Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-11 / 109. szám

2 SZOLNOK HEGIEl NÉPLAP 1967. május II. Görögország Hazaárulás a vád Papandreu ellen Andreasz Papandreu volt képviselő, a Centrum Unió pártvezetőjének fia ellen az ügyész az úgynevezett Aszpida-szervezetben való részvétel miatt hazaárulás vádját emelte és elrendelte vizsgálati fogságát. Az ifjabb Papandreut, akit a katonai rezsim ha­talomra jutása, április 21-e óta egy Athén környéki szállodában tartanak fog­va, szerdán délelőtt több órán át hallgatta ki Szók­ratész Szokraditisz athéni ügyész. Ezután jelentette öe letartóztatását „haza­árulásra való ittkos szer­vezkedés miatt”. Mint ismeretes, az úgy­nevezett Aszpida-per során amelyben 2—18 évi bör­tönre ítélték a királyság megdöntésére és semleges állam megteremtésére való szervezkedés vádjával a hadsereg 15 tisztjét, több ízben hivatkoztak Andre­asz Papandreu nevére. Papandreu állítólag tá­mogatta a szervezetet, de a katonai re^atszer ha­talomra juta: ■'Mg parla­menti mentelmi joga miatt nem vonták bün­Beftif Smbafielosz — rabságban 1963 áprilisában Frederika görög anyakirálynő Londonba érekezett. Alexandra hercegnő esküvőjére hívták meg. A brit közvélemény azonban gondosko­dott róla, hogy a Görögország német megszállása ide­ién a nácikkal barátiéin együttműködő anyakirályné londoni napjai ne csak fényből álljanak. Felhábo­rodott angolok tömege tüntetett Frederika ellen, s a Görögországban akkor már időtlen idők óta a börtö­nökben sínylődő politikai foglyok szabadon bocsátá­sáért. A tüntetők közül is fejjel kimagaslott egy ma­gas, barna, világoskabátos, tiszta tekintetű asszony alakja: Betty Ambatieloszé, aki szemtől-szembe köve­telte férje szabadon bocsátását a királynétól. Amíg Frederika gonosz „frigyét” élte népe le- tlpróival, a náci megszállókkal, azalatt Tony Amba­tielosz, 1942-ben, huszonnyolc éves korában, már el­ismert vezetője a görög matrózoknak: a tengerészek Betty Ambatielosz szakszervezetének! főtitkára. Angliában ismerkedett meg azzal a Betty nevű, bátor angol lánnyal, akit 1945-ban, Görögország felszabadítása után, Cardiffban feleségül vett. Boldogságuk nem tartott sokáig. 1947 karácsonyának estéjén a görög rendőrség letartóz­tatta Tony Ambatieloszt. 1948 november negyedikén egy görög katonai bíróság — koholt vádak alapján halálra ítélte Tonyt és kilenc társát. A nemzetközi közvélemény felzúdulása miatt az ítéletet nem merték végrehajtani. Betty másfél évti­zed alatt csak néhányszor látogathatta meg férjét Végül azonban még ettől is eltiltották. Betty lankadatlan, gyönyörű harca a férjéért végül mégis diadalmaskodott. 1964 tavaszán Tony Ambatielosz és sok más görög politikai fogoly el­hagyhatta fogsága színhelyét A görög reakció azonban nem óhajtotta bevárni a demokrácia előretörésének időszakát. Ezért hajtott végre államcsínyt S így került most rabságba ez a ma negyvenki­lenc éves, ereje és bátorsága miatt az egész világ ál­tal megcsodált asszony: Betty Ambatielosz. A fasisz­ta görög diktatúrát az sem zavarta, hogy Betty angol állampolgár. A jogsértést a világ haladó közvélemé oyének felháborodása kiséri Barabás Tamás tetőjogi felelősségre. Hírügynökségek párizsi jelentése szerint Szpandi- dakisz tábornok miniszter­elnökhelyettes és hadügy­miniszter, aki részt vett a NATO hadügyminiszterei­nek kedden este véget ért párizsi ülésén, sajtóérte­kezletén kijelentette: And­reasz Papandreut még ak­kor sem végeznék ki, ha a bíróság halálra ítélné. „Nem vagyunk hóhérok kormánya” — jelentette ki patetikusan a hatalomra ’sevj*: katonai junta egyik \ rtietője. Hozzáfűzte, hogy a több mint 6900 politi­kai fogoly közül senkit sem akarnak kivégezni. A katonai hatalomátvé­telt indokolni próbálva, Szpandidakisz kijelentette, a hadsereg nem nézhette többé tétlenül „a széleskö­rű korrupciót, a parlamen­ti dekadenciát, az állami pénzek elherdálását és a kommunistákkal való együttműködést.” Az alkotmány készülő módosításáról szólva kije­lentette, hogy a 300 tagú parlament „túlságosan né­pes” volt és a parlamenti tagok számát — nyilván a baloldal kizárásával — csökkenteni kell. Végül azt bizonygatta, hogy a kato­nai hatalomátvétel ellené­re Görögország minden te­kintetben megfelel mind a NATO-tagság, mind pedig a közös piaccal való társulás követelmé­nyeinek. Végül a ciprusi kérdés­ről szólva hangoztatta, kor­mánya reméli, hogy tár­gyalások és békés eszközök segítségévéi sikerül „elér­ni e nagy nemzeti problé­ma szerencsés megoldá­sát: Ciprus és Görögország egyesülését”. A görög minisztertanács ülése után Patakosz belügy­miniszter sajtóértekezletet tartott. Közölte, hogy né­hány letartóztatott vezető politikusit, köztük Papandreu és Kanellopu- losz volt miniszerelnököt rövidesen szabadlábra he­lyezik. Tito fogadta Péter Jánost Jos zip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöke szerdán délelőtt fogadta Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterét. aki hivatalos lá­togatáson Jugoszláviában tartózkodik. A szívélyes légkörben lezajlott fogadá­son magyar részről jelen volt Marjai József, hazánk belgrádi nagykövete, Zá- gor György nagykövet, a külügyminisztérium főosz­tályvezetője, — jugoszláv részről Marko Nikezics kül­ügyminiszter, Vladimir Po- povics, a jugoszláv parla­ment külügyi bizottságának elnöke, Géza Tikvicki, a szövetségi kormány tagja és Dusán Csalics, Jugoszlá­via budapesti nagykövete. Péter János külügymi- pisater és kísérete szerdán különrepülőgépen Zágráb­ba utazott Brezsnyev Szófiában A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak és a Bolgár Népköz- társaság kormányának meg­hívására szerdán szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett hivatalos látoga­tásra Szófiába. A delegá­ciót Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára vezeti. A vendégeket a feldíszített repülőtéren ünnepélyesen fogadták Todor Zsivkov és Georgi Trajkov vezetésével a BKP Politikai Bizottsá­gának, Központi Bizottsá­gának és az ország kormá­nyának tagjai. A küldöttség a bolgár fővárosban aláírja az új szovjet—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerző­dést. A küldöttség tagjai — Kirill Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztetranács elnö­kinek elsiő helyettese, Pjotr Gyemicsev, az SZKP Poli­tikai Bizottságának póttag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, valamint más párt és állami vezetők Szabari István 1907-1907 A jászberényi járási pártbizottság és járási tanács mély megrendüléssel tudatja, hogy Szabari István, pártunk tagja, a járási tanács vb nyugdíjas elnökhe­lyettese életének 60. évében hosszas szenvedés után május 10-én elhunyt. Szabari elvtárs élete a becsületes, proletár ember, a harcos, embertársaiért fáradhatatlanul küzdő kom­munista élete volt. Fiatal korától ismerte a munkás­ember gondjait. 1932-ben került kapcsolatba a mun­kásmozgalommal, s a Horthy-fasizmus idején is hűen kitartott a dolgozó emberek igazsága mellett. 1944-ben a kommunista párt jászapáti szervezetének alapító tagjaként állt a proletárok harcának első vonalába A földosztásban, a párt szervezésében, a mezőgaz­daság szocialista szektorának megteremtésében és megerősítésében áldozatos munkát fejtett ki. Az el­lenforradalom viharában is hű maradt pártunkhoz, népünkhöz. A járási pártbizottság tagjaként a szocialista rend­szer erősítéséért harcolt. Áldozatos tevékenységéért a kormány a Munkás-paraszt hatalomért emlékérem­mel, a Szocialista Munkáért Érdeméremmel és a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. Nyugdíjazása után — melyre betegsége miatt került sor — erejéhez mérten résztvett a közösség boldogu­lásáért, felemelkedéséért végzett munkában élete utolsó percéig. Szabari István elvtársat, a jászberényi járási párt­bizottság és a járási tanács saját halottjának tekinti. Temetése 1967. május 12-én délután fél ötkor lesz a jászapáti községi tanácsházától. SPORT. (Lapzártakor érkezett) iliavy uror&sú 'i—Hollandia 2:1 (2:0) A magyar válogatott Eurtópa bajnoki mérkőzésen tegnapi győzelmével megtartotta első helyét cso­portjában. MOSZKVA Hivatalosan bejelentették, hogy a napokban elhagyta Moszkvát Camille Beyn- kens, a belga nagykövetség harmadtitkára. A belga diplomatát kiutasították, mert a diplomáciai státusz- szál összeegyeztethetetlen tevékenységet fejtett ki; NEW YORK Szerdán a kaliforniai Vandenberg támaszpontról Thor-Agena rendszerű ra­kétával amerikai kémszpat- nyikot juttattak a világűrbe DELHI Dr. Zakír Husszein, a kedden megválasztott új in­diai elnök rádióbeszédben szólította fel egységre az ország lakosságát. Az új elnököt szombaton délelőtt iktatják be hivatalába. WASHINGTON Johnson elnök kedden a Fehér Házban ebédet adott az amerikai körúton tartóz­kodó Jen Csian-kan tajvani alelnök és miniszterelnök tiszteletére. Johnson Dohár­köszöntőjében kijelentette: „szilárdan elköteleztük ma­gunkat, hogy megvédelmez­zük Tajvant és az ország jogát az ENSZ tagságra. GUATEMALA Az egyik guatemslai na­pilap szerint a titkosrend­őrség Guatemalában újabb nyomozást indított Martin Bormann kézrekerítésóre. Hitler egykori helyettesét á háborús főbűnösök nürn­bergi perében, távollétében halálra ítélték. IXTfTf lf III ii.O,inill.IXLltJiJU[XlQaüQaamaaQQDUQr OCXlIXiauaLmuou unmnmnmnnnnnnnr Az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választások tapasztalatai, a tanácsi munka fejlesztésének feladatai Választoltunk Szavaztunk a jelöltekre és szavaztunk a Hazafias Nép­front programjában testet 51t)5 párt által kidolgozott politikára is. A választási eredmények már ismertek, megjelentek azok a napila- q pókban. Megyénkben úgy, □ mint az országban a felnőtt □ lakosságnak csaknem az S egésze, — 309 409 választó­□ jogosultból 2848 fő kivételé­□ vei — megjelent az urnák 0 előtt, s csekély töredék ki­rí vételével 304 794 igenlő sza­□ vazatot adott le. Kifejezve O ezzel, hogy támogatja a IX; [=j pártkongresszuson elfoga­□ dott — a szocializmus teljes § felépítésére irányuló — cél­kitűzéseket. Támogatja a O szocialista haza erejének □ gyarapítását, s azt a külpo- Litikai vonalvezetést, amely • a béke megvédésére irá- „ nyúl. ' A választásokon megyénk lakossága egyetértett a je- lölő gyűléseken elfogadott és a szavazólapokra felke­rült 15 országgyűlési képvi­selő, 3242 községi, városi, járási és megyei tanácstagok személyével. A jelöltek mel­lett leadott 99,4 százalékos szavazás és az, hogy a je­löltek többsége iránt osz­tatlan bizalom nyilvánult meg, hogy minden jelölt meg lett választva, kifejez­te azt, hogy a választáson kölcsönös elkötelezés tör­tént. A megválasztott or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok a választóktól megkapták a felhatalmazást a jelölő gyűlések és a vá­lasztási gyűléseken ismerte­tett program, célkitűzés végrehajtására. A szavazók viszont igen komolyan el­várják, hogy a választottak határozottan képviseljék választóik általános és sa­játos érdekeit, küzdjenek értük. lojálisán 4 mostani választá­sok egyre szélesedő közéleti demokratizmus jegyében zajlottak le. Köztudott, hogy új választójogi törvény alapján választottunk. Az új rendelkezés indító ólra a demokratizmus kiszélesíté­se és elmélyítése volt. Az országgyűlési képviselőket egyéni választókerületen­ként választottuk, a több je­lölt indításának lehetősége mind az országyűiési kép­viselők, mint a tanácstagok vonatkozásában biztosítva volt. Abból, hogy megyénk­ben a lakosság csupán 7 esetben, 4 városi és 3 köz­ségi tanácstagi választóke­rületben élt a több jelölt állításának lehetőségével, nem szabad és nem lehet közönyre következtetni, mert ennek beszédes cáfola­ta a jelölő gyűléseken résztvevők sokasága. Való­színűbb, s ezt bizonyítják a szavazási eredmények, hogy a választók többsége elége­dett volt a Hazafias Nép­front és a különböző szer­vek, szervezetek által java­solt jelölttel, s emiatt ellen­jelöltet állítani nem kívánt. A szocialista közgondol­kodás erősödése is tapasz­talható volt a választáso­kon. A jelölés, a választási gyűlések, a választási idő­szak különböző eseményei bizonyították megyénk la­kosságának nagyfokú ér­deklődését a politikai élet, az országos és helyi tervek, törekvések iránt. Az ér­deklődés arányára jellemző, hogy a 15 országgyűlési kép­viselő és a 3242 tanácsi je­lölő gyűlésen összesen mint­egy 157 000 állampolgár, a választójogosultak 51 szá­zaléka, a mintegy 200 vá­lasztási gyűlésen mintegy 45 000 ember vett részt. A jelölő gyűléseken kb. 12 000 felszólalás hangzott el. S jellemző volt rájuk, hogy nem jelentéktelen személyi panaszokat feszegettek — ilyen hozzászólás alig akadt, — hanem közérdekű problé­mák iránt érdklődtek, ezek­ről mondták el véleményü­ket, elgondolásaikat, javas­lataikat. A 12 000 felszólalás közül csupán 381 volt olyan, amj egyéni panasznak te­kinthető. Senki sem kért és senki sem ígért olyasmit, aminek beváltása lehetet­len, ami meghaladná a jeien lehetőségeit. 4 jelölő gyűléseken a választók pontos mérlege

Next

/
Oldalképek
Tartalom