Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-17 / 193. szám

19ST. augusztus 17. SZOLNOK MEG VEI NEPLAt s Gépműhely épül Tisza Jenőn a tsz részére. Az építkezést TÜVÄLL végzi a kunszentmártoni (Foto: Nagy Zsolt) IVjáron terem az őszibarack Rendkívül bőséges az idei őszibaracktermés — tízmilliónál több fa érleli zöld, sárga, piros gyümöl­cseit, július elejétől októ­berig. De miért „őszi­barack, ha termésének zö­mét nyáron adja? A vála­szért vissza kell nyúlni termesztésének történeté­hez; Az őszibarack őshazája Kína, ahol már időszámí­tásunk előtt kétezer évvel is ismerték, fogyasztották. Európában a rómaiak ho­nosították meg, hozzánk a Balkánon keresztül jutott 'fi. Hogy pontosan mikor, azt nem tudni, csak annyi ■bizonyos, hogy a XVI. szá­zadban már termesztették^ főleg Buda környékén; — Abban az időben a keser­nyés, fanyar ízű, — s ezt t ma már csak díszfa-gyűi- teményekben fenntartott —, piros héjú, piros húsú vérbarack volt a legelter­jedtebb, sőt, kezdetben va­lószínűleg az egyetlen f»’- ta; Magyarországi térhódí­tására jellemző, hogy bár francia eredetű, francia szakkönyvek még a múlt században is „magyar” barackként tartották szá­mon a vérbarackot. Nos. ez a vérbarack, s a XVII— XVIII. században a többi újabb, már jobb ízű fajta is, csak szeptember végén —október elején érlelte be gyümölcsét. Innen tehát az „őszi” elnevezés, ami kezdetben nyilván csak megkülönböztető jelzőként szerepelt. Ezzel különböz­tették meg az őszibarac­kot a meghonosodáskor már régen termesztett, jól ismert sárga- vagy kajszi- baracktól; A nagy európai nyelvek mindegyikében különböző neve van a két gyümölcs­nek. Tegyük még hozzá, hogy az „igazi” barack ná­lunk is a korábban meg­honosodott kajszi, — a baracklekvár vagy a ba­rackpálinka alatt minden­ki kizárólag kajszibarackból készült ételt-italt ért. Az őszibarack pedig akkor is őszi, ha a nyár elején szü­retelik. Forradalmi vasárnapok A jászkiséri Táncsics Tsz fiataljai éves verseny­vállalásukhoz plusz fel­ajánlást tettek. Megkapál­tak 6 hold kukoricát, most pedig a paradicsom beta­karításának meggyorsításá­ra forradalmi vasárnapo­kat szerveznek. Ekkor a KISZ alapszervezet minden tagja részt vesz a munká­ban. A forradalmi vasár­napokon keresett pénz egy részét a vietnami nép megsegítésére adják a fia­talok, másik részét kirán­dulásra költik. Készül a szüretire a Magyar Állatni Pincegazdaság Az utóbbi hetek időjá­rása erőteljesen siettette a szőlők fejlődését, amiből arra lehet következtetni, hogy a szüret az idén a szokottnál korábban kez­dődik. Ezért a Magyar Ál­lami Pincegazdaság meg­gyorsította a szüreti fel­készülést, hogy a termés átvételének és raktározásá­nak technikai feltételeit kellő időben biztosítsa. Az alföldi, Csongrád környéki pincegazdaságok augusztus végére befejezik az előké­születeket, hiszen a jelzé­sek szerint ezen a terüle­ten szeptember közepén megkezdik a szőlő szedé­sét. A többi helyen szep­tember közepére végeznek a pincék rendbehozásával, a feldolgozó berendezések felújításával, s az egyéb javítanivalóval; A felvásárlás, illetve az átvétel gyorsítása érdeké­ben növelték az átvételi helyek számát, mindenütt egyszerre három-négy ter­melő rakodhat. Az Állami Pincegazda­ság az idén 2 550 000 hek­toliter mustot, bort tud be­fogadni. Ez feltétlenül ele­gendő a felvásárlásra ke­rülő bor zökkenőmentes elhelyezéséhez. Mint a jó akkumulátor •.. A Szolnok megyei Vas­ipari Vállalat nem sokkal több mint egy esztendeje telepítette ki akkumulá­tor üzemét Szászberekre Tavaly kísérleti jelleggel indult meg a termelés. — Mindjárt világszerte új­donságszámba menő tech­nológiát vezettek be, az úgynevezett foszforsavas eljárást, a hagyományos, az iskolákban is tanított kénsavas módszer helyett. A gyermekcipőben járó gyáregység dolgozóinak, ti­pegőben járó technológiát kellett elsajátítaniuk; Ez önmagában véve is nagy feladatnak számított. Te­tézte a gondokat, hogy az üzem manufaktura-szerűen indult, vagyis kezdetben tökéletlenül szerelték fel, mind technikailag, mind munkavédelmi szempont­ból. A munkásokat tizen­három községből sikerült úgyahogy összeverbuválni. Az új üzem sok bajjal jár — ez már régi tapasz­talat. Mégis a gyáregység kollektívája — élén Ke­rékgyártó Jánossal — úrrá lett a nehézségeken. Két­ségbevonhatatlan érdeme van ebben a pártszervezet­nek. A kommunisták meg­tanították az üzem új jö­vevényeit a munkafegye­lem, a munkaerkölcs leg­alapvetőbb elemeire; Mire alapozzuk ezeket a megállapításokat? Tények­re. A gyáregység az idén 25 millió forint értékű árut helyez el a piacon. — Részben lemezeket, rész­ben új akkumulátorokat adnak el megrendelőiknek. Az első félévben 17 száza­lékkal teljesítették túl az értékesítési tervet. Az ér­tékesített cikkeik értéke elérte a 16,8 millió forin­tot. Ennek az összegnek 29 százaléka nyereség volt. Említettük, hogy szilár­dult a munkafegyelem, így igaz, hiszen a terme­lékenység 20 százalékkal emelkedett. Ebből az egyet­len forrásból származott az értékesítési terv túltel- iesítése, a többletnyereség. Tegyük hozzá, számottevő volt a létszám és bérmeg­takarítás. Az olyan koráb­ban észlelhető rendellenes­ségek, mint a lógás, az igazolatlan hiányzás: csak elvétve fordulnak elő. A kollektíva megtanul­ta, nem elég csak dolgoz­ni, hanem kiváló minősé­get kell produkálni. Ebben az esztendőben reklamáció nem volt termékeikre, — vagyis a technológiai fe­gyelem már-már kifogás­talan. A vevő csak a szab­ványnak megfelelő árut kap, de az üzemen belül akad még „garanciális” ja­vítás. A munkavédelem és a szociális ellátás is javult. higiénikusan tárolni. Egy­szóval így központi szo­ciális létesítmény építése elkerülhetetlen; Végül _ megemlítjük a közlekedési viszonyok okozta gondokat. A négy műszakos termelés (hat óránkénti váltás) beveze­tésével szaporodnak a munkaerőgazdálkodási problémák. Szászberekét mind vonaton, mind autó­buszon körülményes meg­közelíteni. Ezért a létszám- fejlesztése is nehéz. A község lélekszáma ala­csony, onnan utánpótlásra nem igen lehet számítani. Szabó György a töltőüzem szabályozó műszerfalát el- lenő rzi Bár üzemmenet közben és nem előre biztosították a legelemibb feltételeket — Ügy is megfogalmazhat­nánk, hogy a termelés problémamentesebb, mint a munkavédelem és a szo­ciális helyzet. A fekete­fehér öltöző szűk, csak át­menetileg felel meg, üzem­étkeztetés nincs. Sok munkás érintkezik közvetlenül ólommal. Az eMzívó berendezések át­alakításra szorulnak. Az üzemétkeztetés indokolt, hi­szen távolról járnak be a munkások. Otthonról ho­zott élelmüket sem tudják Más helyekről meg nem tudnak bejárni. Meggyőző­désünk, hogy előbb-utóbb a 7. sz. AKÖV-vel is tár­gyalni kell a rendszere* munkás járat végett; A szászbereki akkumulá­tor üzem egy év alatt ki­nőtt a kamaszkorból, mind­inkább egy „felnőtt” gyár benyomását kelti. Az egy­kori gazdasági épületekben százhatvan dolgozó termel! meg az idei huszonötmil­lió forintot, keresi meg m kenyerét. Az üzem kollek­tívája feltöltődött, mint a jó akkumulátor F. P. Harmadik lett Szolnok megye a Magyar Ifjúság országos terjesztési versenyében Kedden értékelte a KISZ Központi Bizottság és az Ifjúsági Lapkiadó a Magyar Ifjúság terjeszté­sére meghirdetett orszá­gos verseny eredményeit. A KISZ megye bizottsá­gok versenyében Szolnok megye az előkelő harma­dik helyre került. A vá­rosok közül pedig a tőrök- ssentmiklósl fiatalok ugyancsak a harmadik he­lyet szerezték meg. A két értékes helyezésen kívül a fortuna jóvoltából még megyénk számos KISZ alapszervezete került a verseny díjnyerteseinek so­rába. Az országos verseny részletes eredményeit a Magyar Ifjúság kővetkező számában ismerteteik majd, Új státus: a Köszönőemb „Elmondhatjuk, hogy értünk már el hibákat, de azért vannak még eredményeink is.” Az ismert szó­lásmondásnak ez a tükörképe jutott eszembe, amikor a jászárokszállási Faragó Ferenc levelét olvastam A Szerkesztőség Postájából. Valahogy így vagyunk a vevők eladók kapcsolatának azzal a szfé­rájával is, ahol a köszönés székel. De csak egyes helyeken. Mert álta­lánosítani nem lehet a jelenséget. Igenis, vannak már üzletek, ahol visszaköszönnek a kedves vevőnek. A Kereskedelem fennállása óta el­hullatott kritika-magvak tehát nem mindenütt hullottak köves talajra. Ami a jászárokszállási helyzetet il­leti, magam sem értem, hogy vál­tozhatott meg a kérdéses boltok­ban a légkör úgy tizenvalahány év alatt. Emlékszem, annakidején egy évben kétszer-háromszor meg­fordultam a községben, ugyanany- nyiszor vásároltam is, és határo­zottan állítom, egyszer vissza is köszöntek. El kell tehát ismerni az eredményeket is. Aztán meg a bírálat módjával is árnyaltabban kell bánni, kedves Faragó Ferenc. Hát persze, elmond­juk, leírjuk, hangoztatjuk lépten- nyomón, hogy csak bíráljunk, mert az a fejlődés kulcsa, a gátló körül­mények kiküszöbölésének eszköze, a változás elősegítője, megmiegy- más. De nem szabad azt szószerint venni. Az valahogy dogmatizmus. Mármint olyan egyének szemében, mint akiket az ön kritikája érzéke­nyen érintett. Bizonyára elkövette I azt a hibát hogy névre szólóan bírált... Hát ez öreg hiba. Tudhatná, hogy a kritikából mindig csak akkor okul egy öntudatos dolgozó, ha az másokat illet. Látja, míg nem kritizált, az érintettek köszöntek önnek az utcán, észrevették, hogy létezik. Még az is, aki 30 éve isme­rőse. De meg kell értenie: ilyenek ezek a mai öregek. Bírálj meg egyet, — s az egész rokonság ma­gára veszi. No persze, ez pozitív vonás. Szép kifejezője annak, hogy minálunk a testvérek, sógorok, ko­mák összetartanak nemcsak pro­tekcióban, hanem a bírálat elvise­lésében is, amit goromba szóval visszaverésnek is szoktak nevezni. Nem szabad kritikával illetni az embereket. Tudvalevő, hogy arra mindenki kényes. Ha a dolog mé­lyére nézünk, úgy is mondhatjuk, hogy a bírálat elrontja a dolgozók bizonyos típusát. Aki magát földre- szállt angyalnak, makulátlan szent­nek képzeli, megsértődik, ha ebben kételkedik valaki. Ez még amolyan klerikális csökevény, amit nehezen nőnek ki némelyek. Hogy pedig egyszer végére jus­sunk annak az áldatlan állapotnak, amely — hangsúlyozzuk — egyes boltok eladói és kedvetlen vevői között fennáll köszönés dolgában, gondolkodnunk kellene néhány át­hidaló megoldáson. Első számú öt­letem a napokban támadt, mikor egy kereskedelmi alkalmazott ajk­biggyesztve így válaszolt Faragó Ferencihez hasonló bírálatra: „Mit köszöngessek? Meg var a.z nekem fizetve?" — Tanulság: anyagilag is érdekeltté kell tenni a. bolti dolgo­zókat a köszönésben. Javasolom tehát, hogy a kirakatokban kétféle árcédulát tűzzenek a portékákra. Ügy mint ahogy a palackozott ita­lokon látjuk: Ara 21 Ft + 2 Ft üveg. — Tehát: Ara 42 Ft; Kö­szönéssel 45 Ft. Ezzel a módszerrel kitűnően és csalhatatlanul ellen­őrizhetnék az üzletvezetők, kik azok az alkalmazottak, akik szeret­nek köszönni, hiszen tőlük mindig a feláras cikkeket vásárolnák a kedves vevők. Mindjárt nagyobb örömmel adná át az ember, mondjuk az ajándék pizsamát a feleségének, ha ezt is hozzá mondhatná: „Ügy viseld, drágám, hogy ehhez köszöntek is.” Igénybe lehetne venni a techni­kát is a köszönőviszony megjavítá­sára. El lehetne helyezni a bolt valamelyik sarkában egy sztereó- magnót, amelyre előre felvettek annyi köszönést, ahány alkalmazott , van az üzletben. Minden eladó kezeügyében lenne egy gomb, s amelyikük előbb észreveszi a ked­ves vásárló érkezését, az nyomja meg a magáét. A magnón jelhang- zana a sok köszönés, s a sztereó- hatás miatt úgy erezné a vevő, mintha minden irányból köszön­tenék. Reprezentatívabb üzletekben, áruházakban — a régi kávéházak mintájára — köszönöembert lehetne rendszeresíteni. Neki csak az lenne a dolga, hogy az ajtóban, elegánsan kiöltözve fogadná a ve­vőket, üdvözölné őket, s ezzál a többiek válláról óriási terhet venne le. Volna azonban egy költségmente­sebb megoldás is. Itt kínálja magát a szemünk előtt évek óta, csak pont ebben a vonatkozásban nem éltünk vele. Voltak és vannak Ál­latkerti Napok. Intézeti Napok, Na­pi Napok, Csillagászati Napok, Nadrág Napok — csak még éppen... Tehát minden üzlet vegyen bele negyedéves, éves munkaterveibe Köszönő Napokat is, Tóth isív*-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom