Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

1967. szeptember 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdte munkáját az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) forma fejlődéséhez. A ter­vezet az eddiginél tágabb lehetőséget nyújt a nép­gazdaság és a vállalatok, illetve az egyéni érdekelt­ség összhangjának egyezte­tésére, s mindenképpen szé­lesíti és fejleszti dolgozó népünk életének demokra­tizmusát. A Munka Törvényköny- ve-tervezettel egyidőben el­készült anrfak végrehajtási utasítás-tervezete is, így a két dokumentumot lénye­gében egyszerre lehet kiad­ni. Jelentős ez például a Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban a szocialista forradalom alapvető köve­telményeinek eleget tet­tünk. Most a szocialista vi­szonyok tökéletesítése van napirenden. Az új Munka Törvénykönyve tervezetet, amelyet a tisztelt országyű- lés elé terjesztettek, a tár­sadalmi igény szülte. Minden törvény kifeje­zi annak a társadalomnak a jellegét, lényegét, amelyik­ben létrehozták és alkal­mazzák. Különösen így van ez az alapvető jelentőségű törvényekkel. Ma is ilyen alapvető törvény-javaslatot tárgyalunk, amely a szo­cialista fejlődés követelmé­nyeinek tesz eleget a tár­sadalmi lét legfontosabb területén a munka terüle­tén. Az új Munka Törvény- könyve összhangban ■ van mindazon intézkedéseink­kel. amelyeket társadalmi rendszerünk további erősí­tése érdekében foganatosí­tottunk politikai, gazdasá­gi és társadalmi téren egy­aránt. Az új Munka Törvény- könyve nem szabályozza részletesen a munkajogi kérdéseket. A keret-tör- vény kettős célt szolgál. Egyrészt, hogy legmagasabb szintű jogszabályban, tör­vényben biztosítsák a dol­gozónak a munkaviszony - nyal kapcsolatos jogait, kö­telezettségeit. Másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy a törvény keretei között és annak szelle­mében a munkaviszonyt érintő kérdéseket a he­lyi körülményekhez és feltételekhez igazodva szabályozzák. A gazdaságirányítás re­formja. a Munka Törvény- könyve és az ennek alap­ján kidolgozásra kerülő kol­lektív szerződések a párt és a kormány minden in­tézkedése lényegében egy célt szolgál. Azt, hogy min­den alkotó erőt felszabadít­va, a szocialista rendsze­rünkben rejlő lehetősége­ket még jobban kihasznál­va növeljük társadalmi rendszerünk gazdasági és politikai erejét. Arról van szó. hogy a munkás, a dolgozó ember számára, tartalmas. gaz­dag, kulturált életet te­remtsünk. Az a célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonságot nyújt­sunk minden dolgozó szá­mára. hogy a munkánk nyomán elérhető legmaga­sabb életszínvonalat bizto­sítsuk egész népünknek, hogy minden ember számá­ra elérhetővé tegyük a kul­túra, a művészet minden kincsét és mindazt ami az emberek boldogságához, igazi emberi életükhöz szükséges. Tisztelt Országgyűlés! Az új Munka Törvény- könyve nemcsak lehetővé teszi, hanem feltételezi a dolgozók aktivitásának tel­jes kibontakoztatását, a kollektív szerződések előké­szítése szempontjából is. — Nagy gondot kell for­dítani arra, — folytatta, hogy mindenütt megértsék az új Munka Törvénykönyv szabályait és azokat meg­felelőképpen alkalmazzák. — A törvényjavaslat összhangban van céljaink­kal, kifejezi pártunk politi­káját, dolgozó népünk ér­dekeit. Ezért az ipari bi­zottság nevében a Tisztelt Országgyűlésnek megvita­tásra és elfogadásra aján­lom — fejezte be beszé­dét Molnár Ernő. szocialista demokrácia to­vábbfej lesztését. A gazdaságirányítás új rendszerének megvalósu­lásával a dolgozók bevoná­sa a vezetésbe még széle­sebb alapon nyugszik és az üzemekben, közvetlenül a munkahelyeken az eddigi­nél jobban érvényesül. Ennek feltétele, hogy az üzemi, munkahelyi pártszervezetek. szak- szervezetek és a gazda­sági vezetés az üzem előtt álló célok megha­tározásába vonja be a dolgozók legszélesebb ré­tegeit. A feladatok végrehajtásá­ban csak akkor tudnak a dolgozók aktívan részt ven­ni. ha szerepük van a cé­lok meghatározásában. Ez különösen időszerű, mert most térünk át az új gaz­daságirányítási rendszerre, most készülnek az 1968. évi vállalati tervek, a közeljö­vőben megkötik a kollektív szerződéseket és egyre több vállalatnál készítik elő a munkaidő csökkentését. Azt hiszem, ma már min­denki számára felismert tény, hogy a dolgozók al­kotják a vezetés legfonto­sabb elemét. Az uralkodó osztályban, a munkásosz­tályban évtizedek alatt fel­halmozott tapasztalatok igénylése, feltárása és hasz­nosítása elsőrendű köteles­sége minden üzemi, munka­helyi vezetőnek. A dolgo­zóknak ismerniük kell munkahelyük összes gond­ját és baját, a gazdasági vezetés elképzeléseit, dön­téseit. Így közvetlen érvé­nyesül a szocialista demok­rácia, tovább erősödik a magyar munkásosztály ve­zető szerepe, növekszik ak­tivitása és történelmi fele­lőssége. A dolgozók igazságérze­tével találkozik az a tö­rekvésünk, hogy többet kapjon a társadalomtól és nagyobb megbecsülésben részesüljön az. aki munká­ja révén többet ad a kö­zösségnek. Többször kifejtettük- nem vagyunk hívei az egyenlősdinek. ez a szocia­lista rendszer természeté­vel nem fér össze. Nem szabad, hogy a dolgozók Ezután megkezdődött a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat felet­ti vita. Kállai Gyula beje­lentette, hogy 20 képviselő jelentkezett felszólalásra. Az első hozzászóló dr. Jó­kai Loránd Fejér megyei képviselő volt, majd Ko- ropnai Lajos debreceni, Ed- dei Lászlóné Szabolcs— Szatmár megyei és Molnár István budapesti képviselő kért és kapott szót. — Ez­után ebédszünet követke­zett, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelke­dett szólásra. keresetének alakulása szub­jektív tényezőktől függ­jön. Ez ma még előfordul. A meghatározó tényező a dolgozónak a termelésben elfoglalt helye és felelőssé­ge, illetve a végzett mun­ka mennyisége és minősége legyen, a Munka Törvény- könyve tartalmazza a dif­ferenciáltabb anyagi ösz­tönzés lehetőségeit. Ezt kell majd a kollektív szer­ződésekben pontosan, a helyi viszonyokat figyelem­be véve meghatározni. Az üzemi demokrácia fej­lesztése nem csupán az üzemi vezetésre ró felada­tokat. Fontos szerep és felelősség hárul ebben a területi pártszervekre, a szakszervezetek központi vezetőségeire, a minisztéri­umokra, főhatóságokra, ta­nácsokra. Segíteniük kell az üzemi szerveket, hogy jobban él len ok az adott lehetőségekkel. Elvtársak! Most együttesen keres­sük. kutassuk az újat. a jobbat, a célravezetőt, mert az élet nem tűri a meg­csontosodott, az elavult módszereket, dogmákat. Legyen bátorságunk, hogy megfelelő érzékkel Időben reagáljunk az élet által támasztott kö­vetelményeikre. Tisztelt Országgyűlés! Hogv az új Munka Tör­vénykönyve társadalmi igé­nyeket elégít ki. ezt bizo- nvítia a tervezet országos vitája. A vita tapasztalatai szerint a dolgozók egyetér­tenek- a beterjesztett tör­vén y-tervezettel. Minthogy új dolgokról van szó, természetesen fel­merülnek jogos aggályok is, amelyeket nem tudtunk a szövegezésnél figyelembe venni, de politikai termé­szetűek és ezért ezekkel itt kívánunk foglalkozni. Mivel a tövény mindent nem részletez, sokan úgy vélik, hogy helyi alkalma­zása önkényeskedéshez ve­zethet, csorbíthatja a dol­gozók szerzett jogait. Ért- iük ezeket az aggályokat, a félelem nem alaptalan. Hangsúlyozzuk azonban, minden lehetőségünk meg­van arra. hogy valamennyi üzemben és munkahelyen teljes határozottsággal ér­vényt szerezzünk a Munka Törvénykönyve szellemé­nek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának, a forradalmi munkás-paraszt kormány­nak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának ez el­határozott szándéka. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Törvénykönyvben nem a jogok csorbításáról, hanem azok bővítéséről van szó, az összes alapvető munka­ügyi, munkajogi kérdések­ben. Ez kiderül a Munka Törvénykönyv tervezetéből, de méginkább nyilvánvaló lesz az alkalmazása során, a kollektív szerződések megkötésénél. Törvényben biztosított módon növekedett a szak- szervezetek hatásköre. En­nek megfelelően az üzemi demokrácia fej­lesztésével együtt széle­sedik és egyre nő a dol­gozók beleszólási joga a vállalatok, üzemek veze­tésébe, az ügyek intézé­sébe. Ez jelenti együttesen a jog­körök bővítését, és minden szinten megnövekedett fe­lelősséget is. A szakszervezetek együtt doloznak a gazdasági ve­zetéssel, együtt oldják meg a feladatokat, de a közös teendők mellett a szakszer­vezeteknek megvannak a sajátos adataik is. A tör­vény pontosan meghatároz­za, hogy a gazdasági veze­tők a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben csak a szak- szervezetekkel egyetértés­ben, illetve azok meghall­gatásával dönthetnek. Ez nagy lehetőséget, tág teret biztosít a dolgozók egyéni érdek és jogvédelmére. A szakszervezetek élni fognak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések el­len kifogást emeljenek. Ná­lunk senki sem hozhat olyan döntéseket, amelyek sértik a törvényeket, a dol­gozók igazságérzetét, ame­lyek szemben állnak azzal az elvvel, hogy minden döntésnek osztálycélja le­gyen: a szocializmus erősí­tése. A szakszervezetek fel fognak lépni a hibás mód­szerek ellen és ha kell, a rosszul dolgozó a jogaikkal visszaélő gazdasági veze­tőkkel szemben is. A szakszervezetek élni fognak vélemény-nyilvání­tási jogkörükkel a veze­tők megítélését, előlépte­tését, leváltását ille­tően is. Az új Munka Törvény- könyve jelentős intézke­dése az úgynevezett vétó­jog (kifogásolási jog) biz­tosítása a szakszervezetek számára. Ennek az a célja, hogy meg tudják akadá­lyozni a pártunk és kor­mányunk politikájával nem egyező, azt nem segítő he­lyi döntések végrehajtását, hogy megelőzzük a kon­fliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szakszerve­zeti és gazdasági vezetők nem tudnak megegyezni. Ez elmondottakból ter­mészetszerűleg következik, hogy az üzemi önállósággal, a szakszervezetek hatáskö­rének bővülésével megnő az üzemi pártszervezetek szerepe, felelőssége is. Az üzemekben hatékonyan és jelentősen megnő a párt vezető szerepe az irányítás­ban, az ellenőrzésben és az esetleges konfliktusok feloldásában; A Munka Törvénykönyve a teljes jogegyenlőségen alapszik, nem diszkriminál. Ez így természetes és így helyes. De azt is tudni kell, hogy joga csak annak van, aki a kötelezettségét teljesíti. A törvény szigorá­val és a munkásközvéle­mény erejével kell fellépni azokkal szemben, akik a közösség rovására akarnak élősködni, — indokolatlan anyagi előnyökre szert ten­ni, akik munkájukat fele­lőtlenül hanyagul végzik. A törvény 1968. január 1-én az új gazdasági me­chanizmus bevezetésével egyidejűleg lép életbe. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa ne­vében kérem a tisztelt or­szággyűlést a törvényjavas­lat elfogadására — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor. Gáspár Sándor után Rad­nóti István Veszprém me­gyei, Tóth Anna budapes­ti, Kovács Sándor Győ=- Sopron megyei, Jazbinsek Vilmos Baranya megyei képviselők vettek részt a vitában. Ezután szünet kö­vetkezett. Szünet után Kállai Gyu­la elnökletével folytatódott a tanácskozás. Az első fel­szólaló Kovács Isván Békés megyei képviselő volt. öt követte Gál Andrásné debreceni, Molnár István Bács-Kiskun megyei, Ba­logh László Csongrád me­gyei, Korpái Jánosné buda­pesti, Varga Józsefné Zala megyei és Sás Kálmán He­ves megyei képviselő fel­szólalása. Ezzel a szerdai ülés vé­get ért. Az országyűlés csü­törtökön reggel 9-kor a Munka Törvénykönyve tör­vényjavaslatának vitájával folytatja tanácskozását. Műszaki Könyvnapok Szeptember 30-án nyílnak az idei Mű­szaki Könyvnapok, alig néhány héttel megelőzve a gazdaságirányítás új rend­szerének bevezetését. A legfontosabb ér­telmi alap, amelyen a gazdasági, műszaki élet nálunk is áll: a műszaki irodalom, — s ez napjainkban világjelenség. A mű­szaki irodalom a gazdasági reform elő­készítésének, bevezetésének időszakában, majd később is nélkülözhetetlen mind­azok számára, akik lépést kívánnak tar­tani a gazdasági élet eseményeivel, és főleg azokkal a követelményekkel, ame­lyeket az elmélet és gyakorlat állít majd minden rangú gazdasági vezető és be­osztott elé. Egyre nagyobb szükség van tehát olyan műszaki könyvekre, amelyek nemcsak elméleti, hanem közvetlen ter­melési segítséget is nyújtanak az ipar szakembereinek, megkönnyítik az isme­retek tárolását, rendszerezését. Ezeknek a követelményeknek kívánnak megfelelni az idei Műszaki Könyvnapok. A szakkönyvek statisztikája napjainkban már világosan mutatja, hogy műszaki könyvkiadásunkban hogyan érvényesül fokozottabban a praktikusság tényezője, az ipar fejlődésének modern követelmé­nyei, a szakemberek igényei. A korszerű könyvek emellett, a lehetőség szerint kis­terjedelmű könyvek — és árban is köny- nyen hozzáférhetők. A könyvnapok al­kalmával kiadott 58 könyv közül, mind­össze 7 olyan található, amely ötven fo­rintnál drágább, többségükben 10—40 fo­rintos árban kapható. A kis terjedelem­nek nemcsak az olcsó ár az előnye, ha­nem az is, hogy könnyebben áttekinthetők és kezelhetők ezek a kötetek, mint elő­deik. E könyvek szerzői egyre szélesebb körben alkalmazzák az ismeretek sűrí­tésének olyan módszereit, hogy a lehe­tőség szerint minél több mondanivalót érzékeltessenek ábrák segítségével és táb­lázatokkal. A könyvek szedése és tipogra- fizálása is korszerűbb az eddiginél, tehát áttekinthetőbb és megnövekedett a ke­resett anyag gyors feltárásának lehető­sége. A szakmai könyvek száma 1960 tói nap­jainkig több mint kétszeresére emelke­dett. Ezzel együtt figyelemreméltó, hogy a tudományos ismeretterjesztő könyvek aránya ugyanezen idő alatt 15.4-ről, 23.4 százalékra, példányszámuk pedig 5.3 mil­lióról 10.6 millióra emelkedett. A Műszaki Könyvnapokra kiadott köny­vek közül 29 alapfokú, 18 középfokú és 11 felsőfokú szinten írott, szerkesztett kiadvány. Ez az arány már jelzi a valós igényeket és azt. hogy nemcsak ünnepi, hanem állandó feladat az alap- és közép­fokú művek gyakoribb megjelentetése, valamint azt a törekvés, hogy műszaki ismeretek mellett gazdasági tudnivalókat is publikáljon. Mindez elsőrendű fontosságú azok szá­mára, akik a Műszaki Könyvnapon meg­jelenő kötetek forgatói lesznek. S remél­hetően egyre többen. Ez különösen azért fontos, mert az elmúlt évek statisztikái szerint, a műszaki könyvek olvasótábora csökkent, és csak az utóbbi időben vált kedvezőbbé az arány. Ezt a tendenciát előreláthatóan fokozza a Műszaki Könyv­napok és a szakkönyvek terjesztését se­gítő apparátus. A Művelt Nép Könyv­kereskedelmi Vállalat, amely a tavalyi Műszaki Könyvnapok előtt jött létre, eb­ben az évben még hathatósabban tud majd közreműködni a vásár megrende­zésében, a könyvek terjesztésében. A Műszaki Könyvnapok jelentőségét csak akkor lehet reálisan értelmezni, ha figyelembe vesszük, hogy napjainkban kevés olyan társadalmi problémát isme­rünk, amelynek jelentősége hasonlítható lenne a műszaki haladás társadalmi ha­tásával. A társadalom egész története azt igazolja, hogy végső soron a társadalom műszaki-anyagi szintjén bekövetkezett változások elindítói, megalapozói az új minőségi állapotok létrejöttének, az anya­gi és kulturális szükségletek kialakulá­sának, így az egész társadalom haladásá­nak. * Napjainkban ez a felismerés fontosabb, mint valaha, (K. I.) Az élet nem tűri az elavult módszereket dogmákat Gáspár Sándor beszéd®

Next

/
Oldalképek
Tartalom