Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

Viing proletárjai? egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI [A MEGYfil PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 169. szám. Ára t 50 fillér 1967. július 20, csütörtök Nyers Rezső látogatása O tvenhét hozzá­szólás hangzott el a kormány beszámo­lója felett kialakult há­romnapos parlamenti vi­tában, Es ha témájuk sze­rint kívánnék rendszerez­ni a hozzászólásokat. — eltekintve most a nem­zetközi vonatkozásúak- tól — . mesáll arathat­nánk. hogy a Balaton­part fejlesztésétől a bá- nvaberuházásokig, a bel­víz problémáktól a fel- vásárlási rendszer szabá­lyozásáig. a lakásépítés­től a szociális juttatáso­kig és a soron lévő ár- intézkedésektől a foglal­koztatásig úgyszólván minden fontos és idő­szerű gazdasági kérdésről szó esett az ülésszakon, i,Az országgyűlés a nép parlamentje; azok a gondok, eredmények, fel­adatok kerültek itt szó­ba. amelvek dolgozó né­pünket foglalkoztatjákf — állapította meg Fock Jenő miniszterelnök vita­záró beszédében, utalva arra a növekvő szerepre, amelyet a legfőbb tör­vényhozó testület tanács­kozásai révén is a köz­életben betölt. A középpontban, ter­mészetesen, a gazdasági reform állott, amelynek bevezetésétől már csak hónapok választanak el bennünket- A kormány beszámolója a képviselők és az egész ország nyil­vánossága élé tárta állás­pontját és elhatározásait az úl gazdasági mecha­nizmus legfőbb kérdései­ben. Részletekt>emenően szólt az új árrendszerről, azon belül a tervezett úi felvásárlási árakról, ame­lyek minden bizonnyal ösztönözni fogják a me­zőgazdaságot, mindenek­előtt az állattartás, a ser­téstenyésztés intenzívebb fejlesztésére. Ugyanakkor nagy megnyugvást kel­tett az a kijelentés, hogy a magasabb felvásárlási árak többletköltségét az állam viseli, ennélfogva az alapvető élelmiszerek fogyasztói ára nem emel­kedik. A fogyasztói árak rendszerét, várható moz­gásukat pedig úgy kíván­ja szabályozni, a kor­mányzat. hogy az árszín­vonal egészében stabil le­gyen és ne gyengítse a lakosság vásárlóerejét. Ám az árszínvonal, az értékálló forint nem egyetlen biztosítéka az életszínvonal kedvező ala­kításának- A foglalkozta­tottság aránya is. vég­eredményben pozitívan alakul maid. Tény. hogy lényegesen nagyobb mér­tékű lesz a munkaerő- mozgás. mint jelenleg, de a' foglalkoztatottak teljes száma a mostanihoz ké­pest is növekedni fog. A kormány be­számolójából a leg­különbözőbb gazda­sági kérdésekkel kapcso­latban félreérthetetlenül ki csendült: a reform esz­köz. amellyel hathatósab­ban törekedhetünk az ország erősítésére, polgá­rainak jólétére, boldogu­lására- Igaz. mind a mi­niszterelnök beszédében mind a hozzászólásokban erős hangsúlyt kapott -- mérték a végzett mun- tS hasznossága, értéke — ------a boldogulást e gyénenként szabályozza. Ez nem véletlen. Az új gazdasági mechanizmus a vállalatok, szövetkezetek, intézmények vonatkozá­sában csakúgy, mint az egyes emberében az ed­diginél sokkal erőtelie- sebben épít a közvetlen érdekeltségre, s ezért szé­les teret nyit az anyagi ösztönzésnek. A részesedé­si alap és az egész bérrend­szer mindenütt módot nyújt maid a kvalifikál­tabb. illetőleg a nagyobb felelősséggel járó munka, a kiemelkedő egyéni tel­jesítmények méltányos díjazására és jutalmazá­sára • A hozzászólások, közöt­tük a miniszteri tájékoz­tatók világossá tették, milyen sokirányú bonyo­lult össze füqgésv. válto­zásokra. hatásokra szá­míthatunk a reform kö­vetkeztében. és hogy ezek a változások miképpen érintik majd az életkö­rülmények alakulását. A belkereskedelmi mi­niszter például rávilágí­tott az új gazdálkodási rendszer és a fogyasztá­si cikkek minőségi ja­vulásának összefüggései­re és körvonalazta a ve­vőnek a mainál lényege­sen kedvezőbb helyzetét a várható verseny körül­ményei között. A z építésügyi és városfejlesztési mi­niszter elmondotta, a számítások szerint ho­gyan csökkenti majd az új gazdasági mechaniz­mus az ipari, különösen a nem termelő építkezé­sek arányát, és nyújt le­hetőséget az építőipar erőinek átcsoportosításá­ra, mindenekelőtt a la­kásépítő szervezetek tel­jesítő képességének nö­velésére. Ezen túlmenően is biztató a kivitelezési jogosultság számottevő bővítése, amelynek kö­vetkeztében várhatóan szélesedik az építési le­hetőség. Szorosan ehhez tartozik az építőanyagok árának és általában az építési költségeknek töb­bek által érintett problé­mája- A válasz ebben a vonatkozásban is meg­nyugtató: az építési költ­ségek színvonala egészé­ben — az egyes építő­anyagok árának bizonvos mértékű csökkenése, vagy növekedése ellené­re is — változatlan ma­rad­Ha a szélesen hullámzó parlamenti tanácskozás alkalmas volt rá. hogv pontosan és sokoldalúan világítson meg számos közérdekű kérdést, úgy a róla szóló rövid értéke­lés sem vezethet a leg­csekélyebb mértékben sem téves következteté­sekre. A kormánybeszá­molóból és a nagyszámú hozzászólásból ugyanis kiviláglott; hogy sem a kormány, sem a népgaz­daság legkülönbözőbb te­rületeit és folyamatait iól ismerő képviselők nem becsülik le a reformhoz vezető átmeneti időszak várható nehézségeit. így tanácskozott a nép parlamentje. Egyelőre még csak a küszöbön ál­ló gazdasági reform teendőiről és kilátásairól, de máris a reform szelle­mében. Alighanem, ez a legfőbb biztatás­megyénkben Megszemlélte a Tissa II. építkezéseit Szerdán Szolnok megyé­be látogatott Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, ve­le érkezett Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság igazgatója és Bá­lint József, a Központi Bi­zottság osztályvezetője iv A vendégek délelőtt ér­keztek a szolnoki sportre­pülőiéire. ahol Fodor Mi­hály, a megyei tanács vb elnöke. Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titká­ra és Hegedűs Lajos, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója fo­gadta őket. A megyei pártbizottságon rövid megbeszélést tartot­tak. majd gépkocsival foly­tatva útjukat Kiskörére, a második tiszai vízlépcső építkezéseinek színhelyére indultak. A Tisza-gáton ha­ladva Tiszasüly határában megtekintették az elektro­mos szivattyútelepet, ame­lyet Lengyel Lajos telepve­zető üzemelés közben is be­mutatott az érkezőknek. Ugyanakkor megnézték a makkosa tizegységvs vízki- emelőt is. Kiskörén vízügyi és víz­ügyi-építési vezető szakem­berek. valamint Heves me­gyei vezetők fogadták, majd tájékoztatták a látogatókat. Körvonalaiban ismertettél-:, hogy a Tisza II- építése ho­gyan illeszkedik be a Ti­sza vizével való gazdálko­dás nemzetközileg össze­hangolt programjába. Nyers elvtárs kérdései­re válaszolva a szakembe­rek többek között elmond­ták. hogy a főművek ter­vezése két év óta tart és a jövő év végére befeje­ződik. Ugyancsak készül­nek a mezőgazdaság fej­lesztésének ide kapcsolódó részletes tervei is- A kör­nyező megyékben hét min­ta üzemet is kialakítanak. A Központi Bizottság tit­kára arról is érdeklődött. hogy milyen gondok, kér­dések merülnek fel az épít­kezéssel az érintett mező- gazdasági üzemekben, köz­ségekben. A jelenlevők ezek között elsősorban azt mondták el: nagyon élén­ken foglalkoztatja a gaz­daságokat az. hogy nem vizenyősödik-e majd el túlzottan a termőtalaj- Sok helyen — főleg termelőszö­vetkezetekben — felmerült az is. hogy a kisajátítások már most megtörténnek, az öntözésre azonban csak majd évek múlva kerül sor. Hogvan pótolják maid a kieső területek jövedel­mét? A szakemberek messzemenően segítenek a közös gazdaságoknak ab­ban. hosv az építkezések által kieső több mint 10 ezer katasztrális hold szán­tó jövedelmét gazdálkodá­suk átszervezésével bizto­sítsák, pótolják. A Tisza II. építői gon­dolnak arra is. hogy az érintett községek előzetesen elkészített fejlesztési ter­vét gondosan át kell dol­gozni részben a területek változása miatt. részben pedig azért, hogv megfele­lően alkalmazkodni tudja­nak a megváltozó körülmé­nyekhez. Számításba ve­gyék a várható idegenfor­galmat stb­Nyers elvtárs arra kérte az érdekelt szakembereket és a megyei vezetőket hogy minden kényes és fontos kérdéssel számoljanak, s minél többet megoldjanak Megelégedéss-r vette tudo­másul. hogv a két legin­kább érdekelt megve. Szol­nok és Heves megye veze­tői már most tárgyalnak a szakemberek biztosításáról is. A beszélgetés után a vendégek Kisköre határá­ban megtekintették a fel­vonulási épületek munká­latait. Ügy építkeznek, hogv később az üzemelte­tők minden objektumot hasznosítani tudjanak. A munkásszállásokat lakások­ká. több más épületet mű­helyekké stb. alakíthassa­nak át­A helyszíni tájékozódás után a vendégek a késő délutáni órákban érkezteti vissza Szolnokra, ahol el­búcsúztak a megye veze­tőitől. s visszautaztak a fővárosba­Ma: Á revemsizmus Európa nyugalmát veszélyezteti Keresik a sátort Szörnyű ez a bizonytalanság Hat magyar alpinista a Pamir hegységbe indul A Famír-hegység 7134 méter magas Lenin-csúesá- nak megmászására készül hat magyar alpinista: jú­lius 23. és augusztus 23. között a szovjet alpinista szövetség nemzetközi túrát szervez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50, évfordulójának tiszteletére. A túrára a szocialista or­szágokból hat-hat alpinis­tát hívtak meg. A magyar csoport — amelynek vezetője Puskás Lajos, a Ganz-MÁVAG fő­osztályvezetője — Moszk­ván keresztül a kirgiz köz­társaságbeli Osba utazik, ahonnan a többi alpinistá­val együtt indulnak a Pa- mír-hegységbe. Először 4200 méter magasan, a Lenin- gleeeser aljában „alaptá­bort’ építenek ki, ahol sá­tor alatt élve szoktatják szervezetüket a ritka leve­gőhöz és a meglehetősen változékony helyi időjárás­hoz. Itt a Pamir oldalában tiszta időben a tűző napon olykor 1.5—20 fok meleget is mérnek, de az árnyék­ban így is fagypont alatt marad a hőmérséklet, s éj­szaka a levegő általában mínusz 10—mínusz 15 fok­ra hűl le. A szél gyakran 35—50 kilométer sebességű rohamokban támad fel, ami a hőmérsékletet ter­mészetesen még tovább csökkenti, s ugyanakkor a hegymászást rendkívül megnehezíti. Fél év alatt több mint egymillió külföldi járt hazánkban Az idegenforgalom veze­tő szervei összegezték az első félév eredményeit. — Eszerint 1967 első hat hó­napjában 1 051 573 külföldi járt hazánkban, részben tranzitutasként. A múlt év hasonló időszakában Már számcser holdon arattak le a megyében Bár az esős idő kő be közbe szói, az araiók szor­galma példás a megyében. Erre vallanak azok az adatok, amelyeket a Szolnok megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályától kaptunk. E sze­rint a megye gabonavetéséből 100 ezer holdat már le­arattak, Miután az összes aratnivaió 240 ezer hold. így azt lehet mondani, közelítenek közös gazdaságaink a bűvös „felezőhöz”. Részletesebben szólva: az 56 ezer hold őszi árpából 54 ezer hold aratásával ké­szen vannak. A 162 ezer hold kenyérgabonából 32 ezer hold betakarítása tör­tént meg. Az aratási mun­kákat véve egyébként min­denben a mezőtúri szövet­kezetek az elsők. Amíg a megye a kenyér- gabona 20 százalékát aratta le, Mezőtúron a duplájánál Is többet, 41 százalékot. Ugyancsak Mezőtúron — valamint Kisújszálláson Is végeztek a tavaszi árpa betakarításával, míg a megyei teljesítmény 70 százalékos. Zab aratással 5 százaléknál tartunk, — de Mezőtúron és Túrkevén ez is 25%-os már. Végül is va­lamennyi gabonát tekintve Szolnok megye több mint 40 százalékát learatta, Me­zőtúr pedig a 60 százalék­nál, s a felénél tart Karcag. Az Idén bőven van gép a parasztemberek kímélé­sére. Mutatja, hogy az eddigi 100 ezer hold aratásból csupán négy­ezer holdnyi jut kéz! kaszára. Elsősorban azokon a helye­ken, s olyan gabonában kellett elővenni a kis ka­szát, ahol a gép nem bol­dogult. Bár lehet ebben szemlélet is. Hiszen furcsa, hogy a négyezer hold kézi aratásból kétezer hold a jászberényi, ezer hold pe­dig a törökszentmiklósi já­rásra esik. Nagyon jó, hogy 88 ezer holdat kombájnnal takarítottak be, s csak 7 ezer hold az aratógépek része. A megye szövetkezetei­ben egyébként eddig 30 ezer hold tarlón végeztek talajműv^lést. Arányosan a legtöbbet Kisújszálláson, a a legkevesebbet Jászbe­rényben. őszi vetések alá tízezer holdat szántottak a közös gazdaságok, s tavaszi veteményeknek szánva — Bvolcezar holdat. 703 628 külföldi vendégünk volt. Az idén legtöbben Jugoszláviából, Cseh­szlovákiából. Lengyelor­szágból, a Szovjetunióból érkeztek, s szép számban keresték fel a magyar fő­várost és hazánk legszebb tájait osztrák, NSZK-beli turisták is. 342 616 sze­mély érkezett gépjármű­vek Az idegenforgalom irá­nyítói, különös tekintettel az idei nemzetközi idegen- forgalmi évre, nagy gondot fordítottak a belső idegenforgalom­ra Is. Ezért az új szállók meg­nyitásán túlmenően a fize- tővendégszolgálat bővítésé­vel is újabb szálláslehető­ségeket teremtettek. Kétségtelen, hogy — fő­ként a meglehetősen esős időjárás miatt — június­ban kissé megcsappant a vendégiárás. Szinte egész Európában, még az idegen- forgalomra jobban rendez­kedett országokban is íz­lelhető volt ez. — A leg­újabb sta+isztikai adatok azt tükrözik, hogy újabb és újabb vendég­seregek érkeznek a Ba­laton partjára. Megtelnek a kempingek, a magyar országutakon több külföldi kocsi jár, mint hazai, — tehát a nyá­ri forgalom biztatónak leérkezik. A reform eszköz

Next

/
Oldalképek
Tartalom