Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. szeptember 28, • MIN • DEN,, • FELÖL MOSZKVA Demirel török miniszter- elnök, aki befejezte a szov­jet köztársaságokban tett körútját, szerdán este visz- szaérkezett Moszkvába. A délelőttöt a török kor­mányfő Bakuban töltötte. ATHÉN (AFP) Zigdisz volt iparügyi minisztert, a Papandreu kormány egykori tagiát a katonai hatóságok Fole- gandrosz szigetére szállí­tották. MOSZKVA Szerdán Moszkvában az új színes televíziós stúdió­ban sajtóértekezletet ren­deztek. amelyen bejelentet­ték, hogy október elsejétől a fővárosban és Leningrád- ban megkezdik az első adásokat a Francia Secam színes televízió-rendszer alapján. A színes adásokat hetenként rendszeresen két­szer sugározzák. Hamarosan az üzletekbe kerülnek a 40x59-es. majd ezt követően a nagyobb képernyőjű tv-készlékek a színes adás vételére. ATHÉN (TASZSZ) A görög miniszterelnök és az oktatásügyi minisz­ter közös határozatával újabb 34 tanítót bocsátot­tak el állásából. A katonai rendszer által eddig elbo­csátott tanítók és tanárok száma már több száz. Súlyos tűzharc a Szuezl-csatorna mentén A hírügynökségek Kairó­ból, illetve Tel Avivból keltezett egybehangzó je­lentései szerint szerdán a közel-keleti tűzszünet létre­jötte óta talán a legsúlyo­sabb tűzharc alakult ki az izraeli és az egyiptomi erők között a- Szuezi-csatorna egész hosszában. Mind a Tel-Avivban, mind pedig a Kairóban ki­adott hadijelentés megálla­pítja, hogy a délelőtt lezaj­lott első tűzharc után a ko­ra délutáni órákban a tü­zérségi párbaj — az ENSZ- megfigyelők ismételt be­avatkozása ellenére — egy­re nagyobb arányúvá vált. Északon, El Kantara térsé­gében ugyanúgy dörögtek az ágyúk, mint délen Szuez közelében. A MENA egyip­tomi hírügynökség azt je­lentette, hpgy az izraeli fegyveres érők helyi idő sze­rint 18 órakor még a front egész hosszában folytatták a tüzérségi akciót. Az egyiptomi közlemény rámutat, hogy az incidens- sorozatért az izraeliek a fe­lelősek, mert nem vették figyelembe az ENSZ-megfi- gyelők tűzszüneti felhívá­sát. Izraeli részről viszont az egypitomiakra próbálják hárítani a felelősséget. Tel Aviv-i jelentés szerint az izraeli erők vesztesége hat sebesült — megsemmisült két tüzérségi üteg, továbbá négy páncélos jármű. — A délelőtti lövöldözésről ki­adott jelentés szerint az EAK erőinek vesztesége egy halott és három sebe­sült, viszont az izraeli erők­nek több halottja volt. Az izraeli tüzérségi tűz meg­rongálta Izamialia vasúti pályaudvarát és romba döntött húsz külvárosi épü­letet. Kína bezária tuniszi nagykövetségét A Kínai Népköztársaság visszahívta tuniszi nagykö­vetségének egész személyze­tét. A kínai érdekek védel­mével Pakisztán tuniszi nagykövetségét bízták meg. A tunéziai külügyminisz­tériumban ezzel kapcsolat­ban kijelentették, hogy a tunéziai kormány nem ka­pott hivatalos értesítést a döntésről. Úgy vélik, hogy Peking lépése nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok formális megszakítását. Az „Űj Kína” kedden hírt adott a tuniszi nagy- követség bezárásáról. — A kínai nyilatkozat szerint „majd ha igazi változás áll be a tunéziai kormány Amerika-barát és Kína-el- lenes politikájában, a kínai kormány ismét elküldi dip­lomáciai személyzetét és új­ra megnyitja tunéziai nagykövetségét”. ENSZ Kanada is a vietnami bombázások megszüntetését követeli Magyar idő szerint 15.45 órakor megnyílt az ENSZ- közgyűlés szerda délelőtti ülése. Az ülést megelőzően Rusk amerikai külügymi­niszter udvariassági látoga­tást tett Manescu román külügyminiszternél, a köz­gyűlés elnökénél. A szerdai ülésre kilenc ország képviselője iratko­zott fel: A délelőtti ülésre az argentin, a szenegáli, a kanadai és a szomáliföldi delegátus, a délutánaira a belga, a trinidadi, a tunéziai, a kenyai és a paraguay-i küldött. Valamennyi hírügynökség ismerteti Paul Martin ka­nadai külügyminiszter fel­szólalását. Martin közölte, hogy hazája támogatja Brown angol külügyminisz­ter javaslatát, amelynek ér­telmében az ENSZ külön képviselőt jelölne ki a kö­zel-keleti helyzet figyelem­mel kisérésére, aki beszá­molna a helyzet alakulásá­ról a közgyűlésnek és a szembenálló felek, valamint az ENSZ között összekötte­tést teremtene. Röviden foglalkozott a délafrikai kérdéssel is, s megállapí­totta, hogy a délafrikai kormány magatartása nyug­talanító. A vietnami háborúra ki- - térve Martin felszólította az Egyesült Államokat, — hogy mindenekelőtt szün­tesse be a Vietnami De­mokratikus Köztársaság bombázását — „nyilvánva­ló, hogy a béketárgyalások­ra irányuló minden kísér­let kudarcra van kárhoz­tatva, amíg a bombázáso­kat be nem szüntetik” — mondotta. Mindazonáltal a külügyminiszter „megér­tőén” kezelte az amerikai álláspontot is. Ötször szólaltak meg a szirénák.•• A Központi Sajtószolgálat Vietnamba kiküldött tudósítójának telexjelentése, Hanoi. 1967. szeptember. Milyen érzés foghatja ti az embert azokban a pilla­natokban. amikor körülöt­te hullanak a bombák az ellenséges gépek zuhanó repülésben ontják géppus­káikból a tüzet? Ezt leg­jobban a Hanoit védő egyik légvédelmi egység ka­tonái tudják, akik az el­múlt hónapokban 63 ilyen légitámadást éltek át. — nem csupán a főváros szom­szédságában. hanem más helyeken is. Ezek a fiatal harcosok mindig veszélyes helyéken állomásoztak: egyebek között a sokat bombázott Áuané Binh — Thanh-Hoa megyék legkri­tikusabb részein. Most a VDK fővárosának védelmében állnak helyt hősiesen. A zöld növényzet­tel borított sátorban haj­nali négy órakor beszélge­tünk az egység tisztjeivel, katonáival; ilyenkor még viszonylag biztonságos a helyzet. Elmondja, hogy a 9-es raj tagjai az ország különböző részében és Ha­noi közelében eddig össze­sen hét amerikai gépet lőt­tek le. Mindannyiukra ju­tott egy lelőtt ellenséges gép. Mire felkelt a nap, bú­csúzni kellett. Néhány perccel hét óra után, ami­kor elértük Hanoit, meg­szólaltak a szirénák. Mö­göttünk néhány kilométer­rel Van Tin főtiszt egysé­gének katonái folytatták élet-halál harcukat a be­repülő gépekkel szemben. Légvédelmi ágyúik ontot­ták a tüzet, az amerikai gépek nem is tudtak be­repülni a főváros fölé. Több napos hűs, borús idő után, kedden felhőtlen volt az ég- S ezt ki is hasz­nálta az ellenség. A több mint 30 fokos melegben a pára gyorsan felszáll. a magasból is jól láthatók a* amerikaiak által katonai célpontoknak nevezett la­kóházak, iskolák, kórházak, középületek. E napon öt­ször szólaltak meg a sziré­nák Hanoiban. Az egy óra után néhány perccel vég­rehajtott támadás volt a legerősebb. Szinte reszke­tett a főváros levegője. Látni lehetett az északi vá­rosrészből kilőtt rakéták nyomvonalát jelző füstöt. A MÍG—21-es vadászgépek légiharcba bocsátkoztak az amerikai gépekkel. Az erős légelhárítás következtében a támadó gépek Hanoi kör­nyékén szórták le bombái­kat. Vietnami utam utolsó­előtti napján az óvóhelyen írom ezt a tudósítást, ahol kék fény világít. A ma­gyar televízió Kék fény cí­mű adása jut eszembe, amelyben bűntettekről szá­molnak be. Itt állandóan látható a kék fény... Király Ferenc Megkezdte munkáját az országgyűlés (folytatás az 1. oldalról) A szakszervezet közreműködési joga A Munka Törvényköny­vének 14 paragrafusa tar­talmazza a szakszervezetek közreműködési jogait. Ez a paragrafus jogot ad a szak- szervezetek vállalati szer­vének, hogy a munkavi­szonyt érintő szabályokkal, valamint a szocialista er­kölcsnek megfelelő bánás­módot súlyosan sértő intéz­kedésekkel szemben kifo­gást emelhessen. Ebben az esetben az intézkedést a felsőbb szervek döntéséig nem szabad végrehajtani. A viták során számosán kérték ennek a tételnek konkrét kifejtését, annak megmagyarázását, hogy mi lehet a szocialista erkölcs­nek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő intézkedés. Erre csak azt lehet vála­szolni, hogy a szocialista erkölcsi normák élnek, — folyton tovább fejlődnek, nem lehet tehát sematiku­san paragrafusba szorítani őket. Ha egy adott intézkedést a jogok és kötelességek tük­rében nézünk, kiderül, — hogy hasonló ügyek eseté­ben másképpen kell fel­lépni a jól dolgozókkal és másképpen a hanyagokkal szemben. A helyes eljárást tehát, hogy milyen esetek­ben hogyan kell intézked­ni, az élet fogja kialakí­tani. Tisztelt Országgyűlés! Igen lényeges változta­tásra kerül sor a felmon­dás kérdésében is. Az új Munka Törvénykönyve ter­vezetének a felmondásra vonatkozó rendelkezései az eddigi felmondási rendszert tel­jesen megváltoztatják és feloldják a megkötöttsé­geket mind a dolgozó, mind a vállalat szem­pontjából. A dolgozó és a vállalat helyzete között bizonyos különbség azonban tovább­ra is fennmarad. — Míg ugyanis a dolgozó bármi­kor kötetlenül felmondhat, a vállalatra nézve — a szocialista humanitásból fa­kadó — felmondási tilal­mak és korlátozások to­vábbra is érvényesek, sőt ezek köre bővül is. Nálunk betegség, terhes­ség esetében már régóta felmondási tilalom van. A mostani szabályozás ezt ki­terjeszti a sorkatona fele­ségére és az egyedülálló anyákra is. Megváltozik a felmondási idő rendszere. A 15 nanos felmondási idő az esetek egy részében sem a válla­lat, sem a dolgozó számára nem elegendő. Ha a dolgo­zó felmond, a vállalat nem mindig tud 15 nap alatt utánpótlásról gondoskodni és a dolgozó sem tud min­dig 15 nap alatt új munka­helyet találni. A javasolt szabályozás ezért differen­ciált felmondási rendszert alkalmaz. A felmondási idő 15 naptól egészen 6 hóna­pig terjedhet — hogy ezen belül mennyi —, az a kol­lektív szerződésre, illetve a dolgozók és a vállalat kö­zös megegyezésére van bízva. Többen feltették azt a kérdést, hogy a felmondási rendszerben bekövetkező változásoknak milyen kö­vetkezményei lesznek. A gazdasági vezetők a na­gyobb munkaerő-vándorlás­tól félnek, a másik oldalon pedig attól, hogy nem jön-e létre nagyobb munkaerő­felesleg. Ami a munkaerő-feles­legtől való félelmet illeti — az új gazdaságirányítás cél­A Munka Törvényköny­vének tervezete a közvéle­mény széleskörű meghall­gatása után került a par­lament, a nép legfőbb kép­viseleti szerve elé. A beter­jesztett javaslatról elmond­hatjuk, hogy az társadalmi ellenőrzés mellett készült. A törvény-javaslat a SZOT- tal, és az Igazságügyminisz­tériummal együttműködve, teljes összhangban ké­szült el. A nyilvános vitában mint­egy 400 000 dolgozó vett részt és széles körben élt a véleménynyilvánítás le­hetőségével. A vita bebizo­nyította, hogy a közvéle­mény a tervezet alapvető koncepcióit helyesli, elfo­gadja és azt szükségesnek tartja. Ugyanakkor sok olyan javaslat is volt, ame­lyet hasznosíthatunk, ezért az előzetes tervezetet mó­dosítani kellett. A vita alapján került a tervezetbe a megrokkant dolgozók felgyógyulása utá­ni újbóli alkalmazásának kötelezővé tétele korábbi munkáltatójuknál; a több- gyermekes anyák szabad­sága és a jutalomszabad­ság bevezetése, ami a jól dolgozók messzemenő meg­becsülését jelenti. A jutalomszabadsággal kapcsolatban szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy ez a rendes szabadsá­gon felül — tehát alap- és pótszabadságon kívül — jár. Megemlítem, hogy ugyanígy a rendes szabad­ságon felül illeti meg a dolgozókat a tanulmányi szabadság is. Az országos vitában számtalan hozzászóló szó- vátette, hogy a 40 és a? 50 éves jubileumi jutalmakat a dolgozók jelentős hánya­da nem kaphatja meg, — mert előbb megy nyugdíj­ba. A 40 éves jubileumi ju­talomnál elsősorban a nők­ről van szó, továbbá azok­ról, akik főiskolát, egyete­met végeztek és tanulmá­nyaikat 24—25 éves korban fejezték be, mert nyugdíja­zásukig rendszerint nem töltenek 40 évet munkában. Az 50 éves jubileumi ju­talmakat rendszerint az sem érheti el, aki már 14— 15 éves korában elkezdett dolgozni. A Munka Tör­vénykönyve végrehajtási utasításának 66. paragrafusa — az országos vitában kialakult vélemény alap­ján — nyugdíjazás ese­tén, már 35, illetve 45 munkában töltött év után biztosítja a jubileum] ju­talmat. Tisztelt Országgyűlés! Ügy vélem, hogy az új Munka Törvénykönyvének tervezete híven tükrözi a hazánkban elért fejlődést és biztosítja a felkészülést a további eredmények eléré­séhez. A javaslat a korábbi törvénykönyvvel szemben igen nagy jelentőségű vál­tozásokat tartalmaz, mert nagyok a társadalmi, poli­tikai, gazdasági és szociá­lis eredményeink. Ezek az eredmények a pártunk és kormányunk, — valamint egész dolgozó népünk kö­zötti együttműködés, köl­csönös bizalom és megbe­csülés révén jöttek létre. Csak e kölcsönös bizalom tette lehetővé hazánk gyors szocialista fejlődését, a nyugodt légkört, a szorgal­mas építőmunkát. Az új Munka Törvény- könyve, az életet adó mun­kának alaptörvénye, és előkészítői az alkotó em­ber, a dolgozók iránti tisz­telettel tervezték meg. Kérem, hogy a javaslatot az országgyűlés vitassa meg és fogadja el. Veres József munkaügyi miniszter nagy tapssal fo­gadott beszéde után Mol­nár Ernő, az ipari bizott­ság elnöke,, a törvényjavas­lat előadója emelkedett szó­lásra. — Az országgyűlés jogi- igazgatási és igazságügyi bizottsága, valamint ipari bizottsága két ízben is tár­gyalta az új Munka Tör­vénykönyve tervezetet — mondotta. A tervezethez számos megjegyzés, javas­lat hangzott el. A javasla­tok egy részét a mostani előterjesztés is tartalmaz­za. A végleges előterjesz­tést ismételten tanulmá­nyoztuk, helyeseltük a ki­egészítéseket és javasoltuk, hogy egyéb meghatározá­sok a végrehajtási utasítás­ban vagy egyéb miniszteri rendeletekben jelenjenek meg. Azt tapasztaltuk, hogy a Munka Törvénykönyve-ter- vezet nagy gonddal és kö­rültekintéssel készült. A tervezet előkészítéséért fe­lelős és illetékes állami és társadalmi szervek jó mun­kát végeztek. Megítélésem szerint az új Munka Törvénykönyv­javaslat nagy jelentőségű. Kifejezi az új igényeket, az új szükségleteket, s fontos alapját képezi az új gazda­sági mechanizmus sikerei­nek. Bátran állíthatjuk, hogy az új Munka Tör­vénykönyvének nagy moz­gósító ereje lesz. E tör­vény helyes alkalmazása elősegíti a kezdeményező­kedvet, hozzájárul az ered­mények növeléséhez, „ szo­cialista életfelfogás ésélet­(Folytatás a, 3. oldalam Társadalmi ellenőrzés ja nem a termelés szűkíté­se, hanem bővítése, tehát az eredmény semmi szín alatt sem a foglalkoztatott­ság csökkenése lesz. Ter­mészetesen a gazdasági élet időnként megkíván bizo­nyos átcsoportosításokat, — egyik iparágból a másik­ba. Ami pedig a munka­erő-mozgást illeti: nem vi­tás, hogy a gazdasági ve­zetőknek többet kell törőd­niük a jól dolgozók megbe­csülésével és mindazzal, ami a dolgozót a vállalat­hoz köti. A Munka Törvénykönyve hathatósan intézkedik a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről, amikor 51. paragrafusában kimondja, hogy ezt a vé­delmet már a beruházások előirányzásánál, a tervezés­nél, a kivitelezésnél figye­lembe kell venni. Erre a célra a vállalatnál megfe­lelő munkavédelmi szerve­zetnek kell működnie. A munkavédelmi fel­ügyeletet nálunk Magyar- országon — teljes jog­körrel és megfelelő szank­ciókkal felruházva — a szakszervezetek látják el. Az üzemi munkavédelem terén az eredmények a gyorsütemű fejlődéshez mérten is jelentőseik. Nálunk az összes nyug- díjbamenőknek csak néhány százalékát teszik ki azok, akik üzemi baleset miatt kénytelenek rokkantsági, nyugdíjba menni és vala­mennyi egyéb betegség miatt megrokkantakkal együtt sem teszik ki az összes nyugdíjba menők negyedét. Számos nyugati ipari országban a férfiak 60, a nők 70 százaléka vá­lik rokkanttá nyugdíj-kor­határ elérése előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom