Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-25 / 148. szám

1967. Június 25. SZOLNOK MEGYEI N8PLAF u Eta lé a Nagy Október eredménye t Nyenyecek — újjászületett nép 1892 telén Berlinben ri­kító plakátok adták hírül, hogy a távoli orosz észak­ról „vademberek” érkez­tek. akik „nyers hússal táplálkoznak és ruha he­lyett álltbőrökbe öltözköd­nek”. A plakátok felhív­ták a nagyérdemű közönsé­get, hogy nézze meg a sza­mojédokat, akiket „nem érintett még a civilizáció”. A berlini állatkertben fel­állítottak egy kunyhót, mellette ült Szakletinya Szedjajeva, egy élteseb'o nyenyec nő, számtalan ap­róságával. Az orosz keres­kedő váltig bizonygatta a nézők előtt, hogy a sza­mojédekben nincs semmi­féle emberi érzés. A nye- nyeceket tehát „szamojé­dek” néven mutatták be Európának. Az 1899-es kiadású orosz enciklopédia ezt mondja a nyenyecekről: „szamojédek — kihalóban levő törzs. Számuk — 16 ezer”. Az 1913-as javított ki­adású lexikon már ezt mondja: „szamojédek — kihalóban levő törzs. Szá­muk — kétezer ember”. Egyszer egy Igen öreg tundrabeli emberrel beszél­gettem. A tundralakó el­mondta. hogy a forradalo­mig — pedig addig is öt­ven évet élt — egyetlen egyszer sem mosdott és nem volt fürdőben. A sark­vidéken annyira szükséges zöldség helyett az orosz kereskedők csak vodkát hoztak ide, amiért állat- prémet cseréltek. A civili­záció egyetlen ajándéka a. vadász-fegyver. A betegsé­gek, főképp a tüdővész. pusztította az emberekei;. A forradalom után a kommunistáknak nehéz problémával tellett meg­birkózniuk: meg kellett menteniök egy kihalóban levő népet. Sokáig tellett viaskodniuk a múlt örö­kével. A nyenyec nemzeti­ségi körzet költségvetéséből még ma is 47 százalékot fordítanak egészségvédő- lemre. Minden nyenyec évente egyszer kötelező or­vosi vizsgálaton esik át Kormányrendelet hogy • nek. A forradalom után orosz tudósok mező gazda­sági telepet létesítettek itt. Megtanították a nyenyecc- ket a szakaszos legeltetés­re. Ezzel lehetővé vált, hogy megkezdjék a letele­pedés problémájának meg­oldását A törvény szerint ha a nyenyec házat épít a költség 75 százalékát az ál­lam fizeti, a többire pe­dig 18 éves hitelt kap az építtető. A nyenyec kicsiny nép. Ma 23 ezren vannak. Észak meghódításában óriási ta­pasztalatra tettek szert. Nemcsak ismerik ezt a vidéket hanem a legponto­sabb műszernél is jobban érzékelik. A nyenyecek hagyomá­nyos foglalkozása a rén­szarvastenyésztés és a prémvadászat A fiatalok azonban, inkább a modern rek kerülték ki — fia, a hélikoptertervező, Petr Lap­lander mérnök, fivére Ilja, az orvos, Zsenja Szoboljeva pedig konzervatóriumban tanul és zenét szerez. Ami­kor ő. Javtiszaj, fiatal volt. népéből még írni sem tu­dott senki. Narjan Maréban él a nemzetiségi körzet lakossá­gának majdnem féle. A város korszerű kikötő, ahonnan angol, nyugatné­met és holland hajók szál­lítják a fát Az idegen ha­jókat a Pecsora torkolatá­ban nyenyec révkalauzok vezetik. A városnak két technikuma és több film­színháza van. A kis vá­ros könyvesboltjaiban na­ponta 300 könyv lel gaz­dára. Meg kell jegyezni, hogy a nyenyec írás alig harmincöt éves. A „nyenyec” sző — em­bert jelent A kicsiny észa­ki nép nemcsak visszasze­rezte, hanem értelmileg is helyre állította nevét. J. Dávidon (APN) E hőnap közepén az Ad­riai tenger északi részében, nem messze Rijekától, Ba- karban üzembe helyezték az ömlesztett és hasonló szállítmányok ki és bera­kodására szolgáló kikötőt Ez a kikötő valójában „európai ajtót” jelent a vas­érc számára, amely Brazí­liából és Indiából s a kö­zeljövőben Latin-Amerika, Ázsia és Afrika néhány más országából érkezük. A bakari kikötő földrajzi fekvésének és kedvező ter­mészeti feltételeinek, vala­mint a hajórakományok teljesen automatizált ki- és berakodásának és egyéb kedvező feltételeknek kö­szönhetően számos Duna- menti ország számára át­menő forgalmi központot i jelent majd. A kikötő jelenlegi kapa­citása évi hárommillió tonna. A Dunamenti álla­mok és a tengerentúli or­szágok kereskedelmi kap­csolatainak bővülésével e bakari kikötő évi 6 millió tonnára növelheti kapaci­tását A kikötő munkájának kí­sérleti szakaszában az év elejétől kezdve már sok ország vette igénybe a ba­kari kikötőt Brazília leg­nagyobb tengerjáró hajói ezen a kikötőn keresztül juttatják el a vasércet az ausztriai linzi kohászati üzemekbe. India is ezen a kikötőn át akarja továbbí­tani vaséroét A bakari kikötő megfe­lel az ömlesztett és hason­ló szállítmányok rentábilis be- és kirakodási feltéte­leinek. A tengeren túli or­szágokból Európába érkező szállítások ugyanis csupán abban az esetben kifizető­dőek, ha azokat olyan ha­jók végzik, amelyek hord- képessége 80 ezer tonna körül mozog S a bakari kikötő 100 ezer tonna hordképességű hajókat is fogadhat. A kikötő igazga­tósága a közelmúltban ja­vaslatot kapott az egyik japán hajózási társaságtól, amely 110 000 tonnás hörd- képességű hajóival akar bekapcsolódni a bakari ki­kötő forgalmába. A kikötőnek rendkívül kedvező a földrajzi fekvé­se és igen jó a közlekedé­se. öblének vízmélysége a kezelési partnál megkö­zelíti a 16 métert az öböl mélyen benyúlik a száraz­földre és védett a szelek­től. A rakományok ki és be­rakodásával kapcsolatos minden munkát teljesen automatizáltak. As árut a hajókból közvetlenül a vagonokba rakodják. Ab­ban az esetben, ha a rako­mány nem egyszerre érke­zik meg úgy hatalmas rak­tárba kerül, amelynek be­fogadó képessége 350 ezer tonna? A kísérleti munka idején a „Nikkál” svéd hajó ki­rakodásakor rekord szüle­tett: erről a hajóról 98 óra alatt 71 500 tonna vas­ércet rakodtak ki A gyor­saság óriási jelentőségű a kikötő gazdaságossága szempontjából, mivel az óriás hajók számára az idő felettébb drága. A kikötő építésére, amely az európai kikötők között előkelő helyen szerepel, mintegy 7 millió dollárt költöttek. Bakarban a jövő év vé­gén vasérc dúsító üzemet helyeznek üzembe, amely­nek évi kapacitása körül­belül 2 millió tonnának fe­lel majd meg s építése csaknem 20 millió dollárba kerül. Milorad Vucskovics helyi lakosságnak a gyógy­szertárak ingyen adják • gyógyszereket. Délről repü­lőgép hozza ide a friss al­mát, narancsot, citromot, a hagymát és a fokhagymát, sőt a burgonyát is. A tundra legfontosabb háziállata a rénszarvas. Az adja a húst, a bőrt. az igavonó erőt Viszont a rénszarvas kényszeríti erre a népre a nomád életmó­dot A rénszarvas egyetlen tápláléka, a zuzmó, évente mindössze három millimé­tert nő. És amikor a rén­szarvasok éhezni kezdenek, az emberek bajba kerül­Négyen vannak. A hol- hand televízió tette ókét híressé. Nevük: Peppy. Wicki-Wicki, Moby Dick és Mamalou. Az intézetet, ahol laknak. Dolfinarium- nak hívják. A Dolfinarium egy kutató állomáson van. ahol a delfinek „intellek­tuális” képességeit tanul­mányozzák. Az intézet pénzügyeinek ellátása ér­dekében naponta műsoros előadást tartanak a közön­ség számára, amelyeken a négy „művész” bemutatja tudományát Az állomás- aak persze több delfiné akimákat választják. Ar­an gelszk. Leningrád, íoszkva főiskoláira mén­ek tanulni. Példaképük zemen Javtiszaj, az első yenyec repülő. Javtiszaj Lenlngrádban múlta ki mesterségét, de isszajött a tundrára, hogy elikoptert vezessen. Első tja Nelim Nősz-ba, szülő­éi újába vezetett. Az ün- epi asztalnál az öreg Jav- sza) hosszú éneket adott lő. Elénekelte, hogy Né­ni Nősz a leggazdagabb űu a hideg tenger part­in. A faluból híres em.be­is van, de egyik sem tud úgy futballozni, mint Wic­ki-Wicki, oly káprázato­sán átugrani a karikán, mint Peppy, egyik sem tud a medence felett csüngő csengővel úgy csengetni, mint Moby Dick, végül senki sem tud a labdával úgy ügyeskedni, mint Ma­malou. A delfinek megér­tik és végrehajtják az ido­mító parancsait, hiszen tisztában vannak vele, hogyha a művészi számo­kat megfelelő sikerrel tel­jesítik, jutalomképpen friss herlnget kapnak. a m. Lenin a visszapiüantótükörben Nagy idők tanúi A Proszpekt Mira forgatagában került elénk. Mok 85—01 volt a rendszáma Feljegyeztem, mert moszkvai kollegám ajánlotta, hogy ne mulasszam el megismerni a ve­zetőjét. Ivan Pavlenko 1917 tavaszán ön­ként vonult be a cári gépkocsizók- hoz. A gőzfűrész után autó volán­jához ülni — legszebb álmainak megvalósulása volt. Némi szerep persze neki is jutott abban, hogy százada még október előtt a forra­dalmárok oldalára állt. „Paccard”- jával vitte a vörösgárdistákat C Szmolnijba. — ötven év a volán mellett nagy idő — meséli kedélyesen. — Vagy negyven típuson jártam már Mint­ha a Holdig mentem volna, meg vissza. Több mint hétszázezer kilo­méter... Amúgy terven felül csak egyszer álltam le életemben, mikor Pétervárott Lenint láttam lejönni az intézet lépcsőjén. Vagy félszázan voltak a kocsimon. Nem is enged­tek volna továbbmenni... Basmakok golyózápora között vitt gabonát Kirgiziába, éveken át rót­ta Szibéria úttalan utait. Felra­gyog a szeme, amikor az 1940-es moszkvai autóversenyről beszél. Má­sodik lett Z1SZ—101-esével. Tíz éve nyugdíjba küldték Szép pénzt ka­pott, dehát a kocsitól nem tudott elszakadni. Örökké fiatalon járja a moszkvai utcákat. zsebében a 18190 számú jubiláló jogosítvány­nyal... Ha sötétzöld sapkájában megpil­lantják a leningrádiak, barátságo­san integetnek nelci. Fjodor Szoncev a 66—22-es Volgával jár. Negyven­kilenc éve a Szmolnij sofőrje. O is amerikai „Paccard”-on kezdte, tüzérként: muníciót szállított a frontra. Azután röplapokkal, új­ságokkal, vörösgárdistákkal, csekis- tákkal száguldozott a Néva-parti vá­ros utcáin. — Vittem én kérem Krupszkáját és Clara Zetkint, Kun Bélát és Thälmannt. Huszonnyolcban elvit­tem Gorkijt a petrovlovszki erődbe, ahol 1905-ben raboskodott. Aztán jött a háború. Vittük az utánpót­lást a Ladoga-tó jegén a körülzárt Leningrádnak. A téli blokád, a kö­nyörtelen éhség elvitte anyámat és nővéremet. Két önkéntes fiam el­esett i a fronton. Volhov alatt te­mették el a bátyámat Harmadik fiam rokkantán tért vissza... Leningrádnak ma alig van jobb ismerője, mint a Szmolnij veterán sofőrje. Postájában majd minden nap akadnak baráti levelek szófiai és pesti, bukaresti és belgrádi kel­tezéssel... A moszkvai Lenin múzeumban kiállított Rolls-Royce mellett is­merkedtem meg Lev Gorohovval. Lenin egykori sofőrjével. Ez a szemüveges, őszhajú bácsi olyan megkapó közvetlenséggel mesélt a pirosnyakkendős gyerekeknek Le­ninről, mintha most is látná, vagy hallaná dudorászni a hátsó ülésen. — Gorkiba mentünk vele. A tü­körben láttam, hogy magába mé- lyedve ül, valamin nagyon elgon­dolkozik. Azután dúdolm kezdte azt a fáradt, szomorú dalocskát, ame­lyiket én is szerettem. Lelassítot­tam, nehogy abbahagyja... Sárgult papírlapot mutat: Ada­tott Lev Tyimofejevics Gorohovnak, aki 1918-tól 1924-ig ténylegesen V. 1. Lenin személyes sofőrje volt” Az aláírás: N. Krupszkaja. Lev Tyimofejevics nyugdíjas. Már nem autózik, de sokszor ünneplőbe öltözik, elmegy kedves múzeumába, hogy fiatalságára emlékezzék, ame­lyet Vlagyimir lljics mellett töltűtti ' Pirityi Sándor il.ll.il.II tonnás hatók számára Az okos delfinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom