Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

22. IXOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 9 REQENYES VALÓSÁQ * Gjretvmi Jántsnmmt rt+ién+k mgjr /e/cMiérjl fypflts fyfrffgtg. tfonddnon w» keli, hogy hamaroma «e» nan közszeretetnek örvendtem a városban a helykén mteUtgenda m vagyonos polgárság kóré- ben. A herényi rendőrfőka­pitány egyszer le ú tartóz­tatott. Budapestről látoga­tott meg a szociáldemok­rata párt egy vezető elő­tárta, aki még aznap éjfél vissza is utazott. Jő idő volt, késő estig a főtéren sétálva beszélgettünk. Az­tán a budapesti elvtárs el­búcsúzott ét kiment ae él* lomátra. Amikor hazafelé mentem, a sötétből egyszer csak két rendőr lépett elém. Közölték xrelem, hogy letartóztatnak, kövessem őket a kapitányságra A vád; „redőnyzörgetéssel oko­zott botrányos csendhábo­Beszédkészség „laboratóriumi" úton A laboratóriumot a bő- avatatlan hatandó, kössük masam la. az első pillanat­ban gázcsövekkel, lombi­kokkal telezsúfolt terem- usk képzeli ti. Ha ttja* aaereeienetob a fantáziája. mség a*T MáyazakáUú, ca&- cucosüvegú alkimistát ti •daképasl a lombikok mó- 9á Fölöttébb furcsa lenne vt- aaont, ncwkodva e kép- ■Ih«, ha azt gondolnánk, hogy holmi kémiai miszti­fikációk árán így lombik ban állítják elő a beszéd­készség Injekciókat Be kell vallanom azon­ban, bog j számomra csep­pet sem hatott kevésbé misztikusnak, amit * Ti­szántúl első an goi nyelvű nyelvi laboratóriumában, a karcagj Gábor Áron gim­náziumban láttam. A nyelvi laboratórium az Idegen nyelvek tanításának legmodernebb módszere. Ta­láló ez az elnevezés azért is. hiszen a laboratóriumok­ban nemcsak a különböző fizikai, kémiai biológiai fo­lyamatok megfigyelésére, hanem e reakciók meggyor­sítására is lehetőség van. A nyelvi laboratórium pe­dig hallatlan módon meg­gyorsítja a nyelvtanulás folyamatát Féléves működése után ez a tapasztalata a karcagi nyelvi laboratórium egyik •I gondolójónak és vezetőjé­nek. Varga József Igazgató­nak. aki agy ka heíyresga­Btáai szándéktól le öröm­mel ragadta meg a lehet*- aéget, hogy tapasztalatairól beszéljen. A laboratórium­ról szóló első aajtókőzlések- be egyoldalú tájékoztatás miatt ugrania egy kis bába — Ezz a tájékoztatás« akarom most némileg kor­rigálni, mert nem szeret­nénk, ha igaztalan ul úgy testen« a dolog, hogy a la­boratórium pusztán helyi kezdeményezés eredménye. Az anyagi támogatást a megyei tanácson keresztül a minisztériumtól kaptuk, fin abban a szerencsés helyzetben Toltam, hogy nyáron hat hetet Camb- ridgeben tölthettem, ahol a világ talán legkorszerűbb nyelvi laboratóriumában egy tanfolyamon vettem részt. Igyekeztem az ott látottakat úgy elraktározná, hogy hazatérve a mi labo­ratóriumunk felszerelésénél hasznosíthassam tapasztala­taimat Itthon azután el­mondtam elképzeléseimet Olajos István fizikus kolle­gának, aki a nyáron szin­tén tapasztalatszerzés cél­jából a Hódmezővásárhe­lyen már akkor mű­ködő nyelvi laborató­riumot tekintette meg. Tapasztalatainkat megbe­széltük, végülis a laborató­riumot az 6 technikai el­gondolásai alapján készítet­ték el a karcagi ktaz-ek. — A la bora törtem oJcíó- ksrbsa indult, hogyan mU­Á decemberi sajtónap alkalmából Szolnok megyében is sokan láthatták a teievtziő képernyőjén Gyetvas János írót, újságírót, politikust, a magyar kommunista újság­írás harcos múltjá­nak részesét. A tele­vízió interjú után olvasóink közül töb­ben érdeklődtek és kérték szerkesztősé­günket, ismertessük bővebben Gyetvsn Já­nos életútját, akit szoros szálak kötnek megyénkhez. Az 6 kérésüket is teljesít­ve kereste fel mun­katársunk az idős írót a szabadság-he­gyi Március tl-e Szo­ciális Otthonban, ahol a párt idős harcosai találták meg megér­demelt pihenésüket • Már előző héten telefo­non megbeszéltük látoga­tásom időpontját, várt rám, de személyesen csak én is­mertem őt, a televízió kép­ernyőjéről. Amikor belép­tem a Ideal, de kényelmes szobába, az ablak mellett, az egy lépcsőfok magas galérián lévő íróasztalnál ült. A szoba már első pil­lanatra sokkalta Inkább a műhely hangulatát árasz­totta, mintsem a csöndes pihenését. Amikor az íróasztaltól stem Jött, mozgásán, tartá­sán nem látszott, hogy áp­rilisba* tölti ba » éte»- ávét. Már toiafionon elmondta» Jövuteletn célját, hogy in­terjút szeretnék kérni tőle topom részére, most mégis szükségesnek találtam, hogy megismételjem kéré­semet. Annál s inkább, M- sasn közben Jászberényben Jártam, és a herényiek ké­rését is továbbítanom kel­tett. A város forradalmi múlt­iának emlékeit kutatva ge- tatnéfc majd ók is felkeres­ni Gyetvzri JSnoet. — Jöjjenek csak, szíve­sen látom őket és amiben tudok, szívesen segítek majd. Sokszor felkeresnek hasonló kéréssel gyerekek la Most titdwtr egy mozga­lom. amelyben felkeresik a régieket. Nagyon örülök, ha azt látom, hogy s fiata­lokat érdekli az életünk, a múltunk, hiszen a magyar múlt olyan gazdag forra­dalmi hagyományokban, hogy a mai fiatalok joggal lehetnek rá büszkék. Ré­gebben mindig nagyon el­szomorított, ha azt tapasz­taltam. hogy a fiatalok nem ismerik ezeket a hagyomá­nyokat. A reakció hosszú évtizedeken keresztül any- nyi piszkot, mocskot, rágal­mat szórt a mi dicső 19-es forradalmunkra, véres gyil­kosoknak festett le bennün­ket. akik késsel a szánk­ban járkáltunk, hogy ez a torz kép már magunkat Is elijesztett. — Mostanában azonban már azt tavaszta- 1 am, hogy az ifjúság ér­deklődéssel kezdi megis­merni igazi történelmét. Nem tartom magamat szép- írónak, mindenekelőtt új­ságíró vagyok. Könyvei­met történelmi krónikának szántam, ezzel az igazi tör­ténelemmel szerettem vol­na bennük megismertetni tu olvasókat —■ mondta Gyetvai János. Az 1959-ben megjelent Fegyverek és emberek cí­mű könwére gondoltam amelynek műfaji megjelö­lése regényes korrajz vagy az emigráció élményeit fel­dolgozó Két világ Körött­re. Gvetvai János dolgozott fel először Lékai János után, akivel harcostársak voltak, tanácsköztársaság: témát is. Válságos éjszaka című kisregényében — Tudom, hogy még egy Mstrajzjetlegű regény ts guk közül társaim, meg, hogy az apám amolyan nadrágot ember volt. Jász­berényben, a gimnázium­ban, pedig gatyái paraszt volt s nevem így hát, hogy sehol sem fogadtak be, már gyermekkoromban arra pre­desztinált torsom, hogy forradalmár legyek. — A könyvében pel egy Koháry nevű csendőr főhadnagy, oki Jászberényben iskolatársa volt ez valódi név. — Ez s Koháry tényleg osztálytársam colt, de na­gyon ostoba diák, úgyhogy le is maradt tőlünk, bár­milyen gazdag is volt az apja, csak megbuktatták. fin csináltam meg helyette a feladatait. Talán ezen gyűlölt később is olyan engesztelhetetlenül, mert lehet, hogy kisebbségi ér­zése volt velem szemben A Tanácsköztársaság buká­sa után elterjedt Berfiny- ben a hír, hogy néhány társammal együtt engem Is elfogtak. Ennek halla­tára a jászberényi intelli­gencia. köztük Koháry is. vadászpvskákkal. botokkal felfegyverkezve kivonult s Cserőhalcrmhoz fogadásom­ra. én azonban nem voltam szerencsére az elfogottak között. Koháry ebbe nem akart belenyugodni. Gon­dolta. hogy mégis elfiQtak. de a Margit körúti fogház­ban tartottak. Felutazott Pestre és bekérte magát a fogházba. Elkévzelheti ha a kezébe kerülök, milyen sorsot szán nekem. — A herényi diákéveken kívül újságírói pályafutá­sának »uliadonvénoeni kez­dete is. ha jól tudom, a városhoz kötődik. 191 ^-ban Jászberény címmel szocia­lista hetilapot indít — Akkor már a Népsza­va külső munkatársa vol­tam. de valóban életem el­ső. önállóan szerkesztett lapja az 19 n ban Fterény- ben kiadott Jászberény volt A luvot egy gazdag, balti­♦ -♦f * •*<* rttás” volt ellenem. Külön­ben, 1914-ben katonának is Jászberényből vonultam be — A Tanácsköztársaság alatt űm szerkesztette s Vörös Hadsereg hivatalos lapját, a Vörös Katonát Bizonyára úgy is, mint a lap főszerkesztője, úgv is, mint a Vörös Hadsereg saj­tófőnök* a tiszai harcok során Szolnokon is járt — Állandóan s frontokat jártam, s főparancsnokság páncélvonatán laktam, de szívesen tartózkodtam Stromfeld mellett, s főha­diszállásán is. Rendkívüli életlátásv ember, katona volt. Szolnokon 1919. má­jus 1-én voltam, beszéltem a főtéren. Lelkesíteni kel­lett az embereket, a kato­nákat, a város lakosságát, hiszen akkor már nagyon szorongattak bennünket a románok. — Mikor járt utoljára J ászberén vben? — 1959-ben, az ötven­éves érettségi találkozón­kon. tizenhatan érettségiz­tünk az osztályból, de öt­ven év múlva alig marad­tunk néhányon. Amint lát­tam. nagyon megváltozott a város, elsősorban a főtér környéke, diákkorom ban még poros, piszkos piac volt, csak a szálló, a b”nk, a bíróság és néhány na­gyobb épület kölcsönzött neki némi városjeVcget. Amikor beszélgettünk, arra gondnl+qm. nincs más fel­adatom. csak hogv tovább­ad iám, amit Gvetvai János életének erről a korszaká­ról mond trás közben zon- ban beláttam, nem is kfinnvű feladatra vállal­koztam. hiszen nem el^g a hallottakat tényszerű oon- tossággal leiegvezni ha va­lamit a mondatokon rűl Gvetvai Jánosról a kom­munistáról, az emberről is tudósítani akarnk A lei rót­tak óirtónak. harcainak e valósáeos recénvnek csak na evon töredéke« felez»** Mölik d az írót, aos pedig a megtörtént események pon­tos lefráoára, mégis megkér­dezem: a Fegyverek és emberekben említett i&ta­rázva Jászberény. Ebben a könyvében részletesen Ír Szolnok megyei kapcsola­tairól. ügy tudom, hogy ezekben a részekben köl­tött és valódi nevek egy­aránt előfordulnak. — A Jászságba be szög el­lő kis földnyelven, Szent- lőrinckátán születtem. — Apám uradalmi bognár volt. fin, mire iskolába ke­rültem, már tudtam trni- olvasni. Volt egy öreg ta­nítónk, akinek t a vasz- szal szenvedélye volt S kertészkedés, olyankor min­iig engem bízott meg. hogy helyettesítsem. A faluban ezért közösítettek ki ma­Képek Firenzéből A Hűi palota aaléparkatojtoi e műemlékek és a ■mtM* trrt-ofv- -t*-t ­Az árvíz utáa a Neptun, a tengerlsten szobra Ismét szárazföldön. lőtte be S reményekéit ■—. Tapasrhilataim «ljlp* ján s gyerekeknél az audi­tív nyelvi megértés ugrás­szerűen megnőtt Természe­tesen a laboratórium nem helyettesítheti a klasszikus nyelvórákat. Csak sx is­métlő, begyakorló órákat tartjuk ott, különben a nyelvoktatás rendesen as osztálytermekben folyik. — Ha jót értem a labo­ratóriumi nyelvtanulás mi­kéntjét, az elsősorban audi­tív jellegű, s hallási a alapul, — A második félévtől rá­térünk az audó-vizuális ok­tatásra. Diavetítő segítségé­vel sz elhangzó anyagrészer két az úgynevezett drilleket szemléltetjük is. így a rögzítés intenzívebb lesz. — A klasszikus audó-vi­zuális nyelvtanulás lényeg* sz anyanyelv kikapcsolása, tehát ha elhangzik egy ide­gen szó, a tanuló előtt s szónak megfelelő kép is megjelenik. — A laboratóriumba* epidiaszkóp segítségével ed is könnyen meg tudjuk va­lósítani. Van egy orosz nyelvű képes angol nyelv­könyvem. Varga Józant invitálására sz Igazgatói irodából fel­mentünk a második emelet szeparált részébe, ahol a laboratóriumot berendez­ték. A —i—1 laborató­riumba* minden diák előtt vsa egy tv-készülék, a kép­ernyőn Időnként megjelenik s professzor, hogy a helyes srtíkulálást bemutassa. A kivihetetlentt költséges te- tevúdás apparátus kivételé­vel s «W leboratórtamuak is mindent tud, amit a camb- ridgs-i. A tvt én helyette­sítem személyes jelenlétem­mel — magyarázza útköz­Cambridge t laboratórium mennyit tud, de hogy a karcagi nagyon okos, arról személyesen is meggyőződ­hettem. Meglehetősen szokatta* módún folytatjuk a beszél­getést. Varga József a stú­diók keverőpultjához ha­sonlatos tanári katedra mö­gé ül, én a két tökéletesen hangszigetelt fülke egyi­kébe, és fejemre teszem a fülhallgatót. — Ez a világ legmoder­nebb röpdolgazatának szín­helye — magyarázza —, a tanuló megkapja a felada­tot, a válaszát én is hallom, ugyanakkor a mellette levő magnetofon is rögzíti. Így lehetővé válik, hogy a dolgo­zat értékelésénél a tanuló is visszahallja megoldását Az előttem levő kulcsok állasa szerint különböző kapcsolá­sokat tudok létrehozni. Tu­dok anélkül feleltetni, hogy az egész osztály hallja, ösz- sze tudok kapcsolni két gyereket, hogy csak én halljam, vagy úgy, hogy mindenki hallja. — Hányán tanulnak je­lenleg a laboratóriumban? — Huszonkét személyes és két váltásban folyik az oktatás. Az idén még na­gyon sokan nem tudtak ar­ról, hogy a nyelvi labora- tóriumos osztályok orszá­gos beiskolázásunk. Ősszel szeretnénk, ha minél töb­ben jelentkeznének, első­sorban a megyéből és első­sorban fizikai dolgozók gyermekei. Körülbelül húsz fiú és hat-nyolc lány szá­mára lesz kollégiumi he­lyünk. Az értelmiségi szü­lők nagyon hamar rájöt­tek, hogy milyen előnyök­kel jár a nyelvi laborató­riumi oktatás. Ma mór számtalan olyan pálya van, ahol a nyelvtudás elenged­hetetlen, és az Itt végzet’ gyerekek ezekre a pá­lyákra összehasonlíthatatla­nul nagyobb előnnyel je­lentkezhetnek majd a nem tagozatos és nem nyelvi-la­boratóriumban tanulókkBi szemben. p n Spoevai Jáooe a cajtónap alti Imi bél aa OjviiqM Saövoteéotooa mood ott b iga Ide bírt «te

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom