Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-08 / 238. szám
Péter és Lucifer A mennyországot a pokoltól elválasztó kapu elromlott. és Szent Péter Luciferrel tárgyal: — önnek kell megjavítania — mondja a kulcsár. — Eszem ágában sincs — feleli az ördög. — Akkor bírósági útra terelem a dolgot — heves- kedik Szent Péter. — Ahogy jónak látja, kérem, de figyplmeztetnem kell, hogy minden ügyvéd a kezemben van! — Nem esetem, túl férfias ezzel a hosszú hajjal. Én megmondtam neki, ő válaszolt nekem ... Amikor beléptem, megmondtam. hallottam, hogy sofőrhiány van, szeretnék elhelyezkedni. Közöltem, hogy minden gépkocsitípus (motorkerékpár, személy- és tehergépkocsi, földgyalu, repülőgép, daru és motoroshajó) vezetéséhez értek. Továbbá megmondtam, hogy hárommillié kilométert teljesítettem baleset- mentesen. Ö azt válaszolta, hogy ez ragyogó eredmény, s tulajdonképpen már alkalmazott is. Továbbá kijelentette, hogy csak úgy mellékesen érdekli miért mondtam fel előző munka- he1 vemen. Én erre közöltem, hogy őszinte természetű ember vagyok, ami a szívemen, az a számon. ö hangsúlyozta, hogy az ilyen embereket meg kellene becsülni, barátjának szólított és vállon veregetett. Én nem tagadtam, hogy ott nem szerettek engem, mivel megbíráltam Hubác- ková takarítónőt, továbbá, keményen megbíráltam az uzsonnát beszerző Smido- vát, továbbá azért sem szerettek. mivel megalkuvás nélkül kiteregettem a konyhai alkalmazottak hibáit és azt, hogy nem mosogatják el rendesen az evőeszközöket. ö azt válaszolta. hogy helyesen jártam el, mivel a hiányosságokkal szemben kíméletleneknek kell lennünk, s látja, hogy előző munkahelyemen nyilvánvalóan sógorság-komaság uralkodott. amit a legmagasabb helyek már többször elHozzószólásunk a Néplap terjesztési kampányához ítéltek. Továbbá kijelentette; meggyőződése, hogy azóta az említett hibákat már kiküszöbölték. Én közöltem vele, hogy nem történt semmi, kivéve azt, hogy engem balosnak bélyegeztek meg, akinek rossz a viszonya a munkás- osztályhoz, s ezzel kizártam magam a kollektívából. amely iobb holnapunkon fáradozik. ő kijelentette, hogy ezt hívják demagógiának, hogy olyan csuka vagyok, amelyik az ő halastavukban jól fogja magát érezni, megölelt, kávét főzött nekem, s az íróasztalából eredeti szilvapálinkát vett elő. Én megemlítettem, hogy ü zemany a gtakarékos Sággal 850 OOO-et spóroltam meg. hogy ezt vállalom náluk Is. ö közölte, hogy a régi főnökeim tulajdonképpen hülyék voltak, hogy Ilyen kitűnő sofőrt elengedtek, s javasolta, hogy tegezöd- jünk, utána egv üveg wis- kyt húzott elő, a titkárnő zenét keresett a rádióban és táncoltunk egyet ő ki jelentette, hogy Ilyen káderrel, mint én vagyok, az új gazdasági modellt egy csapásra bevezethetik. Elmeséltem neki, hogy a megtakarított benzinen az igazgatót és a titkárnőiét kellett hordanom víkend- re, s hogy ezt a disznósá- got képtelen voltam elviselni és az egyik értekezleten mindent kipakoltam. Továbbá közöltem, hogy eredménnyel, mert az igazgatót és a titkárnőjét azonnal elbocsátották. ö azt válaszolta nekem, hogy majd levélben értesítenek, mikor foglalhatom el a helvemet. Eme a levélre a mai napig is ''•<’"rik. O. Z. Ki hogyan beszél? Birkózó: Félvállról. Borbély: Habozva. Bukott diák: Ismétlésbe bocsátkozik. Búvár: Mély értelemmel. Céllövő: Célzattal. Fagylaltárus: Hidegen. Hordár: Választ várva. Időjós: Vésztjóslőan. Kertész: Kertelve. Kocsis: Magas lórólj Csapos: Hosszú lére eresztve. Remete: Magában. Repülős: Számyalóan. Súlydobó: Dobálódzik a szavakkal. Szakácsnő: Velősen. Szoprán: Fennhangon; Turista; Tájszólással. Tűzoltó: Tüzesen. Ügyvéd: Üggyel-bajjal. üveges: Átlátszóan. Vadász: Vadakat mond. Varrónő: Egymásba ölti a szavakat. V°-vp<!7: Maró gúnnval. ÖNKRITIKA — Azért szeretem a mesterségemet, mert soha nem látok egy műsoromot sem. * — Ne menj messzire, nemsokára ebédelünk Megkezdődött a vadászszezon ZSÁK MANY A 7 HUMORA HALAK Kanadában egy kiállításon (nem a világkiállításon) bemutatták, hogy miként alszanak a különböző népek. Az angolok párnát tesznek a fejük alá, a japánok deszkát, a kínaiak gyékény szőnyeget, a hinduk viszont hálózsákot használnak. A Jász-Kun Kakas alvásszakértőjének megfigyelése szerint — mi magyarok — legszívesebben Űrkutatók Látszik, hogy ez “gy civilizált bolygó! munkahelyünkön alszunk karosszékünkben. ☆ Komoly mellékletünk augusztus 5-1 számának kitűnő sportrovatában olvastuk, hogy eltűnt az 1954- ben alapított Nagykun Kupa, amiért az előző vasárnapon keményen összecsaptak a nagykun városok s az izmos atléták egy hasábra való eredményt értek el birtoklásáért. Előkerül... nem kerül? Ki tudja? A jeles serleg legutóbbi birtokosa biztos fenékig ürítette g utána megfeledkezett arról, hogy illik utána az üre« poharat a pultra visszatenni. ☆ Egy rosszul menő vállalat Igazgatója panaszolta a napokban: — Karosszékrekedésem van. ☆ — Hogy mert ebbe az utcába behajtani? Nem vette észre hogy Itt csak egyirányú forgalom van? — Azt észre vettem, csak a törzsőrmester elvtársat nem; Egy csuka tanítja kicsinyeit: — A legfontosabbat tőlünk tanulták az emberek; Azt, hogy a nagy hal megeszi a kicsit. ☆ — Nálunk mégiscsak másképp van, mint az embereknél — büszkélkedik a kis keszeg. — Lám, milyen nagy ez a Harcsa elvtárs. mégsem jár motorcsónakon ... ☆ Egy halacskának sikerült elmenekülnie a falánk csuka elől. Meghúzódik egy part menti vízinövény tövében, ahol egy másik halacska megszólitja: — Hogy van, kedves elvtársam? — Semmi baj! — feleli egy kicsit lihegve még. — Ügy élek, mint hal a vízben .. i ☆ > Családi körben üldögél a pontymama. Ott van férje Is és százezernyi csemetéje. — Az emberek — újságolja a mama —•, feltalálták a fogamzásgátló szereket ... — És te örülsz ennek? — csodálkozik a pontytata. — Hogyne örülnék! Kevesebb lesz a horgász, >. ☆ A halász kiemeli a halat a vízből. A halódó ponty felsóhajt: — Pedig szerettem volna még megélni, hogy az MTE bejut az NB I/B-be. — Megtisztítsam az utcára nyíló ablakokat Is?
