Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-29 / 256. szám

ím. október SS. mOUiOK MUGxíJ. NÉPLAP f Munkahelyi eszme­cserék, szakmai konferen­ciák, baráti beszélgetések százezrei bizonyítják, hogy gazdaságirányítási rendsze­rünk korszerűsítése, re­formja egész társadalmunk ügye lett: milliók gondja. A pártszervezetek, a gazdasá­gi vezetők, a propagandis­ták s a társadalmi szerveik vezetőinek tájékoztatása mellett immár a legkisebb munkahelyen is folyik a dolgozó emberek tájékozta­tása, a munkájukat, kere­setüket, körülményeiket érintő részletek átfogó megbeszélése, megvitatása. Százezrek vettek részt a nyáron szervezett pártna­pokon, csoportos beszélge­téseken, brigádgyűléseken. Figyelmet érdemel, hogy számos pártszervezetben munkahelyenként, társadal­mi rétegenként, s az em­berek érdeklődési körének megfelelően dolgozták fel a reformmal összefüggő legfontosabb helyi kérdése­ket. Kitűnően beváltak, megannyi fenntartást és bizonytalanságot tisztáztak a népművelőkkel, pedagó­gusokkal, egészségügyi dol­gozóikkal folytatott beszél­getések. Mindenütt jó ha­tást váltott ki az emberek­ben, kedvező irányban be­folyásolta a tömeghangula­tot, hogy számos eszmecse­rének, vitának a közvetlen munkahelyi vezetők voltak az előadói, vitavezetői. A reformot övező nagy társadalmi érdeklődés fel­hívja azonban a figyelmet a tömegekkel folytatott eszmecsere, a közvélemény­formálás és tájékoztatás né­hány fogyatékosságára Is. A pártszervezetek helyesen fi­gyeltek fel arra, hogy egyes gazdasági vezetők tevékeny­ségében még mindig sok a tétovaság, az utasításvárás, az egsézségtelen óvatosko­dás, Olyan kérdések eseté­ben is megmutatkozik ez, amikor a világos vállalati koncepció kialakítása és an­nak a dolgozókkal való megvitatása csak elősegít­heti és meggyorsíthatja a hatékony cselekvést. A má­sik negatívuma a reform­mal összefüggő politikai tö­megmunkának az, hogy he­lyenként túlzottan általá­nosságokban mozog a tájé­koztatás. Előfordul az is, hogy egyes gazdasági veze­tők — informáltságukat te­kintve — nem tartanak lé­pést az elhatározott köz­ponti intézkedésekkel, s eb­ből következően elégtelen munkatársaik és a dolgo­zók tájékoztatása. Jogosan teszik szóvá a pártszervezetek, hogy nem mindig elég átgondolt, s nem mindig elég alapos a különböző gazdasági intéz­kedések politikai hatásá­nak és következményeinek felmérése és elemzése. A negatív jelenségek között utalni kell arra is, hogy a sokrétű véleménycserék mellett is maradtak ki olyan társadalmi rétegek, ahova még nem jutottunk el a reform emberi kiha­tásainak konkrét és világos megmagyarázásával. Külö­nös figyelmet érdemelnek itt olyan rétegek, mint a kereskedelmi dolgozók, há­ziasszonyok, művészek, be­járó dolgozók. Mindezek mellett a munkások és a szövetkezeti dolgozók alap­vető tömegei őszintén bíz­nak a reformban, több szervezettséget, tempósabb és hatékonyabb munkát várnak, tőle. Pártszerveze­teinkben általános az a vé­lemény, hogy ez a bizalom a dolgozó embereket még figyelmesebb meghallgatá­sával, a vállalati döntések­be való bevonásával —, rövid úton alkotó aktivi­tássá és szilárd meggyőző­déssé változtatható. Lénye­gében ez a feladat áll ma a pártszervezetek tömegpo­litikai munkájának közép­pontjában, A tömegpolitikal munka tartalmi kérdései­nek sorában a legelső he­lyen áll a helyi, vállalati munkával konkrétan össze­függő intézkedések politi­kai kihatásainak elemzé­se s magyarázása. Alapve­tő politikai, termelési igény­ként jelentkezik, hogy minden egyes munkahelyei: ismerjék, értsék a dolgozók az adott terület tevékeny­ségét, jövőjét érintő szer­vezeti, gyártmányfejleszté­si, műszaki fejlesztési, bé­rezési, munkaszervezési in. tézkedéseket Tudják, ért­sék az emberek, hogy mi történik körülöttük. Ez pe­dig c9ak ügy biztosítható, ha magasfokon megvalósul a gazdálkodási, termelési folyamatok kihatásainak igényes politikai elemzése. Mindez alaposabb tájéko­zottságot, és rátermettséget követel a gazdasági veze­tőktől. — és a gazdasági, politikai ég erkölcsi célok együttes érvényesítését Nincs „csak" gazdasági in­tézkedés. — ilyen, vagy olyan összefüggésben vala­mennyi döntés kihat az emberekre. Ez pedig már politika! Mindebből követ­kezik, hogy a pártszerveze­teknek. a kommunistáknak a dolgozó emberek mel­lett magasfokú politikai szervező munkát kell vé­gezni a gazdasági vezetők körében is. Olyan munka­helyi légkört és közhan­Bizalom és meggyőződés Nemzetközi grafikai kiállítás a Damjanich Múzeumban A Német Demokratikus Köztársaság az Intergra- fik 67 kiállítással másodízben hirdetett grafikai se­regszemlét a világ művészei között Nemzetiségre, faj­ra vagy nemre való tekintet nélkül felhívást intézett valamennyi képzőművészhez, hogy a béke jegyében egv közős nyelven, a grafika nyelvén szóljanak a világról, a világhoz. Az összegyűlt hatalmas anyag híven szol­gálja a rendező szervek célját közvetíti a föld vala­mennyi népének békevágyát. A Szovjetuniótól Mexi­kóig, Japántól Spanyolországig ezt bizonyítja ez a művészeti körkép. Kitörölhetetlenül őrzi az emlékezet a világháború borzalmait s a legkülönbözőbb stílus­ban és formában fogant alkotásokat a „soha többé" akarata egyesíti. A berlini szemle után a vándorkiállítás először ha­zánkban került bemutatás­ra. Tíz napon keresztül a Műcsarnokban láthatta kö­zönségünk a kitűnő nemzet­közi anyagot S, hogy Szol­nok város is megismerhesse a neves gyűjteményt a Damjanich Múzeum mun­katársai közel félezer mun­kából válogatták ki azt az SO művet, amelv kellően reprezentálja az íntergrafik 67 színvonalát A grafika, más képző- művészeti műfajokhoz ha­sonlóan magán viseli a kor jellemző stílusirányait tük­rözi az aktuális művészeti áramlatokat. S miután a XX. század fő jellemzője a változás, az útkeresés, a különböző művészeti irá­nyok egymás mellett élése — a jelen kiállítás anyagát úgy rendeztük, hogy a főbb stílustörekvések helyet kap­janak. A realista koncep­ciók mellett a szimbolista, szürrealista alkotók, a non- figura ti vitás képviselői mel­lett az expresszionizmus művészei egyaránt helyet kapnak. S bemutathatjuk a kiállítás keretében mú­zeumlátogató közönségünk­nek a magyar származású Viktor Vasarelyt, az op-art egvik fő képviselőjét, aki­nek „Kék négyzet” című műve az irányzat reprezen­táns darabja. Vásárhelyi Viktor 1908-ban születet Pé­csett, művészeti tanulmá­nyait Budapesten végezte. 1930-tól él és dolgozik Pá­rizsban. Sokszor díjazott kiváló grafikusi munkássá­ga mellett az utóbbi évek­ben az op-art irányzattal vált híressé, amelyet geo­metrikus elemekre épülő díszítő motívumai miatt különösen a női divat ka­pott fel. A tárlaton a világ egyik legnagyobb élő művész­egyénisége, Pablo Picasso hEestő és modellje” című alkotásával szerepel. A kis­méretű remekmű számot md a mester ragyogó rajz- tadóeáról, az aqua tin ta­technfka lehetőségeinek maximális kihasználásáról, s ízelítőt ad a rá jellemző formai és kompozíciós sajá­tosságokból. Japán, koreai, jugoszláv és svéd grafiku­sok mellet a magyar mű­vészeket Kass János „Aus- witz” rajza képviseli. A franciák közül két kiváló művészt mutat be a gyűjte­mény. A szürrealista indu­lásé André Massont, aki folt-formákkal és színek­kel érzékeltetett „Vidék­ével jelentkezik, és Jean- Louis Viard-t, akit látomá- sos „Elsüllyedt katedrális” című képe képvisel. Az el­tárgyiasult világ rideg visszhangja a cseh Jiri John „Napfogyatkozás" és „Enyészet" című, képi asz- szociádókra épített mun­kája A szimbolizmus jegyében fogant a nyugat-berlini Zeidler „Halott méh’-e, vagy a fiatal kubai Rafael r Zarza ragyogó rajzi, gon- 1 dolatgazdag „Bikaviadal- őrület” kompozíciója. A mindennapi élet egy­szerű és ünnepi eseményei jelentkeznek a vietnami, dán, bolgár, angol, indiai művészek lapjain. A szov­jet kiállítók az aktuális események reakciói mellett témáikkal szintén vissza­nyúlnak a múltba is. Illa­rion Nekrassov két képét az űrkutatás eredményei ihlették. Illarion Golizyn alkotását a fiatal kémiku­sok munkássága inspirálta. Vitali Lentschin expressziv linoleum metszete az Auró­ra győzelmét idézi. Gulianz Wardsi „Háború" című li­tográfiája pedig azt mutat­ja, hogy a szovjet művé­szekben is él a háború emléke. Az íntergrafik 67 anya­ga a nemzetközi grafika él­vonalbeli művészeinek fel­vonulása. A kiállított szí­nes litográfiák, metszetek, tusrajzok, karcok a műfaj ezerfajta technikai lehető­ségeit igazolják. Képet ka­punk a világ sokféle nem- aetének. népének sajátos összetételű kultúrájáról, egyéni vonásairól Egyben tisztán érzékelhetjük a kü­lönböző stílusáramlatok ha­tását, tovább élését, formá­lódását De egyvalami meg­döbbentően közös, lüktet minden művészben, vala­mennyi formatörekvésben. Egy gondolat, egy fő tarta­lom, amely a legkülönbö­zőbb formákban is testet ölt — a háború elleni til­takozás gondolata. Ez fűzi egybe a román Grigorescu, a spanyol Renau, az argen­tin Zelaya, az ausztrál Sell- bach, s a magyar Kass János munkásságát Elég a háborúból, elég mindenfajta terrorból! Wolfgang Fran­kenstein „Vietnam" litográ­fiája szinte összefogja az egész kiállításon végighúzó­dó gondolatot. S a béke vágya ott re­zeg a mexikói Jesus Alva­rez Amaya „Russel" portré­ján, Sansonow „Bölcsődal”- án, s a lengyel Pakulski klasszikus Niké ihlette „A békéért harcolunk’’ kompo­zícióján. A berlini kulturális in­tézmények a béke jegyében hirdették meg az Intergra- fik 67 felhívását. Ezt a gondolatot akartuk mi is követni a Damjanich Mú­zeum kiállításának rende­zésével. Egri Mária aula tot keü , kialakítaniuk, amelyben minden vezető­nek munkaköri kötelessége intézkedései politikai kiha­tásainak, következményei­nek elemzése. Általános ta­pasztalat, hogy elsősorban a bérviszonyokkal, a vál­lalati juttatásokkal, az áru­ellátással, a foglalkoztatás­sal, a kollektív szerződé­sekkel, a jövő évi tervek­kel, s a termelőszövetkezet! törvénnyel összefüggő kér­dések foglalkoztatják az embereket A vélemény- cserék, beszélgetések kö­zéppontjába ezek konkrét tisztázását kell állítani. Az őszinte eszmecserék le­hetőséget adnak a kölcsö­nös tájékoztatásra, a jő közhangulat megteremtésé­re. E kérdések konkrét tisz­tázására azonban senki se várjon receptet. Az embe­rek többnyire nem azt kér­dezik, hogy „általában" miként alakulnak a dol­gok. hanem azt, hogy az 6 falujukban, aa ő üze­mükben mi és hogyan lesz holnap. Ezt pedig csak a helyi vezetők tudják pon­tosan megmondani. A doigoxó emberek egyre növekvő érdeklődése, a megbeszélésre váró kér­dések sokasága megköve­teli a tömegpolitikai mun­ka. a tömegtájékoztatás eszközeinek és formálnak korszerűsítését, fejlesztéséi is. Az élet minden terüle­tén növekszik a gyors tá­jékoztatás, a hatékony in­formálás Iránt! igény. S Itt minden eddiginél na gyobb szerepet töltenek be a párt és szakszervezeti bi­zalmiak, a szocialista bri­gádvezetők. csoportvezetők J ő! teszik a pártszerveze­tek. ha minél hamarabb rendszeressé teszik e — közvetlenül a dolgozók kö­zött élő, velük minden őrá- ban érintkező — vezetők színvonalas, alapos tájékoz­tatását. Csak a vállalati munka javát szolgálja, ha az igazgató, a főmérnök, vagy a főkönyvelő leül s dolgozók bizalmi emberei­vel, s tájékoztatja őket a.i egyes aktuális intézkedé­sekről. kikéri javaslatukat, véleményüket. Ezzel a mód­szerrel ténylegesen meg- . oldható lesz a dolgozók gyors és pontos tájékozta­tása, a tájékozatlanság szül­te különböző kombinációk felszámolása. A nagyobb tömegeket érintő gyűlések, pártnapok mellett jól be­váltak a 20—30 dolgozó ré­szére szervezett csoportos beszélgetések, ahol kötetlen eszmecsere alakulhat ki. s az összes „nehéz" kérdések megvitatásra kerülhetnek. Ax élet naponta új és úi kérdéseket vet feL Nem lehet megállni, nem lehet lemaradni. Az átfogó és konkrét tájékoztatás, a dolgozókkal való őszinte eszmecsere, a reform alap­elveinek helyes és átgon­dolt érvényesítése a leg­főbb eszköze annak, hogy a megértés és bizalom minden jószándékú állam­polgárban meggyőződéssé és aktivitássá váljék. A-. fc Vendégül látta nemrégi­ben a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem dr Nisth Ranjan Kar in­diai egyetemi tanárt, aki többek között beszámolt arról, hogy hazájában nagy becsben tartják a híres magyar nyelvész és világ­utazó, Körösi Csorna em­lékét Az általa alkotott ti­beti szótár ma is haszná­latos az egyetemi okta­tásban.­Az indiai egyetemi ta­nár néhány általa készített eredeti felvételt ajándéko­zott a debreceni egyetem Földrajzi Intézetének. A képek Körösi Csorna Sán­dor Darzsiling-i sírjáról készültek, amelyet a pro­fesszor közlése szerint a város gondoz és vallási ünnepeken a helyi lakosság Is nagy számban látogatja. Felvételünk a magyar világutazó síremlékét mu­tatja. A mezőtúrt gépészeti technikum épülő új kollégiuma (Foto: Nagy Zsolt) / \

Next

/
Oldalképek
Tartalom