Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-21 / 118. szám

gS&OLftCK MBürEI li&LAr 7 íTH'ii— I mi mill I I I m. üb^s a Hírünk Á Kisipari Szövetkezetek Vili- Országos Könyv- és könyvtártörténeti kiállítás Jászapátin Áprilisban, már kongresszus miatt is. mét a mezőgazdasági té­mákról írtak a legtöbbet. Ötödikén a Lobogó kétolda­las képes riportban számolt be a tiszaföldvári Lenin Tsz- ről. Tizenhatodikén a Nép- szabadságban a „Cibakhá- zi asszonyokról” olvashat­tunk, 18-án a Munka Ér­demrend arany fokozatával kitüntetett idős Szabó Ist­vánt. a túrkevei Kossutn Tsz volt elnökét mutatták be. Tizenkilencedikén az Ország-Világ megyénkben riportot készített a tsz kongresszus küldötteiről, fiáén a napon a Népszavá­ban f endvai Vera a be- senyszögi Lenin Tsz-ről írt a „Változások ára” című cikkében. A Magyarország IS. szá­mában a mezőtúri és a karcagi tanyavilág felszá­molásának lehetőségét mér­legelték: „Mai kérdések: Tanyavűág. Mostoha örök­ség”, 25-én a Magyar Nem­zetben ülés Sándor Hovod- zák Istvánról, a cibakház! Vörös Csillag Tsz kitünte­tett elnökéről ír „Két pa­rasztember — kitüntetés­sel” című cikkében. A Ké­pes Üjság riportere 29-én Szolnok megye fásítási ter­véről beszélget Bugyik Im­rével. A Magyarország 17. szá­mában „Májvaluta, lib®- májhlvtória” címmel a Jászság libatenyésztőiről ír­nak. Örömmel olvastuk 7- én a Népszavában, hogy megkezdték a budapest— szolnoki vasútvonal villa- mosftásának előkészítését. Két év múlva egy órán be­lül Budapesten lehetnek a eadtnokiak — ha nem gép­kocsival utaznak! A Ma­gyar Nemzet 21-én hírt ad ax újítók, feltalálók Szolno­kon rendezett ankétjárőí. A Népszabadság 23-án ismer­teti, hogy a KISZ szocia­lista védnökséget vál­lalt a aaolnoks éoü- leMemgyár felett, 23- én a Népszava bejelenti, hogy megkezdték a jászbe­rényi Hűtőgépgyárban az 50 literes kis Lehel hűtő- Mekrény sorozatgyártását A Magyar Nemzet 7-én beszámolt a Szolnok me­gyei Néplap észt vendégei­nek látogatásáról. Elsején az Egészségügyi dolgozó „Választási jegyzeteiben” az Orvosegészségügyi Szak- szervezet megyei küldöttér­tekezleteiről számolnak be s kiemelik a szolnoki érte­kezlet aktivitását. 13-án a Tanácsok Lapjában „Kíván­ságok közérdekből" címmel a jászberényi városi tanács gondjairól olvashatunk. 22- én és 23-án a Népszabad­ság, a Népszava és a IWti- gyar Nemzet beszámolnak az országszerte megrende­zett Lenin ünnepségekről, köztük a megyénkbe!! ren­dezvényekről is. 23-án a Pest megyei Hír­lap ismertette a Szolnoki MTE sportegyesület veze­tőinek bűnügyét. Ezen a napon a Szabad Föld a szolnoki városi tanács Volt dolgozóinak telek-spe­kulációiról ír. 21-én a Néphadsereg ismerteti a katonák és civilek Beseny- szögön megtartott vetélke­dőjét. A Népszava 23-án Ragó Antal életútját mu­tatja be. Érdekes és gazdag a mű­velődéssel, művészetekkel foglalkozó cikkanyag. 19-én a Petőfi Népe elismeréssel nyilatkozik a III. Szolnoki Kulturális Hetekről. „Ná­lunk is kellene egy ha­sonló ünnepségsorozat” ír­ják. 6-án az úttörők lapja, a Pajtás a „Jászsági le­gendákról” ír. A Tükörben 11-én Fejér Zsolt és Sisa Béta jász-őszét kutatásaik­kal kapcsolatban tiltakoz­nak a munkájukat illető vádak ellen. Az Ország-Vi­lágban érdekes történetet olvashatunk április 5-én: „Szovjet festő Rákóczdfal- ván” — tegyük hozzá, 1944 novemberében, a legna­gyobb harcok közepette. Vlagyimir Bogatkin festő­művész nemrégiben ismét nálunk járt. Egy ügyes új­ságíró élőkerítette azokat a „modelleket”, akiket 23 évvel ezelőtt lerajzolt. A Népszava 19-én be­számolt a Képcsarnok szol­noki Pókjának megnyitásá­ról. írt róla a Szocialista Művészetért Is. A lap má­sutt a Szolnok megyei Mo­ziüzemi Vállalat szb titká­rának beszámolóját közli. Cjabb tizennégy tanyai is­kola szűnt meg Szolnok megyében — írja a Peda­gógusok Lapja 15-én. 17- én a Hétfői Hírek sl Nem­zed Múzeum régészbrigád- jánalc munkájáról tudósít: „Kezdődik a régészévad. visszahozzák a kokorszak eltemetett tanúit” — kezdi tudósítását Garai Tamás. „Ai idén régészeinkre a Tiszafüred és Tiszaköre közti tiszai árterületem vár a legtöbb munka.’’ A Magyar Nemzet 22-én, a Hétfői Hírek 24-én adta hírül a túrkevei Finta Mú­zeum megnyitását. 14-én a ftbs Színház Muzsika Maszk és toB rovatában Horváth Sándor, a Szigli­geti Színház tagja mutatko­zik be. A lap következő számában üpor Péterrel együtt köszöntik Jászai Ma. rí-díjas művészeink sorá­Tegnapelőtt igazga­tói értekezletet tar­tottak Szolnokon a megye középiskolái­nak vezetői részére. E tanév tapasztala­tairól és a követke­zőre való felkészülés­ről Kiss László, a megyei tanács vb művelődési osztályá­nak iskolai csoport- vezetője tartott vita­indító előadást. Cik­künk az igazgatói ér­tekezleten elhangzot­tak alapján készült. Megyénk középiskolái fi­gyelemreméltó eredmé­nyekkel zárják ezt a tan­évet. s megvetették a to­vábbi fejlődés alapjait is. Véglegesen kialakulóban van például a szakközép- iskolák telepítése. A tervet a közeljövőben hagyják jó­vá az országos szervek. El­készült a gimnáziumi osz­tályok végleges telepítési terve is. Ebben a tanévben meg­nőtt a tagozatos osztá­lyok száma. űj nyelvi tagozat indult Karcagon és Szolnokon, új természettudományi tagozat Tiszaföldváron, Szolnokon, TörökszentmiMóson és J ászberényben. Középiskoláinkban négy nyelvi laboratórium kezdte meg munkáját, s minden igényt kielégítő kémia-fizi- kai laboratórium készült d Szavaló-* versenye Szolnokon A szolnoki kulturális he­tek keretében tanét váro­sunkban rendezik, immár hagyományosan a kisipari szövetkezetek országos sza­val óverseny ét Erre a sza- vallóversenyre a megyei, Il­letve a területi döntők Lebo­nyolítása után, az ország legjobb kisipari szövetkeze­ti szavaiéi nevezhettek be. Szombat délelőtt Szolnokra érkezett a szaval ók első cso­portja. összesen negyven- hármán vetélkednek majd az országos döntő értékes díjaiért. Az első díj külföldi utazás és további kilenc díjat osztanak majd kL üj, ebben az évben kerül elő­ször sor a szavatok öt kate­gória szerint történő minő­sítésére, A tulajdonképpeni ver­senyt ma fél 9-kor Bordáé László, a Szolnok megyei KISZÖV elnöke nyitja meg a várod tanács nagytermé­ben, Az ünnepélyes megnyi­tó és a zsűri bemutatása után az első versenyző ne­gyed tízkor lép a dobogóra. Etet» t árakor a Tisza Szálló különtermében a vá­rosi tanács ad fogadást a szavalóverseny résztvevői­nek tiszteletére Ezen a fo­gadáson Szigeti László, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese üdvözli a résztvevőket, majd ugyancsak ekkor kerül sor az ünnepélyes díjkiosztásra is, a jászberényi Kállai Éva Gimnáziumban. Csupán megyei támoga­tásból körülbelül 1,5 millió forint értékben gazdagodott az űj közép­iskolák, szakközépiskolák, gimnáziumi tagozatos osztályok felszerelése. A tanév tartalmilag jól szolgálta az oktatási reform fő célkitűzéseit. A tanulmányi versenyeken résztvevők szá­ma 30 százalékkal nőtt. Kü­lönösen szép eredményeket ért ei a szolnoki Verseghy, az újszászi és a jászberényi Kállai Éva Gimnázium. A korábbi évekhez viszonyít­va lényegesen javult a szak­köri munka, amit a tanév végi szakköri vetélkedők, bemutatók és kiállítások bi­zonyítanak. Sikeres a IV. Nemzetközi Politechnikai Szeminárium­ra való felkészülés is. A szolnoki Tisza-parU Gimnázium és Szakközép- iskola érte el a legjobb eredményt ebben a vo­natkozásban. Munkaközössége díjnyertes pályázatban összegezte ta­pasztalatait. A politechnikai képzéssel kapcsolatos szertárfejlesztő munkában kiemelkedő ered­mények születtek a jászbe­rényi Lehel vezér Gimnázi­umban, s a jászárokszállási gimnáziumban. A június 1- én nyíló megyei politechni­kai kiállításra tíznél több középiskola jelentkezeti. Tavaly tavasszal a jász­apáti gimnázium egyik osz­tályában német órán Gu­tenberg János mesterről oívastak, A rövidke olvas­mány hatására a diákok kérdések özönével árasz­tották el tanárnőjüket, Bé- ky Irént Néhány nap múl­va Béky Irén levelet kül­dött a mainzi Gutenberg Múzeumba. Ez a múzeum a második világháborúban elpusztult, utóda, a Nyom­daművészet Világmúzeuma készségesen válaszolt ér­deklődésére s több ős­nyomtatvány facsimilét, (1500 előtt nyomtatot^ könyvek hasonmás kiadá­sait) korabeli nyomdákat bemutató metszetet kül­dött ajándékba. Így kez­dődött™ Aztán levelek mentek a British Múzeum Könyvtárába, a francia osztrák, olasz nemzeti könyvtárakba, a moszkvai Lenin Könyvtárba és szá­mos nyugat-európai műéin ! lék-bibliothecába. A lelkes tanárnő felke­reste hazai könyvtárainkat és nagymúltú nyomdáinkat is. Félesztendei szorgalmas gyűjtéssel jött létre szem­per! művelődét történeté­nek legjelentősebb fejeze­tit bemutató kiállítás — egy művelt, mozgékony szellemű tanárnő jóvoltá­ból. „Az ékírástól a Nem­zeti Könyvtárig” című tab. iásorozat vezeti a látogatót a magyar egyetemi könyv­tárak képedhez. Elsőnek a Pécsi Egyetemi Könyvtár 1774-ben kőbe faragott sza­bályzata vonja magára te- tekintetünket: —„másolván a könyvre ne könyökölj, papirost se tégy reá és jó messze, jobb felől tartsd a tintát meg a porzót. Osto­ba, üres fecsegő maradj távol. Csendben tégy, han­gos olvasással másokat ne zavarj... Fizetned semmit sem kell, gazdagabban tá­vozz, térj vissza gyakrab­ban Az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem könyvtárá­nak ritkaságai közül gyö­nyörű reneszánsz könyvtáb- lákat, Kanizsai Dorottya A vitathatatlanul eredmé­nyes tanév során azonban gondok is adódtak, középiskoláink természet- tudományos nevelésében egyre sürgetőbb követel­ményként jelentkezik a fizika és a matematika oktatásának jobbátétele. E tantárgyak oktatásának alacsony színvonalára vall az országos tanulmányi ver­senyeken váltó eredményte­len részvétel, az egyetemi felvételek gyenge eredmé­nyei, s a tantárgyi bukások magas aránya Ezért szük­séges az igazgatók ellenőrző, elemző munkájának javítá­sa. Nagy gondot fordítottak az igazgatói értekezleten az első osztályosokkal való fog­lalkozásra. Hangsúlyozták az ,.átmenet“ a „türelmi idő" biztosításának szük­ségességét, mégpedig el­sősorban a faluról vagy a tanyákról középiskolák­ba került hátrányos hely­zetű tanulók vonatkozá­sában. A tanároknak élő kell segí­teniük ezek beilleszkedését a középiskolába, korábbi körülményeik figyelembevé­telével, fokozatosan érvé­nyesítsék a középiskolai kö­vetelményeiket ezekkel a ta­nulókkal szemben. Ezek a problémák szab­ják meg részben a követke­ző tanév munkáját hiszen ezek várnak legsürgősebben orvoslásra megyénk, közéé- iskoláiban. 1519-ből származó címeres levelét láthatjuk s az új­kori gyűjtemény egyik ér­dekes darabját: Marx Ká- rolynak 1860-ban Szemere Bertalanhoz Intézett sarait. A szegedi és debreceni egyetemi könyvtárak után műemlékkönyvtáraink so­rát legszebb barokk terem­könyvtárunk. a zirci Re- guiy Antal Könyvtár nyit­ja meg. A Keszthelyi He­likon Könyvtár ritkaságai közül a híres Festetics- kódexet, Kinizsi Pálné Ma­gyar Berúgna imádságos könyvét mutatták be és egy kitűnő nagyméretű színes fotográfiát a könyvtár díszterméről. A Rákóczi- család alapítása a Sáros­pataki Főiskola Könyvtára. Ritkaságot: az első ma­gyarnyelvű könyv, Sylves­ter János 1541-ben nyom­tatott Üj Testamentuma, Heltai Gáspár 1575-ből va­ló Krónikája, Páriz-Pápai Ferenc szótára 1708-bóL Nemzeti könyvtárunkat, az Országos Széchenyi Könyvtárat különösen rész­letesen mutatják be. Is­mertetik szervezeti felépí­tését, külön gyűjteményeit, leendő új otthonát a budai várban. A külföldiek közül elsőnek a Bécsi Nemzeti Könyvtárral ismerkedünk meg. Bécsből középkori kódexek színes minaturáit s külön e kiállítás részére a Bécsben őrzött magyar Korvinák fényképeit küld. ték ajándékul. A St. Gal- len-i bencés apátság könyv­tárát bemutató tablón He- ribald és a kalandozó ma­gyarok történetét olvassuk, mellette Ekkehart szent galleni szerzetes króniká­jának őseink kalandjáról szóló lapja. Láthattuk a magyarok elől elrejtett 924-ből való kódexek má­solatait. Nagyszerű paro- ráma felvételről szemlél­hettük a több mint ezer­éves kolostor négyszögletű udvarával, ahol a kaland megesett. Donauesehi ngenben a F ürstenberg könyvtártól néhány lépésre, márvány­korláttól övezett kútból fa­kad a Duna, A Fürsten- berg hercegek régi könyv­tára őrzi a Niebelung ének fennmaradt három ép pél­dánya közül a legszebbi- ket. Három mesterien díszí­tett facsimilét látunk a kódex-ritkaságból. Sokaknak szinte fogalom a British Múzeum Könyv, tára, a világ leggazdagabb könyvgyűjteménye — Itt tanult, dolgozott majd há­rom századon át Európa tudósainak legjava Marx és Engels évtizedekig min­dennapos látogatói voltak. A múzeum és könyvtár 1759-ben nyűt meg. Érde­kes képeken kísérjük vé­gig történetét. VIII. Hen­rik könyve, etiópiai kopt biblia, Angliai Erzsébet portréja 1563-ból és a hí­res „Rosette-i kő”, az egyiptomi írás kulcsa, ad­nak ízelítőt kincseiből. A moszkvai Lenin Könyv­tár hatalmas gyűjtemé­nye szakosított olvasóter­mei tudósok generációit nevelték fel. Külön gyűj­teményeiből Giordano Bru. no könyvtárát, orosz ős- nyomtatványokat. 300 éves iskoláskönyveket láttunk. A jászapáti gimnazisták és tanáraik érdeklődéssel forgatták a Verseghy Könyvtár muzeális gyűjte­ményéből kölcsönvett könyvritkaságokat: az 1841- ből való „oskolakönyvet” a Hármas Kistükört, Mar­tinovics Ignác és társai porét tárgyaló törvényszék ítéleteit 1794-ből. Horváth Péter 1823-ban kelt érte­kezését „A kunoknak és jászoknak eredetiről”. A kiállításon bemutat­ták hazai jeles nyomdáink történetét. Minden nyomda különleges aiándékkal lep­te meg a jászapáti gimná­ziumot. Dr. Kardos Józsefné Az BM. Szolnok megye! Állami Építőipari Vállalat azonnal keres tkképzett VILLANYSZE­RELŐKET. BM jogosítvánnyá! rendelkező KÖNNYŰ és NEn ÉZGBPKEZEI ŐKET, Jelentkezés: Szolnok. Ady E. o 117/e. Gépészeti Osztály. oz országban a tsz­is­Dr. K. J.-né Tanév végi tanulságok Részlet a kiállításról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom