Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

•?„ j}SlíB46Ér ÍSv SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Kelendő exportcikk: a híd A nílusi forgóhíd — az UVATERV Duna-parti szék­házában látható, a kicsi­nyített makett eredetije azonban — a nagy afrikai folyó egyik csatornáját íve­li át. Magyar mérnökök tervei szerint a világ sok táján épültek és épülnek hidak. Dr. Petur Alajos az UVATERV híd-irodájá- nak vezetője a következőket mondotta erről: Eredményes versenytárgyalás — A magyar ipar első ilyen jellegű exportmunká­ját Egyiptom megbízásából készítette. Azóta itthon is ismerős névként cseng He- luan, ahol 800 méter hosz- szú acél híd vezet át a Níluson. A terveket a vál­lalat mérnökei készítették, és a Ganz-MÁVAG vé­gezte az acélszerkezet gyár­tását és szerelését is. A munka nyomán több meg­rendelés született: a későb­biekben tíz forgóhidat szál­lítottunk még Egyiptomba. Most készülnek a Fontána híd tervei. Ez Kairó szívé­ben, a Nílus egyik szigetén épült luxusszállodához nyit majd utat. a híd közvetle­nül a szálloda teraszára ve­zet A kivitelező ezúttal egyiptomi vállalat — Közel-Keletről sok megrendelés érkezett a ter­vezőiroda címére. Magyar tervezésű és kivitelezésű Szíriában az Orontes völ­gyét átkötő, 400 méter hosszú vasúti vasbeton híd. Hasonló méretű szerkezete­ket terveznek Iraknak. Itt versenypályázatot írtak ki, s ezen a magyar tervezők vitték el a pélmát. A kivi­teli megbizást a Basrah-i hídnál bolgár vállalat nyer­te el. A másik iraki híd — a Diyalah-híd — tervei is elkészültek. Kivitelezésé­ért finn, bolgár és jugo­szláv cégek versenyeznek. Méretében kisebbek az Indiának szállított rácsos acélszerkezetek. Egy-egy ilyen hídból 30—40 darab készült a Ganz-MÁVAG- ban és a Győri Vagon és Gépgyárban. Érdekelt a vállalat Pakisztánban is, valamint az utóbbi időben bővül az európai piac. Csehszlovákia a vasút ré­szére rendelt hegesztett acélhidakat és most foly­nak a tárgyalások egy lát­ványosnak ígérkező terve­zési megbízás elvállalásá­ért, amelynek témája a po­zsonyi függőhíd. Kávéit ás a pilon tetején — Valóban különleges­nek ígérkezik megoldásai­ban ez a híd — jegyezte meg dr. Petur Alajos. — Az igény a következő: Egy- pilonos függőhidat kíván­nak felállítani, s a folyó felett a szerkezetet hárfa- szerűen kifeszített kábelek tartanák. A 72 meteres pi­lon ferde szögijén állna, és a tetején — ez is szo­katlan — kávéházat kíván­nak létesíteni. Hogy meg­kapja-e véglegesen az UVATERV a megbízást, az hamarosan eldől. Nemzetközi együttműkö­dés szempontjából ígérke- g zik érdekesnek a barcsi | Dráva-híd, amely hazánkat j Jugoszláviával köti össze. | A két ország közösen vég­zi az építést, ugyanúgy, ahogyan a letenyei Mura- híd készült ÁutóparkoSás a magasban A külföldi utakról ha­zatért autósok elbeszélései­ből is tudjuk, hogy mek­kora gondot okozott nekik a parkolóhelyek megkere­sése. A nagyvárosok belső területein, üzleti negyedei­ben ma már ez csaknem megoldhatatlan nehézség. Így van már, de a közel­jövőben még inkább így lesz a magyar fővárosban is. A gépokcsik száménak növekedése világjelenség. Ezért foglalkoztatja a mű­szaki szakembereket az ál­ló kocsik elhelyezésének a megoldása. Annyi hely egyetlen város központjá­ban sincs, hogy a várako­zó autók számára hatal­mas területeket jelölhesse­nek ki. A megoldás tehát abban kereshető, hogy a parkolásra szolgáló felüle­teket egymás fölé helyez­zék. Külföldön már több ilven parkológarázs épült, sőt a mérnöki fantázia igen érdekes elgondo’ásokat va­lósított meg. Valamennyi­nél az a törekvés, hogy minél több gépkocsi el­helyezhető legyen bennük. A főbb parkológarázs típusok közül talán a leg­régebbi az az elképzelés, hogy a parkolószintet a föld alá vigyék. Nagy élőé nye. hogy a városból — a leiáratokon kívül — sem­mi helyet nem ve^z el, hátránya viszont, hogy épí­tése -és üzemeltetése drá­ga. A másik fő típus — és úgy látszik ez a jövő útja — a földfeletti par­kolóház építése. Jóval ol­csóbb. és jövedelmezőségét a tetőn, vagy a fö1 őszintén elhelyezett szórakozóhe­lyekkel növelik. A zárt parkolóházakon belül a gépkocsik a magasságkü­lönbséget vagy spiát vo­nóerejükkel. rámpákon te­szik meg. vagy mechani­kus berendezésekkel jut­tatták el az autót a meg­felelő helyre. Az ilven megoldású ga­rázsoknál a rámpák mere­deksége iee nnagy, elér­heti a 20%-ot is. 'tehát 100 méterer'-ánt 20 méter emeikedé-ö. Érdekes, hogv as ijesztő meredekségnek tűnik, mégis a megfigyelé­sek szerint a gépkocsiveze­tőknek nem okoz nehézsé­get. Technikailag érdekesebb megoldású parkolóházak azok, amelyekben a gépko­csit mechanikus berende­zés továbbítja a számára kijelölt helyre. Ennek több­féle típusát valósították már meg. A legegyszerűbb a felvonók alkalmazása: az autó beáll a liftbe és a megfelelő szint úthálóza­tán a megfelelő helvre hajt. A fordítókorong meg­oldásnál vagy a felvonó rögzített és az emeletek forognak a lift körül, vagy az emeletek rögzítettek és a felvonóba épített forga­tókorong állítja be a gép­kocsit a megfelelő irányba. Az autósilókban az autó­kat vízszintes irányban síneken elmozduló, daru- szerűen működő felvonók szállítják a parkolóállás elé. A legtökéletesebb talán az a mego’dás. hogy a járművet körbenforgó ka­binokban helyezik el. Az egyes kabinokban tárolt valamennyi gépkocsi egy­szerre mozog. A szerkezet az óriáskerék, vagy a páternoszter elvén műkö­dik. A rámpás megoldású ga­rázsnál a vezető maga ál­lítja a kocsit a várakozó helyre. Ennek előnye, hogy tudja, hol a gépkocsija és felkeresheti azt csomagok ki- és berakása mialt. Az ilyen garázsok inkább Eu­rópában kedveltek. — Az Amerikában elterjedt mechanikus rendszerű ga­rázsoknál a vezető nyitott ajtóval és slusszkulccsal együtt a földszinten hagy­ja a kocsit, innen a sze­mélyzet vezeti a helyére. Az ilyen garázsok építé­se meglehetősen drága- egy álláshely építési költ­sége annyi, mint egy új kocsi ára. Érthető tehát, hogy drága a parkírozási köHség is. Az NSZK-ban például egv óra parkolá­si díj 0.30—0 50 márka, ami egy liter szuperben­zin árával azonos. H. J. 4 választójogi törvény új vonásairól # Az Igazságügyminiszférium illetékeseinek nyilatkozata % Egyéni választókerület, pótváiasztás, visszahívás # Választási szervek jogköre # Szoros kapcsosat a választókkal Az országgyűlés tavaly novemberi ülésszakán megalkotta az országgyűlési képviselők és a tanács­tagok választásáról szóló 1966. évi III. törvényt. Felkerestük az Igazságügyminisztérium törvény­előkészítő főosztályát, ahol tájékoztatást kértünk az új választójogi törvényről. Arról érdeklődtünk^ mi­ben tér el a törvény a korábbi választójogi rendel­kezésektől, mennyiben szolgálja a szocialista de­mokrácia kiszélesítését? — A törvény új rendel­kezései közül — hangzott az illetékesek válasza — elvi jelentőségüknél fogva különösen az alábbiakat emeljük ki: — Míg korábban külön jogszabályok szóltak egy­részt az országgyűlési kép­viselők, másrészt a tanács­tagok választásáról, az új törvény egyetlen átfogó jogszabályban rendezi a vá­lasztások kérdését. Koráb­ban is történtek már lé­pések az ilyen egységesítés irányába; az utóbbi időben pé’dául azonos napon Vol­tak a képviselő- és a ta­nácstag-választások. A kö­vetkezetes egységesítés azonban csak most való­sulhatott meg, amikor meg­értek a feltételek ahhoz, hogy ugyanazok az elvek érvényesüljenek mind a képviselők, mind a tanács­tagok választásánál A törvény épít azokra a tapasztalatokra, amelyeket a tanácstagok választásáról szóló 1954. évi IX. törvény alkalmazása során szerez­tünk, de a korábbi rendel­kezéseket sok területen to­vább is fejleszti A legjelentősebb új ren­delkezés, hogy az ország- gyűlési képviselők vá­lasztásánál is bevezet­tük az egyéni választó- kerületi rendszert, a ko­rábbi lajstromos válasz­tás helyett. — Az egyéni választóke­rületek bevezetése mint azt' Kádár János elvtárs kongresszusi beszámolójá­ban megállapította — szo­rosabb és közvetlenebb kapcsolatot teremt a kép­viselő és választói között és ez is kedvezően hat majd az országgyűlés mun­kájára. A törvény világosan kife­jezésre juttatta, hogy mind a képviselők, mind a ta­nácstagok megválasztása során ugyanabban a vá­lasztókerületben több jelölt is állítható. Valamennyien a Hazafias Népfront jelölt­jei: ez a lehetőség azt szol­gál ia, hogv bizonyos ese­tekben a választók dönthes­sék el, kit tartanak alkal­masabbnak a képviseletük­re. Az egyéni választókerüle­tek bevezetésével összhang­ban megszűnt a pótképvi­selőség. A jövőben tehát, ha egy képviselői hely megüresedik, új választási fognak tartani. Erre éven­te két alkalommal kerül majd sor. A szocialista demokratiz­mus iráni iában történő lé- nyeqes változás az ts. amely a képviselők visz- szahívását szabályozza. A képviselők választásáról szóló korábbi rendelkezé­sek ugyan szintén kimond­ták a visszahívás lehetősé­gét, de nem rendezték az erre irányuló eljárást. A törvény most pótolja ezt: megállapítja a visszahívás feltételeit is. kimondva hogv visszahívásra akkor keríilhet sor, ha a képvi­selő, illetve a tanácstag megbízatásának valamilyen oknál fogva nem tud ele­get tenni, vagy a megbíza­tásra méltatlanná vált Bár a visszahívásra gya­korlatilag ritkán kerül sor, kétségtelen, hogy lehetősé­gének reális megteremtése a választási rendszer továb­bi demokratizálását szol­gálja. ' A választási szervek (a választási elnökségek, a vá­lasztókerületi bizottságok, a szavazatszedő bizottságok) rendszerében is megtörtént az egységes szabályozás. Politikailag is jelentős, hogy a törvény továbbfejleszti a választási szervek létreho­zásában és működtetésében döntő szerepet játszó Ha­zafias Népfront jogkörét A népfront-szerveknek nagy munkát kell végez­niük a jelölő-gyűlések meg­szervezésében és a válasz­tások lebonyolításában. A választási szervek jog­körének megnövekedését mutatja az is, hogy a jö­vőben nem csupán az álta­lános választások alkalmá­val fejtenek ki tevékeny­séget, hanem a két válasz­tás közötti négy évben is. Erre — egyebek közt — az időközben esedékessé vál­ható új választások miatt is szükség lesz. Az új választási tör­vény több részletkérdés­ben is a korábbinál egy­szerűbb, célravezetőbb szabályokat állapít meg, fenntartja azonban a gyakorlatban bevált ren­delkezéseket. Így például a választói Meglehetősen ritka jelen­ség ma a szó nemes értel­mében vett egyszerű köl­tészet. amely a képi-józan­ság, a gondolathiggadtság, az érzelem-szilárdság, a hangulati árnyaltság tömör értékeiből tevődik össze. Simon István már első kötete óta sikerrel műveli ezt, stílus-kitérők nélkül, józan következetességgel. Ugyancsak szép erénye a példás tanítványi hűség: örök példaképe Petőfi és Arany, anélkül, hogy má­solójuk volna. — Sikerült megragadnia e két nagy költészet leglényegét és nem azokból, hanem azok­nak él, vállalva a világos beszédet, a tanítás nem könnyű munkáiát, a dolgo­zó nép melletti töretlen elkötelezettséget. A negyven esztendős Si­mon mostani, tizennegye­dik kötete — érezhetjük — elsősorban a személyi számadás és némileg a fel­készülések könyve. A kere­ken negyven, szinhatásots­névjegyzékből való tör­vényellenes kihagyás, vagy az abba való törvényelle­nes felvétel miatt tovább­ra is a járásbírósághoz le­het fordulni, amely a kifo­gást három napon belül el­bírálja. összefoglalva megállapít­hatjuk: az új választójogi törvény megteremti a jog­szabályi kereteket ahhoz, hogy az állampolgárok és a képviselők, illetve tanács­tagok között az eddiginél szorosabb, eredményesebb kapcsolat alakulhasson ki. Meg van tehát a lehetőség arra, hogy a március 19-én sorra kerülő választások al­kalmával — és már a vá­lasztás előkészítése során — az állampolgárok széles tömegei kapcsolódjanak be a politikai életbe, a köz­ügyek intézésébe. Ezt se­gíti a Hazafias Népfront, a különböző tömegszerveze­tek. elsősorban pedig a pártszervezetek politikai munkája. Az új választójogi tör­vény alapján megvan a le­hetőség arra, hogy kiküszö­bölődjenek a képviselői és tanácstagi munkából & for­mális elemek; a választók méginkább ellenőrizhessék az or­szággyűlés és a tanácsok tagjait, és fordítva: kép­viselők és tanácstagok is nagyobb felelősséggel képviselhessék azokat,- akik szavazatukkal a par­lamentbe, a toriácsi szer­vekbe küldték őket. Egész rendszerünk, a szo­cializmus ügye nyer azzal* hogy az új képviselők és ta­nácstagok szorosabb kap­csolatban lesznek az embe­rekkel és a gazdasági élet­tel, mint korábban. Az új választójogi törvény pedig erre nemcsak módot és le­hetőséget ad, hanem meg is kívánja ezt, — fejező­dött be az Igazságügy­minisztérium illetékeseinek nyilatkozata. U. L. ban gazdag költemény kö­zül legalább harmincat a költő szülővidéke, a Ba­konyalja fakasztott és ér­dekes. hogy a többiek kül­földi utazások termékei, s nem a nagyvárosé, hol Si­mon már rég gyökeret eresztett. Azért érdekes ez, mert általánosan törvényszerű, hogy a városba került köl­tő élményvilága fokozato­san „elvárosiasodik". Si­mon új kötete azonban ha­tásosan cáfolja meg ezt az elévülő törvényt és meglá­tásunk szerint e kötet de­monstrálni kívánja a falu­város különbözőség hossza­dalmas, de biztos eltűnését, vagyis: e kettő emberi té­mái, porblémái mindjob­ban azonosulnak. Ha esetleg nem is ez volt Simon feltett szándéka, ak­kor is jól „hibázott rá Egy új és fontos irodalmi jelenséget tudott bizonyí­tani kicsiny, de magas szín­vonalú kötetében, •. a. Simon István: Szőlő és gesztenye (Szépirodalmi, 1966) Páternoszter elvén működő mechanikus berendezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom