Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-11 / 109. szám

Világ proletárjai, egresül jele k! SZOLNOK MEGY fT MEGYEI PARTBiZOTTSÄG ÉS Á MEGYEI TAKÁCS l fi XV1UI. évfolyam, 109, szám. Ara SO fillér 190'S május 11, csütörtök, Mit hoz a konyhára iy/«s s Komarovról elnevezett műszaki— technikai klub Szolnokon A a újsá° író közéle­ti ember. S mint ilyenről, sok mindent megkérdeznek az emberek. Ez munkánk­kal jár — egy kicsit an­nak a hitnek is köszönhe­tő. mely szerint „ő csak tudja, hisz ö csinálja az új­ságot is". Mostanában több­nyire az új gazdasági me­chanizmusról kérdezgetnek bennünket Ez talán egye­seknek. a nagyképű min- denttűdóknak furcsa, mert nekik már „a könyökükön jön ki” — mint mondják. Pedig egyáltalán nem így van. , Igaz, nagyon sokat cik­kezünk róla. Előadássoroza­tok mennek már régen e témáról a rádióban, televí­zióban. A gazdasági veze­tők, társadalmi szervek funkcionáriusai tanfolya­mokon vesznek részt Ho­vatovább már az úttörők­nek is ebből lesz az őrsi foglalkozás — de valljuk be, hogy az egyszerű em­bert leginkább érdeklő kér­désre még nem adtunk kellő, megnyugtató, kielégí­tő választ. Arra a kérdés­re. amely így szól: igen, igen, de mit hoz ez nekem mit jelent az én családom életében? Kádár János elvtárs a szakszervezetek kongresszu­sán beszélt arról, hogy a nagy tömegek számára a szocializmus a kizsákmá- ryolásmentes. szabad, kul­turált és jobb életet jelenti. Ha ezt nem biztosítjuk: ,mz egyszerű ember gondolatá­ban az ötlik fel: — mond­ta — akkor minek nekem ez a szocializmus’’. Azt hi­szem, a gazdasági me­chanizmus reformjára kü­lönösképpen áll ez. Azt mondjuk a reformról, hogy n szocializmus építésének meggyorsítását várjuk tőle. De ha nem kap választ az egyszerű ember arra, hogy mindez őt hogyan érinti, nem fog bennünket valami túl lelkesen támogatni. Könnyen előállhat az a helyzet, hogy — újból Ká­dár elvtárs szavait idé­zem — „hiába rohanunk előre, kiabálhatunk, hogy utánunk emberek, ha visz- szanézünk, alig jönnek utá­nunk”. Am'kor az utóbbi időben valaki azt kérde­zi tőlem, hogy „jó, jó, de mit jelent ez nekem?”, mindig elmondok két kis példát. Az egyik így szól: Egyik reggel a piacon egv fiatalasszonyt láttam, teli szatyrokkal. Vele szemben jött egy idősebb néni, meg­állította őt és megkérdez­te: „ugyan mán lelkem, hol osztják a fehér cipót?” Amíg beértem a szerkesz­tőségbe, ez a kis jelenet foglalkoztatott. Először is az emlékezetemben kutat­tam. hogy mikor is vette át tulajdonkéooen a köznvelv- ben a „melvik üzletben van jobb kenyér?" kérdésének helvét a „hol osztanak ke­nyeret?” A háborús, ínsé­ges évek alatt. Az öreg mamában ez azóta így rög­ződött. (Igaz, joggal, mert sok mindent az utóbbi idő­kig „osztottak” s nem „áru­sítottak”.) A háború után több mint két évtizeddel. be­gyógyítva a mérhetetlen háborús pusztítás sebeit, a szocializmus alapjainak le­rakása után, a7 iparosítás sikerei. a mezőgazdaság lassú — de mégis a rési* nél jóval gyorsabb — fel- emelkedésének éveiben el­jött az ideje, hogy ez a drága öreg mama és vele mindenki megérje, hogv többé nem „osztják” a ke­nyeret. És semmit nem osztanak. Venni fogunk ez­után mindent. Vásárolni, válogatni az áruban. I talont. hogy az utóbbi években oly bősé­ges volt a lakosság áruellá­tása. amilyen talán soha. (Soha, ha úgy nézzük, hogy az emberek milyen sok mindent vásároltak is. mert tellett rá nekik!) Mégis ilyen példákból kiindulva lehet mindenki számára érthetően megmagyaráz­ni. mit jelent a gazdasági mechanizmusnak az az alapelve, mely szerint a jö­vőben a termelés mennyi­ségét, minőségét, választé­kát a belső és külső piac, azaz a fogyasztói igények határozzák meg. A másik példám egy anekdóta. amit mostanái- ban — hol keserű szájíz­zel. hol cinikusan, de né­ha már reménykedve, hogy lesz ez majd másként is — mesélgetnek. Így szól: Megkérdezik a munkást: — Ez magának munka? — Nem — feleli —, csak úgy dolgozgatunk. — Miért? — Mert ők is csak fizetget- nek. És a fordítottja: Ugyanott megkérdezik az igazgatót, a munkások bé­rére értve, — Ez fizetés? — Bizony nem, csak úgy fizetgetünk. — Miért? — Mert ők is csak úgy dol­gozgatnak... Ördögi kör ez. Hogyan lehet belőle kitörni? Azt mondja egyik-másik mun­kás, ezért a pénzért nem­igen lehet többet, jobban dolgozni. Azt mondja az igazgató, s nagyon igaza van, ezért a munkáért nem szabad többet fizet­ni. Had tegyem hozzá, hogy ez a szemlélet csak a munkások egy kevésbé ön­tudatos, ravaszkodásra, ló­gásra hajlamos részére jel­lemző. Igen ám. de az a munkás, aki nem ilyen, az sem kap a becsületes munkája után sokkal töb­bet, mint a lógós! Ebből a példából elindulva köny- nyebb megmagyarázni, hogy' az új gazdasági me­chanizmus a dolgozók olyan anyagi érdekeltségét való­sítja meg, amelynek érvé­nyesülése biztosítja az egyéni, a vállalati és a népgazdasági érdek egybe­esését. Az eddiginél sokkal következetesebben fog ér­vényesülni a bérezésben az igazságosság és az arányos­ság. ? tgy less valahogy, ha nem is ,&dj uram isten, de mindjárt 1968. január 1-én”. Nem. Akkor csak el­kezdődik valami, amit ha jól csinálunk, néhány év múltán sok örömet hoz majd valamennyiünknek. Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetéséig még több mint fél év van hát­ra. Nem túlzás, valósággal emberfeletti, lázas munká­val folyik a megfelelő tör­vények rendeletek, utasítá­sok, eljárási szabályok ki­dolgozása. De a társadal­mi szervektől, főként a kommunistáktól legalább . ilyen erőfeszítéseket kíván a reform lényegének köz­érthető magyarázása. Hogy kövessenek is majd ben­nünket— _ .V. J. A megyei Építési és Sze­relőipari Vállalat több munkahelyén lassan-lassan az utolsó simításokat vég­zik az épületeken. Ezek­nek műszaki átadására májusban illetve júniusban kerül sor. Tavaly Szolnokon 36 lakást építettek fel az OTP megrendelésére. E hónap végén, de leg­később június elején to­vábbi 24-et adnak át megbízóiknak, így a tulajdonosok nemso­kára beköltözhetnek. A Martinovits utcában két családi ház kulcsát vehe­tik át a lakók. Homokon a gyógypeda­gógiai intézmény három éve tartó felújításának programján belül készül el a közeljövőben a szolgála­ti lakás. Szapárfaluban a gyermekotthonban május végéig befejezik a nővér­szállás és a mosoda építé­sét Júniusban Törőkszent- miklóson megnyithatják a vállalat építette gyógyszer- tárat, illetve átveheti a Petőfi Termelőszövetkezet a 1-14 férőhelyes borjúne­velőjét. Jászárokszálláson rövidesen az új orvosi rendelőnek örülhet majd a község lakossága. Cibakházán végre befe­jezik az általános iskola teljes felújítását. Végre, hiszen az édesanyák sokat panaszkodtak a vál­lalatra, mert lassan haladt a munkálatokkal, s ezért a gyerekek meglehetősen rossz körülmények között tanultak ebben a tanév­ben. Kétségtelen, túl „hosz- szú meneteléssel” jutott el odáig a vállalat, hogy jú­niusban dolga végeztével elvonulhasson az iskolából. Kunszentmártonban pén­teken kezdődik meg a Deák F. úti iskola csatorna- rendszerének műszaki át­vétele. Jászszentandráson a vállalat befejezte a vil­lanyhálózat fejlesztését. A bővített hálózat üzembe­helyezésére rnég e héten sor kerül. A vállalat az idén nyolc községünkben épít víz- mütelepet (Zagyvarékason, Jászla- dányban, Nagykörűben, Tiszasülyön, Cibakházán, Kőtelken, Kengyelen és Besenyszögön.) összesen 32—35 kilométer nyomó­A törökszentmiklósi me­zőgazdasági gépgyárban az első negyedévi feladatokat eredményesen teljesítették. A programhoz viszonyított termelési tervüket 1,3 mil­lió forinttal szárnyalták túl. Az export megrendelé­seknek határidőre eleget tettek. A terv szerint ösz- azesea 28,3 millió forint ér­cső hálózatot fektetnek le. A községek lakossága is kiveszi részét a vízrend­szer kiépítéséből. Társa­dalmi munkában temetik be, illetve — a szűk ut­cákban, ahová az ásógép Az Országos Vetőmag­termeltető és Ellátó Válla­lat Közép-magyarországi Alközpontja túlteljesítette a tavalyi szerződéskötési, felvásárlási és készáruelő­állítási tervét. Mint Szarvas Imre igazgató mondotta, az idei eredményük is biztató. Az idén csaknem 42 ezer hold különféle vetőmag és termék előállítására szer­ződtek a megye szövetke­zeteivel. Tervüket 117.8 szá­zalékra, mennyiségben 1526 vagonra teljesítették. A vállalat szinte majd­nem minden termelőszö­vetkezettel kapcsolatban áll. összesen 25 féle nö­vény termelésére szerződ­tek. A tervelőirányzatot nem teljesítették étkezési és takarmányborsóból, ta­Április végén megyeszerte befejeződtek a szakmunkás- és betanított munkásképző tanfolyamok. A külön döző szakmákban hétszázötvenen tettek eredményesen vizs­gát. A korábbi években az ez­ret is meghaladta az alapfo­kú traktoros tanfolyam hall­gatók száma. Azóta a ter­melőszövetkezetek megfele­lően képzett, nagy gyakor­lattal rendelkező gépészek­kel rendelkeznek. A nyári és az őszi kampány munkák Idején azonban szükség van a kettős műszakra. Ide ki­segítő traktorosok kellenek, akik az év nagyobbik részé­ben a mezőgazdaság más területein dolgoznak. tékű gépet kellett leszállí­taniuk. Ezzel szemben az első negyedév során 33,1 millió forint értékű gépet gyártottak meg­rendelőiknek. Nemcsak a termelés, ha­nem ae. üzlet is jól ment. nem mehet be — ássák az árkokat. A vállalat igazgatója el­mondotta, vízműtelep és hálózat építésére szóló megrendelést a jövőben is szívesen elfogadnak. vaszi bükkönyből, valamint cirokfélékből. A lemaradás nem számottevő. Ugyanak­kor jelentősen előrehalad­tak — hétezer hold fölé — a fajtaborsó termelésében. Ennek jelentős hányadát exportra viszik. A vállalat az idén új fel­adatot kapott: január 1-től ellátja a gabona és a hib­ridkukorica vetőmag for­galmazását is. A tavaszi szezonra például 109 vagon tavaszi répa és 158 vagon hibridkukorica vetőmagot szállítottak a gazdaságok­nak. Minden igényt ki tud­nak elégíteni, A szövetkezetekkel jó a vállalat kapcsolata. Az igen értékes és keresett lucemamagból a lehetőség szerint kielégítették a me­gye tsz-einek igényét. Az idén 12 tanfolyamon háromszázhetvenkettő sze­mély vett részt. Főként a termelőszövetkezetek tagjai. A 400 órás tanfolyamokat a karcagi felsőfokú techni­kum, a gépjavító állomások és a tsz-ek gépész szakem­berei vezették. A vizsgán 8 —10 százalék kivételével a résztvevők megfeleltek. A vontatóvezetői vizsgán már kevésbé. Különösen a KRESZ-bő! buktak meg sokan. Kunhegyesen hetvenhat személy közül a műszaki is­meretekből négy, a KRESZ- ből huszonkét személy nem tudott levizsgázni. A jövő traktoros képzésé­nek egyébként nem a beta­nított munkásképző tanfo­lyam, — hanem a három éves gépészképző iskola az útja. Az itt kiképzett szak­emberek minden erő- és munkagép kezeléséhez, sőt a javító munkához is értenek. A megyében kilenc kü­lönböző szakú betanított munkásképző tanfolyam fejeződött be. Ezek 300 órásak voltak. Kenderesen és Mezőtúron, Társadalmi és egyéni igény is az, hogy a népmű­velés szolgálja a műszaki­technikai műveltség ter­jesztését. Éppen ezért a napokban Szolnokon a me­gyei művelődési ház a Köl­tői úti Móricz termét a mű­szaki-technikai ismeretek terjesztésének szolgálatába állította. Itt sokoldalú és szerteágazó tevékenységre adódik lehetőség. Segíti majd tagjait a szakmai ismeretek elsajátí­tásában, barkácsolás! igé­nyeik kielégítésében. Válto­zatos rendezvényekkel já­rul hozzá a klubtagok ba­ráti közösségének kialakítá­sához. általános és szak­mai műveltségük növelésé­hez. Szerszámokkal, műsze­rekkel, különböző munka­gépekkel felszerelten, szak­könyvekkel és folyóiratok­kal áll majd az érdeklő­dők rendelkezésére. Elmé­leti képzést, hasznos ötle­teket, esztétikai és szakmai tanácsokat ad. Különböző csoportok mű­ködését tervezték: így re­pülő-, hajó-, autómodellező, barkácsoló, tv-amatőr, ki­bernetikusok és elektromú. szerész amatőrökét. A munkát társadalmi vezető­ség irányftja, amelyben valamennyi szakcso­port képviselteti ma­gát. A klub összefog la az ilyen jellegű szakkörö­ket. szakcsoportokat és le­bonyolítja a különböző közhasznú technikai tanfo­lyamokat. Jászberényben növényvédő­ket, Kengyelen zöldségter­mesztőket, Tiszabőn öntözé­ses növénytermelőket, Kun­szentmártonban és a Szol­noki Állami Gazdaságoan sertés, illetve szarvasmarha gondozókat képeztek Ki. E kilenc tanfolyamon kétszáz­ötven személy vizsgázott le. Hét helyen fejeződött be szakmurtkásképzö tanfo­lyam: Kenderesen növényvédő gé­pész, Szenttamáson növény- termelő gépész, Jászberény­ben a gépszerel ői szakmák­ban. A csataszögi Szebb Élet Tsz-ben zöldségter­mesztő Nagykörűn gyü­mölcstermesztő, Szapárfaiun és Jászberényben általános növénytermesztő szakmun­kások vizsgáztak, összesen százhatvanan. A gépes szakmákban (há­rom helyen) régi betanított munkásokat ezer órás tan­folyamon képeztek szakmun­kásokká. Nekik 300 órával csökkent a tanulmányi ide­jük a korábbi tanfolyamok elvégzésével. Az a cél, hogy minél nagyobb számban eredményesen tegyenek szakmunkás vizsgát a beta­nított munkások. Évzárás a felnőtt szakmunkás és betanított munkásképző tanfolyamokon Több mint háromszáz új traktoros Kelendő gyártmányok A vetőmagtermeltető túlteljesítette szerződéskötési tervéi Tavaly 23 vagon lucernamagot exportáltak t* Véget ért tT* Nyolc község építtet vízműtelepet — Amit szívesen vállal az ÉPSZER

Next

/
Oldalképek
Tartalom