Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek l SZOLNOK MEGYEI j A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 163. szám. Árai SO fittér 1967. július 13., csütörtök Népünk szorgalmasan, eredményesen a szocializmus felépítésének nemzeti programján A Minisztertanács számadása az ország gazdasági helyzetéről Összeült az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az/MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnök Tanácsa — az országgyűlés ez év április 14-én berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá; az országgyűlés külügyi bizottsága kedden ülést tartott, s úgy határozott, hogy határozati javaslatokat terjeszt az országgyűlés elé &z európai Tiszteit Országgyűlés! ígéretet tettem arra, hogy az orszgágyúlés ma kezdődő ülésszakán beszámolunk a Minisztertanács tevékenységéről és terveiről; Ehhez híven most számot adunk azokról a belpolitikai és nemzetközi kérdésekről, amelyek népünket, kormányunkat foglalkoztatják. A szocialista társadalom teljes felépítése folyamatában a mi viszonyaink között most különös fontosságúak a gazdasági kérdések. Ezért számadásunk más fontos társadalmi, politikai kérdéseknél részletesebben szól az ország gazdasági helyzetéről Pártunk IX. kongresszusára készülődve a kommunisták áttekintették és megvitatták a megelőző évek politikai, gazdasági és kulturális fejlődését és gondjait. A megtett út és a jelenlegi helyzet felelősség- teljes elemzése, a politika fő vonalának stabilitása, a soron következő esztendők legfontosabb feladatainak körültekintő kijelölése, a társadalom teljes egyetértésével találkozott. Bebizonyosodott ismét, hogy a kommunisták jól ismerik a nép egészének vágyait, akaratát, helyesen fogla mázzák meg a jól szervezett, fegyelmezett munkával reálisan elérhető céljait. Ezt az egyetértést fejezte ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása és ezt bizonyítja a március 13-i országgyűlési és tanácstagi választás eredménye: több mint 7 millió állampolgár juttatta szavazatával egyértelműen kifejezésre, hogy magáénak vallja a pártnak, a Hazafias Népfrontnak, a kormánynak a szocializmus teljes felépítésére irányuló programját. Azóta népünk szorgalmasan és eredményesen dolgozik e nagy nemzeti program megvalósításán. Belpolitikai életünket az utóbbi hónapokban a dolgozó tömegek jelentősen megnövekedett közéleti tevékenysége, a szocialista demokrábiztonság kérdéseiről, valamint a közel-keleti helyzetről. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét; 1. A minisztertanács beGazdasági építő munkánkat alapvetően az jellemzi, hogy továbbra is kedvezően érvényesülnek pártunk Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatai. számolója. 2. Az országgyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatai. Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Ez a határozat az eredményesebb gazdálkodás feltételeit és feladatait szabta meg. 1966-ban a bonyolultabb, nehezebb körülmények között is megfelelő volt népgazdaságunk fejlődése. Az előző évihez viszonyítva a nemzeti jövedelem 8, az ipari termelés 7, a mező- gazdasági termelés pedig mintegy 8 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedése alapozta meg. A termelőmunkában jobban figyelembe vettük a szükségleteket, s így a készletek kisebb mértékben növekedtek. Külkereskedelmi forgalmunk bővült, különösen a szocialista országok viszonylatában. A többlet nemzeti jövedelemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fogyasztására. A bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazdasági lakosság reáljövedelme körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A múlt évben hozott ár, bér és szociális intézkedések hatására jelentős rétegek élet- színvonala az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt, másoké nem változott, s voltak rétegek, amelyeket az intézkedések együttes hatása hátrányosan érintett. 1967. első hónapjaiban népgazdaságunk a tervezettnél nagyobb mértékben fejlődött. Az ipari termelés eddigi eredményeiből arra lehet következtetni, hogy az ipar éves tervét túlteljesíti. A mezőgazdaságban azzal számolhatunk, hogy a termelési tervek megvalósulnak. A lakosság áruvásárlásai várhatóan meghad ladják -a tervben előirányzott szintet. Népgazdaságunk egészséges fejlődése és tervszerű előrehaladása mellett azonban találunk kedvezőtlen jelenségeket is. Több árucikkből nem lehetett teljes mértékben kielégíteni a megnövekedett keresletet. Nem lehetünk még megelégedve iparunk exportképességével. A műszaki és a minőségi színvonalat tovább kell javítani és fokozni kell termékeink versenyképessé" A továbbiakban arról kívánok beszámolni,1 hogy s kormány a IX. pártkong* resszus határozatainak megfelelően, milyen fontosabb intézkedéseket hozott. Megvizsgáltuk a régebben kidolgozott 15 éves lakásépítési tervet és több határozatot hoztunk a lakás- építkezések meggyorsítására. Növeltük bizonyos építési anyagok importját; töröltünk a beruházások közül, hogy több lakást építhessünk, egyes középítkezéseket; új beruházásokat kezdünk az építőanyagipar fejlesztésére. Terven felül 270 millió forintot biztosítunk a magánerőből épülő társasházak közművesítésére. Meggyorsítjuk a házgyárak üzembehelyezését. Az állami gazdaságok dolgozói számára a következő tíz évben 10 ezer lakás felépítéséhez biztosítunk kedvezményes állami hitelt. Határozatot hoztunk az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének általános csökkentésére. A 44 órás munkahétre történő áttérés több mint egymillió hatszázezer dolgozót érint. Az egészségre ártalmas munkakörökben is befejezzük a harminchat—negyen- két órás munkahét bevezetését. A kormány a munkaidő rövidítéséhez szükséges feltételek létrehozását a gét. E feladatok megoldásáért az év hátralévő részében még igen sóikat tehetünk — s kell is tennünk. Dolgozunk ötéves tervünk fő célkitűzései alapján az 1968-tól 1970-ig terjedő években megvalósítandó feladatok meghatározásán. Számolunk azzal, hogy a jövő év elejétől kezdve már érvényesülnek az új gazdasági mechanizmusra jellemző szabályozó eszközök. Különös figyelmet fordítunk a beruházásokra, mert ezeknek helyes aránya lényegesen befolyásolja a népgazdaság egészének egyensúlyát. Enyhíteni kell a beruházások területén a jelenlegi feszültséget, ezért felülvizsgáljuk beruházási terveinket. Költségvetésből elsősorban a már folyamatban levő nagy beruházásokat folytatjuk. Újakat csak szigorú takarékosság, sokoldalú mérlegelés alapján a struktúra javításáért kezdünk. Csak annyi nagyberuházást indítunk, ameny nyinek befejezése optimális idő alatt megvalósítható. Arra törekszünk, hogy a vállalatok mind több beruházást saját erőből valósítsanak meg és a gyorsan megtérülő befektetéseket helyezzék előtérbe. A továbbiakban is előnyben részesítjük a vidéki ipartelepítést. Gazdasági munkánkban a jelen feladatainak megoldása mellett, a következő évek tennivalóit is szem előtt tartjuk, hogy helyes döntéseket hozhassunk. Ezek feltétlenül szükségesek a negyedik ötéves tervünk elkészítéséhez is. Bejelentem, hogy már megkezdtük a hosszúlejáratú tervezés előkészítő munkálatait. A következő ötéves terv céljainak meghatározásánál már úgy kívánunk dönteni, hogy hosszabb távra — 1985-ig — lássuk a fejlődés főbb irányait. növekvő önállósággal rendelkező vállalatokra hízta. Reméljük, hogy a felügyeleti hatóságok és a SZOT útmutatásával, ezt a fontos ügyet jól oldják meg. Fontos feladatunk, hogy fokozatosan megszüntessük a két nagy dolgozó osztály életkörülményei között fennálló különbségeket. E cél megközelítéséért léptettük életbe ez év január 1-től a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíj- rendszerét. Felemeltük a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékát. A termelő- szövetkezetekben dolgozó nőkre is vonatkozik a gyermekgondozási segély bevezetéséről hozott rendelkezés. A születések számában az utóbbi időben örvendetes javulás mutatkozik. Reméljük, hogy az intézkedéseink a javulás tendenciáját tovább erősítik. A gyermekgondozási segély bevezetése az anyák és a család iránti megbecsülést, a társadalom gondoskodását juttatja kifejezésre. Erre a célra évi 400 millió forintot irányoztunk elő. A kormány örömmel vállalná a felelősséget, ha nem sok idő múlva ennek a keretnek a túllépését jelenthetné. Szocialista humanizmu(Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács beszámolója Fock Jenő előterjesztése da kiszélesítése, a társadalom erősödő egysége, a szocializmus iránti bizalma je- lemzi. Belpolitikai életünk nagyfokú megélénkülését, a szocialista demokrácia fejlődését tükrözték a közelmúltban tartott országos tanácskozások is. Ezeken népünk valamennyi osztályának és rétegének képviselői részt vettek. Párttagok, pártonkívUliek, marxisták és más világ- nézetűek, hívők és nem hívők együtt vitatták az aktuális problémákat, ismertették építő javaslataikat. A szakszervezetek XXI. kongresszusán a munkások és alkalmazottak, a termelőszövetkezetek első országos kongresszusán és a SZÖVOSZ tanácskozásán a falusi lakosság, a KISZ kongresszusán az ifjúság, a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésén a tudósok, a művészeti szövetségek összejövetelein az alkotó értelmiségiek fejezték ki egyetértésüket és szimpátiájukat a párt és a kormány politikájával. A felszólalások, a javaslatok, az új gondolatok és a segítő bírálatok a résztvevők felelősségérzetéről és bizalmáról tanúskodtak. Ez a kormány munkájához jelentős segítséget nyújt. Közös teendőink megoldásához ezután is kérjük dolgozó népünk aktív közreműködését. Hazánkban békés építőmunka folyik. Népköztársaságunk állami és társadalmi rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázisra, a dolgozó tömegek bizalmára, öntudatára és hazaszeretetére épül. Egész népünket egyre inkább áthatják a párt kongresszusán- m . * í% ', A megtárgyalt gondolatok; A soronlevő teendők, állami jogszabályokban is megfogalmazódnak, s folyik a végrehajtás mindennapos szorgos munkája. Népgazdaságunk fejlődése Kormányintézkedések a pártkongresszus határozata nyomán
