Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

im, jöfe» x, mOLNOK KEGYES NÉP LA? f Augusztus elsején kezdődik a színházi bérletek árusítása A TÁRGYAK ZSARNOKSÁGA Diáktalálkozó a Kaukázusban A barátság és világifiúság együttműködése — ez a témáia a Fekete-tenger fes­tői üdülőhelyén, Makopsz- ban megrendezett fesztivál­nak- Résztvevői a moszk­vai Lumumba Egyetem és éO ország küldöttsége A fesztivál ideie alatt kidol­gozzák az egyetemen ta­valy létesített Nemzetközi Baráti Tanács működésé­nek programiét A fesztivált a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóiénak le­gyében rendezték meg. Ázsia. Afrika, az Arab-Ke­let és Latin-Amerika diák­jai beszámolókat tartanak a forradalom eszméinek a világ ifjú nemzedékének •őrsám gyakorolt hatásáról. A fesztivál résztvevői társadalmi munkát szer­veznek. melynek bevételét a Vjetnami Szolidaritási Alap céljaira ajánlják fel­«3 A hitleri korszak ifjúsági irodalma A frankfurti eavetem if­júsági irodalomkutatással foglalkozó intézete kom­mentált dokumentációt ké­szített az 1933-tól 1945-ig tartó hitleri korszak ifjúsá­gi irodalompolitikájáról és az ifjúsági irodalomban al­kalmazott elméletekről­Az intézet közlése szerint az 1964-ben megkezdett do­kumentációs összeállításban kivonatok szereveinek le­velekből. körlevelekből, be­szédekből. szakfolyóiratok­ból. ifjúsági irodalmi ter­mékekből és elméleti ta­nulmányokból. A szőr. egek alátámasztják az ifjúsági irodalom és a nemzeti szo­cializmus ideológiái ának ősszefonódottságát. A dokumentációt előre­láthatólag ez év őszén nyomtatásban is kiadják. <3 Magyar művészeti lexikon — olasz nyelven Első alkalommal kapott megbízatást lexikális iel- legű mű szerkesztésére és kiadására külföldi cégtől a Magyar Tudományos Akik démia könyv- és folyóirat kiadóia. Az olasz La Piet­ra cég figyelemmel kísérte a magvar nyelvű, négy kö­tetre tervezett művészeti lexikon eddig megjelent kö­teteit- Ogv a kiadvány tar­talmi színvonala. mint nyomdatechnikai kivitele megnverte tetszését- Meg­állapodást kötött a maevar kiadóval ugyancsak négy­kötetes teriedelmfl. köte­tenként 850 oldalas és 1500 címszót tartalmazó művészeti lexikon megje­lentetésére. Ilyen vagy- hasonló jel­legű mű jelenleg nincs az olasz könyvpiacon Éppen ezért a cég kívánságára a magvar művészeti lexikon teljes anvagát népszerű, is­meretterjesztő formában megírva, szerkesztve. tar­talmának körülbelül 10 szá­zalékos — olasz vonatkozá­sú — kiegészítésével adiák közre. Az ókori antik mű­vészettől napiainkig az egyetemes művészettörténe­tet felölelő tárgykörben, az építészet festészet szobrá­szat. Iparművészet fejlődé­sét. a művészeti irányzato­kat. képviselőiket. egves országok nagyhatású kultú­ráinak kialakulását tükrözi maid a nagyszabású lexi­kon sok képpel illusztrál­va. Első kötetének megje­lenése 1969-ben várható Olaszországban­Az elmúlt évadban 5700 bérlettulajdonosa volt a Szigligeti Színháznak. Jú­nius 15-ig a. régi bérlettu­lajdonosok helyét fenntar­totta a színház, eddig az időpontig mintegy ezerkét- százan jelentették be igé­nyüket, hogy az új évadra is megtartják bérletüket A tulajdonképpeni nagyará­nyú bérletezés azonban csak most, augusztus else­jén Indul meg. A színház az elmúlt évadhoz hason­lóan a jövő évadban is 12 felnőtt bérleti előadást tart. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága ez év májusában határozatot hozott a párt­tagsági könyvek cseréjére, mivel a 10 évvel ezelőtt ki­adott könyvek év végére betelnek. A tagkönyvek cseréjét október 1 és de­cember 31 között bonyolít­ják le s az új tagsági könyv a jelenleginél is hosszabb időre, 12 évre szól majd. Szolnok megyében 15 he­lyen — öt járásban. hét városban, az épí* i. az olajipari valamim a BM megyei szerveinek pártbi- zotságán — mintegy 7 S0 alapszervezet közel 30 ezer tagjának összeírását, új könyvének kiállítását, ki­adását kell elvégezni. A pártbizottságokon az előkészítési időszak felada­tait már augusztus 1-én megkezdik. Ezen a napon a megyei pártbizottság párt és tömegszervezetek osztá­lyán a járási és városi jo­gú pártbizottságok osztály- vezetői és tagnyilvántartói tanácskoznak a teendőkről. Már ebben az előkészítő időszakban sok munkát kell elvégezni az alapszer­vezetekben és a pártbizott­ságokon egyaránt. Az au­gusztusi és szeptemberi tag­Egy sorozat első írásával jelentkezünk most lapunk olvasói előtt. Olyan neve­zetes emberekkel, írókkal, művészekkel, politikusok­kal. tudósokkal készítünk interjúsorozatot, akik me­gyénkben születtek, vagy munkásságuk tartósan Szol­nok megyéhez kapcsolta őket. A sorozat mottója: „és ön kivel készítene inter­jút?” — Azaz a beszélge- tés végén valamennyi in­terjú alanyunkat arra kér­jük, nevezze meg követke­ző beszélgető partnerünket. Az olvasók előtt bizonyára már ismertek, a közked­velt neyén „hólabdajáték­nak” nevezett rádió-televí­zió műsorok. Nos,, mi is reméljük, nyári „hólab­dánk” valamennylüket sok érdekes emberrel ismerteti majd meg — olyanokkal, akikre joggal lehetnek büszkék a Szolnok me­gyeiek. a Engedjék meg, hogy in­duló sorozatunkat bemuta­tással, egy most induló, el­ső műves íróval folytatott beszélgetéssel kedjük! Az író, Csőke Pál, Jászjákó- halma szülötte. Amikor felkerestük, az újságírót megelőzve, az el­Ezenkívül a bemutató utáni első kedden nyugdíjas bérle­tet indítanak. Az 50 százalékos kedvez­ményt minden nyugdíjas igénybeveheti, aki ezt az igényét előzetesen illetékes szakszervezetének bejelenti. Újdonság, ebben az évad­ban indítják be először a tájbérleteket Tizenkét színházi tájhe­lyen, hat előadásból álló bérletsorozatot szervez­nek. gyűléseken ismertetik a csere lebonyolításának módját. Ebben az időszak­ban a nyilvántartások el­lenőrzése, pontosítása lesz az egyik legfőbb munka. Ezt pedig az összeírás kö­veti, amelyet októberben bonyolítanak le. Ebben az időben kell a párt­tagoknak a tagsági könyvhöz szükséges fényképeket is elkészíttetni. Különös fi­gyelmet igényel ebben a szakaszban a felszabadulás előtti párttagság és mun­kásmozgalmi tevékenység idejének beírása. Az ilyen értelemben vitás eseteket idejében, legalább október végéig szükséges intézni az alapszervezetekben. Ugyan­csak nagy körültekintést igényel a párttagok iskolai végzettségének pontos be­írása. Az utóbbi években ugyanis nagyon sokan fe­jezték be tanulmányaikat a különböző fokú oktatási in­tézményekben, amit sok he­lyen nem jegyeztek be a nyilvántartásokba. Az év utolsó hónapjában zajlanak le azok a taggyű­lések, ahol az új könyve­ket átadják az alapszerve­zetek tagjainak. ső kérdést ő tette fel: — Hogy gondoltak arra, hogy ezt az interjú-soroza­tot velem, pályakezdő Író­val kezdjék? Nagy megtisz­teltetésnek érzem, de bizo­nyosan akadt volna nálam- nál sokkal befutottabb, hí­resebb riportalanyuk is. Tekintettel arra, hogy úgy érezzük, bizonyos ma­gyarázattal tartozunk az olvasónak is, hagy ismétel­jük meg Csőke Pál meg­győzésére elmondott ér­veinket. Egy kicsit szimbó- liumnak tekintjük, hogy el­sőnek egy első műves írót szólaltatunk meg soroza­tunkban. Olyan írót, aki nemrég megjelent művében nemcsak tehetségéről, ha­nem pártos, kommunista hitvallásáról is tanúbizony­ságot tett. A másik érv. A tett marad című kisre­gény Szolnok megyei sike­re. Nagyon sok olvasó, aki kezébe vette ezt a könyvet nem is tudta, hogy me­gyénk szülöttének írását olvassa, érdeklődését még­is Csőke Pál művében na­gyon sok önéletrajzi vanat- kozás található, mindig fo­kozottabban felkelti az ol­vasók kíváncsiságát magá­nak a szerzőnek az élete iránt is. Ez volt a harma­dik ok, hogy kérésünkkel Az ember viaskodik a világgal, a természet lel, s igyekszik a világ dolgait, produktumait a maga szol­gálatába állítani, kényel­mére, gyönyörűségére, gya­rapodására hasznosítani. Mindennapi dolog, hogy „közben” egy tárgy, virág közelebb kerül az ember szívéhez: vagyis érzelmi világában nemcsak ember­társának, hanem állatok­nak, növényeknek, sőt egy- egy tájnak — és a tár­gyaknak is helyet biztosít. Ember és tárgy érzelmi kapcsolata közismert tény; hiszen majd mindenki őriz egy órát, bögrét, könyvet, levelet, amelyet különösen szeret. Embert és tárgyat sok­féle kapcsolat fűzhet egy­máshoz. Elrettentő pél­daként emlegetik azt a helyzetet, amelyben a tárgy uralkodik az embe­ren. Ilyenkor a tárgy már semmi egyebet nem jelent a környezetben, csupán valami homályos érzelmi vonatkozást: használati ér­téke megszűnt, létezése számunkra csak azzal nyer jogot, hogy ezért, vagy azért szeretjük. Ma­gyarán szólva egy kacat- tal — vagy többel — élünk egy fedél alatt, csu­pán azért, mert mondjuk gyermekkori emlékeket idéz. Ésszerűtlen és ké­nyelmetlen állapot, bár az vesse ránk az első követ, akinek otthonából teljesen hiányoznának a hasonló kacatok. Az „uralkodó tár­gyak” másik csoportjába — napjainkban egyre in­kább — azok a bútorok, szerszámok, eszközök tar­toznak, melyekről a szom­széd, a munkatárs, • egyáltalán, a társadalom megítéli — legalábbis úgy véljük — társadalmi hely­zetünket A régi rómaiak tár­sadalmi rangját jelezte, hogy mennyi rabszolgá­juk volt — még, ha nem használták is ki valameny- nyit. A sok rabszolga: rangot jelentett. A közép­kor embere így volt a ló­val, az arisztokraták kísé­elsőnek Csőke Pált keres­tük fel. — Valóban könyvem na­gyon sok életrajzi mozza­natot tartalmaz. Mind a két főhősbe egy kicsit ön­magamat is belegyúrtam. Az én életutam is hasonló volt Kemény István, a re­gény főhősének útjávál. Mint azt könyvem elősza­vában Is Írtam, munkás vagyok, aki filozófiát ta­nul, nappal a csavarhúzót, éjjel a tollat forgatom. Jásziákóhalmáról, ahol szü­lettem, kora gyermekko­romban elkerültem, de ro­konaim. ismerőseim még mindig nagyon sokan van­nak szülőfalumban. — Visszatérve a regény­re, úgy gondolom, a cím jelkép; a tett marad. Ez­zel is a cselekvő, a meg­győződésért tenni is kész ember igazát akartad ki­hangsúlyozni. — Hosszú évek pártmun­kájának tapasztalatait Is igyekeztem belesüríteni eb­be az írásomba. Egy kom­munista vívódásain keresz­tül igenlő válaszokat ke­restem korunk alapvető kérdéseire. Ügy érzem vi­szont; hogy e válaszkeresés közben 'óh"t,',,nvml olyan jelenségek is felbukkan­retük létszámával, majd később a különböző hasz­nálati eszközök, berende­zési tárgyak vették át a társadalmi rangjelzés sze­repét. Felesleges időrablás len­ne végigkövetni vala­mennyi történelmi kort ahhoz, hogy rábukkan­junk a máig makacsul élő jelenségre: „nem haszná­lom ugyan . ezt, vagy azt a tárgyat, de azért megszer­zésére semmilyen energia- ráfordítást nem sajnálok, hadd lássák, hogy nekem ez is van”. Ismert tény, hogy világszerte megtalál­ható az az embertípus, akinek könyvespolcain fel­vágatlanul sarokznak a könyvek — csak az a fon­tos, hogy mások lássák. Drága ruhadarabok málla- nak szét a világ minden táján úgy, hogy gazdáik soha nem hordták őket, mert a ruha megszerzésé­nek ténye, az anyag mi­nősége, a kelme ára töké­letesen elég volt ahhoz, hogy a szomszéd lássa: er­re is juh Nem kell messzi men­nünk, elég ha gondolatban sorra vesszük ismerősein­ket; minden baráti, vagy rokoni körben találunk legalább egy olyan ház­tartást, ahol értékes, és éppen ezért ritkán, vagy soha nem használt tárgya­kat kerülgetnek naponta a háziak. A 300 forintos ha­jasbaba celofánba csoma­golva ül a szekrény tete­jén, a gyereknek nem szabad játszani vele, mert elrontja. De azért hadd le­gyen, hiszen telik rá. Min­den nap kiglancolt ezüst kávéskészlet pompázik az üvegszekrényben — a kutya sem használja —, dísztárgy. Dísztárgy a pianino, mert zongorázni senki nem tud ugyan a családban, de azért megéri, hogy ápolják és kerül­gessék, mert jó, ha van. Hosszan lehetne so­rolni a listát, de hadd em­lítsünk egy érdekes kül­földi példát. Franciaor­szágban statisztikusok fel­mérték, hogy a tömegesen nak, amelyekre nemet kell mondani. Hiszem azonban, hogy végsősoron ezeknek a nemeknek a kicsengése is a társadalmi haladás érde­kében kifejtett cselekvés igazságának igenlése volt. — A regény központjá­ban olyan morális problé­ma áll, amely egy egész generáció önvizsgálatának tárgya, elsődleges lelkiis­mereti problémája. Abban a történelmi időszakban, amelyet a regény felölel, törvényszerűen megnyilat­kozott, hogy a társadalmi érdek sokszor ellentétbe került az egyén érdekeivel, vagy legalábbis nagyon sokszor nem fedte a kettő egymást. Vajon melyik a kommunistához, a becsüle­tes emberekhez illőbb ma­gatartás; mindenkor az ön- érvényesülés útjait megke­resni, még akkor is, ha ezek az utak, módok nem tartalmaznak sembtiféle társadalmi hasznosságot, vagy vállalni a két érdek­szféra időleges ellentmon­dásosságát és az ügy érde­kében, meggyőződésünk szerint élni. — Írásom az önéletrajzi jelleg mellett természtesen a főhős sorsával nemcsak egyezéseket, hanem kü­lönbségeket is feltételez, tehát nem tisztán önélet­rajzi írás. De én is igye­keztem mindig úgy élni, hogy a megpróbáltatások lehetőleg csak engem érje­nek, és ne a bennem lévő hitet. Hosszú évekig vol­tam aktív katonatiszt. A mozgalmi munkában néha nagyon felelősségteljes posz­gyártotí háztartási gépek hány óráját szabadítják fel egy átlag francia há­ziasszonynak. Kiderült, hogy egyet sem. Sőt a mutatós és praktikus kis robotgépeket a legtöbb háztartásban annyit tisz­togatják, fényesítik, taka- rítgatják, hogy végső so­ron a házimunkával eltöl­tött idő majdnem annyi, mint gépek nélkül. — A tárgy, nevezetesen a mu­tatós konyhagép mégis ke­lendő, mert milyen házi­asszony az, akinek ilyen vagy amolyan robotmasi­nája nincsen, illetve any- nyit használja, hogy az veszít csillogásából* mu­tatósságából?! Mindez a sok rangjel­ző tárgy csendesen és ész­revétlenül uralkodik a környezetében lévő embe­ren. Azon az emberen* akinek meggyőződése, hogy azzal a ténnyel, hogy bir­tokol valamit, s ezzel a birtoklással személyisége is nyert, „gazdagodott” — értékesebb lett. Tucholsky, a kitűnő humorista és köz­író már a 30-as években hosszú tanulmányban mu­tatta ki, hogy egy tárgy csak akkor a miénk, ha használjuk is. Ember és tárgy viszonyában ez ez elsődleges feltétel: a tárgy valamilyen vonatkozás­ban legyen hasznos, cél­szerű. Végezzen helyet­tünk munkát, vagy szol­gálja esztétikai gyönyörű­ségünket, tegye kényelme­sebbé életünket, vagy kí­méljen meg valami erőfe­szítéstől — mindegy mi­lyen formában, de segítő- eszközünk legyen, ne pe­dig zsarnokunk* NJ« azért szerezzük meg és birtokoljuk a Já­tékot, a bútort, a gépet — hogy értelmetlen kacattá váljanak, hanem fedezzük fél bennük kizárólagos céljukat: a használhatósá­got. Mert egyébként a megkímélt hajasbaba épp­úgy, mint a kímélt luxus­kocsi — amely nem kí­méli az embert: csak lem N. I. tokon dolgoztam. Ennek ellenére úgy érzem, hogy amióta visszamentem az eredeti szakmámba, újra fi­zikai munkás lettem, sike­rül megalapozottan és fo­kozatosan előrelépnem. — Mik a további irodal­mi terveid? Készül-e most újabb könyv? — Az első mű véletlen is lehet, a másodiknak azonban már bizonyítania kell. Sajnos egyetemi ta­nulmányaim annyira elfog­laltak, hogy következő re­gényemnek még csak a ter­vei vannak meg. Két asz- szony életéről szeretnék írni benne. Annak ellené­re, hogy elismerem annak jogosságát is, hogy a mai magyar írók zömmel a pe­rifériákról választják té­máikat, alakjaik különösek és egyszeriek, az én hő­seim a társadalom alapvető tímsai közül valók. — Végül szeretném fel­tenni, sorozatunk szabálya értelmében a kérdést; kit nevezel meg legközelebbi beszélgető partnerünknek, kivel szeretnél interjút ké­szíteni? — Kamjén Istvánnal ké­szítenék legszívesebben in­terjút. Tudomásom szerint ő is a megye szülötte. Sor­sunk egy kicsit hasonló, öt is a mozgalmi munka érlelte íróvá, és 60. szüle­tésnapján nemrég kapta meg a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. Kitünteté­séhez gratulálok és jókí­vánságaimmal együtt kér­lek, add át első művem eay neki dedikált példá­nyát is. Rideg Gábor A pártszervezetek készülnek a tagkönyvcserére Es On kivel készítene interjút? A szándéktól a teltig Beszélgetés Csőke Pállal

Next

/
Oldalképek
Tartalom