Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-16 / 89. szám
iím. íprtiis i«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 logos igények, jogos remények Múlnak a napok és hetek, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének dátuma, 1968 január elseje mind érzékelhetőbb közelségbe kerül. A politikai és gazdasági munka során már napjainkban tapasztalhatjuk az előkészületek sokféle, meghatározott és megvalósított intézkedésekben megnyilatkozó jelét — a tervmutatók számának jelentős csökkentésétől a nyereségnövelés sajátos formáinak keresésén át a kötetlenebb létszám- és bérgazdálkodásig —, ám hiba lenne lebecsülni a még meglévő akadályokat. Közülük is elsősorban azokat, amelyek mélyben úszó jéghegyként a dolgok felszínén ugyan alig láthatóak, de hatásuk — adott esetben — annál inkább érezhető. Itthon nem kell, nyugaton kedvelik a spárgát Megkezdték a szüretet a jászberényi Vörös Csillag Tsz-ben Közös forrásból fakadt, bár szavakban különbözőképpen megfogalmazott, s jogos méltatlankodást tükröző érzéseket, pontosabban szólva véleményeket jegyeztem fel nemrég, — munkásokkal beszélgetve. — Sok a „takaró kereső” — mondta egyikük. A másik bizonyítvány magyarázókról beszélt, — akiknél csali az a fontos, hogy megtalálják az „ürügyet”, amire lehet hivatkozni, amit lehet okolni. Az új gazdasági mechanizmus a jövedelmezőbb, a közösség és az egyén érdekét egyaránt jobban szolgáló gazdálkodás tettekre serkentő kereteit teremti meg — mondták a munkások —, ám jónéhányan már napjainkban, tehát jóelőre megmagyarázzák saját tehetetlenkedésük, óvatoskodásuk bizonyítványát Az ilyen felfogással szembe a munkások véleményében közös: a felháborodás. Ami pedig a pesszimista okoskodókat illeti, ők is közös alapállást foglalnak el. A közvélemény — s itt okkal használhatjuk a legszélesebb közvélemény megjelölést — jogos igényét és reményét vonják kétségbe, igyekeznek előre takarókat keresni, mert — úgymond — akkor is lesznek hibák, lesz akadozó anyagellátás, hiánycikkek utáni hajsza az üzletekben, a megfelelő munkát nem megfelelően elismerő bérezés, mert — mondják ismét csak ők — csodák nincsenek. Ki hiszi, hogy az új mechanizmus csodaszer, olyan automatizmus, amely néhány gomb megnyomása után önmagától mindent a helyére tesz? Gondolkodó és az életet ismerő ember nem hisz ilyet, de azt sem hiszi — sőt: tudja az ellenkezőjét —, hogy a gazdasági életben lévő bosszantó fonákságok, ellentmondások — fejlődésünk megannyi akadályai — elkerülhetetlen istenverés lenne. Joqos igényről és reményről szóltunk. Hiszen a dolgozó embert szolgálja az új mechanizmus, annak növekvő jólétét, a társadalom, tehát az ország gazdagodását, a társadalmi igazságosság fokozottabb érvéneysü- lését az egyéni jövedelmektől az árrendszeren át a beruházásokig. Népszerű az új mechanizmus gondolata, terve. Ez a tény egyben nyomós erkölcsi kényszer is, amely jobb, eredményesebb munkát követel a vezetőktől és beosztottaktól egyaránt. Talán éppen ettől, a következményektől félnek azok, akik igyekeznek „lebeszélni” az optimistákat. Az ilyen próbálkozásokra csak azt lehet mondani: kár a gőzért! A vásárló joggal igényli, hogy „érte” legyenek az üzletek, s azokban ennek megfelelően bánjanak is vele; a jó szakmunkás is jogosan elvárja, hogy a többlet- nyereség végre hozzájuttassa őt a kezdőktől, a közepestől, vagy a kétbalkezestől megkülönböztető bérhez; a háziasszony sem akar bosszankodni amiatt, hogy hetekig-hónapokig kell várnia filléres javításokra; a tervező mérnök sem hagyja veszni nagyszerű megoldásait a bürokrácia. a tehetetlenkedés zátonyain. S a termelőszövetkezetieknek is elegük van abból, hogy kiskapukat keresve, ügyeskedve, veszekedve „lavírozzanak”, s most már az ésszerűség és az egyenesség útján haladva akarnak boldogulni. A példák további sorolása felesleges: éppen eleget tud Az építésügyi miniszter a lakóházak tervezési és építési színvonalának növelésére, a mind jobb munka ösztönzésére nívó-díjat alapított. A „Legjobb lakóház nívó- díj” elnevezésű kitüntetést évente adományozzák majd a legjobban megtervezett és kivitelezett lakóház alkotóinak, tehát a tervdokumentáció készítőinek, az építésvezetőnek, illetve a generál- és alvállalkozók legkiemelkedőbb munkát végző dolgozóinak. Indokolt esetben a típusterv eredeti tervezője mindenki a maga szőkébb környezetéből. A történelmi szükségszerűség, és a közakarat kettős, de egybehangzó parancsa iránt érzéketlenek azok, akik a megfontoltság, a józanság hamis látszatát keltve óvnak az illúzióktól. Csakhogy az új mechanizmus alapvető változásokat jelent, s ez nem illúzió. Mintahogy az sem, hogy igenis mód és lehetőség teremtődik a minden tekintetben jobb, korszerűbb gazdálkodásra, az egyén érdekeltségének növelésére, a szocialista gazdaságban bőven rejlő, s ma még nem kamatoztatott erők feltárására, s szolgálatba állítására De ezekkel a lehetőségekkel élni kell. Valóra kell váltani őket És ezt nem úgy- kell elkezdni, hogy jéghi- d g vízzel hűtögetik az emberek reményeit Mészáros Ottó és a lakóterületi egység részletes rendezési tervét készítő várostervező is kitüntethető. A legjobb lakóház kiválasztásánál többek között figyelembe veszik, menynyiben felel meg az épület formája és helyiségeinek, lakásainak beosztása, használhatósága a korszerűség, a célszerűség és a gazdaságosság követelményeinek. Megvizsgálják, hogyan illeszkedik be a lakóház közvetlen környezetébe, a lakó- területi egységbe, vagy a városképbe. Nagyon fontos Holdanként tízezer forint bevételi terv Évről évre jelentős területen rendezik be a kertészetet a tiszagyendai Lenin Tsz-ben. Hagyományos a dinnyetermesztés. Az idén 100 holdon lesz zöldségkertészet. Paprikát, paradicsomot, uborkát, szőlőt és gyümölcsöt értékesítenek majd. összesen 30 holdon diny- nyéznek. Ezt részért termesztik a szövetkezeti tagok. Holdanként tízezer forint bevételi tervet készítettek. A közeli napokban már megkezdik kiültetni szabad földbe a dinnyepalántákat. # Csökkent as elfogadott újítások száma Szolnok megye mezőgazdasági üzemeiben igen jelentős többletjövedelemhez jutnak az elfogadott és bevezetett újítások alkalmazásával. Jellemző, hogy 1962-ben 363 újítást nyújtottak be a dolgozók, tavaly viszont már 487-et. Sajnos a statisztika azt bizonyítja, hogy csökkent az elfogadott újítások száma. Hiszen 1963- ban 273, 1964-ben 296, 1965-ben 273, tavaly viszont csak 248 újítást fogadtak el. Ebből 187-et vezettek be. Üregek és fiatalok A tiszaburai Lenin Tsz- ben is igen magas volt eddig az átlag-életkor. Meghaladta a 67 évet. A környékben is egyedülállónak tartották ezt Az elmúlt hetekben azonban új tagok kérték felvételüket a közös gazdaságba. Szinte napról napra tapasztalni lehet, hogy a IX. kongresszus ' határozata nyomán mind többen, fontolják meg a belépést. Különösen a fiatalok és a nők. Legutóbb harmincán léptek be a Lenin Tsz-be. Valamennyien fiatalok. feltétel, hogy megfelelő minőségű legyen a ház kivitelezése. A javaslatokat véleményezi a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Építőipari Tudományos Egyesület és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem építészkara, majd az építésügyi miniszter dönt a kitüntetések odaítéléséről. A miniszteri utasítás alapján első alkalommal ez év májusában készítik el az előterjesztést az 1966. első félév végéig átadott legjobb lakóházak alkotóinak nívódíjáról. Megyénk egyetlen gazdaságában — a jászberényi Vörös Csillag Tsz-ben — termelnek spárgát. Nálunk e zöldségfélének kevés a becsülete. Telepítéskor a jászberényi közös gazdaság tagjai is így voltak vele. Ellenezték a költséges munkálatokat. A spárga ugyanis évélő növény, 30— 40 éven át lehet a termését szüreteink A spárga nem igényes növény. Sőt, a meleg futóhomokon díszük a legjobban. Telepítéskor bőséges szervestrágyát kíván (ezt évenként ismételni kell). Mindössze kétszer kell kapálni. A növény három év múlva termőre fordul Télen letakarítják az embermagasságú szárát. majd bakhátakat alakítanak ki. A spárga ugyanis a föld alatt nő, fejlődik. Vigyázni kell, hogy a szárát ne dugja ki a felszínre, mert akkor megkékül és csökkent értékű a termés. A jászberényi Vörös Csillag Tsz-nek 15 hold termő spárgája van. Űjabb 17 hold jövőre terem először. A szüretet kedden kezdték meg a gazdaságban. — A tagok kora reggeli órákban figyelik a bakhátakat, hol lehet megfelelő sípot szedInformációs jelentést kaptunk. Hivatalos közleményt arról, hogy a baromfinevelők 1963 óta minden évben meghirdetett versenyében tavaly kik érték el a legjobb eredményt. Az öt járás és négy város huszonegy asszonya — akik az első három helyre kerültek — több mint 200 mázsa csirkét, négy és félezer libát, 40 ezernél több tojást, sok pulykát, és tollat adtak át1 a kereskedelemnek. Aki valamennyire is tudja, milyen sok munkával jár, amíg az apró jószágot ni. (A szakemberek így hívják a spárga termését.) Szerdán már 280 kiló válogatott, ládába csomagolt spárgát adtak át a MÉK- nek. A szállítmány a Ferihegyi repülőtérre került Gyorsan továbbítják a Németországba szánt „csemegét”. A szüret hetekig eltart a szövetkezetben. Inges János elnök ezt mondta a növényről: Jobb mint a szőlő. Most már a tagjaink is szeretik, mert jó kereseti lehetőséget nyújt nekik. Tavaly 180 mázsányit szüreteltek, s holdanként 13 ezer forint árbevételt értek el. Az első osztályú áru kilójáért ugyanis 24 forintot kap a szövetkezet Az idén 220 ezer forint árbevételt terveztek, de ezt túlteljesítik. Az idén először szaporító anyagot is állítottak elő az ültetvény tervező vállalat részére. Az egy holdnyi növény 40 ezer forint bevételt adott. De ebbő! kicsi a kereslet A Hungarofruct szakemberei többször ellátogatnak a jászberényi közös gazdaságba. Dicsérik kiváló minőségű árujukat, melyet nagyon szeretnek a nyugati fogyasztók. felnevelik, amíg az árut átadásra vihetik, méltányolja eredményeiket. S ha mindezt nem is részletezhetjük, hadd említsük legalább annak a hét asz- szonynak a nevét, akik a jók között is a legjobbak, akik a járásonként! három helyezett közül is az elsők tettek: Murányi Sándorné Mezőhék, Szikszai Béláné Törökszentmiklós, Horváth Miklósné Jászapáti. D. Nagy Ferencné Kunszent- márton, Szegedi Istvánná Tiszafüred. Kirják Károly- né Karcag. Kovács Sándorné Mezőtúr, A Szolnok megyei Építőanyagipari Vállalat törökszentmiklósi üvegtechnikai részlegében elkészült az új üzemépület. Rövidesen átadják a szociális létesítményeket is. Képünk az új műhelyben készült Jancsó Margit üvegműves iparitanulóról. — NZs Nívó-díj a legjobb lakóház tervezőinek és kivitelezőinek — m. 1. — NAGYKÉPŰSÉG Szószerint ez a mondat szerepel a tiszaföld- vári művelődési ház évi tervében: „A televízió mezőgazdasági adásait nem minden esetben tudjuk figyelembe venni, mert néha bizony Tiszaföldváron a két termelőszövetkezetben sokkal korszerűbb eszközökkel történik a termelés, mint amilyet a televízió bemutat.” Hát, hát... Mit mondjunk erre? Azt, hogy egy ember hogyan veszi, vagy hogyan nem veszi figyelembe a televízió mezőgazdasági adásait, magánügy. Ha ugyanezt egy intézmény nevében jelenti ki, már közügy. Többszörösen is. Egyszer azért, mert nem igaz, hogy a két tiszaföldvári termelőszövetkezet tagjai semmit se tanulhatnának másoktól. Erre az idei versenysorrend is bizonyíték. Másodszor pedig. Ha még valóban a két tiszaföldvári tsz lenne a le- geslegjobb is az országban, akkor sem becsülhetné le mások tapasztalatait. De egyikről sincs szó. Szerencsére a tiszaföldvári közös gazdaságok vezetői és tagjai szerény emberek. Annál furcsább tehát, hogy helyettük más él vissza az ő babérjaikkal. Végül. Ha már ennyire nem tudják figyelembe venni a televízió mező- gazdasági adásait — noha az igen sokszor a tiszaföldvári tsz-ekből is sugároz —* szeretnénk egy titok nyomára bukkanni. Nevezetesen honnan tudják előre megállapítani a tiszaföldvári művelődési ház programjának alkotói, hogy milyen lesz a tv szóban- forgó műsora? b 1. rrrri 4 győztesek
