Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-13 / 86. szám

PUág proletárjai, egyesüljeteh ! SZOLNOK ME@£Ej 1 * »j^TTei/.. ** « WŰSSsxggsgéB^ XVIII. évfolyam, 86. szám Ara 50 fillér 1967. április 13., csütörtök Bf Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága április 12-én, szerdán ülést tartott. Az ülés napirendjén szerepeltek: tájékoztató a nemzetközi kér­désekről; jelentés az országgyűlési képviselő- és ta­nácstagi választásokról, valamint szervezeti és szemé­lyi kérdések. Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Bizottság titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit az időszerű nemzetközi kérdésekről. A Központi Bizottság meghallgatta Biszku Béla elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának összefog­laló jelentését az országgyűlési képviselő- és tanács­tag választásokról. A Központi Bizottság mindkét be­számolót vita után egyhangúlag tudomásul vette. Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára ismertette a Politikai Bizottság szervezeti és személyi vonatkozású javaslatait. A Központi Bizott­ság a javaslatokat egyhan gúlag elfogadta. Ennek megfelelően: Cseterki Lajos elvtársat, a Központi Bizottság titkárát beosztásából felmentette és egyidejűleg ja­vasolja megválasztását állami munkakörbe. Orbán László elvtársat — állami megbízatása miatt — felmentette a Központi Bizottság osztályve­zetői beosztásából. Párdi Imre elvtársat felmentette a Központi Bi­zottság osztályvezetői beosztásából és egyidejűleg ja­vasolja megválasztását állami munkakörbe. Aczél György elvtársat megválasztotta a Közpon­ti Bizottság titkárának. Bálint József elvtársat kinevezte a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjévé és megválasztotta a Központi Bizottság gazdaságpolitikai bizottsága tagjává. Lakos Sándor elvtársat, a Társadalomtudományi Intézet igazgatóját megválasztotta a Központi Bizott­ság agitációs- és propaganda bizottsága tagjának. A Központi Bizottság az országgyűlés megalaku­lása alkalmából állást foglalt az államirányítást érintő szervezeti és személyi kérdésekben, elhatároz­ta, hogy ennek megfelelő javaslatokat tesz a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa elnökségének. ☆ A Minisztertanács Aczél Györgyöt, a művelődés­ügyi miniszter első helyettesét — más megbízatásá­ra tekintettel — tisztségéből felmentette, s dr. Orbán Lászlót a művelődésügyi miniszter első helyettesévé kinevezte. Áz állami építőipar 30 helyett 40—42 százalékkal bővíti kapacitását a harmadik ötéves tervben A vidék fokozottabb ipa­rosítását előíró kongresz- szusi határozat alapján előirányozták, hogy a har­madik ötéves tervben az építésügyi beruházások 93 százalékát az iparilag ke­vésbé fejlett területekre, vidékre telepítik. Az or­szágos lakásprobléma meg­oldásának fontos feltétele­ként vidéken — Győrött. Miskolcon és valószínűleg Debrecenben is — kiépítik a házgyári hálózatot, amellyel a jelenlegi 1800 helyett 1970-ben már évi 17 000 lakást „termelő” házgyári kapacitás áll a népgazdaság rendelkezésére. Ezenkívül az építésügyi minisztérium 3000 lakáshoz falblokkot ad a szövetke­zeti építőiparnak, a ma­gánépítkezések meggyorsí­tására, — s ugyanebből a célból — az előzetes szá­mítások szerint — 1970-ben 50 százalékkal több építő­anyagot ad a lakosságnak, mint 1965-ben. A kormány 3003-as hatá­rozata lehetővé teszi, hogy a harmadik ötéves tervben az előírtnál jobban növel­je termelését az építő­anyagipar és az építőipar. A kedvezőbb anyagellátás következtében az ÉM. épí­tőipar nem a tervezett 30, hartem 40—42 százalékkal bővíti kapacitását. Tanulnak a mezőgazdasági üzentek dolgozói Megyénk állami gazda­ságaiban, gépjavító állo­másain, vízügyi igazgatósá­gon, az erdőgazdaságban dolgozók közül számosán vesznek részt az általános és középiskolai oktatásban Az 1962—1967 között a dolgozók 8 százaléka járt különböző iskolákba. Sajnos az állami gazda­ságokban, különösen a te­henészetekben, sert istele- peken dolgozóknál koránt sem ilyen kedvező a hely­zet. Az állományi létszám 40 százalékának még nincs meg az alapképzettsége. Nehézséget okoz az is, hogy közvetlen anyagi ér­dek nem fűződik az általá­nos műveltség megszerzé­séhez. Égy-két helyen, így a jásszági, a csorbái, a nagykunsági, héki és me­zőtúri Állami Gazdaságban kihelyezett üzemi általános iskolát szerveztek. Á szervezett munkások képviseletében Tanácskozott a szakszer reset eh megyei küldöttértekezlete Vietnami műszak a vízügynél A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói tavaly is sikeres vietnami műszakot tartottak. Mint­egy kétezerhétszázan vet­tek ebben részt, s Tegnap a Ságváii Endre művelődési ház nagy­termében Szolnokon tartották a szakszervezetek me­gyei küldöttértekezletét. A mintegy százhatvan kül­döttet, a meghívott vendégeket Dósa János, a kü- döttértekezlet levezető elnöke köszöntötte. Üdvözöl; te a harminctagú elnökség tagjait, köztük Turzó Lászlót, a SZOT elnökségének tagját, a Bőripari Dol­gozók Szakszervezetének főtitkárát, Váczi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, Fodor Mihályt, a megyei tanács vb elnökét, valamint a megyei párt-vb több tagját, a járási, városi pártbizottságok első tit­kárait, a társadalmi és tömegszervezetek képviselőit, szocialista brigádvezetőket, termelő munkásokat. Dósa János üdvözlő beszédében szólt a szakszer­vezeti munka fontosságáról, a választások jelentősé­géről. Ezután Árvái István, a Szakszervezetek me­gyei Tanácsának megbízott vezető titkára szóbeli ki­egészítő jelentést tett az SZMT munkájáról elkészí­tett írásos beszámolóhoz. A beszámoló bevezetője tartalmazta; hogy a szak- szervezetek miképpen segí­tették a megye szocialista gazdaságának erősítését, a termelési célkitűzések meg­valósítását. Beszélt az ipari üzemek, a mezőgazdasági üzemek elért eredményei­ről, fejlődéséről. Kifejtet­te: — A szocialista munka- verseny egészségesen fejlő­dött, formájában, tartalmá­ban tovább gazdagodott, megszilárdult Egyik fő forrása volt a termelés1, gazdasági célkitűzéseink megvalósításában elért eredményeinek. A dolgozók tömegaktivitását bizonyítja, hogy a beszámolás idősza­kában 14166 dolgozó nyer­te el a kiváló kitüntetést, ugyancsak számottevő a dolgozó fiatalok, KISZ-ta- gok száma, akik a Szakma ifjú mestere, Kiváló ifjú mérnök, technikus, közga;.­Elemezte az üzemi de­mokrácia fejlődésének eddi­gi tapasztalatait, ugyanak­kor szólt a további felada­tokról: segíteni továbbra is a munkaversenyt a szocia­lista brigádokat, erőtelje­sebben törekedni arra, hogy az anyagi és erkölcsi meg­becsülés minden üzemben az elvégzett munka közvet­len velejárója legyen. Részletesen foglalkozott a beszámoló a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásával. Az MSZMP VIII. és IX. kongresszusá­nak határozatai alapján a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben számos fontos intézkedést hozott a dolgozók életszín­vonalának emelése érdeké­ben. Így például béremelés­ben részesültek megyénk­ben is a MÁV, a posta, a pénzintézetek dolgozói, az alsó- és középfokú okta­tási intézmények pedagógu­sai, az egészségügyi dolgo­zók egyes rétegei, az állami és szövetkezeti kiskereske­delemben dolgozók, a mű­vezetők és a munkások egyes kategóriái. Az építő­iparban felemelték a kü- lönélési pótlék, illetve mun­kahelyi pótlék összegét. Számos határozat intézke. dett az ingyenes társadalmi juttatások körének és mér­dász cím elnyeréséért ver­senyeznek. Ismertette a szocialista brigádmozsalomban eddig el­ért eredményeket: így az el­múlt négy évben a mozga­lomban résztvevők száma az előző időszakhoz képest majd négyszeresére emel­kedett. A szocialista brigád­mozgalom széles körű ki- bontákozását nágymérték- ben elősegítette, hogy szakszervezeti szerveink megkülönböztetett figyel­met fordítottak az e címért versenyző brigádok szerve­zésére, tartalmi munkájuk fejlesztésére. Ennek ered­ményeképpen nemcsak a vállalások lettek tartalma­sabbak, hanem sok műszaki dolgozó kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe és a brigádoknál tükröződik az a törekvés, hogy maga­sabb szakmai és általános műveltséget szerezzenek. téliének kiszélesítésére: megszűnt az ipari és mező- gazdasági biztosítottak kö­zötti lényeges különbség. Két alkalommal rendezték a családi pólékot, a nyug­díjakat és járadékokat. A bér9 a munka- norma Fontos helyet foglalt el a szakszervezetek munkájá­ban az anyagi érdekeltség rendszerének fejlesztése. A szakszervezeti szervek a gyakorlati munka során mindjobban érvényt sze­reznek annak hogy a dol­gozók bérének rendezése, a munkanormák alakítása a jogszabályoknak megfelelő­en — a szakszervezeti bi­zottságok egyetértésével — történjen. Foglalkozott a jelentés továbbá azzal is, hogy a társadalombiztosí­tás és az egészségügyi ellá­tás fejlődésében milyen munkát végeztek a szak- szervezetek. A szakszervezetek agitá­ciós propaganda, kultúrális és sporttevékenységéről szólva: évente mintegy há­romezer dolgozót oktattak á szakszervezeti politikai iskolákon, jelentős számú ismeretterjesztő előadást, a különböző akadémiák elő­adássorozatát szervezték meg, elősegítették a dolgo­zók továbbtanulását az ál­lami oktatásban. A szervezeti munkáról: a szervezett dolgozók száma az elmúlt négy évben a megyében tízezerrel növe­kedett. Vagyis a dolgozók 90,3 százaléka szervezett munkás. Ennek kapcsán részletesen elemezte a szak- szervezeti szervek irányító, nevelő és ellenőrző mun­káját és annak fejlesztését. A választások tapasztalatai A továbbiakban a szak- szervezeti választások főbb tapasztalatait összegezte. A választások alkalmával hat­vanezer szervezett dolgozó jelent meg és több mint háromezren vettek részt a vitákban, melyekre a prob­lémák őszinte, nyílt feltárá­sa volt jellemző. Több he­lyütt versenyfelhívások szü­lettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó meg­ünneplésére. A dolgozók arra kérték a szakszerve­zeti bizottságokat, segítsék a versenyek mind szélesebb körű kiterjesztését. Hang­súlyozta: a szakszervezeti választások betöltötték hi­vatásukat. A jelölő bizott­ságok, a tagság a küldöttek jó munkáját dicséri, hogy tapasztaltabb, képzettebb, elismertebb emberek kerül­tek a szakszervezeti bizott­ságokba, a szakmák vezető szerveibe. A mostani vá­lasztásokon az alapszerveze- tek 12 736 tisztségviselőt bíz­tak meg képviseletükkel! A fe l eláss égrő I Ezután az új gazdaság­irányítási rendszerünk be- veszetéséből adódó szak­szervezeti feladatokat rész­letezte. A gazdaságirányí­tás új rendszerének kidol­gozásában a szakszerveze­tek is jelentős részt vállal­tak és minden erejükkel se­gítik annak sikeres megva­(Folytatás a 3. oldalon.) A Népköztársaság Elnöki, Tanácsa szerdán délután ülést tartott. A Minisztertanács javas­latot tett az Elnöki Ta­nácsnak Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium szervezésére. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet alko­tott, amely intézkedik a Mezőgazdasági- és Élelme­zésügyi Minisztérium szer­vezéséről, s ebben egyesí­ti a Földművelésügyi Mi­nisztérium. az Élelmezés- ügyi Minisztérium, az Or­a munkájukért járó 257 ezer 400 Ft-ot be is fizet­ték a szolidaritási csekk­számlára. Most ismét három vasár­nap tartanak vietnami mű­szakot. Április 9-én mint­egy négyszázötvenen vet­tek ebben részt. Az igaz­gatóság pártszervezete, a szakszervezet és a gazda­sági vezetők április 16-ra és 23-ra is szervezik a dol­gozókat. Az a cél, hogy a tava­lyihoz hasonlóan vagy annál is jobb eredmény­nyel zárják ezt a nemes akciót. Az elmúlt vasárnap a IV., V., VII., IX. és X. árvédel­mi szakaszon munkálko­dók, valamint a gépműhely összes gépkocsivezetője tar­tott vietnami műszakot, akik egymást váltották az üzemben lévő gépkocsikon. Áttértek a készpénz­fizetésre a tiszaburaiak is Január 1-el áttértek a készpénzfizetésre a tisza- burai Lenin Termelőszö­vetkezetben is. Az elmúlt hónapokban már így előle­geztek. A szövetkezet ve­zetői a kunhegyesi Vörös Október és az abádszalóki len in Termelőszövetkezet­ben tanulmányozták a készpénzfizetést. Az itt szerzett tapasztalatokat hasznosították. Az adottsá­goknak megfelelően ki­dolgozták a saját módsze­rüket. Egy-egy előlegezés alkalmával 290—300 ezer forintot fizetnek ki, a tel­jesítmény 70 százalékát. szágos Erdészeti Főigazga­tóság és az Állami Földmé­rési és Térképészeti Hiva­tal jogkörét és feladatait. A törvényerejű rendelet intézkedik az Építésügyi Minisztériumnak Építés­ügyi- és Városfejlesztési Minisztériummá történő át­szervezéséről is. Ez a mi­nisztérium — eddigi hatás­körének megtartása mel­lett — a városfejlesztés jelenleg más minisztériu­mok és hivatalok között megosztott ügyköreit egye­síti. Az élet­és a munkakörülmények Az Elnöki Tanács ülése T /

Next

/
Oldalképek
Tartalom