Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. június 25. Hol tanultunk meg földet művelni jelenben A honfoglaló magyarok fejlettebb mezőgazdasági eszközökkel rendelkeztek mint a Kárpát-medence népei A nagy autóversenyeken káprázatos sebességgel száguldanak a gépcsodák, ám ez legfeljebb a sportágért rajongókat hozza lázba. A gépjármű birtoklására vágyó embereket sokkal jobban érdeklik azok a „hétköznapi” konstrukciók, amelyek számukra is elérhetők, és egykor tulajdonosaik lesznek. Az egyszerű szerkezetű, megbízható üzemű, olcsón gyártható és szerény anyagi lehetőségek mellett is üzemben tartható gépkocsikat nevezte el a köznyelv „népautóknak”. Nos, tartsunk egy kis szemlét ezen a „fronton ”, a múló évtizedek távlatában és napjaink gépkocsitípusai között. A tömegek autó iránti Igényére számítva alkotta meg az amerikai Henry Ford híres T-modelljét. E típusból 1908 és 1928 között még mai szemmel is elképesztő mennyiség, mintegy 15 millió (!) gépkocsi került le a futószalagokról. A T-modellt tehát joggal nevezhetjük az első „népautónak.” Miközben a Ford-autók milliói benépesítették az országutakat, az európai konstruktőrök sem tétlenkedtek. Ha nem is tudtak akkor még hasonló sorozat- nagyságot felmutatni egy- egy típusból, kétségtelenül eredményes munkát végeztek a „tömegek autójának” kifejlesztésében. Csehszlovákiában 1923-ban kezdték el gyártani a kéthengeres Tatra 4/12-es típusú kis gépkocsikat, melyek a végletekig leegyszerűsített szerkezetükkel, mégis páratlanul jó menettulajdonságaPályáudvar — forgatag. Érkeznek, útrakelnek emberek. Érintik, keresztezik, kisérik egymás mozgásvonalát. Százak és ezrek, tömegek... Itt mégis egymaga van mindenki. Itt mindig — időtől függetlenül — kezdődik és végződik valami. Ki gondol a tolongásban arra, hogy sorsok áramlanak körülötte? Adódik azért, hogy elejtett mondatok, kifejező arcok, belénk ütköző tekintetek révén idegen életekkel kötünk percnyi ismeretséget Aztán: volt — nincs. Mintha sose találkoztunk volna Szemüveges, ötvenes emberke válik ki mozgásával a nyüzsgésből, amelynek mégis van valami „karak- tére”. Áramlásban van mindenki, ö nem áramlik. Olcsó drótkeretes szemüvege mögül olyan közvetlenikkal és csekély üzemköltségükkel méltán vívták ki az autós világ csodálatát. A későbbi Tatra 57-es sorozat hűen követte a korábbi típus szerkezeti elveit, elpusztíthatatlan, rendkívül megbízható autónak bizonyult (még ma is gyakran találkozunk az utakon a jól ismert 57/B típussal). A német Porsche prof eszszar által elgondolt népautó terve 1932-ben látott napvilágot. A Volkswagen sorozatgyártásának megindításáig eltelt ugyan még néhány esztendő, de aztán megkezdte hódító útját a korábban „bádogtacskónak” csúfolt kiskocsi. A típus világsikere nem szorul bizonyításra, hiszen az évtizedek során legyártott darabszám csaknem eléri a T-modell mennyiségét. Ma is népszerűségnek örvend a jól ismert Volkswagen, melynek alapkonstrukciója 35 év alatt alig változott. A németek — a Volkswagen mellett — egy másik típust is kialakítottak, a kétütemű, kéthengeres, mellső kerékhajtású DKV.’ modellt. A maga idejében Anglia népautója a nálunk kevésbé ismert típus, a2 Austin Seven volt. A2 olaszok közel 1000 köbcentiméteres hengerűrtartalmú Balillája már hozzánk is eljutott, és azt követően a Fiat gyár Topolino autója — a „lekicsinyített nagykocsi” — is.- Mindhárom típus igénytelen, ám mégis megbízható „népautónak” bizonyult. séggel mosolyog, mintha az egész peron őt várta volna. Sietése különös, sebességének vektora oldalba metszi az általános tömeg-irányt. Ezért egy-egy icipicit minden harmadik-negyedik emberhez odasúrlódik. — Ilyenkor még ismerősebben ragyog a népekre. Bocsánatkérés hallgat a pillanatnyi megtorpanásában, — amelytől bő nadrágszára is új fekvésbe csattan. Ügy lohol az első pádhoz, mint aki megtalálta, de éppen elvesztés előtt kapna az után, akit keresett. — Szakikám, ne haragudjon rám, de egy kicsit be vagyok rúgva — stoppol le egy agronómus-féle utas előtt. Az vidáman vigyorog, mutatja szép fehér fogsorát Egy 1872-ben készült felmérés szerint a Duna melletti területeken és az Al- föídon a v&seke már mindenütt felváltotta a faekét. Ugyanebben az időben az ország peremrészein még a fából készült ekéket használják, — sőt, 1920-ban is találtak Somogybán és Zalában faekés földművelőket. A hazánkban összegyűjtött régészeti, történeti és néprajzi leleteket az ország 140 múzeumában őrzik. A budapesti Mező- gazdasági Múzeumban most szervezik azt a munkaeszköz archívumot, amely áttekintést ad a helyi múzeumok kincseiről. Új feltevések Dr. Balassa Iván, a Mezőgazdasági Múzeum osztályvezetője az archívum anyagára támaszkodva akadémiai disszertációt készített a hazai mezőgazda- sági eszközök fejlődésének történetéről, amely érdekes adatokat és tényeket tartalmaz a Magyarországon használt földművelési eszközökről. Az első eke- va&leletek, melyeket a Kárpát-medencében találtak, a keltáktól származnak, s az időszámítás előtti harmadik-második századból valók, míg a következő évszázadokból alig maradt fenn valami, mivel a népvándorlás hullámai mindent elsöpörtek., A honfoglaló magyarok az újabb kutatások szerint már fejlett mezőgazdasági ismereteket hoztak magukkal. A földművelést még a Volga kanyarban, a bol— Dehogy haragszom... Egészségére! — De aranyos uram — ■ bámul el hirtelen a kis- öreg, és táskás, tört fényű szemén félelem ütközik ki. — öt napja iszom egyfolytában... Tudja, milyen betegség ez nálam? — Ahhoz képest legény a talpán, szakikám! — erősíti kézmozdulattal is a mezőgazdász. A jövevény halkabbra fogja a szót, oda is hajol. — Ez az átok rajtam, nagy jóu ram!... Pincér a mesterségem... Mesterségem? — Mérgesen szétüti kigombolt zakója szárnyait. — csak volt... Luxushotelok... exkluzív bárok... — Négy nyelven beszélek... De már nyolc éve... — Nyolc?.., Tíz! Kérem, tíz éve kirúgtak. Az ital miatt... Pedig kitünteiégár—török birodalom lakóitól sajátították el. Ennek bizonyítéka például az is, hogy maga az eke bolgár—török szóként került nyelvünkbe. Az eke alkatrészeinek elnevezésére is többnyire szláv eredetű szavakat használunk, amelyeket a vándorló magyar törzsek jórészt Kiiev táján tanultak meg. így szláv eredetű szó a geren- dely. sőt az annyira magyaros hangzásúnak vélt ösztöke is. Az újabb kutatások során az a vélemény alakult ki, hogy a honfoglaló magyarok az eddigi elképzelésekkel szemben fejlettebb mezőgazdasági eszközökkel rendelkeztek, mint azok a népek, amelyeket bejövetelükkor a Kárpát-medencében találtak. Fiatal eszköz a kasza A méhészet is hagyományosan magyar mezőgazda- sági ágazat, mivel a méz és a méh szavaink finnugor eredetűek, tehát a magyarok már a honfoglalás előtt is foglalkoztak méhészettel. Az ásó legrégibb példányai még fából készültek. Az időszámítás utáni ötödik századból fennmaradt leletek azonban már tanúsítják. hogy a faásó vasból készült szegéllyel, úgynevezett papuccsal vették körül. Az ilven fajta ásók még a XIX. szazadban is tömegesen előfordultak. A kasza a viszonylag fiatal mezőgazdasági eszközök sorába tartozik. Először a seim vannak. De ha iszom, képtelen vagyok megállni. Régóta segédmunkás vagyok, elvtársam... Nézze, én nem kertelek... Franci, a főúr most deszkákat cipel a hóna alatt. Képzeljen el engem, tökmagot, a ládagyár színjeiben... Áll, senki nem mondaná, hogy ittas. Csak ha kitárulkozó pillantását, megereszkedett. fonnvadtas arcát figyeli valaki, — veszi észre a kibillenést. Belesimít őszes, hosszú hajzatába, amit hirtelen megemelt a szél, mint madárfészket egy faágon. — De most megcsillant előttem a remény... Találkoztam egy régi kollégával. Azt mondja: „Te Franci, kiváló pincéreket keresnek felvételre, Budára, extra helyre. Havi négyezer is leesik. Olyanok megfordulnak ott, mint a perzsa sah. Te kiszolgáltad a walesi herceget is. Próbáld meg...” Megpróbáltam... Csúnyán megbuktam, uram... Felolkelták és rómaiak használták, de csak füvet vágtak vele: a gabonát még sokáig sarlóval aratják; így van ez Magyarországon a középkorban is. — Gabona vágásra csak a XVII. századtól alkalmazzák, méghozzá kétféle formában. A hegyvidékeken rövidebb, az Alföldön hosz- szabb vágóéllel készítik. A kaszának azonban még ekkor is voltak ellenzői, akik arra hivatkoztak, hogy nagyobb a szemveszteség, mint a sarlóval történő aratáskor. Az évszázadok során a faeke is korszerűsödött, de a döntő fordulat csak a XIX. században következett be. Az első vasekéket még külföldről hozták, de 1842-ben Pesten már működött Vidacs István műhelye, amely csakhamar az első jelentős hazai vaseke- gvártó manufaktúrává fejlődött. Üzenet a jövő századnak Századunkkal látszólag befejeződik a történeti kutatás területe, dr. Balassa Iván azonban elmondta, hogy az archívum anyagában napjaink eszközei is helyet kapnak. — Dokumentálják például a ma legkorszerűbb kombájnokat, melyeknek évtizedekkel korábban ugyancsak voltak ellenzői. A későbbi századok kutatói már pontos és szakszerű leírások alapján folytathatják a mezőgazdaság történelmi útjának megrajzolását. B. B. I. vasták a jellemzést, amit az üzem adott rólam: ügyes, gyors munkás, csak iszik — ez volt benne... Reszkettem, uram, mindent elejtettem! Tragikusan józan, összefogott lesz az öreg pincér ábrázata. Szinté borzalom csap ki a szeméből, ahogy két markával a drabális partnerbe kapaszkodik. Uj- jai belefehérednek, úgy szorítanak. — Most hallgasson meg. drága uram! Mit mondott nekem az egyik bizottsági tag... Négyszemközt... Mikor már mindennek vége volt... Azt mondta: „Jobb ez így a p á m...” A nagyállomás lármáját süket csend szippantja fel. Az öregecske ember összeroppan. Egész vén lesz, — roskadt vállú... Remeg a hangja, s alig hallani. — A fiam volt, akit húsz éve az anyjával együtt elhagytam... Most 32 éves ...Én ötvenöt... Ö megismert... Tóth István Mivel fogunk táplálkozni 2000-ben ? Mi mindennel nem táplálkoznak világszerte az emberek! Koreában és Dél- Kínában megeszik a kutyahúst. Floridában csemegének számít a csörgőkígyó konzerv. A japánok megsütik a méheket. Thaiföldén a curryt speciális ízesítő anyaggal, darált vöröshangyákkal tálalják. Ám 2000-ben, amiKor az embereknek már igen nagy erőfeszítéseket kell majd tenniük, hogy elhárítsák a lakosság szaporodása miatt fenyegető éhínséget, a vendéglőkben olyan fogásokat lehet majd rendelni, amelyek a mai emberek számára még egészen fantasztikusaknak tűnhetnek: tengeri algából készült fei- fújtat, olaj pástétomot, szintetikus vajat. A XX. század végére a Föld mintegy hatmilliárdnyi lakosának táplálásához évente mintegy 66 tonna élelmezési fehérjét kell előállítani, vagyis háromszor annyit, mint ma. Ugyanilyen mértékben kell növelni a szénhidrátok és a zsírok előállítását is. Évente 1,7 milliárd tonna nyersolajat termelnek ki a föld mélyéből. Alphred Champagne-nak, a francia olajkutatási társulat tudományos vezetőjének szavai szerint ennek a mennyiségnek csupán 2,5 százalékát kellene felhasználni 22 millió tonna fehérje előállításához, — ez a mennyiség az egész világon termelt állati fehérje évi mennyiségével egyenlő és 2000-ben a világ fehérjeszükségletének egyharmadát fedezhetné. A halfehérje-koncentrá- tumot, vagy hallisztet nagyon jól fel lehetne használni a fehérjehiány pótlására a fejletlen országokban. A halliszt fehérjetartalmát tekintve nem marad el a hús mögött, és az olyan elterjedt és hagyományos táplálékok fehérjével való dúsítására is felhasználható, mint pl. levesek, a kenyér, stb. A hamburgi mezőgazda- sági főiskolán óriás pontyok tenyésztésével kísérleteznek, amelyeket hallisztből, őrölt habból és vitaminokból álló keverékkel etetnek. A pontyokat zsúfolt medencékben tartják, de úgy látszik, ez cseppet sem árt nekik: 3 év alatt elérik a 14 font súlyt is, pedig a ponty átlagos súlya természetes víztárolóban nem haladja meg a 3 fontot. Egykor majd az emberek nagy alga-gazdaságokból nyerhetik a szükséges fehérjét, — ezek a gazdaságok talán átlátszó anyaggal borított, hatalmas tartár lyok lesznek. TALÁLKOZÁS » Paiicz József: Cyrcm© Bokios László: Kisfiú .Népautók“ múltban
