Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP iM7. március M Elutazott hazánkból Gomulka és Cyrankiewicz Harcok Ádenben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Forradalmi Munkás—Paraszt kormány meghívására ii-án és 9-én baráti látogatást tett Buda­pesten Wladyslaw Gomul­ka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Jozef Cyrankiewicz. a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nökei. Budapesti tartózkodásuk során lengyel vendégeink találkoztak és eszmecseré­ket folytattak Kádár János­sal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárával, Kállai Gyulával, a Politikai Bizottság tagjával, a Minisz. tertanács elnökével és Ko­mócsin Zoltánnal, a Politi­kai Bizottság tagjával, a Csütörtökön a felszabadí- tási arcvonal egyik alakula­ta pusztító támadást hajtott végre a 4. amerikai gyalo­goshadosztály 1. dandárjá­nak állásaj ellen a dél-viet­nami Tuy Hoa várostól 28 kilométernyire északnyu­gatra. Az AFP francia hírügy­nökség jelentése szerint a közel négy órán át dúló harcban a partizánok grá­nátokkal és hordozható rob­banó töltetekkel rohamoz­tak. Az amerikai parancs­nokságra érkező első jelen­Központi Bizottság titkárá- vaL Az eszmecseréken átte­kintették a két testvéri szo­cialista ország kapcsolatai további fejlesztésének lehe­tőségeit, megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, az európai bé­kéért és biztonságért folyó közös harc feladatait, kicse­rélték véleményüket a nem­zetközi kommunista • és munkásmozgalom helyzeté­ről, az egység erősítését szolgáló további lépésekrőL Wladyslaw Gamulka és Jozef Cyrankiewicz csütör­tökön délután elutazott Ma. gyarországról. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Kádár János, Kállai Gyula, Biszku Béla és Komócsin Zoltán, Németh Károly, a kormány több tagja és so­kan mások. tések tíz amerikai katona haláláról és 25 megsebesü­léséről számolnak be. Há­rom amerikait az eltűntek névsorába jegyeztek fel. A felszabadítás hírügy­nökség közli, hogy a haza­fias erők febr. első 19 nap­jában Bien Hoa és Cholon tartományokban, valamint Saigon térségében harckép­telenné tettek négyszázöt­ven ellenséges katonát, kö­zöttük négyszáz amerikai betolakodót. A hazafiak le­lőttek több helikoptert és gazdag zsákmánnyal gyara­pították fegyvertárukat. • MIN • DEN • FE • LÖL CANBERRA Harmadik napja tart az ausztráliai repülőtársaságok kiszolgáló személyzetének általános sztrájkja, amely megbénította az ország re­pülőtereinek forgalmát, A sztrájkolok béremelést kö­vetelnek. CARACAS A venezuelai rendőrség épületében fellázadtak a rendőrség egy jogtanácso­sának meggyilkolásával kap­csolatban szeptemberben le- taróztatott politikai fog­lyok. Lázadásukat könny­gázbombákkal verték le. NEW YORK Az ENSZ Délnyugat-Af­rikával foglalkozó 14 tagú különbizottsága szerdán rö­vid ülést tartott, amelyen az EAK képviselője be­nyújtotta Etiópia, Nigéria, Szenegál és az EAK javas­latát Délnyugat-Afrika jö­vőjéről. A közgyűlés áp­rilisban összeülő rendkívü­li ülése elé terjesztendő javaslat értelmében a Dél­afrikai Köztársaságot köte­lezni kell arra, hogy leg­később 1968 júniusáig füg­getlenséget adjon területé­nek. WASHINGTON Adam Clajton Powell ügyvédjei egy amerikai ke­rületi bírósághoz fordultak, hogy jogorvoslatot kapja­nak a képviselőház döntése ellen, mely különböző vád alapján megfosztotta man­dátumától a harlemi néger képviselőt. A bíróságnoz benyújtott panasz szerint a ház Powell kizárásával megsértette a felperes al­kotmányos jogait, — meg­különböztetést alkalmazott vele szemben azért, mert néger. A kairói sajtó vezető helyen ismerteti az újabb adeni összecsapások híreit. Az Ahram beszámol arról, hogy az adeni szabadság- harcosok fegyveres táma­dásokat intéznek a brit megszállók katonai táborai és létesítményei ellen. A Waterloo táborban fel­robbantották az olaj és gázvezetékeket, majd meg­támadták a tábor parancs­nokságának épületét. A britek szerint a támadások miatt szükségessé vált a katonatisztek családjainak kiköltöztetése AdenbőL A Progres Egyiptien hí­rül adja, hogy a front kü­lönítményei bombát dobtak egy kaszárnyára, s meg­sebesítettek hat brit kato­nát Felrobbantották az úgynevezett arábiai szövet­ség főtitkárának gépkocsi­ját. Aden Mala negyedében a felszabadítási front tagjai megtámadtak egy angol egységet: három katonát megöltek és négyet megse­besítettek. Az Ozmán sejk­ről elnevezett városnegyed­ben géppuskatüzet zúdítot­tak egy brit járőrre. Két katonát megöltek. Kairói sajtóértesülések szerint a front elhatározta, hogy ideiglenes kormányt alakít NIXOH PÁRIZSBAN Richard Nixon volt ame­rikai alelnök háromnapos angliai látogatásának befe­jeztével, amelynek során tárgyalt Wilson brit minisz­terelnökkel és Heath ellen­zéki vezetővel, szerdán es­te repülőgépen Párizsba ér­kezett. Az amerikai „ve­szettek” egyik vezéralakja európai körutat tesz, hogy — mint mondotta — „tájé­kozódjék az óvilágban ural­kodó hangulatról'’. Franciaországban Nixon találkozni kíván a kor­mány több tagjával. A volt alelnök Párizsból Bonnba, majd Rómába utazik. HARCOK INDONÉZIÁBAN Az indonéz főváros stra­tégiai fontosságú pontjait megerősített katonai oszta­gok őrzik, hogy elejét ve­gyék az esetleges zavargá­soknak a kongresszus most folyó ülésszakával kapcso­latban. Csütörtökre virradó éjsza­ka több száz főnyi Sukamo ellenes diák érkezett a kö- zép-jávai Jogdjakartából a fővárosba, hogy tüntessen, amennyiben a kongresszus nem szavazná meg a Sukar­no elnök eltávolításáról szó. ló javaslatot. A djakartai rádió jelenté­se szerint Jáva középső ré­szein harcok törtek ki fel- fegyverzett baloldaliak és az indonéz hadsereg egységei között Foster Bonnban William C. Foster, aa amerikai delegáció vezető­je a genfi leszerelési érte­kezletről csütörtökön Bonn­ba érkezett. Stoltenberggel, a tudományos kutatások ügyeinek miniszterével tár­gyalt, majd látogatást tett Kiesinger kancellárnál. csoport kezében van, s hogy egyenként leszámoljon a másutt megnyilvánuló el­lenállással* Ebben látom azokat az in. dokokat, amelyek Pekinget a „fékrendszer” bekapcsolá­sára ösztönözték. Lényegé­ben azonban a kulturális forradalom vezetőinek ter­vei mit sem változtak. As ellenzék elnyomását foly­tatni fogják a régi és az új eszközökkel. Továbbra is fennmarad Mao személyé­nek fanatikus kultusza. Ax egyik nemrég kiadott bros­sára Maot Marxhoz, Lin Pi- aot pedig Engelshez hason­lítja. .. Jottányit sem vál­tozik a békés egymás mel­lett élés tagadásából, a ka­land orság propagandájából, a konfliktusok szításából, a nemzetközi antiimperialista front megbontásából fakadó külpolitikai irányvonal. A „mérsékelt” irányvonalnak talán egyedül a legsilányabb plakátuj ságok esnek áldoza­tul* .. Semmi kétség afelől, hogy az erőátcsoportosítás céljából foganatosított pe­kingi taktikai manőverek csak keveseket téveszthet­nek meg. Hányán fognak hinni annak a politikusnak, aki nemrég kijelentette, hogy „bámulattal adózik a hős hungvejpingistáknak, akik, a következő szakasz­ban nemzetközi szervezetü­ket is megalakítják, most pedig ostobasággal vádolja őket?” Világos, hogy nem az egzaltált, tapasztalatlan, műveletlen ifjoncok töme­geire hárul a felelősség azért a nagy szerencsétlen­ségért, amelybe a kínai nép került, s azért a nagy kár­ért, amely e hatalmas or­szág nemzetközi tekintélyét érte. V. Ar dato vsak íj (Ford.: Dosek LalMt Felemelték a dohány felvásárlási árakat Szabolcs! és Debreceni dohányét 25—30»/,- kaL Kertiét 22%-kal. Szuloki és Havannáét 33°/*- kal és a Hevesi zöld dohányét 50%-kaL A felemelt felvásárlási árak, kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védőszer és permetezési költségtérítés mellett érdemes dohányt termeszteni. KÖSSÜK MEG MIELŐBB az 1967. évi dohány termelési szerződést MEG TÖBB JÖVEDELME LESZ, HA toll értékesítési és l l b Cl hizlalás! szerződést köt a FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETTEL! Kedvező feltételek, magas átvételi ár, előleg. uruMiiúiili limai íílmisiíií Kínai kémkozponf Svájcban A Schweizer Illustrierte című polgári hetilap nem­rég nagy cikket közölt a KNK berni nagykövetségé­nek tevékenységéről. A cikk elmondja, hogy Bem­ben működik a kínai tit­kosszolgálat európai köz­pontja. 1964 végén a berni kínai nagykövetségen 79 személy dolgozott, amikor az ottani amerikai nagykö­vetségnek 42, a szovjet nagykövetségnek 39 beosz­tottja volt 1965 júliusában, mint a svájci rendőrség kiderítet­te, a berni kínai nagykö­vetségen 18 kínai-barát osztrák kommunista része­sült kiképzésben. Közülük ötöt továbbképzés céljából „különleges” tanfolyamok­ra Pekingbe küldtek. Va­lamivel előbb a kínai nagy. követ fogadta az úgyneve­zett „francia marxista— leninista kör” 6 tagját, el­látta őket nagyobb összeg­gel és propagandaanyaggal. Azt a feladatot tűzték elé­jük, hogy bontsák meg a Francia Kommunista Pár­tot és* hozzanak létre a pártban egy „pekingi” szár­nyat A kínai nagykövetről, aki 1965 végén mondott búcsút a svájci fővárosnak, a Schweizer Illusztrierte azt írja, hogy Pekingben végzett katonai akadémiát és a kínai titkosszolgálat ezredese volt. Amikor a svájci hatóságok a nagy- követség túlságosan magas létszámára kértek magya­rázatot, ő azt felelte: — „Nagykövetségem azt a fel­adatot kapta, hogy képez­zen ki fiatal kínai diplo­matákat Közép- és Nyugat- Európában”. A svájci lap két példát is említ, amelyekből az tű­nik ki, hogy a Kínai Nép- köztársaság berni nagykö­vetsége kapcsolatot tart a tajvani titkosszolgálat em­bereivel. Ami pedig a kí­nai nagykövetség anyagi forrásait illeti, a svájci lap megjegyzi: „Nyugati körök­ben nem egészen alapta­lanul feltételezik, hogy Pe­king az egész világra ki­terjedő kém- és ügynökhá­lózatát titkos pénzforrás­ból, jelentős ópium-meny- nyiségek eladásából fede­zi”. A Schweizer Illustrierte megjegyzi, hogy az európai kommunista pártok ellen irányuló kínai aknamunka központja részben áttevő­dött Brüsszelbe. W Uj taktika, régi célok Pekingben változások történtek. A hungvejping- isták nem fenyegetőznek többé, hogy agyonverik a „kutyákat” és szétzúzzák mindazok fejét, akik Kíná­ban, vagy az ország hatá­rain túl nem hajbókolnak Mao előtt. Hivatalosan be­jelentették, hogy nincs is olyan sok „kutyafej”, mint ahogy ezt fél éven keresztül a „kultúrforradalmárok” propagandája állította. Sze Fu-csi közbiztonsági miniszter felszólította a hungyejpingistákat és a for. radalmí zendülőket, hogy szüntessék be az erőszak alkalmazásával vívott har­cot, ne hurcoljanak végig az utcákon többé embereket, nyakukba akasztott plaká­tokkal, ne fogják el váloga­tás nélkül a járókelőket, s a vitás kérdéseket zárt gyű lé. seken oldják meg.«. Csőn En-laj, a „nyugodt légkör” kialakítása mellett szólalt fel Megtiltotta a kormányhivatalok bírálatát, 9 még inkább elfoglalását „Baloldali elhajlással’* vá­dolta a zavargások szerve­zőit így hát Pekingben válto­zások mentek végbe. De va­jon lényeges változások? Ügy vélem, hogy csak a tak­tika módosításáról van szó, semmi egyébről. Sokkal érdekesebb és fontosabb el­gondolkodni rajta, hogy mi késztette a Kínai Népköz- társaság vezetőit ezekre a taktikai változtatásokra. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a néptömegek határozottan szembeszálltak a hungvejpinglsta garázdál­kodásokkal. másodszor pe­dig az, hogy a legutóbbi idők eseményei annyira kompromittálták a Kínai Népköztársaság vezetőit vi­lágszerte, hogy jobbnak lát­ták elhatárolni magukat a hungvejpingisták akcióit bungvejpingisátk akcióit „ösztönösnek”, felülről el- lenőrizhetetlennek minősíte­ni. Ennek révén a külföldi nagykövetségek előtt rende­zett garázdálkodásokat, az ismert kulturális és politi­kai személyek nyilvános üt­legelését, a gazdasági pusz­títást, egyszóval mindent a túlfűtött érzelmű ifjoncok számlájára lehetett írni, akik úgymond, nem tudtál, mit cselekszenek. A pekingi vezetők a „nyűgödtabb légkör” megte­remtésére tett felhívásaik­kal szeretnének némiképpen javítani megingott nemzet­közi tekintélyükön. Nem véletlenül bízták a „megbé­kél tct.és feladatát” Csou En- laj ra, akinek a legnagyobb kapcsolata van a külvilág­gal. Azt hiszem, hogy a „kulturális forradalomban’' bekövetkezett ideiglenes lé­legzetvételnyi szünetet az is kiváltotta, hogy a kulturális forradalom szervezői e „for­radalom” egyik szakaszát befejezettnek tekintik. A pekingi vezetők nyilvánva­lóan arra számítanak, hogy sikerült megfélemlíteniük az ellenzék egy részét, s a vele való leszámoláshoz nincs szükség nagy hűhó közepette végrehajtott erő­szakos módszerekre. Kínában a hatalmi harc módszereiben bekövetkezett változások egyik fő, ha ugyan nem a legfőbb oka, az a reális veszély hogy megbé­nul az országban a gazda­sági élet és a közigazgatás. Csou En-laj még január 26-án az ipart és a közleke­dést képviselő forradalmi zendülőkkel találkozva, óva intett attól, nehogy ott ra­gadják magukhoz a hatal­mat, ahol még nem tanulták meg a gyakorlati feladatok megoldását Ám az inercis folytán a hungvejpingisták és a forradalmi zendülők erőszakos cselekményei to­vábbra is túllépték a mao­ista csoport vezetői által megállapított kereteket. Az ország egyre-másra elvesz­tette szakkádereit, az egyes iparágak vezetőit; meg az­tán az államapparátus szét- rombolása is folytatódott. Ezért február 18-án meg­bízták Csou En-laj t, hogy intézzen „mérséklő” beszé­det a hungvejpingistákhoz. Annakidején előre látható volt, milyen népgazdasági következményekhez vezet — ipari téren a „nagy ugrás" és falun a „kommunák” be­vezetése. A Kínai Népköz- társaság jelenlegi vezetőiből azonban hiányzik a realitás érzéke. A kulturális forra­dalom horizontján sem vol­tak képesek észrevenni a rombolás és a káosz kisér- tetét, amelyet ma már min­den kínai világosan lát. A Kínából érkező jelen­tések arról tanúskodnak, hogy egyes tartományokban és autonóm körzetekben a Mao Ce-tung irányvonalá­val szemben kifejtett ellen­állást nem lehet könnyű­szerrel felgöngyölíteni. Pe­king új taktikája arra irá­nyul, hogy kihasználja a szélcsend időszakát azokban a tartományokban, ahol a hatalom szilárdabban a Mao fÍE11V4M Támadások az USA ál iások ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom