Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

1997. január 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 KoraMvak kérdései könyvekben Filozófiai, történelmi és gazdasági művek — Érdekes út­leírások, kalandregények — Hasznos kézikönyvek, sorozatok — a Kossuth Könyvkiadó 1967-es tervében A könyvek témáit tekint­ve a legsokrétűbb választé­kot kínáló kiadó hű marad hagyományaihoz: korunk sok fontos kérdése helyet kan az olvasók elé bocsá­tandó művek tematikai ter­vében, s a több, mint 230 mű közel hat és félmilliós példányszáma egyben a várható érdeklődés jelzője is. A kiadói tervben jelen­tős helyet foglalnak el a marxizmus klasszikusainak művei. 1967-ben a többi között a Marx és Engels Művei sorozat 15. és 23. kötete, valamint Lenin összes Művei 14., 15. és 34. kötete jelenik meg. A füozóiiai kiadványok kö­zött magyar szerzők művei mellett több, külföldön már nagy sikert aratott könyvet is kézhez kap az olvasó: Adam Schaff: A marxizmus és az egyén, Rubinstein: Lét és tudat, valamint Kon: Pozitivizmus és szociológia című munkáját említjük példaként. A kiadó tovább folytatja, bővíti nagysikerű soroza­tait, így új művekkel gaz­dagodik a Korunk világné­zeti kérdései, valamint az Esztétikai Kiskönyvtár so­rozat is. A történelmi té­májú munkák talán még egyetlen évben sem ígértek annyi érdekes olvasnivalót, mint most. A dokumentum kötetek és határozat gyűj­temények mellett például kiadásra kerül Páter Zad- ravec István naplója, az 1956-os ellenforradalmi lá­zadás kulisszatitkait lelep­lező munka — Hollós Er­vin a szerzője —. Nvekrics: 1641. június 22. című könv- ve, valamint több, nagy forradalmárok életútját fel­rajzoló mű. Érthetően fontos helyet, foglalnak el a kiadó 1967- es tervében a gazdasági kérdéseket tárgyaló művek, s közöttük is elsősorban azok, amelyek a népgazda­ság új irányítási rendsze­réhez kapcsolódnak. — Dr. Csizmadia Ernő: A gazda­sági mechanizmus reformja és a mezőgazdaság, K. Nagy Sándor: A termelőszövet­kezeti gazdaságok ésszerű nagysága, dr. Jávorka Edit- A fogyasztói árak és a do­tációk, Vilmos József: Áru. érték, pénz, Berényi Józref- Munkaerőgazdálkodás és életszínvonal című műve csak ízelítő a kiadásra ke­rülő könyvek sokaságából. Űj kötetekkel bővül ezen kívül a Gazdasági életünk kiskönyvtára, valamint a Tsz-tagok kiskönyvtára so­rozat is. Hasznos kézikönyvek, té­nyeket, adatokat összefog­laló munkák megjelente­tésével segíti a kiadó az agitáció, a felvilágosító te­vékenység hatásosságát. — Többek között az üzemi de­mokráciáról, a munkásosz­tály problémáiról, a társa­dalombiztosításról olvasha­tunk majd e kiadványok­ban, s természetszerűen ki­adásra kerülnek a pártok­tatáshoz szükséges füzetek is. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulója alkalmából o'vas- mányos. gazdagon illusz­trált kiadvány jelenik meg, A Szovjetunió ma címmel, s rangos szerzők kalauzo­lásával. mint például W. Burchett, olvan problémák­kal ismerkedhetünk meg életközeiből, mint a vietna­mi háború 1966-os esemé­nyei, a békés egvmás mel­lett élés vitatott kérdései, vagy a 20 millió amerikai néger sorsa, élete. Az útleírások, földrajzi kiadvánvok a többi köpött az NHK-val és az NSZK- val. Koreával. Svédország­gal. Franciaországgal és Görögő rsz-gvai ismertetik meg az olvasók mi” a Tar­ka Könyvek közölt olyan érd^i'feszítő írás'ü- kerülnek kiadásra, mint A maidens utolsó tévedése című kém- regénv, s az amerikai ..szu­perkém”. James Bond bu­kását tárgyaló, napok alatt világhírre szert tett mű, a Leszámolás a Déli-sarkon. Ugyancsak a szórakoztató kiadványok számát gyara­pítja, több rajzos-szöveges szatíra-kötet is. A tervben szereplő 238 mű napjaink valóságának teljes keresztmetszetét adja, s az olvasók fokozódó ér­deklődését jól bizonyítja, hogy az évi tervben több, korábban kiadott mű máso­dik, illetve harmadik ki­adása is szerepel. <m) A legújabb őrültség A kaliforniai San Fer­nando völgyben a gazdag szülők gyermekei mostaná­ban a következő új „sport­tal” szórakoznak. Pónilovakat, csacsikat, birkákat, kecskéket és te­heneket szednek össze, majd valamennyit egyszer­re szabadon engedik és azon versengenek, hogy melyikük képes többet el­ütni az autójával. Hangi eme % felvétel a templomban A Berlin-Oberschöne- weide-i „Krisztus templom­ban” a napokban felhang­zónak Prokofjev és Sztra­vinszkij művei. A Berlini Állami Zenekar, Witold Ro- wiczki lengyel karmester vezényletével sztereo-hang- lemezf elvételt készít a Prokofjev „Szkíta szvit” és Sztravinszkij: „Kártyajá­ték” című művekről. Az Éterim hanglemezgyár felvételeinek idejére a ber­lini templommal szomszé­dos utcákban teljesen leál­lítják a forgalmat, nehogy bármi külső zaj behatolhas­son. A templomot azért vá­lasztották a sztereó-felvé­telek színhelyéül, mert kü­lönlegesen jó az akusztiká­ja. 1956 februárjában már használták ilyen célra, ak­kor az Eterna és a nyugat­német Electrola hanglemez- gyár kooprodukcióban vette lemezre Rossini: „A Sevillai borbély” című ope- i ráját. A magyar fattyúnyelv gyűjteménye A hivatalosan elfogadott irodalmi köznyelv és a táj­nyelvek mellett minden nemzet élő beszéde tartal­maz jócskán „hordzlék-ele- meket”, „fattyúhajtásokat” is: a zsargonokat, jassz- nyelvi vagy tolvaj-nyelvi szókat, amelyeknek ha'ása erősen érezhető különösen a nagyvárosokban. Ezt a fajta szókészletet a nyelvé­szek csaknem egyértelműen negatív jelenségnek tart­ják, noha elismerik, hogy ezek alakulásában nagyfo­kú leleményességet, a szó- alkotás változatos módjait figyelhetjük meg. A fami­liáris, bizalmas társalgási stílusnak nem egyszer az ilyen szavak kölcsönöznek sajátos festőiséget, hangu­lati színezetet, mint muri, ricsaj, haver, tütü, zrí, stb. 3 bár igaz, hogy jóízlésű ember nem használja az ilyen kifejezéseket, létüket [ tudomásul kell venni, mert í a nyelv eleven valóság, amely a purifikátoroktól t függetlenül alakítja szókin­Mészáros Lajos: ZAGYVA-PART llllilkui csét. Másrészit az is tény, hogy sok, egykor elítélt jassz-nyelvi szó ma már általánosan használt köz­nyelvi kifejezés lett. így fogadta be nyelvünk pél­dául a „cinkos” szót, amely a német tolvajnyelvi „ver­zinken” (hamiskártyás jel­lel látja el a kártyát) ki­fejezésből származik, vagy a „huncut” szót, amely ere­detileg trágár német mon­dásból származik, vagy a „kujón” szót, amely ugyan­csak trágár francia szó eredetileg. Ha él a szó, ak­kor része a magyaij nyelv­kincsnek, s megörökítése nemcsak nyelvészetileg fon­tos, hanem társadalmi, néplélektani, művelődés- történeti okok is indokolják. Számos külföldi példa nyomán ezek a felismeré­sek késztettek két magyar tudóst, Zolnay Vilmost és Gedényi Mihályt arra, hogy elkészítsék a magyar faty- tyúnyelv eddigi legteljesebb szótárát. Huszonöt évi mun kával a Magyar Tudomá­nyos Akadémia támogatá­sával készült el a 20 kö­tetes, 30 000 szót magában foglaló mű, amely ebben a nemben a — külföldi vállalkozásokat is figye­lembe véve — egyszers­mind a legnagyobb terje­delmű alkotás. A szerzők a címszavak mellett közük az etimológiát is. A szó- történeti vizsgálódás sok érdekes tényt tárt fel. így például a magyar fattyú­nyelv első írásos adata 1686-ban bukkant fel egy kéziratos könyvben, amely Koháry Istvánnak rabság­ban írott „fűzfaverseit” örökítette meg. bőven meg­tűzdelve az akkori kártya­játékok műszavaival, ki­szólásaival. 1775-ben már szójegyzéket is készítettek a fattyúnyelvről, a jegy­zéket a piaristák pesti le­véltárában - találták meg. Ebből kiderül többek kö­zött, hogy a pénzt már ak­kor is „leves”-nek hívták, a fázni igét „félni” jelen­tésben használták, s a lo­pásra a „rajzolni” kifeje­zést kultiválták a 200 év­vel ezelőtt élt „vagányok”. Aki azt hiszi, hogy a gyűrű, amelvet e történet ..hősé”- vé avat, valami különle­ges gyűrű volt, meglehető­sen téved. Nem ölelt apró cirádákkal különös metszé­sű és sejtelmesen csillogó követ, nem volt titkos tár­saság megkülönböztető jel­zése. nem lehetett öblös fejében méregfiolát elrej­teni, s varázsereie sem volt mindenható szellemek meg- idézésében. Arról nem is beszélve, hogy még pe­csétviasz szé'mázolásáca sem lehetett alkalmazni, mivel valójában csak egy­szerű arany karika volt. Éppúgv lehetett 14 karátos, mint több vagy kevesebb. Tu'ajdonképpen senki sem tudta, hogv mennyi. Effv azonban biztos: valódi aranv volt s az arany mi- vo’tábs vetett .általános hi­tet még ez a cinikusnak tűnő megjegyzés sem tud­ta megrendíteni: — Arany? TJeyan. szivi, trombita ez. Éppen csak meg nem szólal. Nyilvánvaló, hogy a sár­ga irigység hangja volt ez a pesti ...........utcai leány­gimnázium IV'B osztályá­ban. de senki sem meHat- ta különösebb figyelemre. S végeredményben nincs is azon semmi meglepő, hozv a IV'B-ben ez volt szídőtáit a legszebb a leg­csodálatosabb. de minden­esetre a legft«velemremél- tóbb gyűrű, amit valaha láttak. — a Saturnus gyű­rűjét is beleértve. — Haláü! — mondták a lányok, s ez náluk az ér­tékelés legmagasabb foka volt. Ezt mondták ugyanis a Háború és békére, Bel- mondóra, a fagylaltra, a törpe tűsarkú cipőre, a há­zibulira és a temetésre is. A gyűrű tulaidonosa és egyedül jogos igaz birto­kosa szép, sudártermetű leány volt. Feiiel maga­sabb mindenkinél a IV/B­ben. Egy házi szépségver­senyt az osztály esze ezzel a lemondó sóhajjal érté­kelte ki: — H.ia. neki könnvű. Az emberi kor legvégső ható - rán lévő férfiak is megfol­dalnak utána. Ez tette-e vagi' valami más, a szép. sudártermetű leány kezét megkérte vala­ki. Akadt az osztályban, aki tudni vélte, hogy csu­da klassz pali, egv menő fej. aki talpig férfi. Má­sok arról suttogtak, hogy tulaidonkénnen a leány spiának haidani barátja és a pans érv korábbi szíves­ségért adja neki a leánya kezét. Volt. aki romantikus megoldásokat keresett a gyermekkori szerelemről be­szélt, amíg ki nem, derült, hogy a vőlegény vidéki rj_ íatorvos, egy nyakiglar. szőke fiú, 28 éves. motor- ia van de még az esküvé előtt egy .Skoda Octaviáj vesz, mert azzal könnyebt egyik faluból a másikba 'árni. Az eljegyzéshez ve­zető ismeretség pedig az elmúlt nváron a baiaton- földvári Keringőben kötte­tett, ahol a fiú felkérte táncolni a leányt. Az iskola életét felka­varó ügy akkor kulminált, amikor a leány szülei en­gedélyt kért az igazgató­tól, hogy leányuk eljegyez­hesse magát, amit az igaz­gató ösSzegyeztethetetlen- nek ítélt az iskola rendtar­tásával. és meg is adóit. Aztán lezaj'ott az eljegy­zés is. Az osztály tagjai i'özül senk:+ sem hívta* meg. ami általános sértő­döttséget váltott ki a IV/B- ben. — Bezzeg a dirit meg­hívták — iegvezték meg. leien tőséste'ies hangsúly- lval utalva a küszöbönálló érettségire. A sértődöttséget azon­ban eifújta a gyűrű, — amely csak ekkor lépett a maga fényes valóságában színre. A gyűrű szenzáció ett, egyedülálló .érdekes­ség, amelyet mindenki megnézett, mindenki kéz­bevett és mindenki felpró­bált. Azon a héten lőtték fel éppen Gagarint az űr­be. Hiába keringett azon­ban az első űrhaiós a súlyta’anság állapotában az öreg bolygó körül, hiába körözte le az időt, másfél óránként átélve a nappal és az éjszaka változásait, a gyűrűvel nem versenyez­hetett. A syűrű-próba megállás né'kül folvt. a lánvok egy­más uiiáról húzkodták le a szünetben s töviről-hegyi- re megtárgva’ták az el­jegyzés intim részleteit is. — Ö húzta fel a gyűrűt? — Megcsókolt? — Naná' Hogy lehel kér­dezni ilven hülyeséget. — Szájon? — Isteni klassz! A gyűrű tulajdonosa pe­dig úgv állt a zsibongó lá­nyok között mint akit tu- 'aidnnkénr»pn az egész nem is érdekei mintha minden- nan eliegvzés volna. Egyszeresek az egyik leány ezzel állt elő: — Add kölcsön néháily naprá... Hadd pukkadjon meg az ° hólyag. Az a hóivá« egv szem­üveges bölcsészhallgató volt. — Hát. ha nagyon aka­rod — mondta a gyűrű tu­lajdonosa. Mintha bomba robban' volna fel. — Nekem is... — Ugye, nekem is... — Hordhattátok mind — mondta a szép sudár leány unottan, azzal a fölényes biztonságsai, amely csak a magukat birtokon belül ér lő nők saiátia. És hordták is. Hol az egyik, hol a másik leány tartogatta a pénztárcájá­ban. hogy a randevú előtt felhúzza és flottatiinletesre használja, felcukkolva sze­gény üúkat egy nemlétező vőlegény félelmetes árnyá­val. , így ment ez egész héten át s ment volna tovább is. ha a szép sudár leány szombaton délután nem kap táviratot az állator­vostól: „Az esti gyorssal érkezem. Lajos.” A gvűrű. M>'t foa szólni a Latos, ha nem látja a kezén?' Ö meg azt sem tudta, hol van. Rohant ahhoz a leány­hoz. ak; ei«'"nek kérte. — Nálam? — nézett a? rácsodálkozó szemmel. — Én másnap odaadtam a Macának. Macát telefonon is elle­hetett érni. — Kattpn |<pi-+ék, de lőipm Kati vitte el Futás Budára Kati nincs Tti^ípól uop tamilnak, mondta a mama. Hia, az érettségi. És fgv ment ez egész Volt hogy a lánc meg­szakadt q ot+ állt 07 utcán tétován, most hol késéssé. Átkozta a buta fejét, hogy belement ilyen hülyeség­be. Végül mégis rálelt. És éppen akkor, amikor már nem is számított rá, ami­kor már eldöntötte, hogy azt fogja mondani a fiú­nak: ,,A gvűrű? Ja, a gyű­rű. Tudod, csak a dátum volt belevésve, de én elvit­tem az, ékszerészhez, hogy vésse bele a te nevedet is”. A gyűrű Ibolvánál volt, aki a Flórián téren lakott és éppen moziba indult. — Csak tudnám hova is tettem — tűnődött Ibolya, de aztán előszedte a gyű­rűt a tolltartójából, radír- gumi cesuzapsonkok. raiz- szöCTek és kenyérmorzsa közül. Rohant a Keletibe. — Hsak odaérjen időben. Az autóbuszon olvkor-olvkor rápillantott a kezére « mindannyiszor túláradó öröm töltötte el: megvan, megvan' A vonat már benn állt, ■ mikor belihegett a peron­ra. Űey tárta a kariát öle­lésre. ho°v a gvűrű« bal­kezét széttárt uitgkkal húz­ta el vőlegénye szeme előtt. A fiú azonban iigvet sem vetett a gvűrűre. Nem is vette észre. Mintha a nap egvszpere csak elkezdene — déli 12 órakor — szüne­telni. Péteri Ietvá» »<«»«»«• »»« !A GYŰRŰ ▼ WW wW WV Wyf WWWW^ WW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom