Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-24 / 226. szám
5 967. szeptember 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az általános iskolások törik a kukoricát a kunmadarasi Petőfi Tsz-ben (Foto: Nagy Zsolt) Kő az istenük Két és fél hónappal az eredetileg kitűzött határidő előtt, október 15-re elkészül a szolnoki vasúti rekonstrukció egyik legfontosabb létesítménye, a 660 millió forintos költséggel épülő rendezőpályaudvar 12 vágányos magasfogadója. Garancsi Zoltán építésvezető tájékoztatása szerint a szocialista brigádok versenyvállalása alapján először november 7-re hozták előre a határidőt. Azóta abból is „lefaragtak”. Napokon belül teljesen készen lesznek és a jövő hónap közepén átadják az építtetőknek. • — Több mint. 10 kilomémeg naponta. A kő a mi istenünk, a megmondhatónk. Ha van elég, nincs megállásunk. Az a szokás itt, hogy egyik brigád szemrevételezi a .másik munkáját, s irgalmatlanul szóvá teszi, ha rosszat talál benne. Ez a szokás nálunk. Sípos Józsefet a harmincegy tagú lekötő brigád vezetőjét keresem. — Még év elején vállaltuk. hogy mindent megcsinálunk. Rajtunk nem fog ki a munka. Egy hónapig tartott, amíg négy vágányt beszabályoztunk. Így legalább haladhatott mindenki. Sikerült az idő előtti átadás. • A körút alkalmával egy levélmásolatot láttam. Idézem a befejezést, „...a vágányfék megrendelését követő kb. egy éves idő alatt a visszaigazolás még nem történt meg. Sajnos nem látszik valószínűnek, hogy 1968. március 15-ig leszállítást nyer. A vágányfékek késői szállítása pedig, amenyiben a rendezőpályaudvart üzemeltetni akarjuk, az irányrendező pályaudvar átépítését -j- ami nagy költséget és a bizonytalanság miatt a kivitelezési határidő túllépését — vonja maga után... Gallovich Jenő mérnök főtanácsos, a Felügyelőség vezetője”. A KPM Vasúti Főosztály 1. szakosztályához küldték a levelet. A sikerért esővel, kővel, meleggel és hideggel, vassal és olykor pontatlansággal, ,más szervek, hivatalok közönyével többször kellett és kell küzdeni a vasúti rekonstrukción dolgozóknak, hogy egy-egy nagy munkában ennyi előnyük lehessen. De mindig bíznak saját erejükben, akaratukban. S megérdemlik, hogy mindenütt elismerjék, segítsék törekvéseket. — borsi — Grúziái magyar kulturális napok Szára?, András művezetőről viszont Tassi János pártszervezőtől tudom meg, hogy kubikosból lett itt művezető. — Ott vannak a gödrök — mutatja Száraz — onnan kezdtük 'lánctalpasokkal hordani a magasfogadó alapját. Azóta köbméterben is milliókat említhetünk, annyi anyagot belehordtunk, mire az ezer méter hosszú, nyolcvan méter széles, csaknem kilenc méter magas fogadó elkészült. — Közben hűtlen lett a kubikossághoz? — Igen. Munka közben elvégeztem * VII—VIII. osztályt. Most pedig a békéscsabai út-, híd- és vízjnű építési technikum másodéves hallgatója vagyok. A fiam viszont ott elsős. A magasfogadóról jól látni már, milyen csodálatosan szép. korszerű lesz áz •új szolnoki rendezőpályaudvar. ahol azonban egyelőre tehervágány gépkocsijával Molnár László az „úr”. — Vállal egy kis személyfuvarozást? — Akármikor, ha körülnézhetek. A félegyházi vonalon Fábián István brigádja heA Magyar Kultúra grú- ziai ünnepnapjain résztvevő MSZBT-küldöttség pénteken Kahétiába, a grúz ..Tokajba” látogatott. — A híres borvidéken felkereste a Telavi ősi városát és Cinandálit) Szombatra a magyar vendégek „szabadnapot” kaptak. Vasárnap Tbilisziben a Rusztaveli-színházban részt vesznek a grúziai magyar kulturális napok záróünnepségén. — Hétfőn reggel a küldöttség Tbilisziből Moszkvába indul. Veszélyben o cukorgyártás Segítséget várnak a termelőszövetkezetektől Az utóbbi napokban több mint 100 milliméter eső hullott le megyénkben. — Alaposan megzavarta és jelenleg is késlelteti az őszi mezőgazdasági munkákat, a betakarítást. A cukorrépa szedése is lelassult. A cukorgyár megbízottai idén is megállapodást kötöttek a termelőszövetkezetek vezetőivel: naponta mennyi cukorrépát szállítanak. De nem tartják ezt be a gazdaságok. A szolnoki gyár a megyében 10 ezer hold termésére szerződött. A folyamatos üzemeltetéshez naponta 400 vason répát kell beszállítani. Ám az utóbbi napokban csak 240—300 vagon érkezett. — Veszélybe került a cukor- gyártás, nincs elegendő répa. Nemcsak Szolnokon, hanem Sarkadon, Hatvanban és a többi gyárban sincs. Ezért állandó diszpécser szolgálat van a cukorgyárak között, ha kell kisegítik egymást alapanyaggal. De ez kényszer- megoldás, A megnyugtató az lenne. ha a gazdaságok ütem- tervszerűen szednék és szállítanák a répát. Senki sem kívánja, hogy zuhogó esőben áztassák magukat a szövetkezeti gazdák és szedjék a termést. De nem esik állandóan az eső, te* hát lehet dolgozni. A cukorgyár vezetői, munkásai is ezt kérik most a szövetkezetektől. Szedjenek és küldjenek minél több cukorrépát. A jelenleginél nehezebb helyzetekben is helytálltak a szövetkezetek tagjai. Bizonyára most sem csalódunk bennük. MORZSOLT KUKORICACSUTKA a Szenttamási Állami Gazdaság Hibrid üzemében mázsánként 14.— Ft-ért korlátlan mennyiségben vehető — helyszínen történő készpénz fizetés ellenében. naponta reggel 7 órától délután 17 óráig. A partnerek és a szerződés Az új gazdasági mechanizmus gondjai a fegyvernelci Vörös Csillag Tsz-ben Mások a természeti és közgazdasági adottságaink, de hasonló gondok minket is foglalkoztatnak, mint amilyenekről Bódi elvtárs írt a tlszaföldvári Lenin Termelőszövetkezettel kapcsolatban a Néplap szeptember 10-i számában. Mi már korábban is éreztük az önállóság és a vállalatszerű gazdálkodás nyújtotta lehetőségek hiányát. Foglalkoztunk a termelési szerkezet felülvizsgálásának gondolatával is. Termelőszövetkezetünk termelési szerkezete eddig sem spontán alakult. A korábbi években alkalmazott terv- lebontásos rendszerben is tervszerűséget tartottunk és helyesen alakítottuk ki a vetésszerkezetet és az. állat- tenyésztés arányait. Súlyos gondunk volt a talajerő visszapótlása, amelyet sikerült megoldanunk. A háztáji szervestrágya begyűjtés megszerzésével elértük, hogy az utóbbi három évben a szántóterületünknek csaknem 60 százalékát szervestrágyáztuk és következetesen alkalmaztuk a termőterület mélyítését. Nagyrészt ennek, s a jó kézi művelésnek volt az eredménye, hogy tavaly csaknem 24 mázsa kukoricát termeltünk holdanként májusi morzsoltban számítva. Eddig is fontos' feladatunknak tekintettük a helyi intézkedéseket, melyek a magasabb hozamokat és az önköltség csökkentését eredményezik. Csak a magas hozamok elérése esetén lehet gazdaságosan termelni és a megbízható adatok ismeretében lehet megnyugtatóan dönteni a vetésszerkezet esetleges megváltoztatásáról. Ezért a jövőben is csak előietes gazdasági számítások és megnyugtató tájékoztatás után döntünk. Nagy területen termelünk zöldséget és még ennél is jelentősebb a gyümölcskertészetünk. Zöldségből 160— 170 holdat, gyümölcsből 300 holdat művelünk és takarítunk be évenként, mely a közös területünknek csaknem 7 százalékát teszi ki. Az új gyümölcstelepítéseknél figyelembe vettük a várható piaci igényeket, a tagok folyamatos foglalkoztatásának lehetőségeit, ezért őszibarackot, körtét, kajszit, cseresznyét és megy- gyet telepítettünk. A kertészeti termékek betakarítása nagylétszámú munkaerőt igényel. Ezt korábban csak az időszaki munkások alkalmazásával tudtuk biztosítani. Ez a körülmény késztetett bennünket arra, hogy már 1965 őszén a pártalapszer- vezettej egyetértve, a tagsággal közösen kidolgozzuk minden munkafolyamat készpénzes díjtételét. Alkalmazására csak az idén kerülhetett sor, mert a tagság egy része még népi értette és idegenkedett a pénzbeni díjazás bevezetésétől. Most már mindenki jónak tartja, meggyőződhetett előnyeiről. Az idén tagjaink minden hónapban megkapják az elért keresetük 80 százalékát, a fennmaradó 20 százalékot pedig a zárszámadáskor számoljuk el. Kiegészítésként a terven felüli jövedelemből nyereségrészesedést is osztunk a közgyűlés által megszabott külön feltételek szerint. Az új gazdasági mechanizmus részét képező párt éí kormányhatározatok, és a különböző intézkedések arra késztettek bennünket, hogy távlati elgondolásainkat sokoldalúan vitassuk meg és úgy döntsünk, hogy növelhessük a tagság jövedelmét és érvényesítsük a népgazdaság érdekeit is. Kenyér- gabonából a vetésterület változtatása nélkül — a korábbi 110—120 vagon helyett — 150 vagon búzát termeltünk. A kiskörei vízlépcső megépítése minket is érint. A Nagykunsági Mezőgazda- sági Kísérleti Intézettel együtt elkészítjük a tsz távlati fejlesztési tervét, mely meghatározója lesz szövetkezetünk további fejlesztési irányának. A kínálkozó lehetőségek felhasználásával 1500 holdra tudjuk növelni az öntözött területet. Növekszik a takarmánytermő területünk is, de elsősorban az öntözés felhasználásával lesz több takarmányunk s a jelenlegi 300-ró] 800-ra növeljük szarvasmarha állományunkat. Több sertést is hizlalunk, az értékesítésünk 800 fölé emelkedik. Az értékesítési lehetőségeink nem q legkedvezőbbek. Községünk elég mesz- sze fekszik a nagy árufelvételt biztosító városoktól Ezért továbbra is a szerződéses értékesítést tekintjük a fő formának. Megválasztjuk partnereinket és kihasználjuk a kedvezőbb értékesítési feltételeket. Igen jó kezdeményezéseknek tartjuk, hogy a HUNGRAFRUCT a jövőben közvetlenül a termelő- szövetkezetekkel bonyolítja le a zöldség és gyümölcs- exportot. Ezzei a lehetőséggel élni fogunk, hiszen a korábbi években is jelentős mennyiségű almát exportáltunk. A szedésből a vagon- barakásig mindent mi végeztünk el, mégsem az export vállalattal, hanem a MÉK-ke] voltunk kapcsolatban. Úgy gondoljuk, hogy az export közvetlen bonyolítása előnyösebb lesz. Kevesebb lesz a vita a minősítésnél, nem fog előfordulni, hogy az egyik vagy a másik szerv is másképp értelmezi a minőséget. Megnyugtatóbb az elszámolás is, mert az exportár és a felvásárlási ár közötti árrést nem egy harmadik szerv, hanem a termelő kapja. A zöldség és gyümölcs belföldi értékesítési lehető; sége azonban nem ilyen megnyugtató. Főként azért, mert a jelentős termőterülethez semmiféle járulékos épületünk nincs. Építünk ugyan két gyümölcstároló színt, de ezek csak a válogatást és a csomagolást könnyítik meg. Hűtőházat néhány éven belül saját pénzeszközből nem tudunk építeni. Sok segítséget várunk a már megalakult Nagykunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségétől, a gyors piaci tájékoztatás és egy esetleg létrehozandó értékesítési társulás vonatkozásában. Ilyen gondokkal küzdünk a fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben. Tudjuk, hogy az új gazdasági mechanizmus nem old meg helyettünk semmit. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a nagyobb önállóság nagyobb felelősséget is jelent. További fontos feladatunknak tartjuk a következő évek termelésének jó szervezeti és anyagi előkészítését. Ezt, valamint a már megjelent és ezután megjelenő párt és kormányhatározatokat, valamint az új jogszabályokat a tagságunkkal is rendszeresen megismertetjük. Czímer József a fegyverneki Vörös Csillag Tsz elnök* ' ter vágányt fektettünk ott le — mondja Garancsi Zoltán. — Tulajdonképpen a magasfogadó a lelke a rendezőpályaudvarnak. Ide érkezik be minden olyan szerelvény, amelyet rendezni, továbbítani kell. Ehhez csatlakozik a 36 vágányos rendező, amelyet már most teljes erővel építünk. Ha ezt az ütemet tartani tudjuk, azt is élőbb befejezzük, mint ahogyan a határidők köteleznek bennünket. — A betonútépítő vállalat szolnoki főépítésvezetősége két éve kivívta és azóta tartja a szocialista címet. Hogyan sikerült ez? Közös sikerek — A brigádokat említem, 2 Nádasdi, a Sipos, a Vin- cze, a Gyöngyösi, a Koncz brigádot, de sorolhatnám mind a huszonkettőt, amely versenyez, s külön azt a tizennyolcat is, amely már elnyerte a szocialista címet. De nálunk nemigen lehetséges egyéni teljesítmény, a sikert közösen vívják ki. Itt mindenki dolgozik, ha kell éjjel-nappal. Azt már Száraz András művezető meséli el, sokáig emlegették az emberek, milyen sokat és milyen fáradhatatlanul dolgozott Garancsi Zoltán az első vágányzár alkalmával, amikor a magasfogadóhoz a ceglédi vonal bekötését kellett megszerveznie. Négy órahosszat kaptak a munkára. Egyetlen percet sem késtek. Hűtlen kubikos geszt. Bata Ferenc, Flajsz Károly és Rácz Antal úgy bánnak az izzó vassal, mint az erdészek a puha fenyőtörzzsel. Vágják, alakítják azalatt a néhány perc alatt, amíg engedelmeskedik az acélkalapácsnak. — Ez hozzávetőleg az ezerhatszázadik hegesztés, amit itt, a rekonstrukción csináltunk — mondja a brigádvezető. Tóta Imre brigádja négy éven át dolgozott a magasfogadó építésén. — Versenyeztek? — Legtöbbet egymással abban, mennyi kővel bírunk
