Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-24 / 120. szám

I987i május 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL követte, melyen csaknem harmincán mondták el vé­leményüket, tapasztalataikat, s tettek javaslatot a további munkára vonatkozóan. Kedves színfoltja volt a küldöttértekezletnek az a néhány perc, amikor a város úttörőinek küldöttsége köszöntötte az értekezletet, s a küldöttek tiszteletére kis műsort adott. A küldöttértekezlet végén került sor a KISZ ve­zetőség megválasztására. Kucsma Zoltán a posta KISZ alap szervezetének titkára Hozzászólás cikkeinkhez Es nem tarka Olvasóink írják Porfelhő a Nyíl utcában Kettő és fél ? ! A totó 19. játékhétre be­Szerkesztői üzenetek fél szelvénynek a tulajdo­nosa jól tippelt, akkor ki tudja, hogy a fél szelvény­re milyen igényt tarthat a tulajdonos. Teljes összeget vagy csak a felét? En ezt nem értem. Van más is, aki így van ezzel? Kiss Ferenc Törökszentmiklós Jogi tanácsadó Mit kell tudni a munkáltatóknak a gyermekgondozási segélyről A Nyíl utcában lakom. Ezt a területet parkoská­polnai rész néven ismerik, mely a vasúti rekostrukció következtében beleesett a felvonulási útvonalba. Ez számunkra azt jelenti, hogy a házak előtt a he­venyészve kikövezett, majd vastagon homokkal leszórt úton százával rohannak a teherrel megrakott vagy üres teherautók. Van az Lapunk április 3-i szá­mában jelent meg a cikk a túrkevei Gy. Nagy Rebe­ka néniről, megyénk leg­idősebb asszonyáról, aki most éli életének 103. ta­vaszát. A cikkben írtunk arról is, hogy 1951-ben az idős asszony tiszteletbeli tagként belépett a Vörös Csillag Tsz-be. Pár évig kapott onnét járandóságot, de azután azt megszüntet­ték. A napokban levelet kap­tunk a túrkevei Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet pártbizottságának titkárá­tól, G. Nagy Istvántól. Arról értesített bennünket, hogy a cikk nyomán megvizsgál­lak Rebeka néni ügyét, s utcánkban egy élelmiszer bolt is. A vezető akár mit csinál, az óvintézkedések ellenére az élelmiszereket is vastagon belepi a por. Mindez elkerülhető lenne, ha napjában legalább két­szer jól fellocsolnák az utat. Várjuk az illetékesek intézkedését. Czakó András Szolnok, Nyíl utca 2/A elhatározták, továbbra is tiszteletbeli tagként tartják nyilván az idős asszonyt. Majd a következőket írta még: „Elismerésünket ab­ban is kifejezésre juttat­juk, hogy az elkövetkező évek újra termésétől a kö­vetkező évek újra termé­séig minden évben megad­juk Rebeka néni részére a kenyérnek való búza meny- nyiséget, melyet minden év augusztusában lakására szállítunk”. Rebeka néni tehát augusz­tusban a lakásán köszönt­heti azokat a termelőszö- vekezeti tagokat, akik el­viszik neki az idei búza fejadagot. Reméljük, meg­éri még. érkezett szelvények számát közli a Néplap május 16-i száma. Ismétlem: „Beérkezett 1 113 502,5 darab szelvény”. Valóban annyi? Ha igen, akkor ez igazán érdekes lehet. Annál is inkább, mi­vel ha pontosan annak a Túri László, Szolnok: — Közölje a kunhegyesi föld­művesszövetkezettel, hogy a bútorjavítási költség cí­mén kért 457 forintot nem hajlandó megfizetni. — A kárfelelősség általános sza­bálya szerint ugyanis, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt meg­téríteni. Levelének adatai szerint a bútorjavítási költség azért merült fel, mert a kunhegyesi földmű­vesszövetkezettől vásárolt bútor a vasúti szállítás során a nem szabvány sze­rinti csomagolás következ­tében megsérült. E tényt a MÁV kár jegyzéke is meg­állapította. Ezért vélemé­nyünk szerint indokoltan tagadja meg a szövetkezet javítási költségigényét. 53 éves tsz-tag, Csépa: Panaszára megkaptuk a választ a kunszentmárto­ni járási tanács vb-elnöké­tfiL Közölte, hogy ön 1960- ban egy munkanapot dol­gozott a csépai Alkotmány Termelőszövetkezetben, s ezért részére 0,88 munka­egység lett jóváírva. Ezt követően a tsz-ben nem dolgozott. Ehelyett a csé­pai MÉK kirendeltségnél vállalt munkát anélkül, hogy, erre a termelőszövet­kezet vezetőségétől enge­délyt kért volna. Ez a munkaviszonya jelenleg is fennáll. Tekintettel arra, hogy a közöá munkában felhívás ellenére nem vett részt, így a szövetkezet közgyűlése 1967. április 5- én kizárta a tagok sorából. Ilyen körülmények között alaptalan háztáji föld irán­ti kérelme. A közös hasz­nálatban lévő földje után a szövetkezet föld járadék helyett a jövőben haszon­bért fizet. Ezért keresse fel a szerződés megkötése miatt a csépai Alkotmány Termelőszövetkezetet, A 3/1967. (I. 29.) Korm. sz. rendelet értelmében gyermekgondozási segélyt kap a dolgozó nő a gyer­mek két és fél éves ko­ráig. A szülési szabadság és a gyermekgondozási se­gély együttes tartalma azonban a harminc hóna­pot nem haladhatja meg. A gyermekgondozási se­gélyt az 1967. január 1-én vagy azt követően született gyermek után kell folyósí­tani. A gyermekgondozási se­gélyre jogosultságát annak a dolgozó nőnek lehet meg­állapítani, aki: a) a szülést közvetlenül megelőzően 12 hónapig fo­lyamatos munkaviszonyban (a folyamatos munkavi­szonyt Mt. V. 30. §, a 9/1964. (XII. 24.) MüM. rendeletnek megfelelően kell megállapítani), vagy másfél éven belül 12 hó­napig munkaviszonyban állt; b) munkakörére megálla­pított teljes munkaidővel dolgozott (teljes munkaidő alatt a Munka Törvény- könyvében vagy más jog­szabályban az illető ipar­ágra, vagy munkakörre megállapított törvényes munkaidőt kell érteni); c) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A három feltétel együt­tes fennállása esetén le­het a jogosultságot megál­lapítani. A kisipari termelőszövet­kezet nő tagjának ugyan­csak az előbbi feltételeket kell igazolni. A munkavi­szony alatt itt a szövetke­zeti tagságot kell érteni. Mezőgazdasági termelő- szövetkezet nő tagjának jogosultság feltétele, hogy a szülést megelőző 12 hó­napban, vagy a szülést megelőző naptári évben legalább 120 munkanapon át résztvett a közös mun­kában, A jogosultság meg­állapítása a munkaadó (vál­lalat), kisipari szövetkezet, mezőgazdasági termelőszö­vetkezet feladata. Ha a jogosultság a gyermek két és fél éves kora, illet­ve 30 hónap eltelte előtt megszűnik,, ezt a segélyt folyósító szervvel közölni keli. Ha a jogosultsággal kap­csolatban a munkavállaló és a munkaadó között vita van annak eldöntésére a munkaügyi vitákra vonat­kozó (Munka Törvényköny­ve XVII. fejezet) szabá­lyokat kell alkalmazni. A kisipari szövetkezet nő tagja a szövetkezet értesí­tésének kézhezvételétől szá­mított 15 napon belül a KISZÖV (HISZÖV) elnö­kéhez fordulhat panasszal. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezet és nő tagja közötti vitákra a tagsági viszonyból származó vitás ügyek eldöntésére vonat­kozó szabályok az irány­adók. (Tehát első fokon a tsz vezetősége, másod fo­kon a közgyűlés dönt.) A segély összege a me­zőgazdasági tsz-tag és a mezőgazdasági tsz-nél mun­kaviszonyban állóknál havi 500 forint. Egyéb esetekben (ktsz-tagok, vállalatnál, egyéb munkáltatóknál mun­kaviszonyban állóknál) ha­vi 600 forint. Ha a se­gélyt nem teljes hónapra kell utalni, az előbbi ösz- szegeket osztani kell a hó­nap munkanapjainak szá­mával. A segély folyósítására a vállalati üzemi kifizetőhely, ahol ilyen nem működik, és a termelőszövetkezeti tagok részére a társada­lombiztosítási igazgatóság illetékes. Már az előbbiekben szó volt arról, hogy a jogosult­ság elbírálása a munkálta­tó, a segély folyósítása pedig a kifizetőhely, illet­ve a társadalombiztosítási igazgatóság feladata. Hogy ez utóbbi szervek folyósí­tási kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni, a munkáltatóknak a jogosult­ságról igazolást kell adni, melyet a folyósító szervek­hez kell eljuttatni. A to­vábbiakban a kiállított iga­zolást tartalmazó adatokat ismertetjük. I. A munkáltató, kisipa­ri szövetkezetek által kiál­lított igazolásnak tartal­maznia kell: a) a dolgozó, a szövet­kezeti tag nevét, személyi adatait, lakóhelyét; b) a gyermek nevét, szü­letési évét, hónapját, nap­ját (aki után a gyermek- gondozási segélyt igénylik); c) a gyermek gondozása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadságot és a gyermekgondozási segélyre jogosultság idejét naptári naptól napig megjelölve; d) az igazolás kiállításá­nak helyét, idejét; e) aláírás, bélyegző. II. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezet határoza­tának tartalmazni kell:-. a) a termelőszövetkezet nevét és helyét; b) a termelőszövetkezeti tag nevét, személyi adataát, lakóhelyét; c) a gyermek nevét, szü­letésének évét, hónapját, napját (aki után a gyer­mekgondozási segélyt igény­lik); d) a szülési szabadság idejét naptári napig meg­jelölve; e) a gyermekgondozási segélyre jogosultság idejét naptári naptól napig meg­jelölve; f) a határozat kiállításá­nak helyét, idejét; g) aláírás, bélyegző. III. A magán munkálta­tók által kiállított igazo­lásnak tartalmazni kell: a) azokat az adatokat, mint az I. alatti munkál­tatói igazoláson; b) munkakönyvi kivona­tot (két évre visszamenő­leg). Az egyes munkavi­szonyok mellett fel kell tüntetni, ha a dolgozó nem teljes munkaidővel állott alkalmazásban. Tájékoztatásul közöljük, hogy a gyermekgondozási segélyre vonatkozó jogsza­bály a Munkaügyi Közlöny 1967. évi IV. számában ta­lálható. Az igazgatóság felhívja az érdekelt szervek figyel­mét e tájékoztatóban meg­jelölt kötelezettségük pon­tos betartására, hogy a dolgozók segélyigényei a lehető legrövidebb időn belül elintézést nyerjenek. Társadalombiztosítási Igazgatóság Szolnok FIGYELEM! FIGYELEM! A Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum ér­tesíti az érettségizett, valamint az azzal egyenér­tékű képesítéssel rendelkező tovább tanulni vágyó fiatalokat, hogy a szolnoki Szamuely Tibor Gép­ipari Technikumban felső fokon GYÄRTÄSTECH- NIKAI SZAKON, első éves tagozat Indul. — Részletes felvilágosítást a technikum igazgatósága ad. Jelentkezési határidő: május 30. Emberségből kitűnő A következő levelet Weszp Lászlótól és feleségé­től kaptuk, akik Szolnokon a Kertvárosban laknak. A következőket írják: Belvízkárosultak vagyunk, kis hajlékunk teljesen tönkrement. Amikor az épület lebontására került a sor, eljöttek hozzánk a 7-es számú Autóközlekedési Vállalat oxigénrakodó-brigádjának tagjai. Azt mond­ták, segíteni akarnak. Ott dolgoztak nemcsak a bon­tásnál, hanem a helyreállításnál is. Mi fizetni nem tudtunk nekik, de ők azt mondták, ha még lenne is pénzünk, ők akkor sem fogadnák el. Ezúton mondunk köszönetét a Komarov oxigénra­kodó szocialista brigád tagjainak önzetlenségükért. Katonák látogatóban Egy alegység katonái politikai foglalkozás kere­tében üzemlátogatáson vet­tek részt a tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszö­vetkezetben. A közös gaz­daságban a három szövet­kezeti vezető várta őket, akik egyúttal ismertették velük a szövetkezet gaz­dálkodási eredményeit. Ez­után megnézték a szövet­kezet földjeit, a száz fé­Katiha néni az iskolában iskolában jó módszerként alkalmazzák, hogy a neve­lők egy-egy tanítási órára meghívják azt a dolgozott akiről a gyerekek majd dolgozatot írnak. Volt már vendégük rendőr, trakto­ros, s most az önkiszolgá­ló bolt dolgozója. Gratu­lálunk Unger Etelka taní­tó néninek. Fogalmazásta­nításból ezen az órán ötösre felelt. Gátfalvi Mihály Jászdózsa Fogalmazás óra van a jászdózsai általános iskola negyedik osztályában. A gyerekek egymás után ol­vassák fel dolgozataikat. „Katika néni kissé kövér, de nem nagyon. A haja barna...” Katika néni, vagyis Paksi Józsefné az önki- szolgáló bolt dolgozója pe­dig ott ül a nevelői asz­talnál és hallgatja a „jel­lemzéseket”. A jászdózsai általános KISZ küldöttértekezlet Jászberényben A KISZ VII. kongresszusára készülünk. A fiata­lok a kongresszus tiszteletére országszerte különbö­ző munkafelajánlásokat tesznek. Jászberényben is a kongresszusi készülődés je­gyében zajlott le május 17-én a városi KISZ kül­döttértekezlet. Behke Kálmán, a városi KISZ vb titkárának helyettese tartott beszámolót. Elemezte városunk KISZ-eseinek politikai, gazdasági és kul­turális munkáját, eredményeit. A beszámolót vita Elfogadjuk tiszteletbeli tagnak Cikkünk nyomán rőhelyes önitatásos borjú­nevelőt. Mindenütt rendet, tisztaságot találtak. Az üzemlátogatás alkal­mával állapodott meg a termelőszövetkezet és az alegység KISZ titkára ab­ban, hogy ezentúl a fiata­lok rendszeresen találkoz­nak egymással. Szabó Ervin honvéd Ne vegyék rossz néven, hogy egy észrevételt te­szek, d.e nem értem, hogyan került jellegének nem meg­felelő helyre a máj. 14-i va­sárnapi Tarka-barka közé a dunai orvhalászok sze­rencsétlensége. Ez egyál­talán nem minősíthető tar­kának. Sőt tiszta fekete tragédia. S valahogy fur­csán hat a kisepert bolha­társulat eseményeinek szomszédságában.' Még egyszer elnézést ké­rek, nem akarom megját­szani dr. Árgusnét, csak úgy bántotta a szememet és az ízlésemet. Gulyás Imréné Szolnok, Verseghy u. 40. .1 Kákái ellenállóbb Megkaptam a Szolnok megyei Néplap 1967. ápri­lis 20-i számát. Nagyon örülök a „Megnőtt a rizs becsülete” című cikknek, sok érdekes adatot tartal­maz. A cikk egy tévedé­sére azonban fel akarom hívni figyelmüket: Azt írják ugyanis, hogy a Dubovszkij a bruzonéval szemben sokkal ellenál­lóbb, mint a Kákái 203. Ez nem így van. A Kákái 203 a legellenállóbb fajta és hozzáképest a Dubovsz­kij csak közepesen az. A Kákái 203-as elterjedésé­vel kapcsolatban az elmúlt két évben elég sok vissza­húzódást észleltünk ille­téktelenül. Az ilyen infor­mációt valószínű tájéke, zatlan remberektől kapta az újságíró. Dr. B. Kiss Imre az Országos Mezőgazdasági Fajta- és Terméstechnikai In­tézet tudományos munkatársa. Úttörő levelekből Illés Ilona arról írt, hogy a karcagi Győrffy István is­kola 160. szánni II. Rákóczi Ferenc út­törőcsapata egy éves gyűjtőmunka után megrendezte a „Ki tud többet Lengyelország­ról” című vetélke­dőt. A hatodik osz­tályos pajtások meglepő tájéko­zottsággal vála­szoltak a feltett kérdésekre, ame­lyek Lengyelország gazdaságára, föld­rajzára, történel­mi, politikai és kulturális életére vonatkoztak. Nem volt könnyű dolga a nyolcadik osztá­lyosokból álló zsű­rinek. A vetélkedő végén tréfás csoki- evő versenyt ren­deztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom