Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-15 / 39. szám

t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IMI. február U. Johnson magyarázata a VDK bombázásáról Johnson elnök személye­sen tartotta szükségesnek megindokolni a VDK elleni légitámadások felújítását. Hétfőn délután az elnök sajtótitkára útján nyilatko­zatot juttatott el az újság­írókhoz s ebben azt nan- goztatta, hogy „nem volt más választás, mivel a fegyverszüneti időszakban északról fegyvereket és utánpótlást juttattak el Dél-Vietnamba”. Rusk külügyminiszter sajtókonferenciáján ugyan­csak igyekezett hangulatot kelteni a bombázások fel­újítását elrendelő döntés mellett, amikor azt mon­dotta, hogy „Észak-Vietnam területén az amerikai fel­derítés nagyszabású ellátó oszlopok mozgását észlelte a fegyverszünet idején” s a hadvezetés „nem várhat­ja meg, amíg ezek a fegy­verek Dél-Vietnam terüle­tére jutnak”. Különösen jellemzőnek tekintik politikai megfigye­lők a bombázások felújítá­sának időzítését. Kor­mánytisztviselők nem hiva­talosan arra hivatkoznak, hogy Washington a londo­ni Koszigin—Wilson talál­kozó esetleges eredményei­re várt a döntés meghoza­talával s csak akkor intéz­kedett a támadások felújí­tásáról, amikor a tárgyalá­sok „nem hozták meg a kí­vánt eredményt”. A megfi­gyelők szerint azonban semmi jel sem mutat arra. hogy a fegyverszünet ide­jén amerikai részről — al ár angol közvetítéssel, akár anélkül — bármiféle ko­moly kezdeményezés tör­tént volna a tárgyalások felvételéről. Az amerikai kormány ugyanakkor ismét figyelmen kívül hagyta U Thant-nak, az ENSZ főtit­kárának véleményét iSj Az USA ellenzi az atomfegyvermentes övezetet Az Egyesüti Államok hétfőn közölte, hogy nem írja alá a latin-amerikai atomfegyvermentes övezet szerződéséhez csatolt ama jegyzőkönyvet, amelyben az atomhatalmak szavatos­ságot vállalnának a szerző, dés betartásáért. Ezt az ál­lásfoglalást az a levél tar­talmazta, amelyet az Egye­sült Államok mexikói nagykövete juttatott el a szerződést elkészítő bizott­ság vezetőjéhez. Hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Álla­mok közlése hem okozott meglepetést, mert Wash­ington eddig is világosan tudtul adta, a szerződést, illetve a jegyzőkönyvet nem írja alá. hogyha az kiterjed az Egyesült Álla­mok birtokában lévő latin- amerikai területekre, mint amilyen Puerto Rico és a Virgin-szigetek. Újabb incidensek Szíria és Izrael között Több mint háromhetes tűzszünet után hétfőn is­mét lövöldözésre került sor a szíriai—izraeli határon. Az izraeli rádió állítása szerint az incidenst az okozta, hogy két szíriai izraeli területre hatolt be. Az izraeli határőrök rálőt­tek az állítólagos határ­sértőkre. Az incidens ká­rokat nem okozott, de Izrael panaszt emelt az ENSZ fegyverszüneti vegyesbi­zottságánál­Hafez Asszad vezérőr­nagy szíriai hadügyminisz­ter beszédet mondott egy meg nem nevezett katonai táborban a hadsereg tiszt­jei előtt. Kijelentette. Szí­ria széleskörű megtorló in­tézkedéseket hoz Izrael el­len, amennyiben ez folytat, ja agresszív cselekedeteit. A hadügyminiszter azzal vádolta Jordániát, hogy Iz­rael oldalán áll. Különleges bizottság a „kulturális forradalom" élén A Mao ellenes erőkkel való leszámolás végett a kínai vezetőség egy külön­leges bizottságot szervezett, hogy irányítsa a „kulturá­lis forradalmat” a Kínai Kommunista Párt és a kor­mány központi szerveinél. A bizottság vezetője Csiang Csing, Mao Ce-tung fele­sége. Csou En-laj minisz­terelnök tanácsadóként mű­ködik a bizottságban. Pekingi jelentések szerint a „lázadók” ellenőrzésük alá helyezték a mezőgaz­dasági minisztériumot, „el­kergették” Liao Lu-jen me­zőgazdasági minisztert és tizenkét magasrangú állami tisztviselőt, köztük hat mi­niszterhelyettest. Pekingben a szovjet nagykövetség épülete körül valamelyest lecsendesedett a helyzet. Egyes csoportok azonban időről időre meg­jelennek és szovjet-ellenes jelszavakat kiabálnak a nagykövetség bejáratánál. Bár nem egész nap, de még mindig harsogják a szov­jet-ellenes szidalmakat a hangosbeszélőkön. • Az amerikai sajtó egyre jobban magasztalja a jelen­legi kínai vezetőség poli ti­ké j át. „Az Egyesült Álla­mok Mao-ra teszi a télét” — írja a United States News and World Report” — „amerikai hivatalos sze­mélyiségek — folytatja a lap — hajlamosak arra, hogy Mao Ce-tung győzel­mét kívánják abból az elv­ből kiindulva, hogy ez a kellemetlenségek folytató­dását jelenti szovjet Orosz­ország számára”. A 'ap megelégedéssel veszi tudo­másul, hogy Kínában a szovjet-ellenes kampány a „gyűlölet, fokát tekintve meghaladja a pekingi ve­zetők Amerika-ellenességét Nasution „vádbeszéde” Sukarno ellen Nasution tábornok, az indonéz ideiglenes népi ta­nácskozó kongresszus elnö­ke, hétfőn este három órás rádióbeszédben élesen tá­madta Sukarnót. Azzal vádolta az elnököt, hogy „kommunista szimpa­tizáns”, aki előre tudott az 1965-ös hatalomátvételi kí­sérlet tervéről. A puccs­kísérletért minden felelős­séget az elnök nyakába varrt. Sukarno, mint a fegyveres erők főparancs­noka, nem adott neki le­hetőséget arra, hogy fel­emelje szavát a „kommu­nista fenyegetés” ellen, sem az emlékezetes október előtt, sem az események folyamán, sem pedig utána — mondotta Nasution. Mint ismeretes. Nasution nemzetvédelmi és belbiz­tonsági miniszter volt a Sukamo-kormányban, de erről a posztról később Sukarno elmozdította­Mielőtt a példátlan mé­retű és hevességű rádióbe­széd elhangzott volna, Su­harto kormányfő egyik közvetlen munkatársa új­ságíróknak kijelentette, hogy a kormány „csendes kampányt” vív Sukarno el­len. Jóllehet néhány napja Sukarno cáfolta a jelentést, hogy a közeljövőben Ja­pánba utazik, Djakartában továbbra is tartják magu­kat ezek a hírek. Az ide­iglenes népi tanácskozó kongresszus állandó bizott­sága kedden kezdi meg há­romnapos ülését, amelyen előkészítik a márciusban esedékes plenáris vitát. — Ennek központi témája: Sukarno jelene és jövője. Lehetségesnek tartják, hogy a legfőbb parlamenti szerv, amelyből a baloldalt már régen kizárták, ki- rrlondja Sukarno hatalom- fosztását. Ezért cikkeznek a japán lapok már napok óta arról, hogy Sukarno még az ülés előtt menedéket keres ja­pán származású felesége hazájában­A djakartai kormány- párti Warta Berita cikke szerint a djakartai repülő­teret és a halimi-légitá- maszpontot Sukarno elől lezárták. Az elnök csak akkor hagyhatja el az or­szágot, ha erre Suhartolól engedélyt kap. Feltehető, hogy a tábor­nok csak akkor adna erre engedélyt, ha Sukarno egy­szer s mindenkorra lemon­dana az elnöki cimrőL ffilNDENFELÖL | DAKAR A portugál-guineai nem­zeti függetlenségi front közleményt adott ki Portu- gál-Guineában folytatott katonai akciójáról. A köz­lemény szerint a nemzeti függetlenségi front harco­sai 1966-ban 554 portugál katonát öltek meg, 319-et megsebesítettek. Saját vesz­teségük 65 halott, 125 se­besült volt SANTO DOMINGO Egy 17 éves diák meg­halt, négy személy meg­sebesült Santo Domingo egyik külvárosában. A rendőrség puskatűzzel pró­bálta szétoszlatni a tüntető tömeget, amely a domini­kai rendőrterror egyik ko­rábbi áldozatának temeté­sére gyűlt össze. LOS ANGELES Egy 17 éves mexikói fiú, hétfőn észrevétlenül belo- pózott egy Kalifornia feló induló repülőgépre és az óriásgép futómű-gondolá­jában húzta meg magát Amikor a gép a Los An­geles-! repülőtér felé köze­ledett, a futóművet kien­gedték, s a szerencsét!én fiú másfél kilométeres ma­gasságból lezuhant. Össze­zúzott holttestét egy iskola­udvaron találták meg. NEW YORK A CIA amerikai hírszerző szolgálat az elmúlt tizenöt évben komoly pénzösszege­ket fizetett az amerikai or­szágos diákszövetségnek, a diákokat kémkedésre taní­totta meg. Arra használta fel őket, hogy a nemzet­közi diákszövetségekre nyo­mást gyakorolva vegyék rá azokat a hidegháborús ál­láspont támogatására. — Mindezeket a Ramparts Magazine amerikai folyó­irat leplezte le. A diákszö­vetség elnöke Eugene Gro­ves a folyóirat leleplezései kapcsán elismerte, hogy 15 éven át jelentős összegeket kaptak a CIA-tóL SANTIAGO DE CHILE Chile é-szaki részében hétfőn 5-ös erősségű föld­rengés volt. A földlökések központja a Santiagótól 809 kilométernyire fekvő Co- eiapo bányaváros volt. Az első hírek halálos áldoza- rkról nem tesznek emlí­tést. BOGOTA A columbiai Caparrupi városban banditák feltar­tóztattak egy autóbuszt, az utasok közül hetet megöl­tek, 17-et megsebesítettek. GENT Hétfőn este Gentbea rendőrök és tűzoltók tün­tettek a város főutcáin és követelték a polgármester lemondását. Felháborodá­suk óka az, hogy a rend­őröket és a tűzoltókat hát­rányos megkülönböztetés­ben részesítették a városi alkalmazottak fizetésének és prémiumának megálla­pításánál. FIRENZE Firenzében hétfőn este megkezdődött a néprajzi és szociológiai tárgyú filmek VIII. nemzetközi fesztiválja. BUENOS AIRES Dean Husit amerikai kül­ügyminiszter hétfőn Buenos Airesbe érkezett. Rusk az AÁSZ (Amerikai Államok Szervezete) külügyminisz­tereinek szerdán kezdődő értekezletén vezeti az ame­rikai küldöttséget, WASHINGTON Hailé Szelasszié éti ópiai császár hétfőn kétnapos lá­togatásra Washingtonba ér­kezett. Megérkezése után azonnal fogadta a császárt Johnson amerikai elnök. A látogatás céljával kapcso­latban a Fehér Ház szóvi­vője kijelentette, hogy a császár eszmecserét akar folytatni Johnsonnal a nemzetközi helyzet kérdé­seiről és a két államférfi meg fogja vitatni a „Vörös­tenger” térségének bizton­sági problémáit”. LONDON A BBC hétfőn bejelen­tette, hogy június 25-én „A mi világunk” címmel te­levíziós világ-programot sugároznak, amelynek té­mája a „demográfiai rob­banás” — a Föld népes­ségének ugrásszerű meg­növekedése. Egyelőre tizen­hat ország járult hozzá a részvételhez — közöttük Magyarország. A két órás élő program közvetítéséhez négy távközlési mesterséges holdat kapcsolnak össze, a várható nézőszám eléri aa ötszázmilliós rekordot. A műsor készítésének és su­gárzásának költségeire két millió százezer dollárt szán­tak. Külpolitikánk — békepolitika Magyar diplomatát választottak az ENSZ-köz- gyűlés legutóbbi ülésszaká­nak alelnökévé. Először ta­nácskozott Budapesten az Egyesült Nemzetek egyik fontos szervének, az UNES- CO-nak vezérkara: a Vég­rehajtó Tanács. Rendsze­ressé váltak a magasszintű találkozók hazánk és más szocialista országok vezetői között. Kormányküldöttsé­günk látogatást tett Afrika és Ázsia számos államá­ban, a magyar kormányfő személyében először kereste fel európai szocialista or­szág miniszterelnöke Tan­zániát és Kuwai'.ot. Magyar pártküldöttség járt a Tá­vol-Keleten. A budapesti diplomáciai vendégkönyvbe — képletesen szólva — olyan neveket jegyeztek be az elmúlt hónapokban, mint az iráni sahét, a francia és az osztrák külügyminiszte­rét, a brit külügyi állam- miniszterét. A közeli hetek­ben esedékes a belga és a svéd kflitigyw*!"*—láto­gatása hazánkban. Bővül­nek. szélesednek diplomá­ciai kapcsolataink is, közeli és távoli országokban. E híreket mindannyian olvastuk-hallottuk, mégsem felesleges néha összefogla­lóan említeni őket. Ez a korántsem teljes, dióhéj-át­tekintés is mutatja külpoli­tikánk aktivitását, sokolda­lúságát, hatékonyságát. A Magyar Népköztársaság szi­lárdan ott foglal helyet a béke és haladás táborában, s a maga képességeihez mérten mindent elkövet a jobb nemzetközi kapcsola­tok kialakításáért. Amikor nemrég egyezményt írtak alá a világűr kizárólag bé­kés célokra történő fel- lasználásáról, hazánk kép­viselői az elsők között szig­nálták ezt a szerződést Moszkvában, Londonban és Washingtonban. Magyaror­szág ugyanis az ENSZ-vi- lágűr bizottságának is tag­ja volt; ez a testület ké­szítette «U a megállapo­dást A mi külpolitikánk — a béke politikája. Igaz, ma már alig akad a földön kor­mány. amely ne hivatkoz­nék saját békeóhajaira. A békéről beszélnek Washing­tonban. miközben bőm (váz­zá k a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságot, és fo­kozzák az agressziót Dél- kelet-Ázsiában. Béke-jegy­zékeket gyártottak Bonnban, miközben mindent elkövet­tek az európai biztonságot szolgáló tervek aláaknázá- sára. Nálunk a szavak és a tettek között nincsen ellen­tét Mi tiszta lelkiismerettel hirdethetjük a békét. A le­nini békepolitika hagyomá­nyait folytatjuk, amelynek elvei között elválaszthatat­lan az imperializmus elleni kérlelhetetlen harc, s az őszinte törekvés a különbö­ző társadalmi berendezke­désű államok koegziszten- ciájára. Elkötelezetlek vagyunk. Hazánk a szocia­lista országok nagy csa­ládjába tartozik, • tagjai vagyunk az európai test­vérországok védelmi egyez­ményének, a Varsói Szerző­désnek. Tevékenyen bekap­csolódtunk a gazdasági ösz- szefogás újtípusú formáit kialakító KGST-be is. Szö­vetségeseink között tudjuk a Szovjetuniót, politikán­kon vörös fonalként húzó­dik végig a magyar—szov­jet barátság. Ez a nemes ér­telemben vett elkötelezett­ség ösztönöz bennünket ar­ra, hogy minden erőnkkel síkraszálljunk közös cél­jainkért részt vegyünk a szocialista országok együt­tes akcióiban. Szolidárisak vagyunk Vietnammal, és külpolitikánk egyik leg­fontosabb tényezője ma az amerikai agresszió elleni küzdelem. Különösen fon­tosnak tartjuk földrészünk­nek, Európának biztonsá­gát, fellépünk mindazokkal szemben, akik a kialakult határozat és a létrejött rea­litásokat nem akarják el­ismerni. Rokonszenvünket nyilvánítjuk a felszabadu­lásukért küzdő gyarmati népek iránt, lehetőségeink szerint segítjük a fiatal füg­getlen országokat. Mélysé­gesen egyetértünk a Szov­jetunió és más szocialista országok leszerelési kezde­ményezéseivel. Se az össz­munka nem zárja ki, hogy ne tegyünk önálló kezdemé­nyezéseket a közös szellem­ben. Magyarország például tagja a Kilencek Klubjá­nak, amely a kisebb kelet- és nyugat-európai országok együttműködésének színte­re. Vagy: hazánk igen nagy diplomáciai aktivitást fej­tett ki az ENSZ-ben az úgynevezett koreai kérdés felvetődése alkalmával. Közreműködésünk annál je­lentősebb volt. mivel a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság nem tagja a vi­lágszervezetnek. Külnolitikai és dip­lomáciai munkánk termé­szetesen nem egyszer bo­nyolult körülmények között zajlik. Nem rejtjük véka aló antiimperialista állás- foglalásunkat, magatartá­sunk közismert a vietnami amerikai kaland elítélésé­ben. Ugyanakkor nem mondtunk le arról a lehető­ségről, hogy diplomáciai kapcsolatainkat nagyköveti szintre emeljük az Egyesült Államokkal. Elítéltük és el­ítéljük a nyugatnémet poli­tika ésszerűtlen magatartá­sát az „egyedüli képviselet”, az NDK-val szemben tanú­sított makacsság, a második világháború után kialakult új határok el nem ismeréso kérdésében. A közelmúltban azonban az NSZK külügyi államtitkára Budapesten járt és Magyarország nem tért ki a párbeszéd elől. Következetesen törekszünk a nemzetközi haladó moz­galom. a szocialista orszá­gok egységére. Ettől vi­szont nem választható el a kínai vezető csoportok poli­tikájának elítélése. Békepo­litikánk — elvi politika. A sarkalatos kérdésekben nincs és nem lehet helye a kompromisszumnak, vi­szont megfelelő hajlékony­ságot tanúsítunk a lehető­ségek kihasználására. ilf ind tevékenyebb kül­politikánk sikerének „tit­ka” — nem titok. Ugyanar­ról a tőről fakad, mint bel­ső építésünk minden ered­ménye. A párt vezetése, az MSZMP marxista—leninis­ta irányvonala jelenti azt az iránytűt, amellyel a vi­harok és a bonyodalmak között el lehet igazodni. S ez a békepolitika egyöntetű helyeslésre talál a magyar nép milliói részéről ia Ezért hangzik fel oly gyak­ran most is. a választások előtt: külpolitikánk folyta­tására, a békére szavazunk» Bét! Btrtm ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom