Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP tm. Jflöoa K Ötven évvel ... Háború ellenes mozgalom Szolnok megyében — Landler Jenő Szolnokon — Szocialista lap Jászberényben Az első világháború Bokros László: Tanulmány Kétmiliióhéfszázezer km/sec sebesség! kezdeti éveiben a magyar belpolitikára ráerőszakolt kényszerű csend 1917 tava­szán véget ért. Megélénkül­teik a tömegmozgalmak és ezek hatására a hatalmon lévők kénytelenek voltak enyhíteni az elnyomást. A dolgozó nép küzdelme a háború és a reakció ellen bizonyos sikerekkel járt. Ezek közül a legjelentősebb Tisza István kormányának bukása volt Sajnos, ennek nyomán nem következett be tényleges rendszervál­tozás. Az új kormány — bár kevésbé durva eszkö­zökkel — a réginek a poli­tikáját folytatta. Ezért 1917 nyarán és őszén a magyar baloldal harca a békéért és a szabadságért egybefonódott azzal a kö­veteléssel, hogy az állam vezetésében ne csupán sze­mélycserék, hanem valódi rendszerváltozás történjék. Szolnokon is megalakult 1917 júliusában a baloldali erők egységszervezete: a „Választójogi Blokk?'. Eb­ben részt vettek a szocia­listák és a polgári demok­ratikus csoportok egyránt A munkásság fő támogató­ja ebben az időszakban a Károlyi Mihály vezette füg­getlenségi párt volt. Szol­nok városában a mozga­lom vezetője Kreutzer Ba­lázs volt, ki a helyi „Vá­lasztójogi Blokk” elnöke is lett. A demokratikus erők e szolnoki egységszervezete hamarosan komoly agitá- ciós tevékenységet fejtett ki. összejövetelein a békét és az általános titkos vá­lasztójogot . követelték. El­határozta a szolnoki Vá­lasztójogi Blokk, hogy aug. 5-re népgyűlést hív össze. Ebben azonban a hatóság „izgatást” látott. Ezért a tervezett nyilvános meg­mozdulást július végén be­tiltották A szolnoki demokra­tikus erők nem hagyták magukat. Augusztus elején küldöttséget menesztettek Pestre és magától a kor­mánytól követelték a meg­mozdulás engedélvezését. Határozott fellépésük nem volt teljesen eredményte­len. Bár nyilvános népgyű­lyeztak, a hatóságok ahhoz kénytelenek voltak hozzá­járulni, hogy „zártkörű összejövetelt” tarthasson a Választójogi Blokk augusz­tus 5-én. Az egyik helybeli vendéglőt bérelték ki az­napra, s annak eléggé tá­gas épületében (annak ud­varát is beleértve) mintegy kétezren jelentek meg. Ily- módon a „zártkörű össze­jövetel” impozáns nép gyű­léssé alakult át. Az augusztus 5-i népgyű­lésen a legnagyobb érdek­lődést Landler Jenő beszé­de váltotta ki. Beszédében élesen támadta a reakciót Ügyes párhuzamot vont a magyar haladás korabeli és régebbi ellenségei között „Tisza István, Csák Má­té és Kolonics egy stílus, egy törekvés, egyazon tí­pus” — állapította meg, a jelenlévők nagy tetszése közepette. Még nagyobb lelkesedést keltettek a vi­lágbékével kapcsolatos fej­tegetései. Megállapította, hogy a hatalmon lévők most már sokat beszélnek „békevágyukról”, hogy az egyszerű embereket merté- vesszék. ,flem szabad hin­ni nekik — állapította meg, — mert egyrészt ők idéz­ték fel a háborút, másrészt igazán ma sem kívánják a vérontás megszüntetését'. Kifejtette, hogy csakis a munkásosztálytól lehet bé­két várni. „A világbékét csak a szocialista mozga­lom teremtheti meg, me­lyet se nacionalista uszítás, se polgári béke-demagógia meg nem téveszt” — e sza­vakkal fejezte be hatásos beszédét. Az auqusztus 5-1 gyűlés többi szónokai Land­ler fejtegetéseihez sok újat hozzátenni nem tudtak. — Klárik Ferenc szociálde­mokrata küldött a magyar uralkodó osztályok külpoli­tikai felelősségéről beszélt Kreutzer Balázs független­ségi szónok pedig a tartós béke és a demokratikus választójog összefüggését fejtegette. A jelenlévő tö­meg ajkáról közben állan­dóan harsogtak a követe­lések: „Világbékét! Le a háborúval! Éljen az általá­nos, titkos választójogr A sikeres augusztus 5-1 szol­noki gyűlésen határozatot hoztak, melyben a háború mielőbbi befejezését és az ország demokratikus át­alakítását követelték. E megmozdulás Szolnok né­pének nagyszerű tanúság­tétele volt a béke és a szabadság ügye mellett. A baloldal harca meg­élénkült a megye más vá­rosaiban is. Ezek között ak­koriban leginkább Jászbe­rényben volt erős a de­mokratikus mozgalom. — 1917 nyarán az itteni szo­cialisták és függetlenségiek elérkezettnek látták az időt arra, hogy saját lapot indítsanak. Erőfeszítéseik nyomán augusztus 12-én meg is indult a Jászberé­nyi Űjság. A lap, melynek főszerkesztője Pollák Gyu­la volt, hetenként egyszer, vasárnap jelent meg. Bár hivatalosan ez a független­ségiek orgánuma volt, a munkásság befolyása is ér­vényesült benne. — Lázár Henrik nyomdász, akinek a szerkesztőbizottságban is volt szava, gondoskodott arról, hogy a szocialisták álláspontja is hangot kap­jon a Jászberényi Újság­ban. Augusztus 19-én a hadiözvcgriek, 26-án a ha­dirokkantak, szeptember 9- én pedig a hadiárvák hely­zetéről közölt lázító hatású írásokat. Szeptember 16-i számában pedig éleshangú támadás jelent meg azok ellen, akik a háború révén gazdagodtak meg. 1917 nyarán és őszén Szolnok városában sok szá­zan csatlakoztak a munkás- mozgalomhoz. Külön figye­lemre méltó, hogy a szer- vezkelés útjára léptek olyan szakmák dolgozói is, me­lyek eddig kevésbé voltak fogékonyak a szocialista agitációra, így a mozga­lomtól régebben eléggé tá­volálló közalkalmazottak is létrehozták most szakszer­vezetüket. Meglehetősen ak­tív tevékenységet fejtettek ki. Októben 17-én értekez­letet tartottak, melyen több százan Jelentek meg. Ezen először csupán gazdasági természetű követelésekről volt szó. A bérek, segélvék felemelését, a közellátás megjavítását sürgették. Merényi László MÁRK LAKE: Elsietett ítélet (turóna Kiadó) Gyilkosok cinkosa-e War­ren, az USA legfőbb bírá­ja? Megvesztegetett, hazug társulás-e a Warren-bizott- ság, amely Johnson egye­nes megbízásából igyeke­zett félretisztázni Kennedy elnök meggyilkolásának gyanús körülményeit? Va­lóban ölhetett-e Oswald? Mi volt Ruby bártulajdo­nos — Oswald elhallgatta­tó ja — szokatlan szerepe? Valóban a dallasi rendőr­ség irtotta-e ki fontos, de ki nem hallgatott tanúk egész sorát? Az FBI meny­nyiben bűnös elsőfontossá­gú bűnjelek és vallomások eltüntetésében, meghamisí­tásában? Végül is a híres Warren- jelentés — 10 hónapig ké­szült, 1 millió dolláros költ­séggel, 25 ezer oldalon — valóban nem más-e, mint szembetűnően otromba ha­misítások, zavaros mellé­beszélések hatalmas, de primitív halmaza? Mark Lane, ez a liberá­lis beállítottságú newyorki ügyvéd — Oswaldék védő­je — a fenti kérdésekre igen egyértelműen vála­szol. Szerinte — 500 nyom­tatott oldalon bizonygatja — a Warren-jelentés nagy­képű, korlátolt tákolmány, mely szavanként megcáfol­ható. Ügyesen vádol, az ellen­adatok halmazával. Szerin­te — ha Oswald életben marad — felmentettként hagyja el a tárgyalóter­met. ' Szerinte nemcsak Os­wald, de még Ruby is csak áldozata egy magasan szer­teágazó összeesküvésnek. Szerinte Kennedy gyilko­sait az alvilágban, de fel­bujtóikat a legmagasabb kö­rökben . kellene felkutatni az amerikai igazságszolgálta­tásnak. Az „Elsietett ítélet” Nyu­gaton tokkal nagyobb szen­zációt keltett, mint bár­mely más, a Kennedv-gyil- kossággal foglalkozó könyv. Könyörtelen logikája, kér­lelhetetlen igazságkeresése, az adatok mesteri csopor­tosítása íróját mesternyo­mozóvá emeli. Mark Lóné­ban a Warren-bizottsáo megtalálta a nagy ellenfe­let, aki nemcsak detektív- nek kitűnő, de ügyésznek is tekintélyes. Nyikolaj Bászov Lenin- és Nobel-dijas szovjet tu­dós laboratóriumában olyan laser-impulzust si­került előállítania, amely­nek terjedési sebessége 2 700 000 km/sec. Vagyis az impulzus kilencszer olyan gyorsan terjed, mint a fénysebesség. Ezt a szuper- luminális sebességet, — amely a maximális sebes­ségről alkotott minden ed­digi nézetet felborított, igen nagy pontossággal végre­hajtott kísérlet során ér­ték el. lést továbbra sem engedé­D. K. AAAAAAAAAAA/VWWWWWWVWtAAAAAAAAAAA/NAAAAAAAAAA/WWNA /NAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/\A.WWSAA^JWWWW program ‘ rendszerint délután öt órakor kez­dődött és este fél tt- Zí-n~<rvkor ért véget Ezidőben Dédus ott ült a háló­szobában a készülék előtt, párnás karosszékében. s nézte az adást. A dédunokáitól sem engedte za­vartatni magát, ha benyitottak, pisszegett: — csukjátok be az ajtót bevilágít a lámpa! — szólt ingerülten- A tévét — mondhat­ni — az ő kedvéért vették, a fia­talok legfeliebb =gv-egv sport- mérkőzést vagy krimi filmet néztek meg. csak Dédu'- várta türelmetlenül a kezdést A mű­sor rendié és minősége egyáltalán nem érdekelte, rábízta magát a szerkesztők kén ve-ked vére- Még a délelőtti adásokat ir végig nézte. A fiatalok örültek, hogy Dé- dust leköti a tévé — Hisz már nem könnven 1ár ki a házból *— mesélték barátaiknak —, nagy gond lenne lecipelni a harmadik emeletről, sétáltatni, esetleg mo­ziba. cirkuszba vinni-.. — Moso­lyogva. elnézően mondták, hogy mindent megnéz, nem tesz kivé­telt sportmérkőzés politikai kom­mentár. film kabaréműsor, vagy mezőgazdasági fél őre között. — Azt hiszem — vélte gépészmér­nök unokája. aki nem átallott tréfálkozni az öregasszony rová­sára —. egv kukkot sem ért az egészből, de örül a látványosság­nak. hogy az a vacak faláda miiven csudákra képes! — Sze- génv Dédus — maevarázta a fia­talasszony is —. annvira émul- bámul mindent! Felhoztuk, hogv vigyázzon a gyerekekre, dehát tafcább a tévét nézi. Nem báli hiszen egész életében csak dolgo­zott. nem ért rá szórakozni- Per­sze. mint Gézám mondia. fel sem fogja, mit át. de legalább nincs gondunk vele A tévének köszönhették azt is. hogv gyakori vendégfogadásukat Dédus soha nem zavarta, ült a készülék előtt míg ők a bará­taikkal szórakoztak a nappaliban- Csak fél tizenegy felé jött ót botjára támaszkodva, köszöntöt­te a vendégeket — Jal — mond­ta — olvan szívesen időznék ma­gukkal. kedveseim, de elálmo- sodtam. a szemem fárasztia az a kék fény. Búcsúznom kell. le­fekszem. Egvszer azonban úgy adódott hogy váratlanul elromlott a ké­szülék. Gézáék meg éooen ven­dégeket vártak, egv nagvon in­telligens házasnárt. Dédus saj­nálta az aznapi tévé programot, de mint mondta, örül. hogv leg­alább részt vehet a vendégség­ben- A fiatalok sérthették meg csak maguk között aggo­dalmaskodtak. hogv az öregasz- szony jelenlét« kellemetlen lesz. esetleg elrontja estéinket- Hiszen nincs afféle társalgáshoz szokva, amiivet a vendégek Igényelnek- Untatja maid őket. s ráadásul 6 is unatkozni fog. Vacsora közben még nem volt vele gond. de a fekete után csend ülte meg az asztalt Fi­gyelmeztették Gézáék. hogv alud­ni térhetne, késő van. De 6 til­takozott. A vendégek.tisztelvén a kort tekintettel voltak az öreg­asszonyra. kerestok-kutatták. hogv vajon miről beszéljenek- Végre a vendég hölw a régmúlt időkről kezdett áradozni. hogv miiven szép is lehetett a floren- tin kalapok, a keringők világá­ban fiatalnak lenni Dédus bólo­gatott. maid váratlanul megkér­dezte: — És a pol-beat? Ahhoz mit szól. kedves? És egyáltalán, a beat-zenéhez? — A társaság zavartan hallgatott, de Dédus észre sem vette, kedélyesen foly­tatta: — Én azt hiszem, min­den kornak megvolt a maga ze­néle. már ami a tömegzenét Il­leti Ez a beat-zene Hfelezi a mai kort Tessék körülnézni a világban Mindenütt feszültség. A távol-keleti bonyodalmak, ugvebár. Meg a közel-keleti hely­zet- Nem tudom, ismerik-e Pom­pidou nyilatkozatát, nagvon je­lentős... De nem is ezt akartam mondani Az egész világ forrong, gondoltunk csak a legutóbbi Ni­géria—Biafra incidensre- Értik, ugye. mire gondolok? De ami kevésbé látvánvos: a közgazda- sági helyzetek. Ha megnézzük a nyugat-európai országok közgaz­dasági mutatóit— ö. maguk, kedveseim. nem foglalkoznak külpolitikával? Talán a sport? Na 1ó. ott van a labdarúgás. Eb­ben is a támadó modor a diva­tos Lerohanni a labdával a ka­puig támadni, támadni... De a művészet sem nyugszik. Beszél­jünk Henrv Moore szobrászr.tá- ról. a megformált alaktalansáe- ról— — ön látta eredetiben, asszo­nyom? — kérdezte érdeklődve Géza barátja­— Nem, eredetiben nem — mondta Dédus — ön talán látta? — Egv-két szobrát Rómában, a Modern Múzeumban... — O. Róma — sóhajtott Dé­dus- — Róma. Firenze! A Ghi­berti kapu! Hogy megrongálta az ár! — Talán az árvíz után járt ott? Géza nagy zait csapott a poha­rakkal. és gyorsan közbevágott: — Egv kis süteményt. Dédus!-­— Most az úrral beszélgetek — figyelmeztette unokáiét az öreg­asszony. — Nem. nem jártam Firenzében de jól ismerem. És még sok más várost Meg a Csendes-Óceáni szigetvilágot Af­rikát a kanadai Nemzeti Par­kot-- De ön bizonyára sokat utazik. — A külkereskedelemben dol­gozom — mondta a vendég —« sokfelé járok­— Nyelveket is beszél? Igen? Oh. do you speak English? Yes? Also, spreochen Sie deutsch? Ich auch Prosit! — De Dédus! — kiáltott fel Géza. miközben ijedten ő is koc­cintásra emelte poharát —, én nem is tudtam-- . — 0. fiam — mosolygott Dé­dus —. te azt sem tudod, fogad­junk. hogy Sorén cer Tracvnak ml volt az utolsó filmje? A vendégek nevettek találgat­tak- Géza elhülve dadogptt — Persze. Dédus tudja, mi? — kérdezte bosszúsan. — Én? Hát persze! Azaz. hogy— hm Lehet, hogy én is el­felejtettem— — Igazán nem tesz semmit — vigasztalta a vendég. — Hopp! — kiáltott fel Dé­dus- — Nem én feleltettem el! De nem ám! Tudnám. csak éppen adáshiba volt. Teen. igen! Sainos. néha adáshiba van a té­vében. ígv aztán nem tudhatok mindent. Sainálom- Beszéljünk másról. Mondjuk a spoletói dal- fesztiválról Mit szólnak h orr?ti. elég unalmas számok voltak, nem? Kevés v^U a beat. Igen. innen indultunk ki- A baat-zene Kár. hogy gvenge a hangom, meg aztán gitározni sem tudok, az igaz- Dehát azt ne is váriam ugve. hogv gitározni ts megta­nullak a tévé útmutatásai sze­rint. Azt hiszem, hiábavaló kí­vánság lenne, nem igaz? SZAKONYl KAROLY: DÉDUS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom