Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
1967. szeptember 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdte munkáját az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) forma fejlődéséhez. A tervezet az eddiginél tágabb lehetőséget nyújt a népgazdaság és a vállalatok, illetve az egyéni érdekeltség összhangjának egyeztetésére, s mindenképpen szélesíti és fejleszti dolgozó népünk életének demokratizmusát. A Munka Törvényköny- ve-tervezettel egyidőben elkészült anrfak végrehajtási utasítás-tervezete is, így a két dokumentumot lényegében egyszerre lehet kiadni. Jelentős ez például a Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban a szocialista forradalom alapvető követelményeinek eleget tettünk. Most a szocialista viszonyok tökéletesítése van napirenden. Az új Munka Törvénykönyve tervezetet, amelyet a tisztelt országyű- lés elé terjesztettek, a társadalmi igény szülte. Minden törvény kifejezi annak a társadalomnak a jellegét, lényegét, amelyikben létrehozták és alkalmazzák. Különösen így van ez az alapvető jelentőségű törvényekkel. Ma is ilyen alapvető törvény-javaslatot tárgyalunk, amely a szocialista fejlődés követelményeinek tesz eleget a társadalmi lét legfontosabb területén a munka területén. Az új Munka Törvény- könyve összhangban ■ van mindazon intézkedéseinkkel. amelyeket társadalmi rendszerünk további erősítése érdekében foganatosítottunk politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. Az új Munka Törvény- könyve nem szabályozza részletesen a munkajogi kérdéseket. A keret-tör- vény kettős célt szolgál. Egyrészt, hogy legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben biztosítsák a dolgozónak a munkaviszony - nyal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit. Másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy a törvény keretei között és annak szellemében a munkaviszonyt érintő kérdéseket a helyi körülményekhez és feltételekhez igazodva szabályozzák. A gazdaságirányítás reformja. a Munka Törvény- könyve és az ennek alapján kidolgozásra kerülő kollektív szerződések a párt és a kormány minden intézkedése lényegében egy célt szolgál. Azt, hogy minden alkotó erőt felszabadítva, a szocialista rendszerünkben rejlő lehetőségeket még jobban kihasználva növeljük társadalmi rendszerünk gazdasági és politikai erejét. Arról van szó. hogy a munkás, a dolgozó ember számára, tartalmas. gazdag, kulturált életet teremtsünk. Az a célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonságot nyújtsunk minden dolgozó számára. hogy a munkánk nyomán elérhető legmagasabb életszínvonalat biztosítsuk egész népünknek, hogy minden ember számára elérhetővé tegyük a kultúra, a művészet minden kincsét és mindazt ami az emberek boldogságához, igazi emberi életükhöz szükséges. Tisztelt Országgyűlés! Az új Munka Törvény- könyve nemcsak lehetővé teszi, hanem feltételezi a dolgozók aktivitásának teljes kibontakoztatását, a kollektív szerződések előkészítése szempontjából is. — Nagy gondot kell fordítani arra, — folytatta, hogy mindenütt megértsék az új Munka Törvénykönyv szabályait és azokat megfelelőképpen alkalmazzák. — A törvényjavaslat összhangban van céljainkkal, kifejezi pártunk politikáját, dolgozó népünk érdekeit. Ezért az ipari bizottság nevében a Tisztelt Országgyűlésnek megvitatásra és elfogadásra ajánlom — fejezte be beszédét Molnár Ernő. szocialista demokrácia továbbfej lesztését. A gazdaságirányítás új rendszerének megvalósulásával a dolgozók bevonása a vezetésbe még szélesebb alapon nyugszik és az üzemekben, közvetlenül a munkahelyeken az eddiginél jobban érvényesül. Ennek feltétele, hogy az üzemi, munkahelyi pártszervezetek. szak- szervezetek és a gazdasági vezetés az üzem előtt álló célok meghatározásába vonja be a dolgozók legszélesebb rétegeit. A feladatok végrehajtásában csak akkor tudnak a dolgozók aktívan részt venni. ha szerepük van a célok meghatározásában. Ez különösen időszerű, mert most térünk át az új gazdaságirányítási rendszerre, most készülnek az 1968. évi vállalati tervek, a közeljövőben megkötik a kollektív szerződéseket és egyre több vállalatnál készítik elő a munkaidő csökkentését. Azt hiszem, ma már mindenki számára felismert tény, hogy a dolgozók alkotják a vezetés legfontosabb elemét. Az uralkodó osztályban, a munkásosztályban évtizedek alatt felhalmozott tapasztalatok igénylése, feltárása és hasznosítása elsőrendű kötelessége minden üzemi, munkahelyi vezetőnek. A dolgozóknak ismerniük kell munkahelyük összes gondját és baját, a gazdasági vezetés elképzeléseit, döntéseit. Így közvetlen érvényesül a szocialista demokrácia, tovább erősödik a magyar munkásosztály vezető szerepe, növekszik aktivitása és történelmi felelőssége. A dolgozók igazságérzetével találkozik az a törekvésünk, hogy többet kapjon a társadalomtól és nagyobb megbecsülésben részesüljön az. aki munkája révén többet ad a közösségnek. Többször kifejtettük- nem vagyunk hívei az egyenlősdinek. ez a szocialista rendszer természetével nem fér össze. Nem szabad, hogy a dolgozók Ezután megkezdődött a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat feletti vita. Kállai Gyula bejelentette, hogy 20 képviselő jelentkezett felszólalásra. Az első hozzászóló dr. Jókai Loránd Fejér megyei képviselő volt, majd Ko- ropnai Lajos debreceni, Ed- dei Lászlóné Szabolcs— Szatmár megyei és Molnár István budapesti képviselő kért és kapott szót. — Ezután ebédszünet következett, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. keresetének alakulása szubjektív tényezőktől függjön. Ez ma még előfordul. A meghatározó tényező a dolgozónak a termelésben elfoglalt helye és felelőssége, illetve a végzett munka mennyisége és minősége legyen, a Munka Törvény- könyve tartalmazza a differenciáltabb anyagi ösztönzés lehetőségeit. Ezt kell majd a kollektív szerződésekben pontosan, a helyi viszonyokat figyelembe véve meghatározni. Az üzemi demokrácia fejlesztése nem csupán az üzemi vezetésre ró feladatokat. Fontos szerep és felelősség hárul ebben a területi pártszervekre, a szakszervezetek központi vezetőségeire, a minisztériumokra, főhatóságokra, tanácsokra. Segíteniük kell az üzemi szerveket, hogy jobban él len ok az adott lehetőségekkel. Elvtársak! Most együttesen keressük. kutassuk az újat. a jobbat, a célravezetőt, mert az élet nem tűri a megcsontosodott, az elavult módszereket, dogmákat. Legyen bátorságunk, hogy megfelelő érzékkel Időben reagáljunk az élet által támasztott követelményeikre. Tisztelt Országgyűlés! Hogv az új Munka Törvénykönyve társadalmi igényeket elégít ki. ezt bizo- nvítia a tervezet országos vitája. A vita tapasztalatai szerint a dolgozók egyetértenek- a beterjesztett törvén y-tervezettel. Minthogy új dolgokról van szó, természetesen felmerülnek jogos aggályok is, amelyeket nem tudtunk a szövegezésnél figyelembe venni, de politikai természetűek és ezért ezekkel itt kívánunk foglalkozni. Mivel a tövény mindent nem részletez, sokan úgy vélik, hogy helyi alkalmazása önkényeskedéshez vezethet, csorbíthatja a dolgozók szerzett jogait. Ért- iük ezeket az aggályokat, a félelem nem alaptalan. Hangsúlyozzuk azonban, minden lehetőségünk megvan arra. hogy valamennyi üzemben és munkahelyen teljes határozottsággal érvényt szerezzünk a Munka Törvénykönyve szellemének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának ez elhatározott szándéka. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Törvénykönyvben nem a jogok csorbításáról, hanem azok bővítéséről van szó, az összes alapvető munkaügyi, munkajogi kérdésekben. Ez kiderül a Munka Törvénykönyv tervezetéből, de méginkább nyilvánvaló lesz az alkalmazása során, a kollektív szerződések megkötésénél. Törvényben biztosított módon növekedett a szak- szervezetek hatásköre. Ennek megfelelően az üzemi demokrácia fejlesztésével együtt szélesedik és egyre nő a dolgozók beleszólási joga a vállalatok, üzemek vezetésébe, az ügyek intézésébe. Ez jelenti együttesen a jogkörök bővítését, és minden szinten megnövekedett felelősséget is. A szakszervezetek együtt doloznak a gazdasági vezetéssel, együtt oldják meg a feladatokat, de a közös teendők mellett a szakszervezeteknek megvannak a sajátos adataik is. A törvény pontosan meghatározza, hogy a gazdasági vezetők a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben csak a szak- szervezetekkel egyetértésben, illetve azok meghallgatásával dönthetnek. Ez nagy lehetőséget, tág teret biztosít a dolgozók egyéni érdek és jogvédelmére. A szakszervezetek élni fognak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések ellen kifogást emeljenek. Nálunk senki sem hozhat olyan döntéseket, amelyek sértik a törvényeket, a dolgozók igazságérzetét, amelyek szemben állnak azzal az elvvel, hogy minden döntésnek osztálycélja legyen: a szocializmus erősítése. A szakszervezetek fel fognak lépni a hibás módszerek ellen és ha kell, a rosszul dolgozó a jogaikkal visszaélő gazdasági vezetőkkel szemben is. A szakszervezetek élni fognak vélemény-nyilvánítási jogkörükkel a vezetők megítélését, előléptetését, leváltását illetően is. Az új Munka Törvény- könyve jelentős intézkedése az úgynevezett vétójog (kifogásolási jog) biztosítása a szakszervezetek számára. Ennek az a célja, hogy meg tudják akadályozni a pártunk és kormányunk politikájával nem egyező, azt nem segítő helyi döntések végrehajtását, hogy megelőzzük a konfliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szakszervezeti és gazdasági vezetők nem tudnak megegyezni. Ez elmondottakból természetszerűleg következik, hogy az üzemi önállósággal, a szakszervezetek hatáskörének bővülésével megnő az üzemi pártszervezetek szerepe, felelőssége is. Az üzemekben hatékonyan és jelentősen megnő a párt vezető szerepe az irányításban, az ellenőrzésben és az esetleges konfliktusok feloldásában; A Munka Törvénykönyve a teljes jogegyenlőségen alapszik, nem diszkriminál. Ez így természetes és így helyes. De azt is tudni kell, hogy joga csak annak van, aki a kötelezettségét teljesíti. A törvény szigorával és a munkásközvélemény erejével kell fellépni azokkal szemben, akik a közösség rovására akarnak élősködni, — indokolatlan anyagi előnyökre szert tenni, akik munkájukat felelőtlenül hanyagul végzik. A törvény 1968. január 1-én az új gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidejűleg lép életbe. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében kérem a tisztelt országgyűlést a törvényjavaslat elfogadására — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor. Gáspár Sándor után Radnóti István Veszprém megyei, Tóth Anna budapesti, Kovács Sándor Győ=- Sopron megyei, Jazbinsek Vilmos Baranya megyei képviselők vettek részt a vitában. Ezután szünet következett. Szünet után Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. Az első felszólaló Kovács Isván Békés megyei képviselő volt. öt követte Gál Andrásné debreceni, Molnár István Bács-Kiskun megyei, Balogh László Csongrád megyei, Korpái Jánosné budapesti, Varga Józsefné Zala megyei és Sás Kálmán Heves megyei képviselő felszólalása. Ezzel a szerdai ülés véget ért. Az országyűlés csütörtökön reggel 9-kor a Munka Törvénykönyve törvényjavaslatának vitájával folytatja tanácskozását. Műszaki Könyvnapok Szeptember 30-án nyílnak az idei Műszaki Könyvnapok, alig néhány héttel megelőzve a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetését. A legfontosabb értelmi alap, amelyen a gazdasági, műszaki élet nálunk is áll: a műszaki irodalom, — s ez napjainkban világjelenség. A műszaki irodalom a gazdasági reform előkészítésének, bevezetésének időszakában, majd később is nélkülözhetetlen mindazok számára, akik lépést kívánnak tartani a gazdasági élet eseményeivel, és főleg azokkal a követelményekkel, amelyeket az elmélet és gyakorlat állít majd minden rangú gazdasági vezető és beosztott elé. Egyre nagyobb szükség van tehát olyan műszaki könyvekre, amelyek nemcsak elméleti, hanem közvetlen termelési segítséget is nyújtanak az ipar szakembereinek, megkönnyítik az ismeretek tárolását, rendszerezését. Ezeknek a követelményeknek kívánnak megfelelni az idei Műszaki Könyvnapok. A szakkönyvek statisztikája napjainkban már világosan mutatja, hogy műszaki könyvkiadásunkban hogyan érvényesül fokozottabban a praktikusság tényezője, az ipar fejlődésének modern követelményei, a szakemberek igényei. A korszerű könyvek emellett, a lehetőség szerint kisterjedelmű könyvek — és árban is köny- nyen hozzáférhetők. A könyvnapok alkalmával kiadott 58 könyv közül, mindössze 7 olyan található, amely ötven forintnál drágább, többségükben 10—40 forintos árban kapható. A kis terjedelemnek nemcsak az olcsó ár az előnye, hanem az is, hogy könnyebben áttekinthetők és kezelhetők ezek a kötetek, mint elődeik. E könyvek szerzői egyre szélesebb körben alkalmazzák az ismeretek sűrítésének olyan módszereit, hogy a lehetőség szerint minél több mondanivalót érzékeltessenek ábrák segítségével és táblázatokkal. A könyvek szedése és tipogra- fizálása is korszerűbb az eddiginél, tehát áttekinthetőbb és megnövekedett a keresett anyag gyors feltárásának lehetősége. A szakmai könyvek száma 1960 tói napjainkig több mint kétszeresére emelkedett. Ezzel együtt figyelemreméltó, hogy a tudományos ismeretterjesztő könyvek aránya ugyanezen idő alatt 15.4-ről, 23.4 százalékra, példányszámuk pedig 5.3 millióról 10.6 millióra emelkedett. A Műszaki Könyvnapokra kiadott könyvek közül 29 alapfokú, 18 középfokú és 11 felsőfokú szinten írott, szerkesztett kiadvány. Ez az arány már jelzi a valós igényeket és azt. hogy nemcsak ünnepi, hanem állandó feladat az alap- és középfokú művek gyakoribb megjelentetése, valamint azt a törekvés, hogy műszaki ismeretek mellett gazdasági tudnivalókat is publikáljon. Mindez elsőrendű fontosságú azok számára, akik a Műszaki Könyvnapon megjelenő kötetek forgatói lesznek. S remélhetően egyre többen. Ez különösen azért fontos, mert az elmúlt évek statisztikái szerint, a műszaki könyvek olvasótábora csökkent, és csak az utóbbi időben vált kedvezőbbé az arány. Ezt a tendenciát előreláthatóan fokozza a Műszaki Könyvnapok és a szakkönyvek terjesztését segítő apparátus. A Művelt Nép Könyvkereskedelmi Vállalat, amely a tavalyi Műszaki Könyvnapok előtt jött létre, ebben az évben még hathatósabban tud majd közreműködni a vásár megrendezésében, a könyvek terjesztésében. A Műszaki Könyvnapok jelentőségét csak akkor lehet reálisan értelmezni, ha figyelembe vesszük, hogy napjainkban kevés olyan társadalmi problémát ismerünk, amelynek jelentősége hasonlítható lenne a műszaki haladás társadalmi hatásával. A társadalom egész története azt igazolja, hogy végső soron a társadalom műszaki-anyagi szintjén bekövetkezett változások elindítói, megalapozói az új minőségi állapotok létrejöttének, az anyagi és kulturális szükségletek kialakulásának, így az egész társadalom haladásának. * Napjainkban ez a felismerés fontosabb, mint valaha, (K. I.) Az élet nem tűri az elavult módszereket dogmákat Gáspár Sándor beszéd®
