Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-16 / 89. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. áprlite 16. í a világpolitikában JSyugati gondok „hetet csúcsán“ — Egy futárgép útja — Légicsata után — Genf és Budapest Újabb hatalomátvétel Tógában Etienne Eyadema alezre­des, a togói hadsereg vezér­kari főnöke, aki január 13- án megbuktatta Nicolas Grunitzky elnököt, szom­batra virradólag feloszlat­ta a januárban hatalomra került nemzeti békéltető bizottságot, amelynek meg­bízásából eddig kormány­zott. Az alezredes rádióbeszé­dében bejelentette, hogy 12 tagú kormányt alakít, átveszi a köztársasági elnök tisztségét és a kormányban ő lesz a hadügyminiszter. Az új kabinet tagjai közül négy magasrangú katona­tiszt, a többi polgári mély. Eyadema döntését azzal indokolta, hogy ezt a lépé­sét a lakosság többsége tá­mogatja és az ország belső békéje, valamint a januári katonai hatalomátvétel óta gazdasági és közigazgatási téren elért sikerek megszi­lárdítása is megköveteli. Eyadema alezredes felhí­vással fordult az ország „hagyományos barátaihoz”, köztük Franciaországhoz, az NSZK-hoz és az Egyesült Államokhoz, hogy nyújtsa­nak gazdasági segítséget Togónak. Francoék besoroztál fák a tüntető diákokat Pénteken este a spanyol I kormány Franco elnökleté­vel ülést tartott és foglal­kozott a napok óta tartó diáktüntetéseikkel. Az ülé­sen elhatározták, hogy a „rossz magaviseletű” diáko­kat megfosztják a katonai szolgálat alól való mentes­ség kedvezményétől. A kor­mány döntését Manuel Fra- ga tájékoztatásügyi minisz­ter ismertette az ülés után újságírókkal. Bejelentették, hogy a ked­den és szerdán őrizetbe vett diákok közül hármat kato­nai törvényszék elé, ötöt polgári bíróság elé állíta­nak, kilencet pedig megbír­ságolnak. Mint az AFP utal rá, a spanyol hatóságok a diákokkal szolidáris tanáro­kat is megpróbálják megfé­lemlíteni. Az ügyész pél­dául négy év börtönbün­tetést kér Garcia Calvo pro­fesszor ellen, akinek ügye rövidesen tárgyalásra kerül egy polgári bíróság előtt. Az egyetemi tanárt elböcsátot- ták állásából, mert 1965. ok­tóberében együtt tüntetett a diákokkal. Katonák rendőrök ellen Katonai erők vették körül szombaton a reggeli órákban Csáván indiai belügymi­niszter hivatalát, amely előtt tegnap óta közel öt­ezer rendőr tüntet. Delhi rendőrei lefegyverzésük miatt tiltakoznak és bér­emelést követéinek. A kabinetminiszterek A „vörösgárdisták" kérdeznek Az 55. pekingi középis­kola „vörösgárdistái” pén­teken falragaszokon 36 kérdést tettek fel a „kul­turális forradalomra” vo­natkozóan. Egyebek között tudni akarják, hogy „a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága miért nem közölte a mai napig sem véleményét Csu Te-ről és Csen Jun- ról?” „Csou En-Iaj miniszter­elnök miért hangsúlyozta ismét, hogy nem lehet eljárni Li Fu-csun el­len?” Li Fu-csun egyike annak az öt miniszterelnökhe­lyettesnek, akiket Csou En-laj védelmébe vett a „vörösgárdisták” támadásai ellen. Az utóbbi időben a miniszterelnökhelyettes is­mét a bírálatok kereszttü­zébe került. „A központi bizottság mellett működő kulturos forradalmi csoport miért jelentette ki, hogy el kell halasztani a döntő küz­delmet?” — teszik fel a kérdést a „vörösgárdisták”. Nemrégi­ben a „kulturális forrada­lom” több vezetője azt han­goztatta ugyanis, hogy ez év februárja, márciusa és áprilisa döntő időszaka lesz annak a harcnak* amely azért folyik, hogy kiragadják a hatalmat a „pártellenes elemek” kezé­ből. A „vörösgárdisták” kér­dezik, hogy miért olyan nagy ebben az évben a központi bi­zottság mellett működő katonai bizottság létszá­ma? Az ország számos körzetében a hadsereg miért folytat harcot az HEYES TÜNTETÉSEK, véres összecsapások, fe­szültség és nyugtalanság jelezték a héten az Egye­sült Államok két vezető politikai személyiségének külföldi útját. A kísérő je­lenségek szinte kísértetie­sen azonosak voltak Humphrey alelnök nyugat- európai, illetve Johnson el­nök latin-amerikai látogatá­sakor. A londoni Times ve­zércikkírója „megfoghatat- iannak” nevezte az Ameri- ka-ellenes érzelmek ilyen irányú kitörését, de ha egy kissé elgondolkodott volna Washington politiká­ján, akkor hamar találha­tott volna „megfogható” magyarázatot. A két út már eleve, a papírforma szerint sem ígért sok eredményt. Nyu- gat-Európában már az sem tetszett a szövetsége­seknek, hogy nem maga az elnök, hanem Humphrey látogat hozzájuk, akit a Fe­hér Ház időnként „politi­kai kifutófiúnak” alkal­maz. Az ellentétek csomag­ja elég terebélyes: viták magának az Atlanti Szer­vezetnek a jövőjéről; gaz­dasági nézeteltérések, ag­godalom Vietnam miatt; atomsorompó-ügyek, — na­gyon nehéz egy washing­toni politikusnak úgy nyi­latkoznia, hogy ugyanaz Párizsnak ne legyen túl­sók és Bonnak túl kevés. Humphrey nem takarékos­kodott a mosollyal, igye­kezett afféle szupereladó szerepében tetszelegni. Az áru viszont, amit kínált, az amerikai politika, egy­re kevésbé elégíti ki az ed­digi törzs-vevőközönség igényét. Küldetésének ki- sebb-nagyobb kudarcain, a tizenkilenc ágyúlövés, s a megkülönböztetett dísz­pompa sem változtatott, — amellyel hazatértekor fo­gadták ... ALIGHOGY HAZAÉR­KEZETT az alelnök, útnak indult az elnök. Üti pogy- gyászában ezúttal a latin- amerikai dossziék voltak. Ezt a kontinenst sokáig az Egyesült Államok „látha­tatlan birodalmának” ne­vezték. biztos hátország­nak tartották. Az új világ- helyzetben, a kubai forra­dalom nyomán azonban megingott ez a terület is. Egyre nagyobb a kölcsönös bizalmatlanság; a latin- amerikaiak igazi gazdasági segítséget kémek Washing­tontól, az viszont ingatag­ságuk miatt tesz szemre­hányásokat. Ilyen körülmé­nyek között került sor Punta del Este-ben („ke­let csúcsán”), Uruguay Atlanti-óceáni partjain lé­vő üdülőhelyen a latin- amerikai csúcsértekezletre. Az 57 szálloda és 148 luxusvilla félszigetén szin­te légmentesen lezárták, de a nyugati gondok így is betódultak kelet csúcsára. A személyes találkozás sem változtathat Washing­ton latin-amerikai politiká­jának alapvető ellentmon­dásain. Az egyetlen meg­oldás az lenne, ha feltéte­lek nélküli segítséget adna az országoknak, és valóban szabad mozgást engedé­lyezne nekik. Ez viszont nem felelne meg az ameri­kai imperializmus érdekei­nek ... Jóllehet, Punta del Este-ben megegyezés jött lé* re egy latin-amerikai közös piac elveiről — amerikai áldással —, az értekezleten Washington címére intézett bírálatok, a megállapodásokkal kapcso­latos fenntartások jelzik, hogy Johnson az USA-hoz közel álló kormányoknál ért el sikert, és aligha csökkentette a latin-ame­rikai „ellenzéket”. Ha a szemlélő az ame­rikai vezetők zsúfolt úti­programja láttán azt hin­né, hogy az Egyesült Álla­mok politikájának más te­rületein minden rendben van, — téved. Alighogy Johnson leszállt Montevi- deoban, futárgép indult utána. A vasutas-sztrájkot elhalasztó okmányt vitte aláírásra, csak az elnök be­avatkozásával lehetett meg­akadályozni a munkabe­szüntetést. A teherautó­sofőrök így is sztrájkolnak. Sikerrel zajlott le az a til­takozó hét, amelynek során haladó amerikai szerveze­tek ismét a vietnami hábo­rú ellen emeltek szót Ki­csit úgy tűnik tehát, hogy az amerikai vezetők nem azért szánták el magukat az utazásokra, mert min­den rendben van, hanem többé-kevésbé igyekeznek menekülni a problémák elől. Vietnam kérdésében ugyanis, ahol az amerikai politikusoknak legelőször kellene tenniük valamit, is­mét nem történt semmi, már tudniillik az, amit a világ vár, mert e napok­ban újabb haditanács-so­rozat kezdődik Washing­tonban. Holott a dél-viet­nami partizánok számos sikeres akciója ezen a hé­ten is újra bizonyíthatta: az Egyesült Államok to­vábbra sem reménykedhet katonai megoldásban. Jogos tehát a megfigyelők álta­lános feltételezése, hogy a nyugat-európai és a latin­amerikai akciók éppen a vietnami holtpontról sze­retnék elterelni a figyel­met az elnökválasztás előt­ti esztendőben. MOZGALMAS a közép- keleti helyzet is. Miután Szíria és Izrael határán több alkalommal határin­cidensek történtek, sőt légi csatára is sor került, a diplomaták léptek előtérbe, s az ügy minden bizonnyal a Biztonsági Tanács elé kerül. A két ország határán tavasszal rendszerint ki­éleződik a helyzet, mivel vita folyik azon, hogy ki művelje meg a fegyver­szüneti egyezményben ki­jelölt határövezetek föld­jét. A Szíria-ellenes provo­kációk azonban mégsem csupán helyi indítékúak, Damaszkusz — Kairó meJ­MOSZKVA A Szovjetunió Állami Atomenergiai Bizottsága és az Európai Atomkutató Központ (CERN) képviselői elhatározták, hogy egyez­ményt kötnék, amelynek értelmében a CERN szakér­tői részt vesznek a Szer- puhovban épülő szovjet proton gyorsítónál sorra ke­rülő kutató munkában. Júniusban vagy júliusban írják alá az egyezményt. KIEL A nyugatnémetországi Kiel városában pénteken megkezdődött három volt SS-tiszt pere. Hermann Wilhelm Rundét, Hermann Heinrichet és Franz Josef Müllert azzal vádolják, hogy a második világhábo­rú idején közreműködött több mint negyvenezer len­gyel zsidó lemészárlásá­ban. összesen 161 tanút hallgatnak ki. RÖMA Szombaton délelőtt római lakásán szívinfarktus kö­vetkeztében meghalt a vi­lághírű filmkomikus Toto, eredeti nevén Antonio De Curtis. Toto 1901-ben, Ná­polyban született és 1930- ban lett filmszínész. Ne­lett — ma az arab világ leghaladóbb eleme, ezért állandó célpontja a nyugati provokációknak. Ügy lát­szik, hogy imperialista körök az arab világ meg­osztottságát (Szaud-Arábia és Jordánia vezető körei mind reakciósabb álláspon­tot foglalnak el), a dél- arábiai válságot, a fel-fel­lángoló jemeni polgárhábo­rút figyelembe véve olyan zavaros helyzetet kívánnak teremteni, amely kereteiben könnyebbé válnak a Szíria- ellenes akciók. A válságjelenségekről ér­kező hírek mellett jóleső érzés volt hallani a héten a kelet-nyugati eszmecse­re néhány pozitív megnyil­vánulásáról. Ochab len­gyel államfő Olaszország­ban járt, Moszkvában elő­készítő tárgyalások kez­dődtek egy esetleges szov­jet—angol barátsági szer­ződésről, Párizsban diplo­máciai párbeszéd folyt Pompidou miniszterelnök esedékes Szovjetunió-beli látogatásáról. Lehetősége­inkhez és eszközeinkhez képest a magyar diplo­mácia is kivette részét eb­ből a mozgásból. Budapes­ten járt Nilsson svéd kül­ügyminiszter és a termé­keny együttműködés szelle­mében tanácskozott hazánk vezetőivel. A tárgyaláso­kon megnyilvánult több nemzetközi probléma ha­sonló megítélése. A BUDAPESTI vendég­könyv a belga és az iraki külügyminiszter, — vala­mint az osztrák kormány­fő érkezését jelzi a közeli hetekben. — Képviselőink részt vettek az ENSZ euró­pai gazdasági bizottságá­nak jubileumi ülésszakán is, ahol Bíró József kül­kereskedelmi miniszter je­lentős felszólalásával vá­zolta a kelet-nyugati gaz­dasági együttműködés új lehetőségeit kiemelve ha­zánk esetében a gazdasági mechanizmus reformjának jelentőségét éppen e kap­csolatok szempontjából. — Természetesen Magyaror­szág is aláírta az ülésszak­ról kiadott „genfi deklará­ciót”. amelyben az EGB a kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatok fokozására szólított fel. Réti Ervin • MIN • DEN„ • FELÖL vét számos nagy alakítás­sal tette ismertté, többek között a „Rendőrök és tol­vajok”, „Emberek vagy őr­mesterek”, „Római törté­net”, „Nápoly aranya”, „Mandragora” című filmek­ben. NEW YORK Michael Comay Izrael állanó ENSZ-képviseilője a Biztonsági Tanács elnö­kéhez intézett levelében az­zal vádolja Szíriát, hogy szabotálja a határkérdé­sekről folytatandó tár­gyalásokat és tárgyalások helyett inkább a harcot vá­lasztja. NEW YORK New Yorkban a gyarmati rendszer felszámolásának kérdéseivel foglalkozó hu- szonnégyhatalmd ENSZ-bi- zottság az amerikai „igaz­gatás” alatt levő Csendes­óceáni szigetek problémáié­val foglalkozott A vitában As SZKP küldöttsége Berlinben Szombaton elutazott Moszkvából a NSZEP Víl. kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttség. A szovjet vendégek a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának meg­hívására lesznek jelen a kongresszuson. A küldöttsé­get Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára vezeti, tagjai között van Jurij Andropov és Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkárai, valamint Pjoír Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete. Kommunista szombat Moszkvában Április 15-én 250 000 moszkvai fiatal — a szov­jet hatalom első éveinek hagyományait felelevenítve — kommunista szombatot tartott. Ezúttal az 533 méter magas tv-adótorony és a Rosszija étterem épí­tésénél, továbbá az új lakó­negyedek parkosításánál segítettek. felszólalók elítélték az Egyesült Államokat azért mert Guam szigetét tá­maszpontul használja fel a vietnami háború céljaira. MOSZKVA A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bi­zottsága és a szovjet mi­nisztertanács határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy az állami mezőgazda- sági vállalatok (szovhozok) fokozatosan áttérnek a tel­jes gazdasági önelszámolási rendszerre. A gazdaságok­nak saját eszközeikből keli fedezniök minden termelé­si kiadást és fejleszteni a termelést. Ugyancsak saját eszközökből teremtik meg az anyagi ösztönzés, a la­kóházépítkezések stb. alap­jait. KATMANDU U Thant, az ENSZ főtit­kára nepáli látogatása al­kalmából felkereste Lum- banit Buddha születési he­lyét. A főtitkárt mintegy ötezerfőnyi tömeg köszön­tötte. Beszédében a világ- szervezet főtitkára ismétel­ten hangsúlyozta, eltökélt szándéka, hogy folytatja erőfeszítéseit a vietnami kérdés békés rendezéséért és bízik annak sikerében. Lényeges, hogy a világ ve­zetői őszintén fontolóra vegyék a politikai türel- messég szükségességét s döntsenek, hogy a nemléte­zést, vagy a békés egymás mellett élést választják-e — mondotta U Thant WASHINGTON Az amerikai igazságügy­minisztérium a beérkezett kérdésekre válaszolva kö­zölte „tevékeny” vizsgála­tot folytat Adam Clayton Powell, a kongresszusból kirekesztett harlemi néger képviselő pénzügyeit ille­tően.” Az amerikai képvi­selőhöz a múlt hónapban kizárta soraiból Powellt, akit egy kongresszusi bi­zottság pénzügyi szabályta­lanságokkal vádolt. Powell egyébként november óta nem léphet New York ál­lam területére, mert letar­tóztatnák: novemberben nem teljesített egy bírósági kártérítési ítéletet Ennek ellenére ezen a héten nagy többséggel újraválasztották képviselőnek. Csáván irodájában találkoz­tak, hogy megvitassák a ké­nyes helyzetet. A belügy­miniszter ígéretet tett a sztrájkoló rendőrök követe­léseinek megvizsgálására, de a rendőrök többsége nem hajlandó távozni a belügy­miniszter irodája elől, amíg kielégítőbb választ nem kap. alsóbb osztályos „vörös­gárdisták” ellen? Sze- csnan és Csinghaj tarto­mányokban a hadsereg miért folytat fegyveres harcot a „forradalmi lá­zadók” ellen és miért mondja, hogy erre a köz­ponti bizottság mellett működő katonai bizott­ságtól kapott utasítást, holott Lin Piao és Je Csíen-jing nem tud er­ről semmit? A „vörösgárdisták” kér­dezik továbbá, hogy Je Csien-jing a politikai bizottság tagja, a közpon­ti bizottság titkára mi­ért kísérte Li Sao-csi fe­leségét Senhszi tarto­mányba? Lankadatlan hévvel tá­madják Csen Ji külügy­minisztert. Csen Jit lelep­lező röpíratokat terjeszte­nek, tüntetéseket rendez­nek a külügyminisztérium épülete előtt. Szemére ve­tik Csen Jinek, hogy mind­két fia egy „ellenforradal- már„ vörösgárdista szerve­zethez tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom