Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

1 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. február 5. Nem akadálytalan a martiűi kézilabdázók felkészülése Habár a Martfűi MSE férfi NB I-es kézilabda csa­patának összetétele tavaly­hoz képest nagyon megvál­tozott, a vezetők és a játé­kosok között a hangulat mégis bizakodó. Mint Győri Sándor edzőtől megtudtuk, a szokásosnál hamarabb kezdték el az alapozást, hogy sikerüljön kialakítani az „új” csapatot. A kato­nai szolgálat után lesze­relt Benkő és Török mellett a HBNA-tól Ancsin. a Kalocsai Honvédtől Szaszák kapusokat, valamint Békés­csabáról Várait igazolták, Így kiegészült a csapat, a frissítés szerencsésnek tű­nik. A csapat elé nem tűz­nek elérhetetlen célokat, szeretnének a közép me­zőnyben végezni, s minden­képpen elkerülni a kiesési zónát. Heti háromszor szabad­téri edzést tartanak jelen­leg, remélve, hogy a hó ha­marosan elolvad, megköny- nyítve dolgukat. Részt vesz­nek a szolnoki teremkézi­labda tornán, ami mozgás, összeszoktatás szempont­jából sokat nyújt, ám ko­molyabb erőpróbára egyik induló sem késztetheti a csapatot. A viszonylag gyenge ellenfelek nem ösz­tönzik nagyobb erőkifejtés­re az együttest. Viszont — sajnos — nem telik arra, hogy Budapestre, Békéscsa­bára, Debrecenbe utazza­nak edzőmérkőzésekre. A klub autóbuszát pedig nem kaphatják meg előkészüle­ti találkozókra. Ráadásul rendkívül mostoha körül­ményeit között készülnek, hiszen a helyi általános is­kola tornatermét mindössze heti 2 óra hosszára vehetik igénybe. A hely is kicsi, csak az alapvető technikai elemek gyakorlására alkal­mas. Nem kis hátránnyal indulnak tehát a többi NB I-es csapattal szemben. Fel­tétlenül szükséges volna egy kéthetes edzőtáborozás, melyet vagy Martfűn, vagy Csehszlovákiában tartaná­nak. A vállalat vezetői most tárgyalnak erről, minden­esetre a táborozás révén valamit be tudnának hozni a lemaradásból. Nemrégiben az üzemi pártbizottság segítséget nyújtott az elvégzendő munkához, megszabva azo­kat az irányelveket, melyek a csapat idei munkájára, szereplésére vonatkoznak. Most minden erejükkel, tu­dásukkal arra törekednek, hogy a meglevő feltételeket a legjobban kihasználva, a nehézségek ellenére is ala­posan felkészüljenek és idei szereplésükkel se kellemet­len Izgalmat, se csalódást ne okozzanak a népes szur­kolótábornak. reim, inkább kissé balsze­rencsés versenyzőnek tar­tottak. Nem annyira az erő, hanem a gyorsaság, lendü­let jellemzett. Technikai tudásomat igyekeztem fej­leszteni, kedvenc és legha­tásosabban alkalmazott fo­gásaim a válldobások és át­fordítások voltak. — Legemlékezetesebb mérkőzésemet 1954-ben vívtam Szolnokon. A Nagy Sándor emlékversenyen lep- kesúlyban igen erős me­zőny gyűlt össze, s a döntő­ben Keresztúri Istvánnal, a szegediek érdemes sporto­lójával kerültem szembe. Szoros mérkőzésen végül sikerült némi előnyre szert tennem. Azonban a 12. percben közbejött egy kel­lemetlen és fájdalmas kö­nyöksérülés, ápolás után tértem vissza a szőnyegre, összeszorított foggal küz­döttem és sikerült az első­ség. félkézzel. Az értékes tiszteletűi j at Matura Mihály adta át. ráadásul engem vá­lasztottak a legszebben bir­kózó résztvevőnek. — Csaknem 25 éve va­gyok edző, neveltjeim közül a jászberényi Nagy Jánost és Mizsei Jánost, a MÁV- ból pedig Furcsát, Lászlót, Vágót, Baloghot szeretném kiemelne, valamennyien magyar ifjúsági bajnokok, vagy felnőtt helyezettek. Közben országos verseny­bírói minősítést szereztem, a megyei birkózó szövetség elnökéül választottak, s megkaptam a Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója kitüntetést. Selmeczy Attila Megyei úszó- ranglista 1966 100 m pillaongó: 1:03.8 Perényi András 1:12.2 Halász Géza 1:13.0 Rakonczai László 1:13.6 Szabó István 1:14.6 Nagy János A tizedik eredménye 1.23.2, a tizes átlag 1:15.3. Perényi kimagaslik a me­zőnyből, a többiek beugró pillangózók, a fiatal Rákon- czaitól várható rövidesen jó eredmény. 200 m pillangó: 2:27.6 Perényi András 3:07.2 Cservenyák Tibor 3:07.8 Csujaghy Rezső 3:10.8 Szabó László 3:13.2 Fehér Péter A hatos átlag 3:05.1, csak Perényi eredménye számot­tevő. 100 m hát: 1:10.3 Hegedűs László 1:10.8 Halász Géza 1:11.3 Perényi András 2:39.6 Erdei Kálmán 1:14.0 Szolóczky József A tizedik eredménye 1:17.4. a tizes átlag 1:14.4. az átlagok jók, de kiemel­kedő eredmény nincs. 200 m hát: 2:34.5 Pintér II. István 2:35.4 Halász Géza 2:37.1 Hegedűs László 2:39.6 Erdei Kálmán 2:39.8 Szolóczky József A tizedik eredménye 3:19.0, a tizes átlag 2:48.6. Különösen a vízilabdás Pin­tér eredménye mondható jónak. Vasárnap előkészületi labdarúgó mérkőzés: Szolnoki MÁV— Rákóczifalva, MÁV sport­telep, 14 óra. IMLÉKALBUM Válldobás, átfordítás Csendesek Ilyenkor a sportpályák. Elült a nagy csaták zaja, a legtöbb sportág téli álmát alussza. A szurkolók is behúzódnak a kályha mellé és beszélget­nek, emlékeznek a közel- és régmúlt eseményekre. Ml is ilyen régi emlékeket idézünk cikksorozatunkban, neves szolnoki sportolóktól. Egy alacsony, vékonynak tűnő kisfiúval a Szolnoki MÁV edzője, Kovács Antal 1935-ben megszerettette a birkózást, s a gyerek 13 éves korában már meg­nyert egy nyíregyházi ver­senyt 1940-ben pedig a csa­jkát emlékezetes sikert, ért el: első lett az országos if­júsági bajnokságon. A to­vábbiakat Munkácsi And­rea saját szavaival mond­ja el. Szilvási és Hódos legyőzője — Az említett CSB-győ- zelem alkalmával egyéb­ként egy súlycsoporttal fel­jebb kellett indulnom. Első egyéni ifjúsági bajnoksá­gom sem váratott sokáig magára, 1941-ben lepke- súlyban győztem, mégpe­dig a későbbi helsinki olim­piai bajnok, Szilvási Miklós előtt! Később leginkább légsúlyban versenyeztem, kötött fogásnemben. A fel- szabadulást követő év­ben megszületett legna­gyobb eredményem: a sok­szoros válogatott Kenézt megelőzve léphettem az or­szágos bajnokságon a do­bogó legfelső fokára. Utá­na még két alkalommal ezüstérmes lettem a leg­jobb magyar légsúlyú bir­kózók vetélkedésén. 1947- ben megnyertem a vasútas bajnokságot, ahol egy má­sik olimpiai bajnok, Hódos Imre végzett mögöttem. Ezekre a diadalokra ma is szívesen gondolok vissza. Kétszer kerültem be a vas­utas válogatottba, de egy­szer nem kaptuk meg az olasz vízumot, a másik al­kalommal pedig a finn el­lenfelek nem érkeztek meg. 1947-ben olimpiai, 1949-ben pedig főiskolai ke­rettag voltam, utóbbival kapcsolatban fájó emlékem van. — Azonos súlycsoportban voltam a sokszoros váloga­tott Páger Antallal, s Lilla­füreden készültünk a buda­pesti FVB-re. Közvetlenül a nagy esemény előtt közöl­ték, hogy csak egyikünk indulhat, így vidéki létem­re kimaradtam a csapatból. Bár Páger — nagyon sport­szerűen — azt nyilatkozta, hogy „Munkácsinak most jobban megy, inkább meg­érdemelné a jelölést”. Meg­vallom, ekkor nagyon el- kedvtelenedtem, és arra gondoltam, hogy abbaha­gyom a birkózást. Sérült könyökkel — Húszéves versenyzői pályafutásom alatt igen sok szép helyezésem volt, utol­jára 1956-ban birkóztam Szolnokon, egy jugoszláv vendégcsapat ellen, s győ­zelemmel hagytam el a szőnyegei Nem tartoztam a nagy egyéniségek közé, viszont nagyon megbízha­tóan birkóztam. Nem vol­tak váratlan, kiugró síké­r. j* 1 5 6 7 S 9 10 « ti " M M * □ * <6 et H F' HP JLC 1« i M 21 f Ali 4» M JS Tv 1« u If 30 M J r u ! M 35 >r í V, u J y So fi M A kJ d Tv H5 l : H S7 st J*i9 <9 ii 5t ff fi N SS 1 ,4 1 áss u 5) ÍJ 59 M KERESZTREJTVENY NAGY ENDRE író, újságíró, konferanszié volt a 90 évvel ezelőtt szüle­tett Nagy Endre, és nevéhez fűződik az irodalmi színvona­lú magyar kabaré megterem­tése. A fősorokban néhány művének címét rejtettük el. Vízszintes: 1. Nagy Endre önéletrajzi regényének címe. 14. Cirkuszi mutatványos. 15. Sikló járművön- tett túra. 17- Női név (—’). 19. Szláv-fóne­mes, fejedelem, herceg. 20. Északi ország fővárosa. 21. ,,A” finom rosták. 23. Autók nemzetközi jelzése. 24. DÁO 25. Névelővel — a Vasas lab­darúgója. 26. Fogoly. 27. Nagy Endre drámai költeményeit és elbeszéléseit összefoglaló kö­retének címe. 29. Tisztítószer, de a szikvizet is nevezik így. 31. Ebben az időben (utolsó betű kettőzve). 32. Névelős bán, Katona József drámájá­ból. 33. NH. 35. Település Manchester közelében. 36. Cso­konai „Dorottyá”- jának egyik hőse. 37. Folyadék. 38. léleg­zetvétel nélkül, egy... (az első kockába kettősbetű). 40. Csics- kás, inas. 42. Mással megró­hat. 43. ...Derest, — folyó a Boszporusz közelében. 44. Anyagot megmunkáló szerke­zet-e? 46. Évszak. 47. Vidéken, más-más munka elvégzésére alakult közösségek. 49. LG. 50. Hegység Nyugat-Pakisztánban. 51. Falról eltávolít. 5 2. MVÉ. 53. Juttat. 54. Dohány — ide­gen szóval. 55. Kínai — ég, menny. 56. Ilyen a füzetlap, amelyen már nincs hely. 58. Vékony faág. 59. Az író Nagy­váradon 1896-ban kiadott könyve. Függőleges: 2. Boráról híres község. 3. Elégtételt veszel-e? 4. Az USA egyik szövetségi állama. 5 Spanyolországi te­lepülés. 6. NC. 7. Félig oszt (!) 8. ökori nép. 9. A fa kér­gét bontja-e? 10. Nagy Endre 1930-ban írt színműve. 11. Ez is lehet göngyöleg. 12. AÉZ. 13. Neves színművészünk név­jegye 16. Ezen a címen meg­lelem könyvében korrajzot ad az Író az I. világháború előtti Magyarországról. 17. Ezen a néven alapította Nagy Endre az első magyar, irodalmi szín­vonalú kabarét. 18. Névelővel — titkosírás, rejtjel. 21. ..A” gyógyszert tartalmazó zárt kis üveg (i=y). 22. Főzéshez szin­te nélkülözhetetlen, 23. Meg­bokrosodik, meg... 25. A kar Villám Vili átigazolása A dermedt lelátók áhítják még a labdabüvölés varázsát az acéltorkú nézősereget. A labdakergetés megszállottjai, túl a fárasztó alapozáson a jövőjüket eldöntő tervezgetések szakaszába léptek, a baráti védegyletek utolsó garasaik feláldozásával tesznek igaz tanúságot apadhatatlan klubszeretetükről. Kihasznál­va a fagyszünet „megyek-jövők-maradok” szállóigéit. Vili, az építő center sem tétlenkedik. Igaz, még csak 20 év letagadhatatlan birtokosa, de vágyálmai már az aggastyánkor meghitt, milliók­kal tűzdelt öregjei közé emelik. Hogy is kezdődött? Nagy Vilmos, mert apai neve ez, a „villám" jelzőt hívői adományozták, nem minden ok nélkül, 12 éves korában érzett hajlandóságot arra, hogy kenyere a foci legyen. Nyurga termete, gyorsasága, bohókás cse­lei már a próbamérközésen nyomokat hagytak a ve­zetőségben, rúgásai pedig az ellenfelek sípcsontját ékesítették. A lényeg, hogy sikerült. Bejátszotta ma­gát egyből a 11. ligába, s mire 15 éves lett megkapta kinevezését: az Amok FC csapatkapitánya lett. Kez­detben mosolyogtak a nézők a kölyökképű mesteren, de bal csűddel lőtt góljai megfagyasztották a rossz­májú hahotát. Szóval kedvenc lett. Az edzéseken pon­tos. a mérkőzéseken lelkes, magánéletében következe­tesen céltudatos embernek ismerték. Rászolgált mind­három nemesveretü jelzőre. Történt egy alkalommal, hogy a végső helyezést eldöntő mérkőzésen hősünk egyenlítés helyett, három méterről a felső kapufát trafílta telibe. Csodálkozásá­ra fütty helyett néma csend mindenfelől. Keserű csa­lódásában megroskadva, szinte a fű alatt, szétnézett. Amit látott, azt nem lehet halandónak elfelejteni. A tribün teljesen üres volt. A görcsös játék nyomán ugyanis az ezerfejű Cézár és társai kiosontak. Elkese­redésében fittyet hányva a sporterkölcsnek, lerohant a pályáról, egyenesen a szomszéd fellegvár főhadiszállá­sára. Közölte szándékát: közös megegyezés alapján hajlandó klubot cserélni. Követelései — pardon, aján­dékozási igényei — csupán egy ötszobás lakás és száz­ezer forint körül tendáltak. Érvei szerint régi egyesü­letében továbbfejlődését, kibontakozását szubjektív okok miatt gúzsba kötötték, így az illetékesek kéré­sét akceptálták. Vili végül is a Törtetés SK üdvöskéje lett. Gólgyá- rosi hajlamainak itt már nem szabtak határt. Saját szórakozására, no meg a közönség nem kis örömére ontotta a dugókat. Csapata I. ligás lett. Örömmámor­ban úszott a kis város, csak Vili szemei teltek meg esetenként könnyel. Tudomására jutott ugyanis, hogy csapata pénzzavarokkal küzd, s előző klubja fuzioná­lási ajánlatát a Törtetés-vezetők már alá is írták. Bá­natában leitta magát— először, de nem utoljára —. felmászott a sportszékház tetejére, s nagy betűkkel a homlokzatra véste: AMOK ÉS TÖRTETÉS. A gólzsák másnap új csapat keresésére indult. R. M. SAKK-ÉLET Rovatvezető: Dalkó Nándor Röviden a végjátékról A sakkoktatás helyes mód­szertana azt sugalmazza, hogy a megnyitások és a bonyolult közép játékok elemzése előtt a végjátékok tanulmányozását szorgalmazzuk. A kezdő játé­kos ily módszer mellett köny- nyebben ismerheti meg a -tisz­tek és a gyalogok jellegzetes tulajdonságait és a folyó küz­delem mechanizmusát. Mi tulajdonképpen a végjá­ték? A sakkjáték befejező sza­kasza, — amikor a gyalogok mellett már csak egy két tiszt játszik, — amikor a király már aktiv küzdőfiguraként léphet fel, — amikor a játsz­mában az ötlet és kombiná­ciós lehetőség többé nem sze­repel döntő tényezőként (vagy­is, ha a kapcsolatos lépések a táblán már leszámolhatók). Bemutatunk egy ismert vég­játék-hadállást. egyik részét. 26. Német — piros, vörös. 28. Értékes kar­perec, bross, gyöngy. 30. Gyorslábú állatok. 32. Idős ember (—’). 34. Vár (......magas falánál”). 36. A függőleges 11 — névelővel. 39. Törzskar, ve­zérkar. filmeseknél a felvevő­csoport. 40. Futópályán lévő talajra. 41. Amerikai hírügy­nökség — rövidítve. 43. Álló­vizeim. 45. Meggyőződés — kettőzve. 47. Ilyen barát is van. 48 600 méter magas hegy, amelyen tv adótornyot építettek. 51. Kettőzött zenei A-hang 52. Kérdőszó rövid formája. 54, ...Apel. Holland település. 55. Isme. 56. A titán vegyiele. 57. TK. 58. Gö. Beküldendő a vízszintes 1.. 27. és 59.. valamint a függőle­ges 10.. 16. és 17. számú so­rok megfejtése, február 9-ig. Műitheti rejtvényünk helyes megfejtése: A polgármester úr. A falu urai. A nemes vér. El­adó birtokok. Az oszlopbáró. Dániel pan lesz. A paizs. Az urak. — Könyvet nyert: Sáfár Jánosné. Abádszalók. (A köny­vet posián küldjük el.) Szolnok megyei Néplap BEJTVÉNY8ZELVÉNYE, 1967. február 5. dr. Lasker A játszmát világos 1. Kf6 tempóvesztő lépéssel folytatta^ ami után simán elvesztette a partit, — következőképpen: 1- KÍ6 Kb5 2. Bal a4 3. fá fcf 4. e6 fe6 5. K:g6 f4! 6. h5 fii 7. h6 e5! és a három gyalogot erőssé válik. A volt világbajnok a fenti hadállásból azonnal a h-gya- logos szabaddátételét szorgal­mazhatta volna, így 1. f5 í: ef (Cél a g-gyalogosnak az el­tüntetése a h-pór útjából. Egyetlen lehetőség a döntetlen felé. 1. ...gf-re a h-gyalogos rövidesen erőssé válna) 2. e6! fe6 J. K;g6 Kb5 (Az eredeti lejátszással szemben világos most egy tempót nyer é3 játszmát ment) 4. Bal Í4 5. h5 e5 (Azonnali 5. ...f3? most még nem jó a lehetséges 6. BIT a4 7. B:f3 a3 8. Bfl a2 9. Bal Kc4 10. h6 Kb3 11. h7 Ba8 12. Bel! miatt) 6. Bel! Kc4 7. B:e5 Rd3 (Az f-pór segítségére kell siet­ni. mert az a-gyalog egyedül nem kecsegtet nyeréssel) 8. h6 f3 9. h7 B :h" 10. K:hl f2 11. Bf5 Ko3 12 Bf8 a4 13. Be84- Kf3 14. Bf8-f Kg2 15. Bg8-»- Kh3 16. Bf8 és döntetlen. Az eredeti lejátszás és az analízis közötti különbség is érzékelteti a végjátékban rej­lő lehetőségeket. Mutatja azt; hogy a sakk épp oly kimerít­hetetlen, mint a játék, a tu­domány és a művészet, «— amelyekből a sakkjáték össze­tevődik. A megyei I. osztályú csapat- bajnokság február 12-én kez­dődik. 2 sz. feladvány megfej t*s*4 1. Vc2!

Next

/
Oldalképek
Tartalom