Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

> .«.uQ ét item varosunkgt A városi tanács vb elnö­ke jelenleg pártfőiskolán tanul tovább. Így azután Ráczi Sándor vb-einökhe- lyettes látja el nemcsak sa­ját munkakörét, hanem az elnöki tisztet Is. Vele be­szélgettünk Törökszentmik- lós fejlődéséről, azokról az eredményekről, amelyeket az elmúlt négy esztendőben elértek. S szót váltattunk a jelen gondjairól, a jövő feladatairól is. — Az elmúlt négy év alatt meggyorsult a város Iparosodása — kezdte a beszélgetést Ráczi Sándor, majd így folytatta: — Üj üzemek létesültek, a finom­mechanikai vállalat és az üvegtechnikai üzem. A ré­gi üzemeink pedig mind létszámban_ mind műszaki­lag jelentősen fejlődtek. Ew"k következménye, hogy 1 " ’ ■*’ &++ o-nrQ— tankban az Iparban dolgo­zók száma. Megoldódott resz- b ,.íunicaeröfoglalkozta- tás. Természetesen gondunk is van: probléma a női munkaerő állandó foglal­koztatása. Azután naponta, mintegy ezerkétszáz-ezer- négyszáz ember ingázik a városból, jó lenne ezeknek is állandó munkahelyet te­remteni. Az igazsághoz tar­tozik viszont, hogy naponta mintegy hatszázan járnak hozzánk dolgozni. — S hogyan fejlődtek a termelőszövetkezetek? — Legnagyobb eredmé­nyünk, hogy valamennyi termelőszövetkezetünk meg­szilárdult. A tanács-ciklus elején kilenc közös gazda­ságunk volt, többet össze­vontunk. jelenleg hat van Városunkban. Ezekben a távlati fejlesztési terveknek megfelelően építkeznek. — A Rákóczi Termelőszö­vetkezetben például a ser­tésférőhely fejlesztést, a Petőfiben a szarvasmarha férőhely fejlesztést irányoz­tuk elő. Terv ugyanis a két szövetkezet egyesítése. így az egyesítés után a nagy gazdaság két üzemegység­gel rendelkezik. Eredmény­nek tartjuk, hogy az Arany­kalász Termelőszövetkezet belterjes gazdálkodásával segített o nö{ munkaerők foglalkoztatásában, s egy­úttal a városi lakosság ellá­tásában {S. — Szótárunkból töröltük a „gyengén gazdálkodó tsz- ek” kifejezést. Míg 1963- ban 3 milliós mérleghiány volt két közös gazdaságban, addig az állam segítségével ma már ezek is közepesen gazdálkodnak S hogy a ta­gok is megtalálták számítá­sukat, emelkedett a munka­egységek értéke, ez magával hozta, hogy a fiatalok is egyre inkább érdeklődnek a termelőszövetkezetek Iránt. Jelenleg százötven mezőgaz­dasági tanulónk van a vá­rosban. — S a kommunális ellá­tottság tekintetében milyen eredményekről adhat szá­mot? — Városiasodtunk, ha nem Is az Igényeknek meg­felelően. Négy év alatt 10 kilométer Járdát. ugyanany­nyi villanyt, vízhálózatot építettünk, a lakosság tete­mes, mintegy négymilliót társadalmi munkájának se­gítségével. örvendetes, hogy Jelenleg százzal több gyere­ket tudunk elhelyezni a bölcsődékben, az óvodák­ban, mint négy évvel ez­előtt. Még egy: villamosí­tottunk két nagy külterüle­tet, Öbalát ét Surjánt. Ter­mészetesen gondunk i* van még elég. — Éspedig? — Szóltam már a nők foglalkoztatásáról. Ez az egyik. Azután annak ellené­re, hogy a városban a kit- lakásépítkezés megyei szin­ten is kimagasló (körülbelül 130 épül évente) kezdetle­gesek a szövetkezeti ét tár­sasház építési akciók Szö­vetkezeti lakás például elő­ször 1969-ben épül váro­sunkban. Pedig nagy gond nálunk a lakáshiány. Je­lenleg 350 igénylőnk van. t ezek közül sok problé­ma azonnali megoldást igé­nyelne. Továbbá nem tud­tuk megoldani a város bel- vlztelenltését, a csapadékvi­zek elvezetését. Elmaradt a város közegészségügyi fej­lődése a megye mát váro­sálhoz képest. E zásban egyébként csak a szennyvízhálózat kiépítése és az üzemekben szociális létesítmények építése, nem utolsó sorban a közegész­ségügyi rendeletek követke­zetesebb betartása hozhat változást. — A gondok közé sorol­juk, hogy szövetkezeteink­ben a tagság egyharmada nyugdíjas-járulékos, s a ve­lük való törődés sem a tsz- ek. sem a tanács részéről nem volt kielégítő. Segít ezen majd például, ha létrehoz­zuk az öregek napközi ot1- honát. Azután továbbra is gond a kommunális ellátott­ság megoldása. — Ügy gondolom, ezek a gondok megszabják a kö­vetkező évek feladatait. — Igen. így a harmadik ötéves tervben kiépítjük a város szennyvízcsatorna há­A finommechanikai vál­lalat amikor egyik egysé­gét Törökszentmlklósra költöztette, nemcsak új te­lephelyről gondoskodott Negyvennyolc lakást is épít­tetett dolgozói számára. — Pathó Imre és családja azok közé a szerencsések közé tartozik, akik lakást kaptak az új épületben: kétszoba összkomfortosat. Amikor náluk jártunk, ezen a havas, zimankós délelőttön, az asszonyka éppen takarított, a férj pe­dig tanult, tanult szorgal­masan. A híradástechnikai technikum törökszentmik­sza/cre. vosí rendelő építéséi, víznyerő kutak fúrásával megteremtjük annak lehe­tőségét, hogy kibővítsük a város Ivóvíz hálózatát. — A földművesszövetke­zet a város kereskedelmi hálózatát jelentősen fejlesz­ti. ABC-áruház, vendéglátó­ipari kombinát épül Török- szentmiklóson. Valamelyest enyhülnek a lakásgondok is. Mintegy 120 állami é* szövetkezeti lakás épül. Az OTP pedig kulcsátadásos la­kásokat létesít, csupán az idén 72-őt. A tanács pedig elegendő telket biztosít, kö­rülbelül 600 kislakás építé­séhez. S befejezésül: a vá­rosban megoldjuk a járda és a villany problémát, vagyis 35 kilométer járdát és 5 kilométer villanyháló­zatot építünk. lósi kihelyezett osztályába Jár, s most készül a vizs­gákra. Természetesen aa asszonyka sem unatkozik: ő a gondnoka a 48 lakás­nak s emellett neveli II hónapos csemetéjüket. Megmutatták az új la­kást, amelyet most rendez­getnek be nagy-nagy sze­retettel. Közben elmond­ják, hogy előzőleg az asz- szonyka édesanyjánál lak­tak, kis földes szobában. Sőt a fiatalasszony ‘ még arról is beszámol, hogy a bútort OTP-részletre vet­ték. Délelőtt egy új lakásban-tiC A törökszentmiklósi baromfi- feldolgozó vállalat termékei kevés kivétellel valóban vi­lágszínvonalúak. S most, hogy megoldották a cslrkefeldolgo- zóban a folyadékos előhűtést, még közkedveltebbé tudják tenni áruikat. Ebben a gyárban is az el­múlt négy év alatt nagyon ■okát építettek. Elkészült a 99 ▼agonos hűtöházuk 5 millió forint értékben. A folyadékos •lőhütésre való áttérés 1 600 000 forintjába került az üzemnek. Most pedig ezután korszerűsí­tik gépházukat, hogy a jelen­legi 900 ezres fagyasztó kapa­citásukat megháromszorozzák. Néhány szót a termelésnöve­kedésről Is. Míg 1963-ban 201 millió, ad­dig 1966-ban 324 millió forin­tos termelési értéket állítottak elő. Az Idei tervük pedig el­ér1 a milliót. A városi tanácsnál azt Is megtudtuk az üzemről sokat segítenek a város ellá­tásában. Hetenként háromszor n oennv’oéeü árut adnak a város üzleteibe. üveg- gyük nozzá, uvj,, a városi egyelőre, mert februárban épü- átadják rendeltetésének új Hárman a tanácstagok közül | Máj tényt GyöryyTj a törökszent­miklósi gyógyszerraktár vezetője. Tanács­tag 1963 óta. Körzete az öt tó vidéke. A miklósiak tudják mit jelent ez: a váró« külterületén egy nagy belvizes területen kis szigetek. Itt épültek az utcák. S hidak vezetnek egyik utcából a másikba. Nem könnyű itt tanácstagnak lenni. Sok a gond. a probléma. És jó Itt tanácstagnak lenni. Mert az emberek segítőkészek, szeb­bé, gazdagabbá akarják tenni saját életü­ké1. Ezért végzi «ívesen tanácstagi mun­káját Máj tény! György. Lelkesen beszél arról, hogy a lakosság társadalmi munká­jával tavaly ősszel rendbehozták az utcák útjait Négy év alatt járdát építettek, és villanyhálózatot. | Limai Dexsőf | a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyárban dolgozik, egyéb­ként tíz éve tagja a megyei tanácsnak, ö szívesen szól arról, hogy üzemének mun­kásai milyen sokat segítenek a városnak a különböző társadalmi munkák végzé­sében. Dolgoztak a fürdő építkezésénél, a nyári tábor kialakításánál, a piac áthelye­zésénél Ugyanakkor a tanács is segít le­hetőségéhez képest a gyári munkásokon: •legend* házhelyet biztosít részükre Ids- lakásépítkezéshez. I Ladár Laiottné | a társadalmi munkák egyik fő szervezője. Példát is mondanak erre, ha kell. Évek óta húzódott már, hogy a Szabad­sajtó utca lakói kapnak-e vizet, vagy sem. Nem sok reményük volt a vízhálózat ki­építésére — nem volt elegendő pénz a megvalósításhoz. Lakik az utcában egy szikvízgyáros. Észrevették a falu lakói, hog” az ivóvizet bevezetteti a házához. Nosza futottak hozzá, élükön Ladáméval az emberek: hogy sikerült? Szó szót kö­vetett, s az utca lakói összefogtak, ha neki sikerült, nekünk is. Harmincnyolc család egyenként ezer forintot adott, s ezenkívül 540 folyóméteren kiásták az árkokat, le­fektették a vízvezetékcsöveket, aztán visz- sza betemették az árkokat. Kicsi és nagy ott dolgozott. S még máig is büszkék arra, hogy más utcabeliek is tapasztalatcserére jöttek hozzájuk. Ladámé nyolc éve tanácstagja ennek a körzetnek. Mondják, beszámolóit lakásán tartja. Ilyenkor tele van a szoba, a kony­ha, a veranda a hallgatósággal, s 6 maga az egyik ajtóban állva ad számot mun­kájáról. Az ő véleménye: a mi munkánk­ban legfontosabb szót érteni az emberek­kel. Igaz, sokat segít nekem Szabó András körzetem egyik lakója. Az ő és a lakos­ság segítségével megoldódott járdaépítési problémánk is* munkatermüket. lyel 1600 000 forintos költség­gel építettek — jelentő* értékben laboratóriumi üvegkészülékeket gyárta­nak. A következő évek a gyár további fejlődését ígérik. Falburkoló csempéket gyár­tanak majd Itt. Új kemence, agvaqbcsnya a téqlaqyárban Száz ember dolgozik a törökszentmiklósi tégla­gyárban. S ez a száz em­ber évről évre nagyobb ter_ melési értéket állít elő. — Míg 1963-ban 8 millió, ad­dig 1966-ban majd 13 millió égetett téglát gyár­tottak. Igaz, ehhez hozzá­járult, hogy az üzemben új kemencét építettek, majd két millió forintos költség­gel, s egy teljesen gépesí­tett új bánvát nyitottak. A gyár vezetői gondoskod­tak a munkásokról is. öt­százezer forintos költséggel mosdót-öüözőt építettek számukra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom