Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-13 / 163. szám

2 SZOtNO* MEGYEI NÉPLAP 1967. Július 'IS. MIN DEM, FELÖL WASHINGTON Az Egyesült Államok kép­viselő házának törvényelő­készítő bizottsága szerdán jóváhagyta a polgárjogi mozgalom ellen irányuló törvény j avaslatot. A Cramer-féle törvényja­vaslat szerint minden ame­rikai polgár, aki nem a sa­ját államában részt vesz tiltakozó tüntetésen vagy nagygyűlésen, ötévi börtön- büntetéssel vagy 10 000 dol­lár pénzbírsággal, vagy ipedig mindketjővel súj,“b- ható. PRÁGA Pierre Gensous a szak- szervezeti világszövetség fő­titkárhelyettese táviratban tiltakozott IIj Hasszán ma­rokkói királynál Ben Szed­őik bebörtönzése miatt. Szedőiket, a marokkói szak- szervezeti szövetség főtitká­rát kedden ítélték el 18 ha­vi szigorított börtönbünte­tésre. TRIPOLI Bengáziban szerdán álta­lános sztrájk bontakozott ki tiltakozásul amiatt, hogy a líbiai kormány elhatározta az olajszállítások felújítását a nyguati országok számára. RÓMA Kedden Rómában meg­nyíl a második „európai űrkutatási értekezlet”. A tanácskozáson 18 ország képviselői próbálnak meg kidolgozni olyan összehan­golt űrkutatási politikát, amelynek segítségével fel­vehetik a versenyt e téren a Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal. ADEN Adeni szabadságharcosok kedden könnyűfegyverekkel és gránátokkal rajtaütés- szerű támadást hajtottak végre A1 Manszura és Siek Otman negyedekben az an­gol katonai járőrök ellen.- Megtámadták az angol köz- njunkahivatalt is. Itt a raj­taütésnek egy sebesült és öt halálos áldozata volt TAJPEJ A Clara tájfun kedden es­te végigsöpört Tajvan szi­getén. Hat személy vízbe- fúlt, 9-et eltűntnek nyilvá­nítottak. GENF Az Interparlamentáris Unió szóvivője közölte, hogy elhalasztották a szep­temberre, Moszkvába terve­zett évi közgyűlést.' RANGOON A burmai kormány jegy­zékben utasította vissza a Kínai Népköztársaság kor­mányának azt a vádját, hogy a legutóbbi burmai Kína-ellpnes tüntetéseket a kormány ösztönözte, ABIDJAN Guinea visszautasította Elefántcsontpartnak azt a javaslatát, hogy a Guineá­ban visszatartott elefánt­csontparti halászokat és az Abidjanban letartóztatott guineai ENSZ-küldöttséget cseréljék ki — jelentette szerdán a Conakry-i rádió. Guineai részről veszélyes precedensnek tekintenék ezt az eljárást. ATHÉN A görög puccsista hatósá­gok „külföldön kifejtett nemzetellenes tevékenység” vádjával nyolc görög köz­életi személyt fosztottak meg állampolgárságától. Közöttük van Melina Mer­couri, a „Soha vasárnap” című film főszereplője és Nikolaidisz, a Centrum Unió titkára is. BUENOS AIRES Az argentin kormány be­jelentette, hogy az állami költségvetés kiadásainak csökkentése érdekében száz­ezer munkást és alkalmazot­tat bocsát el állásából. Á szocialista országok testvér- pártjai és kormányai vezetőinek budapesti tanácskozása Július 11—12-én Budapes­ten tanácskozást tartottak a szocialista országok kom­munista- és munkáspárt­jainak vezetői és kormány­fői. A tanácskozáson részt vett Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Anto­nin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnö­ke, Jozef Lenárt, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Jo- szip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségé­nek elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke, Vlagyimir Popovics, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Elnöksé­gének tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnökének fő­titkára, Kiró Gligo­rov, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának al- elnöke, Wladislaw Gomul- ka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Jo­zef Cyrankiewicz, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak első titkára, Fock Je­nő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára, Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Willy Stoph, a Német Szo­cialista Egységpárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsá­nak elnöke, Leonyid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtit­kára, Alekszej Nyikolaje- vics Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Minisz­tertanácsának elnöke, Bo­risz Nyikolajevics Pono- marjov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának titkára. A tanácskozásra az em­lített országok kommunis­ta- és munkáspártjai ve­zetőinek és kormányfőinek ez év június 9-én Moszkvá­ban megtartott találkozóján történt azon megállapodás értelmében került sor, mi­szerint állandó kapcsolatot tartanak egymással az izra-, éli agresszió következtében kialakult közel-keleti hely­zet kérdéseiben. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást a ba­ráti arab államoknak or­szágaik által nyújtott poli­tikai támogatásról, vala­mint a gazdasági segítség­ről, beleértve azokat az in­tézkedéseket, amelyek hoz­zájárulhatnak az imperia­lista agresszió áldozatául esett Egyesült Arab Köz­társaság és más arab or­szágok iparának és mező- gazdaságának a fejlesztésé­hez. Tájékoztatták továbbá egymást az arab államok védelmi képességének erő­sítését, valamint az ezen országokkal való hosszúle­járatú gazdasági együttmű­ködést célzó intézkedések­ről. Egyhangúlag kifejez­ték szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is össze­hangolják erőfeszítéseiket ezen célok megvalósításá­ban. A tanácskozás elvtársi légkörben, a teljes egység jegyében zajlott le. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a közel- keleti helyzet kérdéseiben a jövőben is állandó kap­csolatot tartanak egymás­sal. (MTI) De Gaulle francia elnök kétnapos hivatalos látoga­tásra Bomnba érkezett, hogy tárgyaljon Kiesinger nyugatnémet kancellárral. De Gaulle-t bonni útjára elkísérte Pompidou mi­niszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és a francia kabinet né­hány más tagja. Újabb incidensek a szuezi övezetben A Szuezi-csatorna öveze­tében Iszmailiától délre szerdán hajnalban, majd szerdán délelőtt tűzharcra kezűit sor az egyiptomi és izraeli fegyveres erők kö­zött. A kairói rádió mind­két esetről adását meg­szakítva számolt be. Az EAK katonai szóvi­vője szerint az első össze­csapás 75 percig tartott, két izraeli katonai jármű megsemmisült! A második incidensről kiadott kairói közlemény szerint 11 óra­kor az izraeliek páncélo­sokat vontak össze ugyan­azon a ponton, ahol ko­rábban a járműveket talá­lat érte. És tüzet nyitottak azokra az egyiptomi állá­sokra, amelyek megsemmi­sítették a két izraeli jeep-et. Az EAK fegyveres erői viszonozták a tüzet és kilőttek két izraeli tankot. Egy egyiptomi tank is mess érült A párbaj más­fél óra hosszat tartott. Izraeli részről csak a hajnali Incidensről számol­tak be, úgy állítva azt be, hogy a kezdeményező az egyiptomi fél volt. A Tel-Aviv-i katonai szóvivő az éjféli tengeri összetűzés újabb részletei­ről beszámolva azt állí­totta, hogy az egyik tor­pedónaszádot egy izraeli torpedónaszád süllyesztette el* a másikat egy izraeli torpedóromboló felgyújtot­ta, majd elsüllyesztette. A szóvivő azt is hozzátette, hogy a tengeri incidensre Port Szaidtól negyven ki­lométerre került sor. Mint ismeretes, itt tartózkodik most a szovjet hadiflotta egyik egysége; A MENA egyiptomi hírügynökség ér­tesülése szerint a szovjet flottaegységet fel fogják kérni, hogy hosszabbítsa meg eredetileg egyhetesre tervezett látogatását Összeült az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) sunk diktálta, hogy törvény­erejű rendelet kiadását kez­deményezzük, amely a ma­gukra maradt idős emberek­kel kötött tartási szerződé­sekkel elkövetett visszaélé­sek megszüntetését szol­gálja. A gazdasági mechanizmus reformja Tisztelt Országgyűlés! Evek óta gazdasági éle­tünk fejlődéséről számolha­tunk be — és hozzáteszem, • mindenkor teljes joggal tesszük ezt — ennek elle­nére azt is tapasztaltuk, hogy léteznek olyan nehéz­ségek, amelyek gátolják gyorsabb előrehaladásunkat. Ezeknek a tényezőknek az elemzése arra a felismerés­re vezetett, hogy gazdasági életünk mechanizmusát kell megváltoztatnunk, tovább­fejlesztenünk. Ezért került sor — pártunk irányításá­val — a gazdasági mecha­nizmus reformja alapelvei­nek kidolgozására. Az új mechanizmus beve­zetésének célja, hogy új esz­közökkel és módszerekkel erősítsük társadalmunk szo­cialista jellegét, tegyük ha­tékonyabbá tervgazdálko­dási rendszerünket. Szolgál­juk szorgalmas munkával a közösség és egyén alapve­tően azonos érdekeit és így gyorsítsuk meg a szocializ­mus teljes felépítését, moz­dítsuk elő népünk életkörül­ményeinek folyamatos javí­tását A gazdasági mechanizmus reformján más szocialista országban is dolgoznak. E tény is bizonyítja, hogy megérett a szocialista gazr dálkodás módszerei meg­változtatásának szükségessé­ge. A tapasztalatokat ösz- szevetve megállapítható, hogy az elképzelésekben sok a hasonlóság, de egy­szersmind az országok adottságaiból fakadó külön­bözőség is. Mi a saját vi­szonyaink között azt láttuk a legcélravezetőbbnek, ha a reformot megfelelő előké­szítés után a népgazdaság egészében egyidőben hajt­juk végre. Az egyes részletkérdések kidolgozásában sok vita folyt. Ezen nem is lehet csodálkozni. A különböző nézeteknek, elképzeléseknek és javaslatoknak nem egy­szer igen éles összeütközése azzal az előnnyel járt, hogy kialakultak az adott körül­mények között a lehető leg­jobb megoldásokat biztosí­tó módszerek. A Minisztertanács és a kormány gazdasági bizott­sága számos határozatot hozott, amelyek a Központi Bizottság irányelveinek megfelelően az egyes rész­területeken megszabják az új mechanizmus alkalmazá­sának szervezeti kereteit és módszereit. A közlemény előtt ismeretesek legfonto­sabb határozataink, rende­lteink. Erre tekintet­tel most csak az új gazdaságirányítási rend­szer néhány vonatkozásáról kívánok szólni. Mindenek­előtt szeretném hangsúlyo­zottan aláhúzni, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben a tervgazdál­kodás szerepe és haté­konysága jelentős mérték* ben megnő. A jövőben a központi irá­nyító szerveknek kevesebb, de nagyobb jelentőségű üggyel kell foglalkozniok. Figyelmüket a fontosabb dolgokra összpontosíthat­ják, nagyobb körültekin­téssel, gondosabb elemzé­sek alapján dönthetnek. To­vábbra is a népgazdasági tervben határozzuk meg a népgazdaság legfőbb ará­nyait, a felhalmozás és a fogyasztás mértékét, a be­ruházások összmennyiségét, és főbb irányait. E mellett a terv szerves részévé tesz- szük azokat a gazdasági szabályozó elveket és esz­közöket, melyek biztosítják a gazdaságpolitikai célki­tűzések megvalósítását. A mechanizmus reform­jának egyik jellemző voná­sa a döntési jogkörök de­centralizálása. Az eddig a kormány és a minisztériu­mok hatáskörébe tartozó számos kérdés eldöntésében a vállalatok és a tanácsok lesznek illetékesek. Jobb összhang valósul meg a termelés és a szük­ségletek között vállalati és társadalmi méretekben egy­aránt így bővül rendsze­rünk demokratizmusa, nö­vekszik a dolgozók aktív közreműködése a közös fel­adatok megoldásában, és mindez a bürokratizmus csökkentését eredményezi. Az üzemi demokrácia tervezett nagyfokú kiszé­lesítésének feltétele, hogy a szakszervezetek megfe­lelő jogkört kapjanak. A dolgozók kötelességé­nek és jogainak meghatáro­zásánál szem előtt tartjuk, hogy az anyagi érdekeltség fokozása mellett rendkívül fontosak az erkölcsi ténye­zők. Ezt már figyelembe veszi az új Munka Tör­vénykönyv, amelyet széles­körű vitára bocsátottunk. A jogos észrevételek és he­lyes javaslatok figyelembe vételével átdolgozott terve­zetet a Minisztertanács új­ra megtárgyalja s ez év őszén az országgyűlés elé terjeszti. A termelőszövetkezetek problémái Fontosnak tartjuk, hogy mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteink jól beilleszked­jenek az új gazdasági mec­hanizmus rendjébe. Ebből a célból rendeztük a ter­melőszövetkezetek álló- és forgóeszköz hiteleit és tö­röltük tartozásaiknak azt a részét, amelyekre állóeszkö­zeik újjáértékelése szerint a termelésben nem volt fe­dezet A törlés után az ilyen jellegű adósságállo­mány lényegesen csökkent és a megmaradóra is ked­vező visszafizetési határidő­ket állapítottunk meg. Bevezettük a termelőszö­vetkezetek teljes állóeszköz állományára az amortizá­ció-képzés kötelezettségét. Fokozatosan teremtjük meg a pénzügyi feltételét annak, hogy saját árbevételeik alapján minél szélesebb körben rátérhessenek a ha­vonkénti munkadíjazás rendszerére. A tavalyi jó termés mellett az árrende­zések, a termelőszövetkeze­ti tagokat érintő szociál­politikai intézkedések, az említett hitelrendezés és az elterjedő rend­szeres munkadíjazás már­is kedvező eredményeket hozott. Csökkent a mérleg­hiányos szövetkezetek szá­ma, javult a gazdálkodás szervezettsége és szilárdult a tagok munkafegyelme, megkezdődött a faluról ko­rábban elvándorolt fiatalok visszatérése — természete­sen elsősorban a jól mű­ködő — szövetkezetekbe. A termelőszövetkezeti de­mokrácia továbbfejlesztésé­ben jelentős előrelépés, hogy a termelőszövetkezetek kül­dötteinek kongresszusa élet­re hívta a termelőszövetkeze­tek országos tanácsát. A ta­nács jogot kapott a kor­mánytól arra, hogy állást foglaljon minden olyan szövetkezet — politikai, gazdasági, szociális és kul­turális kérdésekben, amely a szövetkezetek működését alapvetően érinti. Az év folyamán megalakulnak a termelőszövetkezeteik terü­leti szövetségei. Ezt fontos politikai eseménynek tart­juk s működésüktől sokat remélünk. A szövetkezeti szervek a mozgalom koor­dinálására, az elvek egysé­ges érvényesítésére szüksé­gesnek nyilvánították egy főtanács létrehozását. A kormány a kezdeményezést támogatja A termelőszövetkezetek országos kongresszusa, majd júniusban a miniszterta­nács megtárgyalta az új földjogi és termelőszövet­kezeti törvények terveze­tét. E törvény-tervezeteket megküldtük az országgyű­lésnek, kérve, hogy az ille­tékes bizottságok tárgyal­ják meg és észrevételeiket, javaslataikat közöljék a kormánnyal! Az ezek figye­lembevételével elkészülő törvényjavaslatokat ősszel nyújtjuk be a tisztelt or­szággyűlésnek. A külső és belső piac A gazdasági mechaniz­mus reformja népgazdasá­gunknak kevés területét érinti olyan mélyen, mint a külkereskedelmet. Lénye­ges, hogy az új gazdasági mechanizmusban szorosabb kapcsolat alakuljon ki a belső és a külső piac kö­zött. Azért fontos ez, mert a külkereskedelem közve­títi a világpiac ösztönző hatását a hazai termelésre, értékesítésre és fogyasztás­ra, a műszaki színvonal fejlődésére, végső soron a társadalmi munka termelé­kenységének növekedésére. Mivel hazánk gazdasági fejlődésében nagy jelentő­sége van a nemzetközi munkamegosztásnak, ezért továbbra is szükséges a nemzetközi kapcsolatok központi állami irányítása. A külkereskedelmi mo­nopólium fenntartása mel­lett, a gazdasági folyama­tok átfogóbb egysége cél­jából jobban össze kell kapcsolni a termelést a külkereskedelemmel, — és ahol ez indokolt, ennek szervezeti feltételeit is meg kell teremtenünk. Ez azonban csak fokozatosan valósítható meg. Néhány iparvállalatnak és más — nem külkereskedelmi —' szervnek már megadtuk a közvetlen export-, illetve importjogot. Számos továb­bi termelővállalat, megfe­lelő felkészülés után. igé­nyelheti e tevékenység át­vételét; Az államközi szerződé­sekben — közöttük a KOST országokkal kötött hosszúlejáratú egyezmé­nyekben — vállalt kötele­zettségeinket az új gazda­ságirányítási rendszer fel­tételei között is teljesíteni fogjuk. Szükséges, hogy a jövőben már a nemzetközi egyezmények előkészítésébe megfelelően bevonjuk a gazdasági minisztériumo­kat és az érdekelt vállala­tokat. A következő időszak fontos feladata, hogy a mechanizmus változásából eredő új módszereket sike­resen alkalmazzuk a baráti országokkal való együttmű­ködésben. E feladatot nagy körültekintéssel, a szocia­lista országokkal egyetér­tésben kell megoldanunk. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a termelés fo­lyamatossága és az 1968. évi árucsereforgalmi egyez­mények előkészítése és megalapozása kívánatossá teszi; a vállalatok minél nagyobb mértékben kösse­nek külföldi partnereikkel szerződéseket. Változatlanul arra törek­szünk, hogy tovább erő­sítsük és fejlesszük gaz­dasági kapcsolatainkat a baráti szocialista orszá­gokkal, Elsősorban a KGST álla­maival. Ügy véljük, hogy az eddig elért kétségkor'*? jelentősi eredmények na?cf mértékben továbbfejleszt- hetők, ezért a KGST-n be­lül a kapcsolatok különbö­ző új formáit is keressük és kívánjuk kezdeményez­ni. Bővíteni kívánjuk kül­(Folytatás a 3. oldalén? De Gaulle Bonnban

Next

/
Oldalképek
Tartalom