Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-17 / 193. szám
J SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1967. augusztus H. Tito ismét Kairóban Á kínai nép érdekével ellentétben A Pravda szerdai száma I. Alekszandrov tollából, „A kínai nép érdekeivel ellentétben” címmel nagy cikkben elemzi a kínai helyzetet. Tito jugoszláv elnök damaszkuszi és bagdadi látogatása után szerdán délelőtt röviddel 9 óra előtt visszatért Kairóba, hogy folytassa megbeszéléseit Nasszer elnökkel. A repülőtéren az EAK elnöke fogadta. A két államfő megbeszélései Alexandriában a Rasz El Tin palotában folytatódnak. Tito Alexand- riából a Galeb hajón tér haza. A hajót két jugoszláv törpedóromboló kíséri majd. A jugoszláv elnök egyiptomi tárgyalásainak második szakasza igen fontos, Elemi csapások a Szovjetunióban Kedd éjjel földrengés rázkódtatta meg a szovjet távolkeletet. A földrengés epicentruma — feltehetően Vlagyivosztoktól 185 kilométernyire Szpasszk város térségében volt. Szerencsétlenség nem történt. Vlagyivosztokban erős földmorajt hallottak, a házakban táncolni kezdtek a csillárok. Hatnapos küzdelem folyt a megvadult elemekkel a Kazbek-hegycsúcs lábánál, a Kaukázusban. Az esőzésektől hatalmasra duzzadt hegyipatakok többszázmé- teres szakaszon elmosták a gázvezetéket. A húsz helyen súlyosan megrongálódott gázvezetéket a szakemberek zuhogó esőben, hetven fokos lejtőn dolgozva állították helyre, hat nap alatt. Indonézia nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltása 22. évfordulójának előestéjén Suharto tábornok, az ország ügyvezető államelnöke beszédet mondott a parlamentben. Beszédének jelentős részét a Sukarno elleni kirobbanások foglalták el. Szerdai beszédében Suharto azt mondotta, hogy elődjének „elhajlásai” aláásták a jogot és törvényességet, megroppantották az indonéz nemzetgazdaság gerincét, és csaknem tönkretették Indonéziát Suharto, aki ilyen élesen még nem támadta meg Sukarno volt elnököt, felszólította a politikai pártokat, hogy hagyják abba az ideológiai vitát és működjenek együtt a kormánnyal az ország építésében. A háromórás beszéd külpolitikai részében felajánlotta Indonézia szolgálatait egy, a vietnami kérdés megoldását célzó békekonferencia összehívására. Egyetlen olyan feltételt jelölt meg, amely egy ilyen hiszen Tito a Szíriái és az iraki elnök véleményét is közli majd az EAK elnökével a közel-keleti válság megoldásának módozatairól. Kairói sajtóértesülések szerint Tito több államfőhöz üzenetet intéz majd a közép-keleti kőrútjának végeztével. A többi között válaszol azokra az üzenetekre, amelyeket a szovjet vezetőktől, több más szocialista ország elnökétől, továbbá Johnson amerikai elnöktől és egyes el nem kötelezett országok államfőitől kapott. PRÁGA (MTI). A CTK-t felhatalmazták annak közlésére, hogy La- dislav Mnacko írót kizárták a CSKP-ből, megfosztották csehszlovák állampolgárságától, éredemes művészi címétől és állami kitüntetéseitől. Ez azután történt, hogy ürügyet talált Ausztriába való utazásához, majd onAz athéni katona; bíróság szerdán ötévi börtön- büntetésre ítélte Evangelosz Averoffot, a Karamanliszbékeértekezlethez szükséges: az érdekelt felek nyilvánítsák ki, hogy a jelenlegi ellenségeskedéseknek véget kell vetni és a kérdést tárgyalóasztalnál szükséges rendezni. Suharto beszédében rendkívül éles szavakkal támadta a Kínai Népköztársaságot. Kijelentette, megállapított tény, hogy Peking támogatta a két évvel ezelőtti puccsot. Bizonyítékunk van arra is, hogy jelenleg felforgató tevékenységet szerveznek új rendszerünk ellen — mondotta és ezzel igazolni próbálta az Indonéziában hosszabb ideje dúló Kína-ellenes megmozdulásokat. Rendszerünk nem marad tétlen a Kínával folytatandó politikában — hangoztatta. Kijelentette, hogy Indonézia továbbra is semleges marad és a tömbön kívüliség politikáját folytatja. Suharto kijelentette, hogy a tömbönkívüliség politikája mellett Indonézia törekedni fog a regionális együttműNéger tábor Washington mellett Dr. Martin Luther King amerikai néger polgárjogi vezető tegnap bejelentette, hogy a színes bőrű lakosság jogainak érvényesítésére országos polgári engedetlenségi mozgalmat indít. A szövetségi főváros: Washington mellett hatalmas néger tábort szervez. A déli Mississippi államból toborozza a tábor lakóit, akik — tervei szerint — mindaddig nem költöznek majd ki sátraikból és nem vesznek magukhoz ételt, amíg a kongresszus nem enyhít a néger negyedek helyzetén. nan Izraelbe távozott. Ezt megelőzően a nyugati sajtó, rádió és televízió rendelkezésére bocsátotta nyilatkozatát, amelyben durván gyalázta Csehszlovákia kormányát az arab országok elleni izraeli agresszióval kapcsolatos álláspontjáért és ócsárolta a szocialista rendszert Csehszlovákiában; kormány egykori külügyminiszterét. mert megszegte a statáriális törvényeket. ködösre. A közel-keleti válsággal kapcsolatban az ügyvivő elnök óvatos kifejezésekkel élve ugyan, de támogatásáról biztosította az arab álláspontot. Indonézia és a Kínai Nép- köztársaság kapcsolatairól szólva Suharto támogatta azt a javaslatot, hogy meg kell szaki4 ..ni a diplomáciai kapcsolatot Kínával, de egyben türelemre szólított mindaddig, amíg a kormány nem tanulmányozza e probléma minden vonatkozását. Az ország belpolitikai helyzetére áttérve Suharto méltatta a fegyveres erő szerepét és cáfolta, hogy Indonézia a katonai diktatúra felé haladna. Azt állította, hogy a hadsereg vezetőit demokratikus úton választották magas kormány-tisztségekbe. Közölte, hogy elhalasztják a jövőre esedékes választásokat, mert késik a választójogi törvény kidolgozása. Suharto újra hangsúlyozta, hogy egyszerűsíteni kell a politkai pártok rendszerét az országban, de ugyanakkor „indokoltnak” nevezte egy új muzulmán párt létrehozásának előkészületeit. A ügyvivő elnök nagy figyelmet szentelt az ország gazdasági helyzetének és kormánya gazdaság politikájának. Kijelentette, hogy Indonézia 1968-ban még jelentős mértékben függ majd a külföldi gazdasági segítségtől. Szélesre tárják a kaput a külföldi tőkebefektetések előtt, ez azonban nem fogja azt eredményezni, hogy Indonéziát külföldi érdekeknek rendelik alá —, hangoztatta befejezésül Suharto. A HADtR SZOLGÁLATÁBAN című írásunk mai lapszámunkból anyastorló- dás miatt kimaradt. Kínában második évébe lépett az úgynevezett „nagy proletár kulturális forradalom”. Az események menete azt mutatja, hogy ez a „kulturális forradalom” amelyet a kínai sajtóban megjelent nyilatkozatok szerint Mao Ce- tung szervezett és személyesen irányít, egyaránt távol áll mind a kultúrától, mindpedig a szocialista forradalomtól. Nem biztosította a pekingi vezetőknek azokat a győzelmeket, amelyekre számítottak, — csak a kínai népnek hozott súlyos megpróbáltatásokat, és nemzetközi téren egyre növekvő elszigeteltségre kárhoztatja Kínát. A Pravda emlékeztet arra, hogy 1958-ban Kínában Mao Ce-tung személyes utasítására meghirdették az úgynevezett nagy ugrást, amely kísérlet volt arra, hogy átugorj ák az ország gazdasági fejlődésének törvényszerű szakaszait.. Mao Ce-tung és a környezetében levők durván semmibe vették a szocializmus objektív gazdasági törvényszerűségeit és más szocialista országok tapasztalatait, megkísérelték, hogy az ország tervszerű iparosítását felváltsák primitív háziipari vállalatok tömeges létrehozásával, a nagyiparban fékevesztett hóbortos tervezgetéssel, városban és falun pedig az úgynevezett „kommunák” erőszakos bevezetésével, — amelyekben katonamódra élnék az emberek. A szocializmustól idegen katonai kaszárnya-rendszer bevezetése a munkások és parasztok élet- és munka- körülményeiben elterjesztett primitív egyenlősdi alapján katasztrofális következményekkel járt. A „nagy ugrás” szétzüllesztette a kínai gazdaságot — az ipari termelés felére csökkent, a mezőgazdaság hanyatlásnak indult. Éhség kezdődött, emberek milliói pusztultak el. Elmaradt a Peking által agyonreklámozott „gyors átmenet a kommunizmusba”. És ekkor a „nagy ugrás” korábban bejelentett céljaival homlokegyenest ellentétben Mao Ce-tung kijelentette, hogy a szocializmus építése Kínában távoli perspektíva, ehhez „nem is évtizedekig, hanem száz évre. évszázadokra van szükség”. 4 Mna«r u^rás“ kudarca súlyos belpolitikai bonyodalmakhoz vezetett Kínában, amelyekre Mao Ce-tung és környezete úgy válaszolt, hogy egész sor tisztogatást hajtott végre a párt, a népi felszabadító hadsereg soraiban és az értelmiség körében; 1960-ban a pekingi vezetők nyíltan szembeszálltak a nemzetközi kommunista mozgalom fővonalával. Saját platformjukat állították szembe vele, — amely letérést jelent a marxizmus—leninizmus, a proletámemzetköziség útjáról. A pekingi vezetők megpróbálták terjeszteni revizionista koncepciójukat. amely tagadja a szocialista világrendszer, mint a forradalmi világfolyamat alapvető bázisának szerepét, lebecsüli a kommunista és munkáspártoknak, mint a munkásosztály harci élcsapatának szerepét; Egy sor durva szovjetellenes provokáció után az utóbbi napokban banditatámadást szerveztek a Szvirszk hajó ellen, új súlyos provokációt követtek el a pekingi szovjet nagy- követség ellen. A nagykövetség lerohanására mozgósították a garázda „vörösgárdisták” osztagait. — Mao Ce-tung csoportja szándékosan tovább élezi a szovjet—kínai viszonyt. A kínai vezetők mindig gondosan kerülték, hogy valamiféle módon összeütközésre kerüljenek az imperializmus erőivel, ugyanakkor mindent megtettek azért, hogy háborús helyzetet teremtsenek Kína határain túl. Kínában olyan helyzet alakult ki, amikor a Kínai Kommunista Párt sok tagja, a kínai munkás- osztály, parasztság és értelmiség öntudatos és az ország sorsát szívén viselő része kezdte világosan látni, milyen veszélyes következményekkel jár Mao Ce-tung politikája. A Pravda megállapítja, hogy a tisztátalan politikai célok szülték azt a szeny- nves és fékevesztett kampányt, amelyet Kínában a „proletár kulturális forradalom” jelszavával indítottak. A kampányt 1966 tavaszán a Jeifang Ribao című lap. a Kínai Népköztársaság honvédelmi minisztériumának lapja kezdeményezte. amikor szembeszállt a Kínai Kommunista Párt pekingi pártbizottságával. annak sajtó- szerveivel és javasolta, „nyissanak tüzet” arra. amit a lap „pártellenes szocialista-ellenes frontnak” nevezett Mao Ce-tung ellenfelei üldözésének kampánya Pe- kingből az egész országra rJtterjedt de nem hozta meg azokat az eredményeket amelyekre Mao Ce- tung csoportja számított. A párt soraiban és a néptömegekben növekszik az elégedetlenség az ország tűrhetetlen gazdasági és politikai helvzete miatt, amelyet a pekingi vezetők idéztek elő. Annak ellenére, hogy a pekingi propaganda azt állította, és azt állítja, hogy csupán ..egy maroknyi hatalmon levő csoport” ellen kell harcolni, nagyon hamar nyilvánvaló lett hogv „a kulturális forradalom” tömeges pogromkampány, és emibermilliók ellen irányul. A „kulturális forradalom” végrehajtására hivatott fő erők az állambiztonsági szervek és katonai szervek lettek. Annak érdekében, hogy e leszámolásnak társadalmi megmozdulás látszatát adják, megszervezték az úgynevezett ..vörösgárdista mozgalmat”: iskolásgverekek fiatalkorúak és diákok mozgalmát» akiket a soviniszta kábulat és Mao Ce-tung személyi kultuszának viszonyai között neveltek. A pekingi vezetők visszataszítóan cinikus politikai mesterkedései nagy tragédiába sodorták a kínai népet. Az úgynevezett revizionisták „bírálatának” és „leleplezésének” kampánya a tömeges erőszak orgiájává fajult, és ebben a kampányban szabadjára engedték a legalantasabb emberi ösztönöket A „vörösgárdisták” mindennapi gyakorlattá tették a tömeges ütlegelést, a kegyetlen kínzást és a gyilkosságokat. A legutóbbi kínai események szemléletesen megmutatták. hogv a Kinát megrengető politikai válság még jobban elmélyült és új bonyodalmakra lehet számítani. Mao Ce-tung csoportja aláaknázza a Kínai Nép- köztársaság állami és társadalmi rendszerét és lényegében csapást mér a szocialista rendszer alapjaira a Kínai Népköztársaságban. Azzal, hogy eltávolította a hatalomból a munkásosztályt és kommunista pártját. s gyakorlatilag államcsínyt hajtott végre a „hatalom megszerzése” kampányának jegyében, Mao Ce-tung csoportja megmutatta a népnek a „kulturális forradalom” programjának lényegét: olyan törekvés ez, hogy az országban biztosítsák Mao Ce- tung és környezetének diktatúráját. A Kínai Kommunista Párt Központ; Bizottságának tevékenysége megbénult. tagjainak több mint kétharmadát, köztük a Politikai Bizottság és a titkárság tagjainak többségét eltávolították. Az úgynevezett „katonai- politikai ellenőrzést” gyakorló hadsereg felügyelete alatt folyik most Kínában a munka a gyárakban, aa üzemekben és a falvakban. A hadsereg alakulatai fegyveres erőszakot alkalmazva hozzák létre a Mao Ce- tung szájízének megfelelő „bizottságokat”, amelyekben a katonák elsőrendű szerepet játszanak. Peking- ben ma nyíltan elismerik, hogy a hadsereg támogatása nélkül „a kulturális forradalom” nem valósulhatna meg és felhívják a lakosságot, ne szálljon szembe vele. Az utóbbi időben azonban a maoizmussal szembeni ellenállás a hadseregben is kezdett kibontakozni és a hadseregen belül most újabb tisztogatás folyik Az imperialista reakció erői tapsolnak a kínai rágalmaknak, kifejezik afölötti örömüket, hogy "i pekingi vezetők. Balodali forradalmi” frazeológiája olyan soviniszta törekvéseket leplez, amelyek az imperialista reakció és a háború erőinek malmára hajtják a vizet. Peking „baloldali” demagógiája azzal párosul, hogy visszautasítja az akcióegv- séget a szocialista országokkal, a kommunista pártokkal és az imperialistaellenes front más erőivel az Egyesült Államok rabló agressziója ellen küzdő hős vietnami nép megsegítésében. A közel-keleti eseményekkel kapcsolatban Mao Ce-tung csoportja új rágalom-kampányt indított a szocialista országok ellen, provokációs lépéseivel megkísérelte megbontani az jrn- perialistaellenes erők egv- ségét. aláaknázni a bizalmat az arab államok népei és a szocialista országok népei között. Ha Mao Ce-tung csoportja hosszú időre megszilárdítja Kínában a jelenlegi politikai vonalat ha továbbra is gyengíti a szocializmus hadállásait, nincs kizárva, hogy a kínai társadalom fejlődésében negv történelmi cikk-cakk következik be. A ssov fet emberek, akik mindenkor barátuk- nak szövetségesüknek tekintették a kínai népet a társadalom forradalmi átalakulásáért vívott harcban. biztosak benne, hogy eljön az az idő. amikor a Kínai Kommunista Párt és a kínai nép szakít Mao Ce-tung jelenlegi pusztító politikáiéval, helyreállítja s Kínai Népköztársaság testvéri kapcsolatait a Szovjetunióval és más szociális- ’ ta országokkal a világszocializmus. de mindenekelőtt a kínai nép érdekében — fejeződik be a Pravda , i Szezonvégi kiárusítás!!! Olcsóbb lett a naposcsibe Most vásároljon a helyi főldművesszövetkezettől I Nyilatkozat a Mnacko-iigyről ‘ ' " l' Elhalasztják a választásokat Szakítás Kínával Suharto beszéde Ot évr® ítélték Äveroff volt görög káliig 'f mmisstert /
