Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-17 / 114. szám
löst, május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Érettségizett munkáslányok Jászberényben Jászberényben jelenleg nincs számottevő női munkaerőfelesleg. Februártól áprilisig 480 nő helyezkedett el a városi tanács közvetítésével. Ebből kétszáz- húszán a mezőgazdaságban, a többiek az iparban találtak munkát. Jó eredményeket értek el Jászberényben az érettségizett lányok munkába állításában. 1965-ben több mint hetven érettségizett lányt alkalmaztak az ipari üzemek, betanított gép- munkásnak. Igen gyakran a munkavállalót, de sok esetben a munkaadót is meg kellett győzni arról, ez a leghelyesebb megoldás. Jelenleg ezek a lányok 1400—1800 forintot keresnek és általában az üzemekben elégedettek velük. Nem ritka, hogy kifejezetten érettségizetteket kívánnak alkalmazni a vállalatok. Nehézséget jelent a 14— 18 éves korú szakképzettség nélküli leányok elhelyezése. Jelenleg huszonöt Eiatalkorú lány kérelmét tartják nyilván Jászberényben. Idén mintegy hetven— nyolcvan 14—18 éves lány jelentkezésére számítanak. A Magyar Hajó- és Darugyár városligeti kiállítása minden évben a BNV tízezreket vonzó színfoltja. — Képünkön: az utolsó simításokat végzik a nemzeti hajógyártásunkat reprezentáló pavilonon. Segít a falu asszonyain a szeíevényí Szikra Termelőszövetkezet A tavalyi negyven helyett százharminc nőt foglalkoztatnak az idén Dr. Lukács Pál kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Központi Statisztikai Hivatal fennállásának 100. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományozott a Magyar Statisztikai szolgálat számos érdemes munkásának, A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden délben az Or- ezágház Munkácsy-termé- ben adta át. A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács többek között dr. Lukács Pált, a Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei igazgatóságának vezetőjét. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 26-an, bronz fokozatát 35-en kapták. Az ünnepség után az Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Udülőházat építenek a Tisza-ligetben a szolnoki Vasipari Vállalat dolgozói. A csónakházból, társalgóból, konyhából és hat lakószobából álló létesítmény megépítésében résztvesznek a vállalat dolgozói, s a munkának több mint 70 százalékát ők végzik — társadalmi munkában. Tavaly ősszel, amikor hozzákezdtek az épület alapozásához, úgy tervezték, hogy idén augusztusban adják át rendeltetésének. — Most viszont már úgy száA szelevényi Szikra Tér. m elősző vetkezet évek óta a gyenge tsz-ek kategóriájába tartozik. Az utóbbi esztendőkben azonban egyre inkább jó, a rendteremtés hírei érkeznek a közös gazdaságból. Sőt, olyasmivel is felhívja magára a figyelmet, amelyet még kiváló gazdaságok is példának tekinthetnek. A szelevényi asszonyokkal szerződést kötöttek. A faluban népszerűnek mutatkozik ez a foglalkoztamítanak, hogy ennél is korábban, július elején „beköltözhet'’ az első üdülőcsoport. A Balatonnál iirtüinek a megyei tsz-tagok Mint már több éven át., az idén is megkapták a megye termelőszövetkezetei a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium balatoni üdülőit. Szezon vei nem családfenntartók — egyelőre még nem akarnak tagjai lenni a közösnek. A tsz-ben így is kapnak munkát. Tavaly harmincnyolcnegyven asszony és lány, az idén már százharminckettő dolgozott a kertészetben. A közös gazdaság száz holddal növelte kertészetét egyik évről a másikra. — Termeszt itt fűszerpaprikát, vitaminpaprikát, zöldpaprikát, uborkát, kelkáposztát, karalábét, karfiolt, nyári káposztát és paradicsomot. Seregnyi olyan növényt, amely jövedelmező is, munkaigényes is. — A közös birtok tavaly egymillió-kétszázezer, az idén három és fél millió forint bevételre számít innen. A kertészeten nagyot is nyerhetnek, nagyot is bukhatnak. Ám a szelevényi asszonyok mindenképpen jól járnak. Tavaly még Magyartésre jártak át dolgozni. Minden reggel jött értük a teherautó, s negyvenen is felszálltak rá egyszer-egy- szer. Most is jár még Sze- levényre a szomszédos falubeli gépkocsi, de tíz embernél nincs több utasa naponta. Sőt. Csápéról, Cserkeszöllőről, Tiszakürt- ről jönnek most már Sze- levényre, akiknek ott nem jut munka. Tavaly mindössze három munkacsapat — szinte kizárólag női — dolgozott a mostani tizenhárom ellenében a kertészetben. Természetesen a szövetkezetben csak egyik cél a munkaalkalomteremtés. A másik a jövedelemszerzés. A kertészet ekkora növelése kockázattal jár. Szelevényen sovány a föld, kevés a trágya. Az emberek megértették, mit akar a közös. A legmesszibb tanyákról is a termelőszövetkezetnek adták a háztájiban összegyűlt trágyát. A szelevényi szövetkezetben órabérért dolgoznak a nők. Ez azonban teljesítményhez van kötve. S változik időszakonként, 5 forinttól 6,50 forintig. Egy- egy asszony nem megerőltető munkával 1200—1500 forintot keres havonta. E megnagyobbított kertészet sem tud minden napra munkát adni. A tsz ilyenkor más munkáról gondoskodik. — Legutóbbi kényszerpihenő idején például a hagymaduggatás- hoz irányítottak át negyven asszonyt. Itt vagy ott, mindig jut munka. A szelevényi tsz-ben törekvés: minél nagyobb jövedelemhez jussanak az emberek. 1964-ben még hárommillió- ' nyolcszáznyolcvanezer forint jövedelmet és munkabért fizetett ki a tsz. Tavaly már kétmillió forinttal többet ennél. Az idén pedig majd hétmillió forint munkabért és jövedelmet terveznek szétosztani. tási forma. A nők — miÜdülői építenek a vasipari vállalat dolgozói Tájcentrumok, falusi színház A szolnoki Szigligeti Színház az utóbbi években országosan jó hírnevet vívott ka magának. Több előadását nívódíjjal jutalmazták, a televízió is gyakran műsorára tűzte a Szolnokon bemutatott darabokat Ennek köszönhető, hogy a színház társulatát megyénkén kívül is sok helyre meghívták. Salgótarjánban például egy előadásért tízezer forintot fizettek a Szigligeti Színháznak. Más városok és községek — Hajdúszoboszló, Cegléd, Pesterzsébet, Lakitelek stb. — is hét-nyolcezer forinttal díjazták a szolnoki társulat fellépését. Ezek után első pillanatra érthetetlennek tűnik, hogy esetenként belháború folyik a Szigligeti Színház és néhány községi művelődési otthonunk között a tájelőadások miatt. Mi ennek az oka? Mindenekelőtt az. hogy a színház a bevételi előirányzat miatt előadásonként 4100 forintot kér. A kis befogadóképességű színházteremmel rendelkező művelődési otthonok ezt az összeget nem tudják biztosítani. A társulat fogadására pedig szűkös anyagi helyzetük miatt nem akarnak ráfizetni. így aztán hiába igényelnék a színházi előadásokat, nincs módjuk a színház együttesének fogadására. A színházat viszont köti a bevételi tervelőirányzat, s ezért megyénkén kívüli előadásokra is vállalkozik. Ilyen körülmények között felvetődik a kérdés: mit lehetne és kellene tenni? A tanácsi szervek mindenekelőtt Szolnok megye színházi előadásokkal való ellátását szorgalmazzák, s követelményként állítják * Szigligeti Színház elé. Azt hangoztatják — s jogosan —, hogy a megyei tanács azért juttat évente majdnem négymillió forint ösz- szegű támogatást a színháznak, hogy a megye területén tájoljon, s ne más megyékben. Igenám. de az eddigi módszerekkel dolgozva, s csak a megyében tájolva kevésnek bizonyulna egy- egy tájelőadásra jutó 9969 forint állami támogatás. Nyilvánvaló, hogy új megoldásokat kell alkalmazni. Mérlegelni kellene például. hogy miként lehetne a műsortervet jobban a falusi lakosság igényeihez alkalmazni. Egy-egy évadban legalább egy, csak tájbe- mutatóra szánt előadást is műsortervbe kellene iktatni, hiszen technikai és szcenikai okok miatt nem minden darab alkalmas tájelőadásra. A színház hitelének erősítésére is szükség van a falusi kultúrotthon igazgatók körében. Ebben az évadban április végéig Í48 tájelőadást tartottak a megyében, 27 előadás viszont különböző okok miatt elmaradt. Ugyanakkor 34 alkalommal megyénkén kívül lépett fel a színház. Azt kellene elérni. hogy a beharangozott előadásokat lehetőleg mindig megtartsák Ennek persze van egy másik előfeltétele. Mégpedig az, hogy a művelődési otthonok vezetői kellő pro pagandával, szervező munkával segítsék a színház szervezőit, ne kelljen a társulat vendégszereplésé?egyetlen esetben sem „érdeklődés hiánya miatt” lemondani. A szervező munkát segíti, s a közönségnek is előnyös a színházi táj centrumok létrehozása, s a vidéki színházbérietek kibocsátása. Ezekkel az idén kísérletezik először a Szigligeti Színház. A következő évadtól kezdve Karcagon és Kunhegyesen — esetleg még egy helyen — tájcentrumokat hoznak létre. Ezeken a helyeken mindegyik darabból 3—3 előadást szándékoznak tartani. Egyet a környékről autóbusszal vonattal érkezők számára, egyet a helyieknek. s egy délutáni ifjúsági előadást. E terv va- íóraváltásához — például autóbusz különjáratok indításához stb. — a helyi vezetők segítsége nélkülözhetetlen. A tájcentrumok mellett 10—15 helyen bérleteket bocsát ki a helyi előadásokra a Szigligeti Színház. Ezeken a helyeken évente legalább hat bemutatót láthat a közönség. A többi községben a helyi tárgyi feltételek figyelembevétele vei lép fel esetenként a színház együttese. Most még a következő évad előkészítésének igen kezdeti szakaszában vagyunk. Idejük bőven van a szervező munkára mind a színház megbízottainak. mind a városi, községi vezetőknek. Remélhetőleg kel lő ügyszeretettel párosult kitartásuk is van. Utóvégre a tájelőadások fellendítése megérdemli a megkülönböztetett figyelmet. S. B. elején, májusban és júniusban háromszáztizenhat megyénkben szövetkezeti gazda jut el a magyar tenger partjára. A csopaki és ki- liántelepi üdülőket öt Szolnok megyei termelőszövetkezet „tölti” meg. A legtöbb parasztember a kengyeli Dózsa Termelőszövetkezetből megy a Balatonra üdülni. Onnan nyolcvankét, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ből hatvanhat, a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ből harminckét, az abádszalóki Lenin Tsz-ből hetven, a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ből harminckét tsz-tag pihen egy-egy hetet. A szövetkezeti tagok mindössze 294 forintot fizetnek a heti üdülésért. Folytatja munkáját a SZŐ VOSZ kongresszusa. — A tegnapi ülésen résztvett Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke. — Képünk a kongresszusi teremben készült till I 1,1 I:;lllllrl|i|hliil>;l;:!:isnlillií9 I i I i i I ,|;:I“l,:l ,11! i „ ■ i: I!, I, i I • 111:1 it«i 1 ■ III III MIIUllli,miniül,lililiil il..i:li:|»li>i» Pénz áll a házhoz ■ Herr Bürgermeister!- Polgármester Űr! I ERLANGENWEST-DEUTSCHLAND:- A napisajtóból értesültem. hogy bárki ? tegeződő viszonyba léphet önnel, ha két- ezer márkát befizet a város pénztárába. ~ Az ötlet maga is érdekes, a kiváltó ok .. is. Atzelsberg várát — melyet városuk * nemrég örökölt — italában elfogadhatób- 1 ban kell berendezni a jelenleginél, hogy " vonzóbb legyen a.z érdeklődői:, turisták 4 számára. Mivel Erlangen pénztárának tar- talma erősen megcsappant, nem lehet 1 még a várberendezés költségeivel is ter- “ helni a várost. | Ezért hajlandó ön Polgármester Ür 4 mindenkivel puszipajtásságba keveredni, Í aki a nemes célra kétezer márkát legu- berál. Volna azonban egy közbeeső ja- ~ vaslatom. “ Minthogy 2000 márka szép pénz, s fel- lehetőleg Önöknél se sokan dobják azt 2 ki a mellévyzsebből, gondolni kell a kis- | pénzűekre is. Kulturális ügyről lévén l szó, világnézeti különbözőségeink ellené- 4 re. is hajlandó vagyok közreműködni = Atzelsberg várának bebútorozásában. 'Kellemes emlékek fűznek például Nie- deck várához, még diákkoromból. Tudja, egy költeményből, amelyik úgy kezdődik, s jól lehet skandálni: — Burg Niedeck im Elsas, der Sage wohl bekannt..." — Nos, ezt a verset nem tanultam meg dp szerencsére éppen csengettek, mikor Schwi- rián tanár tír felszólított. Tehát már innen is adódik a rokonszenv Atzelsberg várához.) Szíveskedjék Erlang'enben közhírré tetetni, hogy alulírottat 1000 márkáért is lehet tegezni. Ebbe azonban úgy vagyok hajlandó belemenni, ha az erlangeni pénztárba befizetett 1000 márkából 500-at személyemre könyvelnek el. Lehet csekkszámlát nyitni, akár itteni telefonszámomra is: 49—72. Az így felgyűlt összegeket — tetszés szerinti címletekben — a szolnoki JÓTÉ- PÉ címén szíveskedjék nevemre átutalni. Viele Grüssen Stephan Tóth P. s. A befizetett pénzvolumenből vonjál le Magadnak is 1000 márkát, lieber Heinrich Lades. Remélem, a jó üzlet tejében megengeded, hogy én ennyi pénzért is tegezhesselek.
