Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

i»OT. június 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S E» Egytál étel Hamis vesevelő: Hozzávalók: 1 kg kelvi­rág, 1 fej hagyma. 5 dkg asír, 2 db tojás, só, papri­ka. majorajma. Az apróra vágott hagy­mát a zsíron meghervaszt­juk. paprikával és majo­ránnával meghintjük majd kevés vízzel feleresztjük. Közben a kelvirágot rózsái­ra szétszedjük, megmos­suk és a paprikás, hagy­más zsírban puhára pá­roljuk. Tábláskor 2 to­jást ütünk rá, elkever jük és megsózzuk. Fejes salátával tálaljuk. Sajt — rántva: Hozzávalók: 10 szelet sait. 3 db zsemlye, 3 dl sűrű palacsintatészta. A rántott sajtot nagyon kiadósán készíthetjük, ha a vékony karikára vágott sajtot (vagy sajtmaradékot) ráhelyezzük a zserrúyesze- letkékre, abba kissé bele­nyomva, sűrű palacsinta­tésztába mártjuk és forró zsírban kirántjuk. A pala­csintatésztába morzsoljunk élesztőt. így mutatós, göm­bölyű puffancsok lesznek belőle. Salátával kitűnő, ön­álló vacsoraétel, de bármi­lyen főzelékkel is adható. Minden évszaknak sajá­tos kozmetikai problémái vannak. Most ismerkedjünk meg a nyári kozmetika kérdéseivel. Nyáron a napsütés a döntő tényező, ezzel kap­csolatos az évszak kozme­tikai problémája is. A napozás nemcsak di­vat, hanem elsősorban egészségügyi szempontból jelentős. A bőr felszínét érő napfény megjavítja az egész szervezet anyagcse­réjét, sok betegséggel szem­ben növeli a szervezet el­lenállását. fokozza a mun­kaképességet és a nap ult­raibolya sugarainak hatá­sára a bőrfesték megsza­porodik, a bőr lebarnul. De nem mindenkinek tesz jót a napozás. Szőkék, vörös hajúak, világos bőrűek és vérszegények rosszul tűrik a napozást: főfájást, ki­merültséget, ingerlékeny­séget vált ki náluk. Magas vérnyomású, asztmás, pajzs­mirigy megbetegedéses, tü­dőbajos, cukor-, vagy szív­ttogyan ifliözfessiák a hakfisokai ? Ezzel a kérdéssel többen fordultak rovatunkhoz a lányos mamák közül, akik szeretik csinosan öltöztetni nagylányukat, de anyagi lehetőségeik korlátozottak. Az ő kérésükre állítottuk össze ezt az öltözékajánla- tot, amely nem drága. Kabát-ruha együttes. Könnyű, gyűrtelenített szí­nes vászon az alapanyaga. Rózsaszín, türkiz, közép­kék és citromsárga színek­ben készült. A könnyű kar­csúsított vonalú kabátot fe­kete golyógombok díszítik. A hozzáillő ugyanolyan anyagból készült ruhának kerek nyakkivágása és rö­vid ujja van. Ez a ruha megfelelő módon díszíthe­tő bubigallérral és nyak­kendővel. De ízlés szerint variálható pöttyös szalag­gal, vagy tarka gyöngysor­tí ral, esetleg horgolt fehér gallérral. Hűvösebb napokra a kis­kosztüm a legcélszerűbb öltözék. A fekete, fehér pe­pita kosztüm gombolása kétsoros. Négy patni zseb, s a szoknyán két hajtás dí­szíti. Fehér blúzzal, fehér cipővel, táskával ünnepi, míg fekete tartozékokkal hétköznapi sportos jellegű. (Első rajzunk). A geometria jegyében készült a második nyári­ruha modell. yi.nyaga köny- nyű szintetikus szövet. Sö­tétkék—fehér, rózsaszín— fehér, mályvaszín—fehér és citromsárga—fehér betétes változatokban készült. Az oldalvarrásba dolgozott öv elöl áthajtható, de a ruha bősége hátul, derékon szo­rosan összegombolva — íz­lés szerint — szabályoz­ható. Egy fürdőruha, egy köny- nyű katron strandruha fon­tos kiegészítője még a nyári ruhatárnak. K. M. (Fehér Jánosné tervei,) Nyári kozmetika beteg egyéneknél is ártal­mas lehet a napozás, az állapot rosszabbodását okozhatja — erre vonatko­zóan a kezelőorvos tanácsát okvetlenül ki kell kérni. Ideges, gyenge gyermekekre is gyakran rossz hatással van a napozás. Mikor napozzunk? Na­pozzunk, amikor csak ar­ra alkalom kínálkozik. Nem feltétlenül szükséges az erősen tűző napfény, sőt ez bizonyos esetben ár­talmas is lehet. Lényeges csupán a fény, mely visz- szaverődik az égboltozat­ról, vízfelületről, hegyek­ről, mezőkről. Tehát nem­csak napfényben, hanem árnyékban is lehet napozni. A napozást ajánlatos lehe­tőleg a reggeli órákban el­kezdeni. A forró, déli nap­szakot árnyékban kell el­tölteni, mert a déli erős napsütést még a legedzet­tebb bőr sem tűri el soká­ig gyulladás veszélye nél­kül és a nagy meleg túl­ságosan kimeríti a szerve­zetet. Hogyan napozzunk? A napozást mindig a testfelü­let megtisztításával, és ala­pos ledörzsölésével kell kezdeni — ez hathatósan elősegíti a fény bőrbeha­tolását. A napozás befej ez- tét pedig minden alkalom­mal kövesse a bőr lezu- hanyozása vagy lemosása hűvös vízzel: meg kell tisz­títani a bőrt a rárakódott verejtéktől, portól, homok­tól. A rendszeres napozás az első alkalommal fél óránál tovább ne tartson, a további alkalmakkor fo­kozatosan növelhető a na­pozás időtartama. Ajánla­tos a napozást napközben többször megszakítani és árnyékban való pihenéssel felváltani. Ezzel elkerülhe­tő a test túlságos felmele­gedése. A túlzott napozás a bőr hirtelen leégését eredményezi, mely nem azonnal, hanem 3—5 órai lappangási idő után jelent­kezik. Égni kezd a bőr, rákvörös színű lesz, felhó- lyagosodik és a tünetekhez láz is járul. Lezajlása után foltos lesz a bőr, sokszor a vállakon óriási szeplők keletkeznek. Mit használjunk? Nap­olaj és fényvédőkrém al­kalmazása csak a világos bőrű és érzékeny egyének­nél indokolt, mert a bőr­re kent zsiradék akadá­lyozza a napfény bőrbe­jutását. De aki egész na­pon át fedetlen bőrrel tar­tózkodik a szabadban, vé­dekezés céljából okvetlen használjon napolajat, mert másként elkerülhetetlen lesz a napégés. Napolaj hi­ányában paraf inolaj, vagy bármely más zsíros krém is használható. A bőr beke- nését napközben többször meg kell ismételni, mert az izzadás lemossa a bőrre kent zsírréteget. Szépen le­barnulni csak fokozatos, óvatos napozással lehet. A nyári napozásnál az arcbőr gyakran kiszárad, húzódik, hámlik. Ilyen esetben ajánlatos egy idő­re a szappannal való mo­sakodást elhagyni, és az arc tisztítását tej­be mártott vattával, lemo­sókrémmel vagy étolajjal végezni és hideg kamilla­teával leöblíteni. A száraz arcbőrt éjszakára megfele­lő zsíros krémmel kell be­kenni. Szeplőkre hajlamosak már kora tavasszal kezd­jék el a fényvédőkrém rendszeres nappali haszná­latát. Ha nem is nyújtanak ezek teljes védelmet a szeplők ellen, de megakadá­lyozzák a sötét szeplők ki­fejlődését. Sötétszínű pú­der használata is nyújt né­mi védelmet és elkendőzi a szeplőket. És milyen legyen a nyári kikészítés? A lehető leg­egyszerűbb. A napbarna arcszín sport adta edzett­séget, egészséget, fiatalsá­got fejez ki, kár lenne ezt arcrúzs használatával le­rontani. Különben is, a túl­zott és szertelen kikészítés ma már nem divatos. Arc­rúzst még télen is alig kell használni, a szájrúzs szí­nek pedig iparkodnak a normális ajakszínt kihang­súlyozni. Legfeljebb a szempillát és a szemhéja­kat fessük erősebben. De nyáron még ezt is el le­het hagyni, hiszen ilyenkor az arc szépségét a termé­szetesség adja meg. Faivédő A régi ágyakat ma nagy­részt ■ felváltották a heverő- nek nevezett fekhelyek. El­helyezésük rendszerint el­tér az egymás mellé állított térbenyúlő hálószobasze­rű elhelyezéstől. A hevc- rőkről gyakori, hogy hossz­oldalukkal kerülnek a fal mellé. Mivel nincs minden esetben támlájuk a heve- rőknek. mellettük szükség van falvédőkre. A falvédő anyaga lehet: bútorszövet, nyomott min­tás anyag, raffi aszövet vagy készen kapható szőnyeg is. Az anyag kiválasztásánál elsősorban a heverő be­vonatát kell figyelembe venni. Amennyiben a heve­rő és a többi kárpitozott bútor textilanvaga. a sző­nyeg stb. mintás anyagú, élénk színű, akkor a fai- védő lehetőleg egyszínű, semleges anyagból készül­jön. Az élénk színeket le­hetőleg kerüljük. Mintás anyagot csak ott használ­junk. ahol a többi kárpito­zott bútor és a textíliák egyszínűek a helyiségben. A falvédők elkészítésére, illetve a falra helyezésére az alábbiakban ismerte­tünk néhány megoldást. Háttámlás megoldás: Fe- nyőfaksggteg 4—5 cm vas­tag kárpitot készítünk ipa­ri vattából, vagy afrikból, de a legmegfelelőbb, leg­korszerűbb anyag erre a célra a habgumi. A vattát vagy afrikot először vá­szonnal. majd szövettel bo­rítjuk és hátulról úgy erő­sítjük. szögezzük a fake­rethez. A keretet a falba előre elkészített vájatokba helyezett facsomagok (tip­lik) segítségével erősíthet­jük tartósan a falhoz Lényegesen egyszerűbb és nagyon jó megoldás, ha bú­torszövetet. raffiaszövetet közvetlenül a falra vagy rostlemezre kasírozva, a szélüket takaróléccel (ké­szen is kapható az üzle­tekben) letakarva, erősítünk fel hasonló módon a falra. Alkalmazhatunk fal­védőként színes párnákat is. A heverő fölé a párna magasságában lécet erősí­tünk fel a falra. A lécre, a párna szélességében. 3 dísz­szöget, vagy képakasztószö­get teszünk, s a párnákra 3 karikát varrunk. A pár­nák lehetnek az illatszer- boltokban. áruházakban ké­szen kapható, olcsó vatta, székpárnák is, amelyekre különböző színű (egyszínű) huzatokat készítünk. GYURMA Gyurmát kapott a kis Gyurka. Nekifogott s gyúrta, gyúrta. Pogácsát gyúrt délig nyolcat. „Jancsi bohóc megkóstoljad!" Mikor kész lett Gyurka gyerek Kínálgatta mindenkinek. .,Cirmos cica. tessék, vegyél!’’ Az nyávogott: „Jobb az egér!’’ „Bodri kutya, adok neked. ~n­„Csontot hozzál, ezt vihetedf* „Tessék, tessék büszke kakasa Miért nem veszel? Ne légy nyakasr Végül engem kínált: vegyek. De ő — csirkecombot evett! LELKES MIKLÓS Aranyszavú próbája ÍZ erek egy esztendeje koronázták királynőjükké ** Aranyszavút Dolgosrországban, mert elhoz­ta a szavakat és kiosztotta az emberek között. Egyik nyártól a másikig megküzdöttek sok veszéllyel és sok gonoszt legyőztek; Készülődött is mindenki az évfordulóra. Görgették a borral teli hordókat, készítették az ökörsütő nyár­sakat, az asszonyok sürögtek, forogtak, kemence­szám hozták az ünnepi kalácsokat. A zenészek pedig szünet nélkül gyakoroltak, hogy Dolgos-országban az ünnepen reggeltől estig szóljon a zene, vidám legyen a dal. Az ünnep előtt néhány nappal azonban Arany­szavú kihirdette, hogy viadalon választ királyi tár­sat magának. Kihirdette: Nagy próbára minden le­gény, — aki vitéz, gyűljön össze. Szíve mélyén pedig azt szerette volna, ha a szomszéd ország daliás és bátor, munkára szoktató királya Tettrekész vívna érte. Eljött a várva várt reggel napsütéssel ünnepi zászlólobogással. Az emberek énekelve, táncolva gyülekeztek a palotakertben. A nagy térre pedig hajnaltól, seregestül tódultak a lovas vitézek a pró­batételre. Aranyszarvú kilépett palotája kapuján. A napsu­gár is megbotlott fényes haján. Fejét fehér föveg koronázta, lábán fehér csizma, fehér volt ruhája és fehér a köpenye, mint a felhő. A nép éltette, a vitézek fejet hajtottak előtte. így szólt: — Jó vitézek! Aranyszavú megnyitja a viadalt. Legyetek ügyesek, bátrak, mert a legvitézebb, leg­bátrabb nyeri el kezem, életre-halálra; ij ranyszavü tekintetét végighordozta a vité- ” zek seregén. Remélte, hogy megpillantja Tettrekészt, de bizony hiába kereste, nem látta sehol sem. — Vitézek! — mondta. Gyorsaságban, ügyes­ségben kezdődjék a próba! — Lássuk, milyen gyorsak vagytok? — intett s a lovasvitézek serege megindult, mint az áradat. Azután kivált egy csoport és sebesen tört a cél felé; örömmel újongott a nép, s Aranyszavú a legelső tizenhármat sorba-parancsolta. Ügy lépett a vitézek elé: — Jó vitézek. Gyors vágtátok csak az első próba volt. Most erővel mérkőztök! A vitézek virtuskodtak, mentéjüket ledobva karjuk erejét mutogatták, de Aranyszavú csendre intette őket: — Verekedni egymással? Azt csak a farkas­kölykök szokták. Ide a rudakat! — parancsolt az apródoknak, s azok futva hozták a karvastagságú fenyőket. — A rudakat törjétek el, így mutassátok meg, mennyi erő lakozik a karotokban! — mondta vára­kozásteljesen Aranyszavú. A vitézek felkapták a rudakat, erőlködtek, pró­bálkoztak, de csak két legény Toppantotta szét a fenyőszálakat. Egy azonban, aki ezüst sisakrostéllyal takarta arcát, kivált a vitézek sorából. A palota­kert vasrácsához lépve a rúd egyik végét beakasztotta a vasrács közé s lefelé nyomva egy könnyed mozdu­lattal kettétörte ä szálfenyőt. — Jól van vitéz! Karod erősebb, mint a többié, mert ésszel is élsz ... Aranyszavú a harmadik próbára szólt volna, amikor a sokadálomban rémület támadt. Az embe­rek futni igyekeztek, mert az egyik utcából veszett kutya rohant a palotakertbe. Szeme vérben forgott, száját tajték verte, fogait félelmetesen vicsorgatta; Az emberek rémülten kapaszkodtak a fákra, mások sodródtak a tömeggel a kapuk felé, minél messzebb a veszedelmes állattól. Aranyszavú tanácstalanul nézett körül, s látva, hogy senki sem próbál szembeszállni a veszett állat­tal, köpenyét ledobva maga indult a veszett kutya felé. Az állat azonban félelmetesen vicsorgott, hatal­mas fogait mutogatva már-már ugrott. Abban a pillanatban fehérvégű nyílvessző fúrta át a fekete bundás állatot, s kioltotta a kutya életét. Aranyszavú megfordult, hogy lássa, ki lőtt a legváratlanabb pillanatban, életét megmentve. Az emberek, akik eddig dermedten várták, mi történik majd, örömmel éltették a vitézt, aki íjját kezében tartva szerényen állt. — Megismerlek Tettrekész! — kiáltotta Arany­szavú. — Hiába takarja arcod a sisakrostély! Kérlek vedd le! Hadd lássam arcod. Lehet, hogy van nálad gyorsabb, ügyesebb vitéz, de nálad bátrabb egy sem! Hiszen megmentetted az életem! Kérlek, nyújtsd a kezed! Aranyszavú és Tettrekész kézenfogva álltak az ünneplő, boldog sokadalomban. Lett is olyan vidám­ság, tánc, majd kirúgták a házak falát. Szóltak a sípok, puffogtak a dobok, csattoglak a cintányérok. Aranyszavú és Tettrekész országa között meg­szüntették a határt, és megalapították a Boldogság birodalmát. ■Szántó Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom