Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

1967. február 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Bács-Kiskun megyei képzőművészek Téli Tárlata Szolnokon Irodalmi program Magyar szerzők külföldi színpadokon Növekszik az érdeklődés külföldön a magyar szín­padi szerzők művei iránt. Csehszlovákiában Kiad­óén Hubay Miklós „Kés- dobálók”, Kassán Tóth Miklós „Jegygyűrű, a mel­lényzsebben” című darabját állították színpadra, Po­zsonyban pedig Róna Tibor két, egész estét betöltő ka­baréösszeállítását tűzték műsorra, a Német Demok­ratikus Köztársaságban Ránki-Romhányi „Muzsikus Péter”-é t mutatták be a scbwerini színház előadá­sában. Három magyar pre­mier volt tavaly Jugoszlá­viában is: Gyárfás Miklós „Egérül” című darabját a belgrádi, Szokolay Sándor „Vérnász” és Sarkadi Imre .Elveszett paradicsom’ cí­mű alkotását a zágrábi né­zők láthatták. A magyar bemutatók sorát NSZK-beli város zárta: Oberhausenben Petrovics—Hubay: „Cest la guerref valamint Farkas Ferenc „Bűvös szekrény” című műve kapott pódiu­mot. A már bemutatott dara­bokon kívül Szokolay Sán­dor „Vérnász”-ának előadá­si jogát Csehszlovákiában vásárolták meg, Gyárfás Miklós „Kényszerleszállás”, Tabi László „Most majd elválik”, Bíró Lajos „Sárga liliom” című darabját Ro­mánia kötötte le, míg az NSZK-beli és az ausztriai ügynökségek Déry Tibor J4 tanú” és „Wien 1934”, Gáspár Margit „Égiháború”, Szabó Magda .leleplezés”, valamint Szerb Antal „Ex” című alkotását sorolták be­mutatandó darabjaik közé. Tágas szobába lépek, a falon festmények, reproduk­ciók, az asztalon kották. A fiatal zeneszerző, Dobos At­tila zongoránál ül és dol­gozik. Megkérem mesélje el pályafutását. — 1964-ben egy KJ mit tud versenyen, a „Még ide-oda húz a szív” és a „Napsugár” című számaim­mal indultam. Én énekel­tem, zongorán kísértem sa­ját magam. Talán éppen ez volt a baj, ezért nem ju­tottam a döntőbe — mond­ja nevetve. — A számok hamarosan népszerűek let­tel'. Melyik volt az első szer­zeménye? — 18 éves koromban, 1958-ban komponáltam első számomat, az „őszi eső” cí­mű táncdalt. Ez azonban csak később került a kö­zönség elé Legutolsó szá­mom az „Isten véled édes Piroskám”. — Dallamok szánté ál­landóan vannak a fejem­ben. Zongorán megpróbá­lom lejátszani, leírni eze­ket, maid elteszem. Később újra előveszem, és korrigá­lok. így lassan kialakul. Hogy mennyi időre van eh­hez szükségem? Nagyon változó, pontosan nem tud­nám megmondani.-- JVfjn rfrtT 0TÍ1&Q? — A következő táncdal fesztiválra készülök két úi számmal. Az egyik lassú, szentimentális. a másik gyors ütemű, könnved dal­iam. A szövegeket húgom. Dobos Emőke, valarrvnt az ismert vzöveairó. Szenes fvén készíti. Remélem less Ma délelőtt 12 órakor nyílik a szolnoki Damja­nich Múzeum földszinti ki­állítótermeiben a szomszé­dos Bács-Kiskun megye képzőművészeinek kiállítá­sa. A kiállítást a kecskemé­ti Téli Tárlat anyagából állították össze, s tizenhét művész legújabb munkái­val, számszerűit közel öt­ven művel ismerteti meg a szolnoki közönséget Megyénk és Bács-Kiskun megye képzőművészei szer­vezetileg egy területi alko­tócsoporthoz, a Képzőmű­vészeti Szövetség Közép- magyarországi Területi Szervezetéhez tartoznak. Ez az alkotócsoport minden évben a közös Tavaszi Tár­laton reprezentálja tevé­kenységét. A két megye kö­zötti élénk kulturális kap­csolatot jellemzően rend­szeres a megyei jellegű ki­állítások cseréje is. Bács-Kiskun és Szolnok megye, szorosabban véve Kecskemét és Szolnok kép­zőművészeti kapcsolatai azonban mélyebben gyöke­reznek. /’ )ányi-Grünwald Béla munkássága három régi magyar művésztelepet kap­csolt össze. Nagybányáról jövet először Szolnokon ál­lapodott meg, ahol a tisza- vidéki táj ihlette alkotás­ra, hogy aztán Kecskemé­ten letelepedve megvesse a város művésztelepének alapjait A személyi kapcsolato­kon kívül összeköti a két megye képzőművészetét az alföldi táj, és az Alföld né­pének a festészetre mindig termékenyen ható inspirá­ló ereje, az a fajta kény­szerítő erő, amely az itt dolgozó művészek szociá­lis érdeklődését, igazság­érzetét mindenkor ébren tartotta. És végül, de nem utolsó sorban erős kapocs a két megye képzőművészete kö­zött, hogy a művészek a művészi kifejezés más-más útjait választva ugyan, de egyaránt a szocialista hu­olyan sikerük, mint az ed­digieknek. — Aíi o slágerszerzés tit­ka? — érzem az a jó zeneszerző, aki minden korosztály igényeit megfe­lelően kielégíti. Igyekszem mindenkinek komponálni. manizmus Igényével akar­nak szólni korukhoz. Ezen a kiállításon talál­kozhatunk olyan művé­szekkel is, akiknek a mun­káit még egyetlen közös Tavaszi Tárlaton sem lát­hatta a szolnoki közönség. A kiállítás színvonalára a magas művészi igényes­ség és a sokszínűség a jel­lemző. A beérett és kipróbáltan kvalitásos művészi stíluso­kon kívül teret kaptak a kockázatosabb művészi kí­sérletek, az újszeri kife­jezésmódot kereső alkotá­sok is. Az alföldi piktúra hagyo­mányaihoz és ezen belül is a Radnay-tskolához legin­tenzívebben táján a vas­kúti Waintráger Adolf munkássága kapcsolódik. A Bács-Kiskun megyei mű­vészek nesztora egyéni színlátásával, hangulatte­remtő erejével értékes és sajátos pikturát hozott lét­re. Ugyancsak a hagyomá­nyosabb stílushoz kapcso­lódnak a bajai B. Mikii Fe­renc gouache és , tempera képei, amelyek oldott lírai- ságú színkezelésükkel hív­ják fel a figyelmet, az ugyancsak bajai Éber Sán­dor két szép pasztell vagy Noel ö. Gábor két olajképe amelyek a kiállítás legsi­kerültebb művei közé tar­toznak. A kecskeméti Palkó Jó­zsefnek a festészet és a grafika egyaránt erőssége, tematikus grafikai munkái méltán tarthatnak számot a tárlatlátogatók érdeklődé­sére. A fiatalabb generációhoz tartozó Bozsó János az el­múlt években nagy mű­vészi fejlődésről adott ta­núbizonyságot. Az alföldi festészet hagyományaiból kiindulva mind erőtelje­sebben alakítja ki egyéni hangvételét, képeinek szín­világa, impresszionista ele­venségükkel ragadják meg a nézőket. Rideg Gábor — Tervei a fesztiválszá­mokon kívül? — Egy musical comedy-t szeretnék írni. Remélem egy éven belül elkészülök vele. A beszélgetés végén siet­ve búcsúzik, Gödöllőre uta­zik, ahol „civilben” fogor­vos. (Szűcs) Elméleti probléma ritkán kap olyan élesen fogalmazott illusztrációt, mint a Húsz óra pártos­ságának, illetve el nem kö­telezettségének vélt ellen­téte. A nagysikerű könyv írója a televízióban, tehát milliós nyilvánosság előtt tartotta szükségesnek hangsúlyozni pártatlansá­gát az ábrázolt történelmi események megítélésében. A kritikák és elméleti cikkek szerzői viszont — függetlenítve magukat Sánta Ferenc nyilatkoza­taitól — sok szempontból példaszerű szocialista al­kotásként elemzik a Húsz órát. Vajon miről van itt szó? A kritika tévedésé­ről, vagy pedig az elméleti kérdésekben esetleg járat­lan író melléfogásáról, gyenge önismeretéről? — Másfajta ellentmondások is foglalkoztatják az iro­dalom élete és eredmé­nyei iránt érdeklődőket Mi az oka néhány nagy­hírű írónk teljesítményé­ben megfigyelhető hul­lámzásnak? Hogyan lehet­séges, hogy olykor egy­más szomszédságában szü­lető regények, drámák je­lentése. kicsengése külön­böző? Miért van az, hogy ugyanannak az írónak a művei néha egymással is vitáznak? Az ilyen és hasonló kérdésekre való válasz­adást megkönnyíti az az elemzés. amellyel az MS7MP IX. kongresszusa járult hozzá a magvar irodalom aktuális problé­máinak tisztázásához. A Központi Rizottság referá­tuma megállapította: .....az utóbbi időben eszmeileg, művészileg manasszínvo- nalú művek születtek, nmeinek nfifft/része szocia­lista művészetünk nemzet közi tekintélyét, is erősí­tett«. A legjelentősebb szocialista és humanista elkntnie?eifs”oü aV'OtAenk politikai és világnézeti hi­telét az adta men. horni a valóságot összetetten és mAlven étimet* felelősség­gel ábrázolták”. 4* mór'it lénye­ge: új irodalmunk, nem­zetközi érdeklődést tá­masztó művészi eredmé­nyeink energiaforrása a valóság. Az az alkotói program, amely tör­ténelem és társada­lom felfedező erejű, meg­vesztegethetetlen igazságú ábrázolását vállalia. Ez a program megfelel a párt törekvéseinek; igényes művészi realizálása segíti népünk életviszonyainak és tudatának megújítását, szocialistává formálását. A megvalósítás nem könnyű munkájának részleteiről lehet is — kell Is — vitat­kozni. Fogalmak és szavak értelmezése» adhat okot polémiára. Ez azonban nem módosít a lényegen, azon az egységen, amire Kádár János kongresszusi zárszavában külön is utalt. Pártmunkások és művé­szek, kormányzati embe­rek és írók munkálkodá­sának közös a célja, s ta­pasztalatok alaoián mond- hatiuk: a célhoz vezető út, a gyakorlati részletek megítélésében is a néze­tek egysége, vagy hason­lósága dominál. Ez az egység természetesen nem problémamentes. Irodal­munk sem ellentmondá­sok nélküli Ezen a pon­ton kanyarodhatunk visz- sza a művészi közéletnek ahhoz a jelenségéhez, amelynek egyik tünete a Sánta Ferenc körüli vita. Sánta eddigi írásai vi­tathatatlanná teszik, hogy számára az emberi maga­tartás. a kiélezett helvze- tek lehetősével közötti választás oroblémái a leg- izgpimasahhak. Vitatott és üdvözölt művei eev- aránt ezt a tematikát vál­lalták. ebben a gondolat­körben mozognak. Mi le­het valón az oka a nem is ámvalatnvt vUntmieeti_ hatéot>ott különVvcégek, am elv ezeket a ne gén ve­ket, elbeszéléseket az ol­vasó tudatában — leg­alábbis részben — szem­beállítja. Feltevésem sze­rint ez az ellentmondás főleg az ábrázolt élet­anyag minőségében gyöke­rezik. Közelebbről és pon­tosabban: Sánta ott és ak­kor téved, amikor a mű kerete, kora és háttere, a szereplők helyzete módot ad a konfliktusok reális tartalmának — nem utol­sósorban osztályjellegének, általában konkrét törté­netiségének — elhomályö- sítására. Amikor viszont a választott életanyag nem moralizáló hajlandóságát szabadítja el. hanem a* erkölcsi konfliktus törté­nelmileg hiteles és él­ményszerű megragadására bátorítja-kényszeríti — megszületik az igazi siker, a Húsz óra. 4* író nyilatkozatai szándékára utalnak. Ko­molyságuk, őszinteségük tiszteletreméltó, ám ko­moly hibájuk, hogy nem veszik figyelembe a mű­vészi szándék realizálásá­nak sajátosságait, a kivi­telezést befolyásoló való­ság szerepét. Azt a hatást, amely a Húsz óra eseté­ben a szocializmus törté- nelmi-erkölcsi-emberi fö­lényével, egyszerre objek­tív és szubjektív erejével szembesítette az írót. Az eredmény: elvontság és moralizálás helyett a tör­ténelmi igazság tárgyila­gos-pártos kimondása. Vajon mindez a realiz­mus csodája, az tehát amiről Engels — Balzac- kal kapcsolatban — már a múlt században beszélt? Nem hiszem. Sánta és több más írónk esetében ugvanis nem arról van szó, hogy a valóság ereje a konzervatív-reakciós világnézetet semlegesíti. Éppen ellenkezőleg: ná­luk a megtel elő téma és életanvag. a jól kiválasz­tott társadalmi-történelmi konfliktus az ellentmon­dások terhével is számval- ni képes demokratikus­humanista-forradalmi meffgvőződóst erősíti fel, teszi a mű sugallatában vitathatatlanná 4 mórén*** korsze­rűségének eevik legfonto­sabb — talán legfonto­sabb — kritériuma, hogy a leemaibb ma kérdéseit, gondjait és örömeit vissz­hangozza, a kortársak csalódásait és tel’esült reményeit teszi átélbető- vé. Erre olvkor történel­mi anyag is lehetőséget adhat. Kétségtelen azon­ban, hogy az ilyen alko­tói céloknak megfelelő jelenségeket, eseménye­ket, szereplőket többnyi­re a ielen kínálja. Ez ál­talános igazság, ami ép­pen ezért csak részben magyarázza az aktuális tematika tisztázó-emelő szerepét. Lényegesebb ok lehet a mai társadalom szerkezete és mozgásának progresszív hatása, objek­tív folyamatainak meg­győző ereje. Ezek a té­nyezők együtt és külön- külön is segítenek kéte­lyeket oszlatni, a valóság tényleges alakulásával el­lentétes — tehát a gya­korlat kritikáiéval szem­ben alulmaradó — néze­tek, beidegződések, elő­ítéletek szövevényét fél­retolni. Általános érte­lemben is igaz, hogy a létfeltételek és a társa­dalmi tudat, a gazdasági és a közvélemény jóirá- hyú változásai hatnak az irodalmi termésre. Pers­pektívát adnak, jó alkotói közérzetről, fantáziát és energiát mozgósító han­gulatról gondoskodnak. Ugyanilyen fon te« a prog­resszív folyamatok köz­vetlenebb, már csak a művészi szférában jelent­kező hatása is. Irodaim' életünk és egyes írói életművek el­lentmondásainak feloldá­sát leginkább az élet kí­vánatos változásainak, he­lyes irányú és jó ütemű fejlődésének tendenciája biztosíthatja. Ez teheti a születő regényeket, elbe­széléseket, drámákat és versciklusokat valóban korszerűvé. A másik kö­vetkeztetés: korszerű, né­pet szolgáló, felfedező irodalmat csak a jelen gondjaival bírókra kelőn a nemzet szocialista emelkedésével lépést tar­tó íróktól várhatunk. Ez­zel kapcsolatban is a tár­sadalmi és művészi igé­nyek szerencsés találko­zásáról beszélhetünk. A párt IX. kongresszusa vi­lágos helyzetet teremtett» Az írókkal egyetértve elvetette az irodalom szerepének lefegyverző en sematikus értelmezését, azt a koncepciót, amely az író lehetőségeit és ten­nivalóját a tudomány téte­leinek illusztrálására kí­vánta korlátozni. Esztéti­kánk visszaállítja az al­kotó szubjektum, az újat felismerő és felfedezéseit csak rá jellemző, tehát stílust is teremtő eredeti­séggel kifejező művész jogait. Biztosítja azt a jelentős — de természete­sen nem teljes — autonó­miát és mozgásteret* amely a művészi tevé­kenység lényege, s egy­ben egyik feltétele. A kérdés most már az: él­nek-e az írók a kapott lehetőségekkel, képesek-« — és mennyire képesek —• megfelelni a bafátlan tü­relmes várakozásnak. An­nak az igénynek, hogy műveik nemcsak formai szépségűkkel, hanem a haza és a nagyvilág dol­gaiban elkötelezettséget vállaló meggyőződéssel is hassanak, híveket tobo­rozzanak. /Vdmyon szerencsés — ezért tehát kivételes — esetekben ilyen művek ösztönös azonosulás, ráér- zés és intuatív elragadta­tás alapján is születhet­nek. Erre azonban nem lehet egy egész irodalom jövőjét éoíteni. A felfe­dező igényű művészet nem mondhat le a felfe­dező tudomány szövetsé­géről. Gondolkodó író­nak szüksége van a leg­átfogóbb társadalmi gon­dolat orientáló, módszert tisztázó, tapasztalatokat sűrítő rendszerére. Való­ság felé fordulás és a valóság törvényszerűsé­geit a legmélyebb érvé­nyességgel általánosító fi­lozófia átáramoltatosa agyakon, szíveken és mű­veken: ez új irodalmunk további fejlődésének útja és biztosítéka. Ez a párt IX. kongresszusának iro­dalmi programja. Dersi Tamás Dobos Attila kedvenc hangszerével, a tamburával I Felemelték a dohányfelvá«árlá*i árakat Szabolcsi és Debreceni dohányéi 25 — Sflo/o-nal Kertié« 22% kai Szulnkl és Havannáét 335/0 kai és a Hevesi zöld dohányét 50%-kal A felemelt felvásárlási árak. kedvezménye.« természetbeni Juttatások, ingyenes védószer és oermetezes' költségtérítés mellett érdeme« doliáovt termeszteni KÖSSÜK MEG MIELŐBB az 1967 évi dohány tér meléwi «zersődést Mi a slágerszerzés titka? EimomJfa s Dobon Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom