelítése. a kúria reformja, a kolonializmus és a faj­üldözés elítélése, a lelki- ismereti szabadság elvének elismerése, valamennyi ke­resztény egyház egyesítésé­re, az összes vallások egy­séges frontjának létrehozá­sára és a kommunizmussal folytatandó dialógusra irá­nyuló törekvések. rém változnak keztet arra, hogy ez a fej­lődés a meglévő dogmák, fogalmak és kategóriák ke­retei között zajlik le, s e dogmákat az egyház törté­nelmének különböző szaka­szaiban különféleképp ér­telmezik. A hivatalos dogmatika keretei korunkban annyira szűkké váltak a hatalmas társadalmi változások értel­mezése szempontjából, hogy az egyháznak, ahhoz, hogy ne veszítse el a kap­csolatát a nyájjal, sok fon­tos katolikus dogmát felül kell vizsgálnia. A hívő tömegek tudatá­ban csökkent a vallás dics­fénye amiatt, hogy a kato­likus egyház a kapitaliz­musba és az imperializmus­ba vetette minden remé­nyét, ezért teljesen helyes az a jellemzés, hogy a ka­tolicizmus mai fejlődése sa­Az egyház A szerző megjegyzi, hogy korunkban a katolikus egy­ház elvesztette monolit jel­legét, és az egyházban el­lentétes áramlatok alakul­tak ki. Kik képviselik eze­ket az áramlatokat? Első­sorban a „megújhodás”, a demokratikus” változtatá­sok és a korszerűsítés hí­vei. Ennek az áramlatnak a legradikálisabb képvise­lője XXIII. János pápa volt. De a „megújhodás” hívei között túlsúlyban vannak a mérsékeltek, s ezek döntő hatást gyakorol­tak a zsinat határozataira. A másik áramlatot a zsinaton a fanatikusok kép­viselték, akiket vaskalapo­soknak, konzervatívoknak és tradicionalistáknak is neveznek. Vezetőjük Al­fredo Ottaviani kardinális. Mint a szerző megjegyzi, a fanatikusok a legharcia- sabb imperialista körök ér­dekeit és nézeteit képvise­lik. a hidegháború szításá­ra törekednek, azt akarják, hogy az egyház ma is az inkvizitor szerepét játssza, szocialistaellenes agresszív tevékenységet folytasson és hajtóvadászatot indítson a szocializmus és a kommu­nizmus ellen. A zsinaton a fanatikusok ugyan kisebb­ségben voltak, mégsem sza­bad lebecsülni befolyásukat, elsősorban a felső papság körében, például Olaszor­játos reformáció időszaka. De r->íg a XVI. században társadalmi-politikai válság idézte elő a reformációt, amely a katolicizmus ellen irányult és a protestantiz­mus keletkezéséhez veze­tett, addig a mostani, egy­házon belüli reformáció a katolikus egyház kezdemé­nyezéséből folyik. belső harcai száqban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban. A szerző rámutat, hogy a legutóbbi Vatikáni Zsinat lökést adott a katolicizmus keretein belül folyó refor­máció kibontakozásának, és hangsúlyozza, hogy a mai világ változásait tükröző „újító” tendenciák értéke­lése a marxista kutatók elsőrendű feladata. A mai vallási ideológia kritikája megköveteli azoknak a vál­tozásoknak és fordulatok­nak tüzetes ismeretét, ame­lyek ma a katolikus egy­ház kebelében végbemen­nek. Ha nem látjuk ezeket a változásokat és a vallási doktrína elmélyülő válsá­gát, azért a doktrínáét, amely valamilyen új for­mában próbál fennmaradni, és nem vesszük számításba, hogy az egyház eltávolodott a „kereszteshadjáratok” és a „boszorkányüldözés” egye­nesvonalú politikájától, fi­gyelmen kívül hagyjuk a társadalmi jelenségek kon­krét történelmi megközelí­tésének elemi követelmé­nyeit. A szerző egyben óva int attól, hogy túlértékel­jük ezeket a jelenségeket, mert ez „eltévelyedésbe^ Milyen körülmények és okok váltották ki a kato­likus egyház „megújhodá­sát” és „új irányvonalát”? A könyv szerzője rámutat, hogy ennek szubjektív és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom