Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP E96T. JátKH *. A revcmsizmus Európa nyugalmát fenyegeti Tüntetés Hongkong határán Mint a Reuter jelenti, a hongkongi angol hatósá­gok kétévi börtönre ítél­ték az Új-Kína egyik tu­dósítóját, akit korábban le­tartóztattak; A büntetést tiltott gyűlésen való rész­vétel miatt kapta. Szerdára virradóra a hongkongi angol hatósá­gok folytatták az általuk feltételezett ellenállási központok felszámolását. Ennek során — mint kö­zölték — nagymennyiségű propagandaanyagot, külön­féle fegyvereket foglaltak le és több személyt le­tartóztattak. A UPI beszámolója sze­rint szerdán a Hongkong­gal határos kínai területe­ken kínai milieisták rész­vételével angolellenes tün­tetést rendeztek. A tünte­tők kőzáporral fogadták az odasiető angol katonákat. Az ENSZ-nek az egyip­tomi—izraeli fegyverszüne­ti vonalra küldött megfi­gyelői megkezdték műkö­désüket a Szuezi csatorna egész hosszában­A kairói sajtó megálla- oítja. hogy kudarcot val­lott Izraelnek az a kísérle­te. hogy a fegyverszüneti vonalat a csatorna közepé­re „helyezte át”. Izrael próbálkozását leleplezték a legutóbbi incidensek ideién elfogott izraeli katonák is. Amikor az izraeliek hajó­kat tettek a csatorna vizé­re, 2 izraeli katonát az egyiptomiak foglyul ejtet­tek- A két hadifogoly val­lomásáról felvett filmet le- oergették a sajtótudósítók­nak. A két hadifogoly Jakub Kahatof alhadnagy és Dá­vid WimJanski Abraham őrmester elmondta, hogy július 14-ig Izrael soha egyetlen vízijárművet nem bocsátott a csatorna vizé­re. ezen a napon azért tet­ték naszádjaikat a vízre, hogy az ENSZ megfigye­lőknek e napra kitűzött ér­kezése előtt biztosítsák Iz­rael ellenőrzését a csatorna keleti szegélye fölött. Azt a parancsot kaptam — mondotta Kahatof al­hadnagy —, hogy jól lát­hatóan tűzzem ki az izra­eli zászlót és tegyek egy kilométeres utat a csator­na keleti partja mentén, de ne lépjem át a csatorna fe­lezővonalát- Amikor a csó­Repülő rréphat a szt- rófa áldozata lett az VSA haditen%e- rézxeti minisztere A Piedmont Airlines amerikai légitársaság egy hárommotoros sugárhajtá­sú Boeing—727-es utasszál­lító gépe, fedélzetén öt fő­nyi hajózó személyzettel és 73 utassal, szerdán az észak-karolinai Handerson- ville közelében a levegő­ben összeütközött egy kis magánrepülőgéppel. A kis gép lángolva lezuhant és a földön felrobbant. A hatal­mas utasszállító gép az összeütközés után rövid ideig még folytatta útját, de azután hirtelen zuhanni kezdett és egy magas hegy oldalának ütközve felrob­bant. Azonnal mentőcsapato­kat küldtek a katasztrófa színhelyére, de életben senkit sem találtak. Az áldozatok között van McNaughton, az Egyesült Államok haditengerészeti Biinisztere. A TASZSZ szerdán nyi­latkozatban foglalkozott a Német Szövetségi Köztársa­ságban kidolgozott rendkí­vüli törvényekkel. A Szovjetunió vezető kö­rei úgy vélekednek — hang­zik a nyilatkozat — hogy figyelmeztetni kel az e ter­vek elfogadásából származó veszélyekre. A Szovjetunió abból indult ki és most is abból indul ki, hogy sem­miféle olyan döntés, ame­lyet az NSZK-ban a pots­dami egyezmények megke­rülésével hoznak, nem men­tesítheti az NSZK-t a né­met békeszerződés megkö­téséig a reá háruló nem­zetközi jogi kötelezettségek alól. A Szovjetunió és más békeszerető országok min­den szükséges intézkedést megtesznek annak érdeké­ben, hogy a nyugatnémet militarizmus és revansiz­mus ne sérthesse meg Euró­pa népeinek nyugalmát és biztonságát, ne léphessen a béke és az emberiesség el­len irányuló újabb bűncse­lekmények útjára. nakot a vízre tettük. az egyiptomiak azonnal tüzet nyitottak. Mi egy bója mö­gé menekültünk. Ott es­tünk fogságba­Az EAK hivatalosan is közölte Odd Bull norvég tábornokkal.. az ENSZ megfigyelők parancsnoká­val. hogy ezentúl Is a tűz­szünet megsértésének te­kintené izraeli halók vízre- tételét és azonnal tűzzel válaszolna. Az izraeliek a csatorna számos pontján megkísé­relték hajók vízrebocsátá- sát. de mindenütt ellenál­lásba ütköztek, s az egyip­tomi légierő megsemmisí­tette a Kantaránál össze­vont átkelő hajókat és mo­toros naszádokat. Az EAK Szalah Gohár külügyi államtitkár útján leszögezte Odd Bull tábor­noknak. hogy a megfigye­lők jelenléte nem érinti az EAK-nak a csatornán tör­ténő haiózás ellenőrzésére való jogát­A mgenai csapatok Enugrut bombázzák A lagosi rádió közlése szerint a nigériai légierő megkezdte a Biafra néven függetlenné vált Kelet-Ni- géria fővárosának, Enugu- nak a bombázását. A ni­gériai szövetségi kormány képviselője bejelentette, hogy a nigériai légierő bombázza Enugut s a tar­tomány más városait és légi felderítő tevékenysé­get végez. Nicol ae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára — mint az Ager- pres román hírügynökség jelenti — kedden beszédet mondott a román belügy­minisztérium aktíva ülé­sén. Ceausescu a többi kö­zött hangoztatta, hogy a párt vezetősége az utóbbi időben elemezte a román belügyminisztérium tevé­kenységét. Az RKP főtitkára el­mondta, hogy Romániában is előfordultak olyan ese­tek, amikor a biztonsági szervek kivonták magukat a párt ellenőrzése alól. — Leszögezte, nem igazolható semmilyen szerv és külö­nösen nem indokolható a biztonsági szervek pártel­A Szovjetunióban és más békeszerető országokban aggodalmat okoz, hogy az NSZK-ban fokozódnak a militarista és antidemokra­tikus jellegű készülődések. A nyugatnémet szövetségi gyűlés elé terjesztettek megvitatás végett egy sor úgynevezett rendkívüli tör­vényt, amelyek kidolgozását még Adenauer idején kezd­ték és az Erhard-kormány működése alatt folytattak. E törvények lényege az, hogy a szövetségi kormányt olyan teljhatalommal ru­háznák fel, amelynek birto­kában szélsőséges céljai érdekében rendkívüli hely­zetet rendelhetne el az or­szágban, kezébe vehetné a teljes végrehajtó és tör­vényhozó hatalmat a lakos­ság elemi jogainak hatály­talanításával. Jó előre terv­be veszik, hogy a parla­mentet megfosztják jogaitól és lényegében megszüntet­nek mindenfajta törvény­hozó tevékenységet: mind­ez szabad kezet adna a szö­vetségi katonai és polgári hatóságoknak az önkény és a törvényellenesség megva­lósításához. A rendkívüli törvényho­zás korlátlan diktátori ha­talmat adna az országban a monopóliumoknak, különö­sen a munkásosztály és tö­megszervezetei, a szakszer­vezetek ellen, megfosztaná Nyugatnémetország lakos­Az Algériai Legfelsőbb Bíróság szerdán, magyar idő szerint 10 órakor ült össze, hogy döntsön: kiad- ják-e Moise Csőmbe volt kongói miniszterelnököt Kinshasának, vagy sem. Csomóét Kongóban haza­árulás vádjával távollétében halálra ítélték. A Reuter úgy értesült, hogy a legfelsőbb bíróság már csütörtökön ítéletet hoz, bár a végső döntés a jelenleg Kairóban tartóz­kodó Bumedien elnöktől függ. Az UPI viszont úgy tudja, hogy a bíróság 8—15 napos tárgyalás sorozatot vett tervbe. Az UPI hírügynökség al­gériai tudósítója szerint a bíróságra lényegében annak eldöntése vár, hogy a kinshasai Kongó politikai, vagy közönséges bűncselek­mények vádjával kérte e Csőmbe kiadatását. Az algé­riai törvénykönyv ugyanis csak közbűntényes vádlot­tak külföldi kiadását teszi lehetővé. Csőmbe védelmére René Floriot neves párizsi ügy­védet szerződtették, áld hétfő óta Algírban tartóz­lenőrzésének lazítása. Ki­jelentette, hogy a bizton­sági szervek egész munká­ját a szocialista törvé­nyesség betartása elvének kell meghatározni. Erősí­teni kell a párt vezető és ellenőrző szerepét a biz­tonsági szervek minden egyes láncszeme felett. — Ebből az alapelvből kiin­dulva a központi bizottság ülésén különböző szerveze­ti intézkedéseket hoztak a belügyminisztérium mun­kájának javítására. Ceausescu bejelentette, hogy létrejött a belügymi­nisztérium keretein belül működő állambiztonsági ta­nács, amely tevékenységé­ért a pártnak és a kor­mánynak lesz felelős, ságát annak minden lehe­tőségétől, hogy a kormá­nyon levő felső réteg poli­tikájára hasson és szembe­szálljon vele. A törvények értelmében az NSZK kormányának jogában állna, hogy már békeidőben bevezesse az ál­talános munkakötelezettsé­get, betiltsa a sztrájkokat, korlátozza a szakmaválasz­tás szabadságát, vagy a munkahely-változtatást, megvalósítsa az állampol­gárok levelezéseinek titkos ellenőrzését, bírói szervek jóváhagyása nélkül letar­tóztatásokat eszközöljön stb. E törvények értelmében szigorúan megbüntetnék azokat, akik kapcsolatokat tartanak fenn az NDK pol­gáraival, akik politikai szervezetek tagjai, korlátoz­nák az NSZK polgárainak véleményszabadságát és más jogait. Lényegében nem is rejtik véka alá a rendkívüli tör­vényhozás militarista jelle­gét. Még az úgynevezett „egyszerű” rendkívüli tör­vények, amelyeket 1965-ben fogadtak el, előírják, hogy a félmilliós szövetségi had­erő kiegészítésére létre kell hozni békeidőben a katonai jellegű „polgári védelmi hadtestét”. Ezek a törvé­nyek feljogosítják a kor­mányt, hogy kényszerítő eszközökkel szabályozza a gazdasági életet, a közleke­dést stb. kodik, de miután Floriot nem tagja az algériai ügy­védi kamarának, a tárgya­láson nem jelenhet meg. Algériai kollegája, dr. Ben Abdellah ügyvéd fogja kép­viselni. A legfelsőbb bíró­sági tárgyalás valószínűleg az eddigieknél jobban tisz­tázni fogja Csőmbe elrab­lásának körülményeit. Kinshasából érkezett AFP jelentés szerint Singa ez­redes, a kongói biztonsági rendőrség vezetője, Algír­ban engedélyt kapott Csőm­be kihallgatására. A kinsha­sai rádió jelentése szerint Csőmbe elismerte, hogy fel­forgató tevékenység céljá­ból kapcsolatban állt jelen­leg Kongóban tartózkodó személyekkel. Konsztantyin Szimonov, a neves szovjet író a Prav­da szerdai számában ripor­tot közölt a szovjet Távol- Keletről. Mint írja, Haba­rovszk városából a kínai határnak arra a szakaszára utazott, ahol a közelmúlt­ban „vörös gárdisták” pró­báltak duhajkodni. Szimonov egyhónapos tá­vol-keleti útja során láto­gatást tett a határőrök klubjában. Megmutatták neki, azoknak a határőrök­nek a fényképét, akik kü­lönböző kitüntetéseket kap­tak „bátorságukért és helyt­állásukért, amelyet ebben az évben, röviddel ezelőtt a szovjet-államhatárok sért­hetetlenségének biztosítása közben tanúsítottak.” „Fegyveres összetűzések­re a szó szoros értelmében nem került sor, de valóban férfias helytállásra volt szükség” — írja Szimonov. A szemtanúk és résztvevők elbeszélése nyomán Szimo­nov arról ír, hogy nemrégi­ben, amikor még az Usszu­Gunnar Myrdalt, a világszerte megbecsült svéd közgazdászt, hazája volt külügyminiszterét mindig úgy ismerték, mint az amerikai politika, kultúra és életforma egyik hívét- Életének nagyrészét az Egyesült Államokban töl­tötte. a nemzetközi szerve­zetekben. amelyeknek ma is tekintélyes vezető sze­mélyisége. legtöbbször az amerikai álláspont híve­ként hallatta szavát. S né­hány napja. amikor a stockholmi Vietnam-konfe- reneia záróbeszédét hallgat­ták a közel hetven ország­ból összegyűlt küldöttek. Myrdal professzor beszéde bevezető részében újra Amerika iránti rokonszen- véről. az Egyesült Államok jövője iránti reményről be­szélt. Ám hamarosan Ame­rika felelősségéről. majd Amerika bűnéről szólt; mert beszéde a legélesebb vádiratok egyike volt a vietnami agresszióban bű­nös amerikai kormányzat éllen- Azt mondotta, hogy erkölcsi hanyatlás, az erő­szak szellemének növeke­dése. a színesbőrű polgá­rok jogainak további eltip- rása. a még Kennedy ál­tal meghirdetett „szegény­ség elleni küzdelem” tel­jes megszűnése: ezzel kell fizetnie az Egyesült Álla­moknak a vietnami bűnért. Myrdal professzor effv mondata így szólt: „Ez a háború olvan erkölcsi ször­nyűség amánőhöz fogható kevés volt a történelem­ben!” Milliók látják esténként a világ televízió-híreinek illusztrációjaként a kép­ernyőkön az amerikaiak ál­tal elkövetett szörnyűsége­ket. Vietnamban egy nép védekezik a támadó ellen: félmilliónyi amerikai. a legmodernebb fegyverzettel ellátva tiooria a kis or­szág földjét- Havonta 50 000 tonna bombát, rakétát és lőszert használnak el — pontosan ugyanannyit, mint amennyit a szövetsé­gesek a második világhá­ború döntő hónapjaiban ve­tettek be és kereken há­romszor annyit, mint amennyit Koreában hasz­nált fel az amerikai had­erő. Stockholmban az öt világrész országaiból összegyűlt 452 küldött úgy döntött, hogy július húsza­dikát a vietnami amerikai agresszió elleni tiltakozás ri-folyón állt a jég, a kínai „vörös gárdisták” napokon keresztül rendszeresen meg­próbáltak átkelni a folyó túlsó partjára, megsérteni a Szovjetunió határait. Üvöl­tözve vonultak fel és teher­autókkal hajtottak rá az útjukat álló határőrökre. Volt úgy, hogy néhány százan, néha viszont ezren is részt vettek a provoká­cióban. Minden jel arra vall, hogy a zavargások résztve­vőit a környező kínai fal­vakból terelték a határra. A színjáték résztvevői kö­zött voltak persze tudatlan, iskolázatlan, a propaganda által feltüzelt emberek is, akiknek azt sugalmazták, hogy fontos és hasznos vál­lalkozás részvevői. Akadtak olyanok is, akik tört orosz- ságga i osztályszolidaritásra hívták fel a szovjet határ­őröket. hogy azok ne hall­gassanak „az amerikai im­perializmus szolgálatába szegődött" tisztjeikre. A zajos és erőszakoskodó tömegben azonban nem világnap iává nyilvánítják. Ezen a napon a stockholmi határozat értelmében hang­zanak majd fel a tüntetók haragos szavai Párizsban és Varsóban, a londoni Tra­falgar téren és az amszter­dami kikötőben: ugyanezen a napon követeli a vietna­mi bűntettek azonnali meg­szüntetését a világ­Stockholmban azért vá­lasztották július 20-át, mert 1954-ben ezen a napon ír­ták alá a genfi egyezményt, amely végetvetett az akkor már esztendők óta dúló vietnami harcoknak. A vi­lág. amelv az évfordulón tüntet majd. nem feledte, hogy a tárgyalóteremben annakidején elhangzott az amerikai kormány nyilat­kozata arról, hogy a nem­zetközi béke és biztonság komoly veszélyeztetését je­lenti a vietnami agresszió minden felújítása- A nyi­latkozattevő kormány né­hány évvel később nem­csak megtámadta a vietna­mi népet hanem lépésről lépésre terjeszti ki a bűnös agressziót. „Az amerikai eszkaláció Vietnamban ma már nem egyéb, mint nép­irtás!” — ezt üzeni Stock­holm. s a július húszadi­kán tüntető milliók ezt visszhangozzák szerte a világon. A nemzetközi jog elfogadott normáin túl sz emberi lelkiismeret szólal meg a Vietnamért tüntető világnapon, követelve a bombázások megszünteté­sét. az amerikaiak távozá­sát Vietnam földjéről és Vietnam népének jogát ar­ra, hogy ügyeit maga ren­dezze­A három stockholmi pont alá nevek kerülnek majd: ezer és százezer, millió és tízmillió. A tün­tetés. a vietnami világnap egyúttal új. az egész vi­lágra kiterjedő aláírásgyűj­tési akció kezdete is — névszerint és személyesen követeli majd Vietnam né­pének jogát az élethez és a szabadsághoz mindenki, aki ragaszkodik az emberi jövendő, a béke gondolatá­hoz­G. M, volt nehéz észrevenni a szorgalmasan ide-oda ciká­zó polgári ruhába öltözött katonákat, akik ezt az egész „érzelemkitörést” szervez ték. Szimonov megjegyzi, hogy a fényképeken, ame­lyeket a határőrök készítet­tek egyebek között jól lát­hatók ezek a szervezők is. A Szovjetunió távol-keleti határain semmi sem csap át, senki sem kel át — jegy­zi meg az író. Itt a távol­keleten nyugodtan szembe­néznek azzal a szovjetelle­nes duhajkodással ami most a szomszédos Kínában folyik. Itt már régóta meg­szokták, hogy az úgyneve­zett „nehéz határszakasz” fogalma naponta újra meg újra megnyilvánul”. Egy ideig ez a már meg­szokott érzés szinte teljesen elmosódott, most azonban újra megjelent. Nos, ez olyan realitás, amivel saj­nos számolnunk kell, ennyi az egész, semmi több — fe­jezi be írását Konsztantyia Szimonov, Izraeli hadifoglyok vallomásai Erősítik a román biztonsági szervek párteilenőrzését Csőmbe az algériai legfelsőbb bíróság előtt Duhajkodó vörös gárdisták a szovjet—kínai határon Milliók hangja

Next

/
Oldalképek
Tartalom