Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZOLNOK MEOYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI íl. évfolyam, 39, szám, Ara SO fillér 1967, március 10,, péntek, A Szolnok megyei termelőszövetkezete k küldöttértekezletének felhívása A Szolnok megyei ter­<m% melőszöve' kezetek küldöttei megvitatták a termelőszövetkezeti mozga­lom helyzetét, megvizsgál­ták a fejlődés lehetőségeit, s javaslatokat készítettek elő a termelőszövetkezetek első országos kongresszusá­ra. A küldött tanácskozás Ugyanakkor megállapította azt is, hogy a jövő útjáról való tanácskozáshoz hason­lóan, nagy jelentőségű fel­adat a népgazdasági ter­vek időarányos teljesítése is. Szolnok megye mező- gazdaságára ez évben is Jelentős feladatok hárul­nak a népgazdasági ter­vekből. Ügy értékeljük, hogy a célkitűzések jó tel­jesítéséhez az eddiginél is nagyobb szervezettség, összefogás szükséges. Kül­döttgyűlésünk, valamint a termelőszövetkezetek első országos kongresszusának időpontja egybeesik a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme 50. év­fordulójának esztendejével. Szerte az országban — üze­mekben, hivatalokban, in­tézményekben — a tért ek jobb teljesítésével készül­nek az évforduló megün­neplésére. Küldöttgyűlé­sünk ezért felhívással for­dul Szolnok megye vala­mennyi termelőszövetkeze­téhez, termelőszövetkezeti parasztságához, hogy mi­nél nagyobb számban csat­lakozzanak a szocialista brigádok által kezdemé­nyezett, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére folyó munkaversenyhez. A küldött tanácskozás minden résztvevője reméli, hogy a Szolnok megyei termelőszövetkezetek a me­zőgazdasági munkákat az Idén is időben és jó minő­ségben elvégzik, hogy ez­zel méltóképpen segítsék a Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongresszusa határozatainak megvalósí­tását Á szövetkezet neve márka a piacon Kedveltek a hajóiparban — Hat heti nyereség• részesedést fizettek — A magyar—román tr-mikrolánehos Karcagról is szállítanak elektromos berendezések et A karcagi Általános és Szerelő Kisipari Szövetke­zet már évek óta ritkaság- számba menő termelési és gazdasági eredményeikkel dicsekedhet. Talán az sem túlzás, hogy a szövetkezet neve jó márka a hazai piacon, főleg a hajóipar­ban. Elektromos berende­zéseit ugyanis ez az ipar­ág alkalmazza leginkább: export hajóit a Karcagon készült vezérlőrendszerrel szereli fel. A szövetkezet az elmúlt évi 35,5 millió forint érté­kű össztermeléséből a köz­vetett exportáru 27,6 millió forinttal részesedett. Érde­kes összevetni néhány jel­lemző adatok az 1965. évi­vel. A teljes termelés 14, az export 10 százalékkai A Miniszter­tanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Ap­ró Antal, a kormány el­nökhelyettese beszámolt a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának XXVIII. üléséről. A kormány a be­számolót jóváhagyólag tu­domásul vette. A munkaügyi miniszter, a művelődésügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége és » Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága közös előterjesz­tésben tájékoztatták a kor­mányt az ifjúság továbbta­nulásának és elhelyezkedé­sének a következő években várható helyzetéről. Az előterjesztők részletesen is­mertették a folyamatban levő sokirányú gazdaságpo­litikai és egyéb intézkedé­seket, amelyek jelentősen segítik az 50-es évek elején született nagylétszámú kor­osztályok elhelyezkedését, illetve tanulmányaik foly­tatását, majd a további te­endőkre tettek javaslato­kat. A Minisztertanács ha­tározatokat hozott, amelyek — egyebek között — ki­mondják: bővíteni kell a szakmunkás képzést; a szakképzettséget nyújtó is­kolákban a lehetőséghez képest növelni kell a fel­vételre kerülő leányok számarányát; meg kell gyorsítani a szakközépisko­lák fejlesztését; elő kell se­gíteni, hogy a falusi fiata­lok olyan szakmát tanul­janak, amilyenre leginkább szükség van a termelőszö­vetkezetekben. Az építésügyi miniszter javaslatot tett az építőipar kivitelezési jogosultság ki- terjesztésére. A kormány Minek megfelelő határoza­tit hozott Tavaszi hajrá a Patyolatnál A szolnoki Patyolat Vál­lalatnál két héttel ezelőtt kezdődött meg a tavaszi hajrá. A főmérnök tájékoz­tatása szerint a hatalmas ruhamennyiség ellenére is most még tartani tudják a kéthetes vállalási időt Az idei első tisztítási kampányban érdekes mó­don az Öltönyök és a férfi nadrágok tisztítása domi­nál a balonokkal és a felöl­tőkkel szemben. A szakem­berek szerint ez azzal ma­gyarázható, hogy az orkán és a szivacskabát kiszorí­totta a balonkabátot, amin bizony korábban egy-egy szezon után volt mit tisztí­tani. Jelenleg naponta 400— 600 különféle ruhaneműt (tavaszi kosztüm, férfi öl­töny, felöltő stb.) tisztítanak a Patyolatnál, köztük 150 nadrágot Gazdaságos ötlet eredménye: évenként öt millió tégla Földművesszövetkezeti téglagyár Kunmadarason Kunmadaras peremén tel­jesen leszerelve, elhagyatot­tan állt a hajdani téglagyár. Az életet benne csupán az jelentette, hogy időközön­ként öreg kemencéjét mész- égetésre hasznosítottál:. A helyi földművesszövet­kezet "elhatározta, módot keres a téglagyár visszaállí­tására és azt a földműves­szövetkezet keretén belül üzemelteti. A MÉSZÖV igazgatósága népgazdasági szempontból jelentősnek minősítette ezt a vállalko­zást és felvette a kapcsola­tot az Állami Téglaipari Vállalattal. A kérés itt is megértésre talált. Az állami tulajdonban lévő régi tég­lagyárat szerződéssel hosszú időre átadták a földműves­szövetkezetnek. Felajánlot­ták segítségüket is, hogy kü­lönféle, a nagyobb téglagyá­rakban már nem használt kis kapacitású, de üzemké­pes gépeket, berendezéseket átadják a kunmadarasiak- nak, sőt lehetőséget terem­tettek arra is, hogy szakem­bereik végezzék el a tégla­gyár felújítását. A földmű­vesszövetkezetnek 1 200 000 forintjába kerül az üzem re­A felújítási munka jó ütemben halad és úgy ter­vezik, hogy április 15-én már begyújt­ják a kemencét. A mint­egy tizenöt—húsz embert foglalkoztató gyárban na­ponta 18—20 ezer téglát gyártanak és évente 4—5 millió égetett tégla kerül ki. Az új téglák 75 százalékát helyben és a környéken építkező lakosok, nak adják át, de innét látják el a földmű­vesszövetkezeti építkezé­seket is a megye terüle­tén. A téglagyár felújításának második szakaszában cé- mentárugyártó üzem létesí­tése is szerepel. Elsősorban kútgyűrűket, áteresztő csö­veket, itatóvályukat és egyéb olyan betonárukat ké­szítenek itt, amelyek hiány­cikknek számítanak. A program szerint az üzem termékeiből látják el majd a megye negyven földmü- vesszövetkezeti TÜZÉP-te- lepét. A kurjmadarasi tégla­gyár az ország legnagyobb ilyen földművesszövetkezeti üzeme lesz. emelkedett úgy, hogy a létszám mondhatni nem változott. Az egy dolgozóra jutó termelési érték 16 ezer forinttal növekedett. A jó gazdálkodás leg­főbb bizonyítéka a feloszt­ható nyereség nagysága, ami 700 ezer forint. A mi­nap a szövetkezet tagjai, dolgozói hat heti fizetésük­nek megfelelő összeget vet­tek fel a mérlegzáró köz­gyűlésen. Az idénre már bebiztosí­tották magukat, rendelés­sel való ellátásuk hiányta­lan. A piacon elért jó hír­nevük így kamatozik. Am a vezetők jól tudják, a hagyományos árucikkel nem lehet örökké megél­ni; a mindinkább kibonta­kozó verseny a maradisá- got, a kényelmességet szi­gorúan bünteti. Ezért új termékekkel is jelentkeztek a piacon. El­készült például a Szibéria típusú teherhajó teljes elektromos berendezésének prototípusa. A villany pásztort ettől az évtől kezdődően nyomta­tott áramkörrel gyártják. Die had említsük, amire pillanatnyilag talán a leg­büszkébbek. Az épülő magyar—román televíziós mikrolánc ki­vitelezői közé is bekerül­tek: rendelést kaptak speciális igényű berendezések szál­lítására. Nem is titkolják: úgy igyekeznek kiszolgálni megbízóikat, hogy máskor is hozzájuk forduljanak. — Csal a Sándor, a szövet­kezet elnöke elmondotta, az évek óta vajúdó új üzemház építésének gondja valószínű lekerül a válluk­ról: most már jó, biztató mederben halad az ügy. — f — p Ma: Rádió és tv műsor A szerkesztőség postájából Mankos Gizi varázsió lett Harmadízben rendezik meg az iparitanuló-intéze- tek, a KISZ KB és a mi­nisztériumok által kidolgo­zott szakma kiváló tanuló­ja versenyt. Többek között ennek a rendkívül vonzó versenyformának is kö­szönhető, hogy az utóbbi években a szakmunkáskép­zés nívója emelkedett, és a leendő szakmunkások a szakmai tudással egyenran­gúnak tekintik az elméleti képzettséget is. Nemrégen fejeződtek be a szakma kiváló tanulója megyei versenyei, amelyen három hét alatt húsz szak­mában hatszáz tanuló vett részt. Szolnok megye tíz iparitanuló-iskolájából hat­vannégyen értek el olyan eredményt, mely az orszá­gos versenyen való részvé­telt biztosítja számukra. Az országos versenyek lebonyolításából a megye- székhely is kiveszi a ré­szét Március 29—31 között az ország minden részéből kétszáznyalcvannyolc tanu­lót lát vendégül a város. Itt rendezik az ács-állvá­nyozó, a hegesztő, a víz- és gázvezeték, a bádogos és vízvezeték, valamint a központi fűtés szerelő szak­mai és a vasipari szak- rajz tantárgyi versenyeket Ezt megelőzően március 25-én kiállítás nyílik a Pe­tőfi utcában a MüM. 605. sz. Ipariianuló-intézetében a megyei szakmunkásképző in­tézetek ezídei legszebb vizsgaremekeiből. E ki­állítás nagyon alkalmas lesz arra, hogy a nyolcadik általános iskolások érdek­lődését felkeltse a pályavá­lasztáskor szóbajöhető és a megyében gyakorolható szakmák iránt Főképpen a kevésbé „divatos”, de an­nál nagyobb jövő előtt ál­ló foglalkozásokban rejlő szépségeket fedezhetik fel majd a gyerekek.- bj ­Épül a mezőtúri kollégium A mezőtúri mezőgazdasági gépipari technikum szomszédságában háromszázhúsz személyes étteremmel, társalgóval ellátott kollégium épül. A földszinti részt a tanév kezdetére, az emeletieket pedig év végéig szeretnék átadni az ÉM Szolnok megyei Építőipari Vállalat dolgozói Hat országos verseny Szolnokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom