Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-08 / 33. szám
2 SZOLNOK MGCXEl NÉPLAP 1967, február X Kosztéin Londonban tárgyal Tömeggyilliosságok Kínában Csorna Kálmán Szolnok Tallinn! kerületének jelöltje Kedden Koszigin angliai látogatásának második napján magyar idő szerint délelőtt fél tizenkettőkor megkezdődött a szovjet és az angol miniszterelnök niva- talos tárgyalásának második szakasza. A brit kabinet üléstermében tartott megbeszélésen a két kormányfőn kívül a hivatalos kiséret tagjai és a nagykövetek is részt vettek. Magyar idő szerint 14.00 órakor Koszigin megérkezett a Hyde-park szállóba, ahol a brit gyáriparosok szövetsége (CBI) adott díszebédet a szovjet kormányfő tiszteletére. Stephen Brown, a CBI elnöke pohárköszöntőjében melegen üdvözölte Koszigint: „Remélem. hogy látogatásának rövidsége nem fogja megakadályozni minél több brit kutatóintézet és gyár megismerésében” — mondotta. — A szovjetangol ipari kapcsolatok jó alapokon nyugszanak, igyekezünk kijelölni a kölcsönö- ' sen előnyös együttműködés lehetőségeit, — elkerülve mindazt, ami elválaszt bennünket. A kereskedelem fejlődéséhez bizalomra van szükség, ez pedig nem gyarapodhat béke nélkül, Mi mindent meg akarunk tenni a békés kapcsolatok fejlesztéséért, a az ön itteni tartózkodása elősegíti és ösztönzi erőfeszítéseink fokozását — fejeződött be Brown beszéde. Ezután a két miniszter- elnök a Downing streeten megtartotta a hivatalos tárgyalások harmadik szakaszát. Harold Wilson brit miniszterelnök kedden este a Downing street 10. szám alatti kormányfői rezidenciáján vacsorát adott Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének tiszteletére. Valamennyi lap részletesen tudósít arról, hogy hétfőn késő este, amikor Koszigin a Downing streetről hazaindult szállodájába, a Hyde-park környékén megállította a motorkerékpáros díszkisérettel haladó gépkocsioszlopot, kiszállt autójából és csaknem két kilométeres gyalogsétát tett a szállodáig. Egy csapásra London „sztárjává” vált az angolul kitűnően beszélő Ljudmilla Gyisianyi, Koszigin 39 éves leánya, aki Alekszej nevű 19 éves diákfiával együtt sétát tett a Trafalgar-téren. majd este a Haymarket Színházban megnézte a Sheridan A vetélytársak című A kínai külügyminisztérium hétfőn este közölte, hogy „nem szavatolható a szovjet állampolgárok biztonsága a nagykövetség területén kívül.” A nagykövetség épületét továbbra is körül veszi a garázda tömeg. A szovjet diplomatáknak és tisztviselőknek kedden csehszlovákok és lengyelek juttattak élelmet. A hétfői féktelenkedések után, a keddre virradó éjjel viszonylag nyugodtan telt el. A szovjet embereket a repülőtérről visszaszállító autóbusznak, amelyet a megrongált kapu előtt több órán át feltartóztattak, csak nagysokára sikerült bejutni a nagykövetség területére. A nagykövetség munkatársai helyreállították a megrongált kaput. Az uszító kampány kedden újra elkezdődött: a déli órákban a közeli utcákat ismét megtöltötték a „tüntető” tömegek. Az Üj Kína hírügynökség szakadatlanul dicsőíti a pogromlovagokat, „hadi jelentéseket” közöl a „vörösgárdistáknak” a pekingi szovjet nagykövetség előtt aratott „győzelmeiről". Naponta és mindenütt összetűzések zajlanak le a maoisták és ellenfeleik között. Az AFP hírügynökség azt jelenti, — mutat rá az Izvesztyija —; hogy Kantonban a »vörösgárdisták” bestiálisán meggyilkoltak nyolc magasrangú pártvezetőt. A japán sajtó öngyilkos- sági hullámról ír. A Tokió Simbun című lap azt jelentette, hogy értesülései szerint Liu Sao-csit és Teng Hsziao-pinget leváltották a pártban betöltött tisztségeikből. Kozmosz-140 Kedden a Szovjetunióban földkörüli pályára bocsátották a Kozmosz—140 mesterséges holdat A szputnyik tudományos berendezései az 1962. március 16-án bejelentett programnak megfelelően folytatják a kozmikus térség kutatását. A berendezések normálisan működnek. A földi koordináló számító központ megkezdte a beérkező adatok feldolgozását Nasution tábornok, az indonéz Ideiglenes Népi ta- Tanácskozó Gyűlés (kongresszus) elnöke kedden 300 jobboldali diák előtt ígéretet tett rá, hogy Sukarno elnököt megfosztják tisztségétől. Az UPI „megbízható kormánykörökre” hivatkozva állítja, Suhartónak „határozott” bizonyítéka” van rá, hogy Sukarno elnök nemcsak tudott a Szeptember 30-ka mozgalomról, hanem tevékenyen közreműködött az irányításában is. Egy másik UPI jelentés szerint egy zászlóaljnyi katona, 42 harckocsi, több könnyűágyú és páncélautó Az elnökségi asztalnál magas, enyhén őszülő, korát tekintve már a negyedik tize-st is felváltott férfi beszélt. Villanásnyi képek elevenedtek fel mondatai során az utóbbi néhány esztendő sikereiből Országos eredmények, megyénk fejlődése, Szolnok, s ezen belül is a város új negyedének a Tallinn! kerületnek megváltozott arculatát idézték a tények. Aki beszélt, az Csorna Kálmán, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője, akik pedig hallgatták, azok éppen a már említett kerület lakói. Néhányuknak papír és ceruza volt kezében. Jegyzeteltek. Többségük azonban a fejben igyekezett elraktározni a hallottakat. — A jövő még biztatóbb, nagyszerűbb, mint az elmúlt néhány év — mondta többek között az előadó. — Üj lakások, szolgáltató létesítmények, kulturális, oktatási intézmények, bővebb oltalmazza a képviselőház épületét, ahol a „honatyák” teljes számban üléseznek. Kedden délelőtt ismét 40 000 jobboldali diák nyargalta be gépkocsin a fővárost, követelve Sukamo fel- akasztását. Kormánytisztviselők a tüntetést „békés erődemonstrációnak" minősítették. Az AFP tókiój jelentésében arról tájékoztat, hogy a japán külügyminisztérium politikai menedékjogot ígért Sukarniónak. Pontosabban szólva, Japán hozzájárul ahhoz, hogy Sukamo elnök Tokióba emigráljon, ha erről az indonéz kormánytól előzetesen hivatalos értesítést kap. munkalehetőségek biztosításáért fáradozunk. Államunk támogatásával és az önök segítségével mindez* mely életünket szebbé teszi, nem maradnak, csak tervek. A felcsattanó taps a helyeslés jele volt. Aztán csend lett néhány pillanatig. majd mindenki szabadjára engedte gondolatait, s a program támogatásához ajánlotta fel segítségét, ugyanakkor kéréssel is előhozakodjon. — örömünk tagadhatatlan, amikor a holnapról van szó — mondta egyikük. — A munkában természetesen magunk is részt vállalunk. Van azonban apróbb gondunk is, amely naponként okoz bosszúságot. Az új iskola felől a házak tövéhez folyik a víz. Maholnap úszni tanulunk, ha lakásunkból kilépünk. Ezen sürgősen segíteni kellene. Egy másik hozzászóló a parkosítás, a kerület szépítésének gyorsabb üteméért emelt szót. Vártam annak az idősebb férfinak a hozzászólását is, akivel a gyű- . lés megkezdése előtt beszéltem. Papírt szorongatott kezében és arról a következőket olvastam le: Nem viszik el a szemetet a házak elől. Nagy a sár. Téli tüzelőnket nem tudjuk lakásunkhoz szállítani, s még néhány ehhez hasonlót. Ű azonban hallgatott Később rr, jndta meg, hogy majd írásban elküldi az illetékesekhez. Egy középkorú háziasz- szony a bizalomról beszélt — Olyan embert akarunk szószólónknak, akinek szava azonos a tettel, aki igazunkért kiáll ha a szükség úgy kívánja — mondta. őszinte véleménycsere volt ez a beszélgetés. S amikor befejezésül a kezek magasba emelkedtek nyilvánvaló volt, hogy a gyűlés elérte célját. Egy kerület lakói államhatalmi szervünkbe. a tanácsba jelöltek képviselőt. A Tallinni kerület lakói Csorna Kálmánt tüntették ki bizalmukkal, s jelölték megyei és városi tanácstagnak. — mj — Moliere-szerű színmüvet, A szovjet miniszterelnököt a Claridge Szálloda előtt, szálláshelyén, tömegek üd- vözlik. A szovjet miniszterelnök fogadja az ülvözlcst. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Nyílt támadás Sukarno ellen Japán menedék jogot kínál us elnöknek fi 13-AS N liiiiiiiiiiiiiiiiiiii: ni. Gyalogoltam a „Holdon" Ki tudna ellenállni a csábításnak, amikor azt ajánlják neki, hogy tegyen egy félórás gyalogsétát a Holdon?... A 13-as laborban pedig, á szovjet Űrkutatási intézetben éppen ilyen ajánlatot kaptam. Ciolkovszkij utinaplója Ciolkovszkij egy képzeletbeli útinaplóban így írja le a Hold-utas élményeit: „Leguggolok, kiegyenesedem: s mindez csodálatosan könnyű. Könnyű állni és könnyű ülni. Mint valami álomban. Olyan érzés az egész, mintha nyakig vízben állnék: a lábam szinte alig érinti a talajt. Honnan az erő lábamban és karomban? Vagy talán valami titokzatos erő von engem és a tárgyakat fölfelé? Hogy-hogy nem járok, hanem szinte székellek? Valami valóságos ellensúly húz engem, megfeszíti izmaimat. ugrásra késztet. Nem tudok ellenállni a kísértésnek: ugranom kell— Ugrás helyett azonban valami egészen másban van részem: mintha egészen lassan fölemelkedtem s ugyanolyan lassan talajt értem volna.” Ciolkovszkij képzeletbeli Hold-sétájának leírása a laikus számára meglehetősen hitelesnek tűnik. A különös azonban az, hogy ez a hitelesnek tűnő leírás korántsem túlságosan hiteles. Hiteles is, meg nem is? Igen. Való igaz, a gravitáció a Holdon csak hatoda a földinek. Ám ez a könnyebbség csalóka. Sori bonyodalmakat okoz. Magam is meggyőződhettem erről, amikor a 13-as laborban gyalogsétát teltem az ott „előállított” Holdon. Egy tágas teremben találtam magam, amelyben különleges edzőberendezés fogadott. Az egész olyan volt, mint valami felfüggesztett, mérlegszerű — csak természetesen sokkal nagyobb — alkalmatosság amely hatalmas, forgatható gyűrűk közepén kapott helyet. A „mérleg” lapjára szíjaztak, majd megpörgették a szerkezetet. Előzőleg azonban még „ki is táráztak”. Kiszámították, menynyi ellensúlyt kell adni, hogy „elveszítsem” földi kilóimnak egyhatodát — vagyis hogy súlyom Holdszerű legyen. Az én esetemben ez olyan tizenöt kilónyi „élősúlyt” jelentett —■ ennyit nyomnék a Holdon. Amikor a procedura véget ért, ismét elhangzott a parancsszó: — Kezdjük! Az első lépés mindjárt félresikerült — úgy lát” szik, túlságosan nagy energiát fektettem bele. Magam is meglepődtem, hogy milyen könnyedén szökellek a magasba, szinte repülök, majd szánalmas kapálózás után a rajttól néhány méternyire érek földet. Persze korántsem ott, ahová lépni akartam. No majd a következő lépés jobban sikerül — gondolom —, de az eredmény ugyanaz. Instruktorom, Leonyid Pavlovics azt ajánlja, kerüljem a hirtelen mozdulatokat, úgy könnyebb lesz. Jöhet tehát a következő feladat: fel kell lépnem egy Hold-rögre — azaz, a szerkezetre épített lócára. A lóca itt van, két méternyire tőlem, szinte karnyújtásnyira, de mégsem sikerül fellépnem rá. Akár akarom, akár nem, alighogy meglendítem a lábam, már túl is repültem a lócán, ép- penhogy csak lábujjheggyel tudom érinteni. Második, harmadik nekirugaszkodásra sem megy jobban a dolog. De azért nem hagyom abba, amíg végre célt nem érek. A következő feladat: fellépni a hosszúlábú asztalra. A földön ehhez nekifutásra lenne szükség, itt, a „Holdon” egyetlen mozdulattal az asztal lapján tértnek. Azt hiszem, ha egy két és fél méteres pa- lánkot keltene átugranom, az is olyan könnyen menne, hogy amellett még Valerij Brumel világrekordja is eltörpülne. Azt hiszem — de amikor kipróbálom, már nem megy a dolog. Nekifutnék, de nem sikerül. Erőteljesen lököm magam a lábammal, de földi értelemben „elesek”. Ügy érzem, mintha hirtelenében jégre tettek volna: minél gyorsabban szedem a lábam, annál ne hezebb megőrizni az egyensúlyomat. A kudarc után rövid pihenőt tartok, mielőtt újra kezdeném a Hold-sétát. Most már apró lépésekkel próbálkozom, kissé aldalozva így biztonságosabb. Akármilyen különösen hangzik is — a Holdon a gyalogos sebessége aligha lesz több 1.5 km/óránál: vagyis húsz lé pés percenként. S ennek az az oka, hogy az ember lába menés közben lassabban ér vissza a Hold-felszínre, mint a Földön a talajra. Ezért aztán a jövendő Hold-járóinak alaposan ta- nulmányozniok kell a mi fogalmaink szerint legegyszerűbb és legtermészetesebb földi mozdulatok törvényszerűségeit. Nem lehetetlen, hogy a tornászok, az akrobaták sokat segíthetnek még nekik ebben. Égi veszélyek A fantasztikus regények íróinak tehát nincs igazuk, mert a Holdon az embernek korántsem tesz köny- nyebb dolga, mint a Földön, hiszen — mint láttuk — még az egyszerű helyváltoztatás is nehéz tudomány ott, pedig a Hold-járónak nyilvánvalóan még dolgoznia Is kell majd. A laikus elképzelésekkel ellentétben, valószínűleg sokkal több veszély leselkedik a Holdon az emberre, mint azt ma gondolná. Hogy mást ne mondjak, egy erőteljesebb szökkenés eredményeként például lábunk helyett — fejjel érhetünk talajt, elveszíthetjük egyensúlyunkat valamelyik Holdkráter szélén, s pillanatok alatt a mélybe csússzanha- tunk. Szerencsére van még idő a megfelelő előkészületekre, edzésekre. A Hold meghódítása fokozatosan megy majd végbe. Előbb az automaták következnek. Azok lesznek az úttörők. S bár még földi halandó nem tette lábát a Holdra, a tudósok már megtanulták, hogyan kell a Hold gravitációját földi körülmények között imitálni. Mégpedig nem is csak pillanatokra, rövid időre, mint a súlytalanságot, ,hanem gyakorlatilag tetszés szerinti huza* mossággal: akár egy órára, akár egy napra, hétre vagy éppen hónapra. Az enyémhez hasonló földi Hold-séták nyilván megfelelő nyomot hagynak a tudósok kutatási programjában. De most hadd beszéljek inkább arról, mi volt az én összbenyomásom erről a sétáról. Előszöris: egyáltalán nem éreztem magamat különösebben szabadon. Nem azért, mert a mérlegszerű szerkezet, amelyre felcsatoltak, zavart a mozgásban. Ez olyan apróság, amire az ember a „Holdon”, ugyebár, oda sem figyel. Csakhogy éppen maga ez a „Hold” szolgált néhány kényelmetlenséggel. Ezek azonban átmenetiek; Minél több ilyen átmeneti nehézségét és kényelmetlenségét tudjuk a jövendő „Hold-életünknek”, már itt a Földön kiszámítani, kitapasztalni és kikísérletezni, annál felkészültebben fogjuk majd fogadni és legyűrni ezeket a Holdon. Az első lépéseket tehát — itt, a Földön tesszük meg a Holdra. V Mihail Rebrov (Vége)