Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-02 / 78. szám

tm. április 2.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Jászai-dijasok

Szombaton, április 1-én adták át a Fészek klubban az 1967-es művészeti dijakat a színházi élet újonnan kitüntetett művészeinek. A kitüntetettek között két szolnoki színész is van. Horváth Sándort és Upor Pétert, a Szigligeti Színház tagjait művészi pályájuk elismeréseként a Jászai-díj IL fokozatával jutalmazták.

„A ma emberének problémáit kell átérezni minden szerepben"

„Horváth Sándor véres zsarnok uralkodója tragikus sorsú ember és nem csúfságával visszataszító szörnyszülött. Külső nyomorékkága C3ak másodlagos, ő lelkében torz, természetellenes, mert egy természetellenes kor megtestesítője...” (Shakespeare: III. Richard, Néplap, 1966. november 3.)

Kitüntetése alkalmából folytatott beszélgetésünkben a Richardot, eddigi művészi pályájának talán legjelentősebb állomását idéz. tűk Horváth Sándorral.

Talán legjelentősebb, de nem az egyedüli jelentős « lakítása volt a III. Richard. Hiszen ha csak az utolsó évadok szerepeit vesszük is számba, O’Neill Boldogtalan hold című drámájában Phill Hogan, a Romeo és Júlia Lőrincz

barátja, Steinbeck Lement a hold című darabjának polgármestere, a Rozsdatemető id. Hábetlere —, hogy csak néhányat említsünk a sorból, egyaránt emlékezetesek.

— Szeretném egyszer nagy nyilvánosság előtt ts elmondani. hogy úgy érzem, a Jászai-díjjal volt tanaraimmal szembeni régi adósságomból törlesztettem valamit. Gellért Endre sajnos, már nem tudhatja meg, de Sulyok Máriának és Ráday Imrének még megköszönhetem, amit tőlük kaptam — mondja a művészeti díjról Horváth Sándor.

— Mi az, amit mint színész, valóra akarsz váltani a színpadon, amit el akarsz mondani a mai közönségnek?

— Minden szerep hordoz valami problémát. Én ebben az általános érvényű emberi problémában mindig azokat a kapaszkodókat keresem, amelyeken keresztül a mai ember, a mai néző konkrét problémáit at tudom érezni, ki tudom fejezni. A színésznek mindig arra kell törekednie, hogy valamiféle katarzist idézzen elő a közönségben, hogy a néző az alakításban saját problémáira is ráismerjen, és úgy érezze, hogy ezeknek a problémáknak a súlyát ezáltal megoszthatja a színésszel.

„k mai színház elkötelezett színház"

Upor Péter egy pécsi évadot leszámítva, idestova már nyolc éve tagja a Szigligeti Színháznak. Ez évek alatt a szerepek hosz- szú sorát tudhatja maga mögött Közöttük nem egy olyan alakítást, amelyre még évek távolából is visszaemlékeznek a színházlátogatók

— Természetesen nagyon jólesik az elismerés, amit ez a művészeti díj jelez, de nincsenek ünnepi gondolataim — mondja.

— Beszélgessünk akkor „hétköznapi” módon a színházról, amelyről egy színésznek mindig vannak ihletett gondolatai!

— Régi „fixa ideám”, most újra elmondom: Ma már a színházak világszerte politizálnak. A polgári társadalomban, polgári színtársulatok egy Helytartó, vagy egy Vizsgálat bemutatásával politikai vitákat provokálnak. Szók «- mondóan és elkötelezetten.

— Egy időben sokat beszéltünk a népszínházról Sajnos, akkor ezt egy kicsit összekevertük a „tömeg-színház’ fogalmával.

— A hatékonyabb, agita. tívabb színház nem azt jelenti, hogy a műsorterv felhígításával mindenkit becsalogassunk a színházba. Itt, Szolnokon is bebizonyosodott, hogy például A sa- lemt boszorkányok intellektusán a közönség legszélesebb rétegei is fel tudtak gyúlni. Értették és érezték, miről van szó. A hideg fej és a forró szív — és nem a forró fej és hideg szív szintézisét kellene megvalósíta. nunk.

— Az új bemutató, amelyre most készülünk. Capelli Kétszázezer és egy című darabja próbálkozás lesz ebbe az irányba, az elementaritás irányába.

Rideg Gábor

Napraforgóra

FELEMELT árak mellett előnybe feltételekkel ERTEKESITESI SZERZŐDÉST LEHET KÖTNI A szerződéssel lekötött napraforgó felemelt ára: KRASZNODARI 545— Ft/q

IREGI 440.— Ft/q

SZABOLCSI TAJFAJTA 410— Ft/q 100 kg napraforgó eladása 30 kg szemestakarmány vásárlására jogosít hatósági áront

vetőmagot biztosítunk

Vessen szegélynövényként is napraforgót! Szerződést lehet kötni a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat járási kirendeltségeinél.

JELENKORI

FELFEDEZÉS

^ A nyomok a gazdasági mechanizmushoz vezetnek -#■ A boltvezető sem tudja...

^ iVe menjünk a szomszédba !

Csónakázni lehet a vetésen

Mint néhány éve már folyamatosan, az idén se kerülte el a természeti csapás a karcagi Május 1. Termelőszövetkezetet. A közös gazdaság földjein a hóolvadás után megjelent a belvíz, a talajvíz. A legtöbb vízkárt a Kenderes! úti és a Kunhegyesi úti földjeik szenvedtek. Pedig éppen ezek a legjobban termő területei a közös birtoknak.

A víz idáig 600 hold őszi vetést károsított meg, mintegy 30—40 százalékban. Ezenfelül 100 hold őszi oú- zát és 30 hold őszi árpát teljesen kiölt. Pillanatnyilag is 300 holdat tart még fogságban a víz, s helyenként csónakázni lehet a földön. Éppen ezért a szövetkezet tavaszi vetési munkálatai is csak nehézkesen, csak sok küzdelem árán haladnak. Kerülgetik a táblákat, s az előre elkészített vetésforgó rendet felborítva 10—20 holdakat kénytelenek kihagyni a megművelésből.

A közös gazdaság már a télen precíz menetrendet készített e tavaszra. Munkagépeiket kapcsolt rendszerre alakították át, azonban a talajvíz mindent elöntött. A gépi művelésből semmi sem lett, sőt egyenesen a lovak mentették meg a nagybirtokot. A tavaszi vetőmagvakat a 25 pár lovasfogat segítségével sikerült földbe juttatni. A gépek helyett az emberek végezték a fejtrágyázást, mégpedig a, legkezdetlegesebb módon, vállra akasztott zsákokból szórták szét a földre. Azonban még ma is vannak olyan földjei a közös gazdaságnak, ahová ember se tud rálépni.

A termelőszövetkezet kollektívája mindent megtesz, hogy sikeresen küzdjön meg a vízzel. Saját öt szivattyújukon kívül a vízügyi igazgatóságtól kölcsönkért nagyteljesítményű szivattyú is segít a földet megszabadítani. A számítás szerint 200 hold lesz az a terület, ahová idejében nem tudnak kora tavasziakat vetni, s oda fővetésű silókukorica kerül majd.

Több mint tizennyolc millió forint értékű vegyes iparcikket vásárolt tavaly más megyéből a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Vigasztaló, hogy a kereskedelem időt, utat, fáradtságot nem kímélve igyekszik mi. nél több és választékosabb árut biztosítani. Annak viszont már kevésbé lehet örülni, hogy máshol kell kilincselni, nálunk miért nincs?

Azért mert:

a nagykereskedelmi vállalat rugalmassága, leleményessége, vagy szaknyelven szólva piackutatása elmaradt más megyékétől.

S ez bizony meglátszik az

áruellátáson is.

Hogyan lehetne ezen változtatni? E kérdésre igyekezett feleletet adni a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya, amikor a vas- és mű'zaki nagykereskedelmi vállalat megbízottjával, valamint az Állami Kereskedelmi Felügyelőség dolgozóival együttesen megnézték: a helyi termel'sből milyen cikkeket biztosíthat a megye kisipara?

Az eredmény meglepő. Több mint hétmillió forint értékű olyan apró cikk beszerzésére találtak lehetőséget. melyekért eddig máshová kellett menne Hogyan sikerült ez a felfedezés? Egy nagyon kézzel fogható módszerrel: a ne- lyiipari vállalatok és ktsz- ek személyes felkeresésével, vagyis a nagykereskedelmi vállalat és a termelők közvetlen 1 kapcsolatának megteremtésével.

Más megyékben évek óta építik, szélesítik ezeket a kapcsolatokat. Megyénkben sem új dolog, de sajnos egyelőre kevés eredményt hoztak.

Néhány fmsz-nél ugyan már volt hasonló kezdeményezés és á hiánycikkek í gyártására szerződést kö- I töttek magánkisiparosokkal , vagy ktsz-ekkel.

I Ez azonban csak arra volt

jó, hogy egy-egy községen belül oldja meg s ott is csak átmenetileg egyes cikkek hiányát. Egy másik ok, ami miatt ez az út nem járható: a ktsz-ek nem szívesen kötnek szerződést egy- egy bolttal, mert annak csupán kis tételre van szűk. sége.

Helyesebb ha a nagykereskedelmi vállalat keresi fel a termelő üzemeket és nagymennyiségben rendel árut

A megyei tanács vb kereskedelmi osztályának kezdeményezése igen hasznosnak bizonyult. A helyi árualapból biztosított több mint hét millió forint értékű különböző cikk mellett néhány nagyon fontos és sürgősen megoldásra váró problémát is felfedett. így többek között nemcsak a kereskedelem, a termelő vállalatok és ktsz-ek közötti gyenge kapcsolatot, hanem azt is, hogy az elosztást végző kereskedelmi vállalatok — AGROKER, vas és műszaki nagyker, járműalkatrész ellátó bázistelep — nem mindenkor rendeltek az igényeknek .megfelelően. Bár azóta e mulasztást pótolták, részleges és időleges áruhiányt idéztek elő gyakran. Hiba az is, hogy néhány boltvezető nem tudja hol lehet beszerezni egyes cikkeket. Ilyen például a motorkerékpár-váz, kettősnyereg,

komplett első teleszkóp, fényszórók, porlasztók. Ezeket a cikkeket esetenként a vas és műszaki nagykertől rendelik, holott a Csépiéi

Rekorderedményt értek el eddig a fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet baromfitenyésztői. Jelenleg egy nyolcezres állományt nevelnek. A közeljövőben már piacra ia adják az árut.

Nagykereskedelmi Vállalat profilja.

E hibák kijavítását célozta a közelmúltban tett vizsgálat, amelynek eredménye a már említett hét millió forint értékű helyi árualapból előteremthető apró közszükségleti cikk: szerszámnyél, fafüggöny- tartó, fenyőzsámoly, fa sárrács. sepi-űnyél, vállfa, dobogós gyermekjáróka, ereszcsatorna, hogy csupán néhányat említsünk.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem lesz hiánycikk. De szó sincs a néhány évvel ezelőtti merev elzárt kózásról a termelők részéről

Igyekeznek alkalmazkodni az új gazdasági mechanizmus követelményeihez.

Örömmel fogadják a kereskedelem képviselőit és készséggel ajánlják fel szabad kapacitásukat az áruellátás javítására.

Jó példáért tehát nem kell a szomszédba menni.

De áruért sem kellene, ha nagyobb gondot fordítana a nagyker a piackutatásra és a már most egyre inkább érvényesülő versenyre.

Természetesen ez áU fordítva is. A jövőben a termelők, az árut előállítók eredményessége a piac által elismert, vagyis a forgalomba került, értékesített árumennyiségtől függ, s nem a ma még fokmérőnek számító ossza rumennyiség- től. Azaz ki kell, hogy alakuljon az értékesítési verseny, a termelők piackutató tevékenysége is.

Majnár József.

Igen jó a takarmányfelhasználás. Egy kilogramm hús előállítására 2,6—2,7 kilogramm takarmányt fordítanak. Elhullás nincs, illetve egy-két csirke pusztult el a kelésgyengék közül?

Nincs elhullás a csirkéknél

A ház előtt nagy a porta. Fák hozzák gyümölcsüket nyaranként. Az egyik kiszáradt. Félrébb húzódott a többiektől. A tavasz meghozza a bimbókat, nagyra növeszti a fák rügyeit. Teremjenek. Aszottan, reménykedve nyújtja gyökereit a földbe a terméketlen fa is. Szép napokra gondol. És reménykedik. Pedig tudja, nem hozhat már soha többé virágot. Mégis. Remény nélkül nem élhetnek a fák.

Az öregasszony kertjét ássák. Minden tavasszal Erdei Lászlóné és családja veti be, kapálja a földet. Felibe. Jó szomszédok. Erzsi néni boldogul velük.

— Ügy élek én, mint az ujjam. Egyedül. A fiam odamaradt a háborúban, az uram tíz évvel utána halt meg.

A tyúkokat behajtja a kiskapun. Kötőjébe törli kezét. Most már ráér. Fogadhatja az emlékeket. A fiúról, Lászlóról keringenek a mondatok. Odamaradt a háborúban.

— Akkor szabadult fel, kőműves lett a lelkem, ösz- szeL S mindjárt vitték. i*

a németek katonának. Soha se láttam többé.

A falon képek lógnak. Az egyiken hármukat láthatni, középen a katona-fiúval. Rég volt. A háborúnak régen vége. Begyógyultak a sebek is. És mégis. A háborúnak soha sincsen vége. A kőműves szerszámok el- herdálódtak, elkoptak azóta.

— Jöttek a vonatok. Lassan, hosszú vonatok jöttek. Álltunk a sínek mellett. Jó hírt vártunk. Apát, fiút, kinek-kinek hogy adódott

Egyszer Erzsi néni közel került a vagonokhoz. Sírva érdeklődött. Az egyik katona vélekedett Lászlóra.

— ösmerte-i? — kérdezte újra meg újra.

— Ne várja a néni.

— Reménykedni kell. A végtelenségig.

Minden anya szereti fiát. Életet ad neki felneveli. Egyik így. másik úgy. Erzsi néni imádta fiát Még mindig várja.

Akkoriban mindennapos lett az állomásnál. Reggel kiment, várt. Este haza. Pihent kicsit, s vissza az állomásra. a férjével együtt. Két ét fél évig tartott ez

így. Minden vonathoz kiment. Hírt várt Bizonyosságot. Mondták is:

— Megint itt van a Dé- kányné. Annak meg meghalt a fia.

— Látta? Maga látta? — kérdezte tőlük. Elfordultak onnan.

Az anyákat nem szabad megölni. Csodákban hinni, várni csak ők képesek. Hosszú szerelvények jöttek. Olykor örömöket hoztak, Erzsi néninek, bánatot.

— Egyszer eljött az egyik bajtársa. Mondta, ne várják már. minek? Nincs kit vámom. Mit tudja ő?

Egy faháncsot vesz elő. Tintaceruzával írott üdvözlet rajta. Olyan mint egy levél, ö küldte, a fiú.

— Míg az uram megvolt, kettőnknek a terhe volt. Most már nehezebb. Azon csodálkozom, hogy kibírtam az egészet.

Az öregasszony néhány éve leesett a padlásfeljáróról. összetört a belső része. Meggörbült egy kicsit. Nem hagyta el magát. Nevel egy malacot, tyúkokat tart. A karcagi Lenin Tsz nyugdíjasa. Háztáji földjét rokonok kapálják.

— Nincsen olyan nap*

hogy ne gondoljak rá. A szomsz 'dók néha mondják, butaság. Az én dolgom ez hogy várjam. Amíg élek, csak ez éltet.

Erzsi néni már nem álmodik a fiával. Megöregí- tették az esztendők. A hetvenedikbe jár. A földes szobában, a régi bútorok között hangosan ketyeg az1 óra. Az idő múlik. Az anyai szeretet mérhetetlen.

Kint a portán már üzent a tavasz. Mégis. A roggyant kút, a szomorú nádtető nem érzi. Más világ. A fa is, amely ebben az évben sem hoz virágot. És soha többé. Kár lenne ásóval nekiesni. Így egész a kert.

A kapu nyitva mindig. Kicsit meg kell emelni a kilincsnél, bárki beléphet rajta. És az ajtó is mindig nyitva marad. A fiúnak. Dehát 6 nem jön. Hogyan is jöhetne.

Erzsi néni topog kicsit az udvaron. Már megnőtt a zöld fű. Tyúkjai csipegetnek a közelben. Odébb a szomszéd asszony gereblyézi a felásott kertet. Gyerekei segítenek. Kisebbek még. Közbe-közbe játszanak, nevetgélnek. Az öregasszony nem szól rájuk. Elnézi őket. Lassan felemeli a seprűt, hajtani kezdi a tyúkokat az ólak felé. Később visszaszól. Halkan, m'gis érthetően mondja:

— Istenem. Többé ne legyen háború.

L_ Sz. Lukács ImiAz ajtó mindig nyitva marad