Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-20 / 17. szám

VUáq proiefáeiaü fftfifcsätietek / SZOLNOK MEGYEI U megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja jBaSSSasa^Ma XV Ilii, évfolyam, 17. szám, Áro 50 iiliér 1967. január &#., péntek. Á mezőgazdaság becsülete A ki figye’emmel ^ kisérte a IX. párt- kongresszus munkáját és a közvetlenül azután napvi­lágot látott állami rendel­kezéseket, bizonyára észre­vette, mennyi minden tör­ténik a mezőgazdaság ér­dekében. Amikor a mezőgazdaság becsületéről szólunk, a me­zőgazdaságban dolgozó em­berek megbecsülését is ért­jük ezalatt. A IX. párt- kongresszus történelmi horderejű bejelentéseket tett: a paraszti foglalkozás — bátran mondhatjuk Így — fizetéses állás lesz, hi­szen az erősebb szövetke­zetekben már ebben az év­ben is, 1968-tól pedig álta­lánosan a részesedés na­gyobb részét havonta meg­kapják garantált munka- díjként a tsz-tagok — a közösben végzett munká­juk arányában. Emellett természetesen megmarad­nak, sőt tovább fejlődnek az utóbbi években kiala­kult olyan jól bevált jöve­delem eloszlási módszerek, mint az eredményességi dí­jazás, a százalékos műve­lés. Január elsejével új nyugdíjtörvény léoett élet­be, amely alapél veit te­kintve azonos a bérből és fizetésből élők nyugdíj­rendszerével. A nyugdíjak növelése mellett ez az új törvény nem kevesebbet old meg, mint azt, hogy a mostani középkorú tsz-ta­gok, mire a nyugdíjas élet­kort elérik, a városiakéhoz hasonló összegű nyugellá­tásban részesülnek. A szo­ciális juttatások vonatko­zásában — mint amilyen az SZTK szolgáltatás, a családi pótlék — is hatá­rozott előrelépés történt. Ezzel kapcsolatban állapí­totta meg a kongresszuson elmondott felszólalásában Fehér Lajos elvtárs, mi­niszterelnök-helyettes, a párt Politikai Bizottságá­nak tagja: „Az említett, már megvalósított részben közvetlen megvalósítás előtt álló. részben pedig a har­madik ötéves terv során tervezett intézkedések na­gyon fontos tévést jelente­nek azon az úton. hogy a jöi'őben a termelőszövetke­zeti parasztság életkörül­ményei közeledjenek a munkásosztályéhoz és nö­veljük a mezőgazdasági munka társadalmi megbe­csülésétI Ügy gondoljuk, ezek az intézkedések, kü­lönösen a középkorú fér­fiakra és a mai fiatalokra jelenthetnek ösztönzést a falun való maradásra, * talán részben a lassú i'isz- szaáramlást is elősegítik". A sioc'a'írmus ” nagy érdeme, hogy egvszer és mindenkorra véffetvetett annak a több- évszázados, még a feuda­lizmusból ránkmaradt szűk­látókörű szemlélőnek, — amelv a mezőgazdaságot, a parasztot amolvan mosto­hagyerekként. másodosztá­lyú állnmoolzárként kezel­te. S ma már nagyszerű fpilödásönk eredményeként eliuthattunk oda, hogy a mezőgazdaságban végzett munka egyenrangúvá válik minden más munkával. Az emberről való gon­doskodás a szocializmus eszméiének a lényegéhez tartozik. Tévednek azon­ban, akik a most hozof intézkedésekben csupán af- •tte baráti, szövetséges?, gesz­tust, vagy kivált áldozatot látnak, társadalmunk w- zetőereje, a munkásosztály részéről. A IX. kongresz- szusnak a mezőgazadásgra, á mezőgazdaságban dolgo­zók életkörülményeire vo­natkozó határozatai közvet­ve vagy közvetlenül a ter­melés fejlesztését is segí­tik. A termelés növelése pedig az egész népgazda­ság, egész társadalmunk érdeke. A szocializmus további építése, a fő népgazdasági ágazatok egyensúlyát köve­teli meg. A pártkongresz- szus határozata pedig ki­mondja: „Az ipar növeke­dése hazánkban reálisan csak a mezőgazdaság egy­idejű fejlesztése mellett le­hetséges...” E megállapítás mögött a szükségszerűség józan felismerése áll. Az, hogy a nagyüzemi mező- gazdaság létrejöttével ug­rásszerűen megnőtt az ipa­ri eredetű eszközök és anyagok — gépek, ipari berendezések, műtrágyofé- leségek, vegyszerek — fel- használása a gazdálkodás­ban. Az iparnak tehát leg­nagyobb hazai piaca a me­zőgazdaság lett. Másrészt: az iparban is állandóan növekszik st mezőgazdasági eredetű nyersanyagok fél­használása. | lyen'orman teije­* sen logikus, hogy & mezőgazdasági nagyüzeme­ket képessé kell tenni ar­ra, hogy az iparnak mint eladónak jó vevői tudja­nak lenni, ehhez rendel­kezniük kell a Szükséges közgazdasági és pénzügyi feltételekkel. A szocializ­mus építésének jelen idő­szakában, mint láthatjuk a munkás-paraszt szövetség a teljes érdekazonosságra épül. E témába tartozik ugyan­akkor maguknak a terme­lőszövetkezeti gazdáknak a felelőssége is. Az önállóság nem azt jelenti, hogy füg­getlenítsük magunkat a piaci igényektől, a népgaz­daság tényleges szükségle­teitől. Nem enged he+iük szabadjára továbbra sem a spekulációs hajlamokat és törekvéseket, A és a kormány ^ jő rendieteket, in­tézkedéseket alkotott. De nem elég meghallgatni és jó érzéssel tudomásul ven­ni azt az egészséges, józan. Sok mindent a helyére te­vő szándékot, amit ezek a rendeletek sugároznak. Jól kell dolgozni — különben a legjobb gondolat is kár- bavész. Nem frázis íz. ha egy kicsit sokat is halljuk mostanában, hogy a szocia­lizmus nem hull magitól senkinek az ölébe, azt lét­rehozni rendeleti úton nem lehetséges. Teftrekészsévben —- a kongresszus óta eltelt rö­vid időszak is megmutat­ta ezt — nincs híánv. A minap egv most erőre ka­pott szövetkezet vezetőivel beszélgetve öröm volt hal­lani. hogy az emberele a legkisebb munkaalkalmat is örömmel megi-a^adják. A kertészetekben már ré­szen állnak a melegágyak, kéznél a ve*Än-iag. megros­tálva a föld. maholnap üveg alá kerül a oan-'ka. a paradicsom magja. Ter­mékeny beszélgetések so­rán szép tervek érlelődnek, megbecsült emberek tervei. K. I. Az építőanyag! par új gyára földgázt „»»ereztek* # Üvegtechnikai cikkekből 3 millió forint % Hiánycikk az eszterga ? A Szolnok megyei Építő­anyagipari Vállalat az idén a fagyálló színes falburkoló Lappal tovább bővíti válasz­tékát Törökszentmiklúson — a volt vágóhíd helyén — új üzemcsarnokot építenek, ahol az üvegtechnikai rész­leg kap helyet. Azt az épü­letet, ahol jelenleg e rész­leg dolgozik, kerámia fal­burkoló lap gyártására te­szik alkalmassá. A vállalat vezetői úgy tervezték, az égetőkemen­céket földgázzal fogják fű­teni. Sok tárgyalás és után­járás után végül is meg­állapodás jött létre köztük és a földgázszolgáltató vál­lalat között. A gyárteleptől körülbelül 300 méterre fek­vő, Hajdúszoboszlót és Bu­dapestet összekötő gázveze­tékről a földgázszolgáltató egy 40 atmoszféra nyomású leágazást épít ki, amelyet fogadóállomással lát el. A kerítésen belül az építő­anyagipari vállalat gondos­kodik a szükséges gázveze­tékekről és felszerelésekről. E megállapodás rendkí­vül kedvező Törökszent- miklós városának is, mert így sokkal olcsóbban meg­oldható a gázprogram. Az eredeti leágazás ugyanis a Tiszapüspökibe vezető út mellett, a városközponthoz több kilométerre van. A falburkoló lapok gyár­tása — azaz próbagyártása — ha minden jól megy, még ez év végén megkez­dődhet. Az itt készülő szí­nes kerámialapok az épüle­tek külső és belső burko­lására egyaránt alkalmasak és a legnagyobb 25 x 12 centiméteres nagyságtól a legkisebb 2x3 centimétere­sig több méretben készül­nek A vállalat üvegtechnikai gyárának termelése az idén tovább nő és a tavalyinak a dupláját, körülbelül 3 mill'd forint értékű áru* bocsát ki. Laboratóriumi felszerelésekből egyre na­gyobb mennyiséget tud el­adni a külkereskedelmi vál­lalat is. Jelentős megrende­lés van mérőlombikokból is. Nagyon sajnálatos, hogy a vállalat saját hibáján kí­vül nem tudja megragadni a drágább termékek gyár­tásának lehetőségét. Ehhez ugyanis egy nagy pontossá­gú új eszterga kellene, de az egész tanácsi ipar egyet­len gép vásárlására sem ka­pott kiutalást. Nagyon fur­csa, hogy jelentős export­igényt csupán azért nem elégíthet ki az Építőanyag­ipari Vállalat, mert nem képes egy esztergát vásá­rolni. A vállalat tavaly körül­belül 9 ezer tonnával több sódert termelt, mint az előirányzata volt. Előzetes számítások szerint ebben az évben is túlteljesíthető e nagyon fontos építőanyag kitermelése. Az idén mo­zaiklapból is többezer négyzetméterrel többet ké­szítenek, mint tavaly. — bognár — ftla: A vízimádó Népművészet vagy ipar Rádió és tv műsor • Elfogták a szolnoki Fantomast Magyar berendezési tárgyak a KGST palotában Gyors ütemben közeledik a befejezéshez a moszkvai KGST-palota építése. Legutóbb például ar­ról kaptunk hírt. hogy lengyel szakbrigádok már a fém-zárókereteket, ablakokat szerelik. A KGST tag­államok között hazánk is részt vesz a munkában: a harmincöt emeletes, nyitott könyvhöz hasonlító épü­let sok berendezési tárgyát szállítják magyar külke­reskedelmi vállalatok. A TERVEZÉSI FELADA­TOK összehangolását a KÖZTI tervezőintézet vég­zi. A toronyépület helyisé­geinek bútorait nagyrészt az ÁRTEX külkereskedel­mi vállalat szállítja. Az ott elhelyezett nemzeti irodá* Nyomatott áramkörrel készül az elektromos pásztor Karcagon Az ország mezőgazdasági nagyüzemeiben nagy sikere Négy termelőszövetkezet egyesült megyénkben Szolnok megyében to­vább folytatódik az az egészséges folyamat, amely a korszerű, nagyüzemi gaz­dálkodás megteremtését célozza. AZ új esztendő küszöbén ú?abb négy közös gazdaság lépett „házasság­ra'’. főleg olyanok, ame- lvek kis területen előnyte­len körülmények között gazdálkodtak. Törökszent- miklóson 1800 katasztráiis hold pazdáia volt a Lenin Tsz. A viszonylag kis terü­leten természetszerűleg nem tudtak olvan terme­lési eredményeket, korsze­rű gazdálkodást produkál­ni. mint a nagyobb gazda­ságok. A Lenin és az Al­kotmány Tsz területe ha­táros, fgv kézenfekvő volt hogy közös erővel keressék * a továbbj felemelkedés út- t ját. A két tsz közgyűlésé- ' nek közös határozata ki­mondta az egyesülést 1967- ben Alkotmány néven máz 7100 holdas összefüggő nagy területen gazdálkod­hatnak. Tiszaszentimrén, talán a megye legkisebb gazdasá­gaként tartották nyhván a 900 holdas Haladás Tsz-t. Két és félezer holdnál nem volt nagyobb területe a helyi Aranykalász Tsz-nek sem. Egyesülési szándékuk tehál indokolt volt. Az előzetes közgazdasági elemzések szerint az egye­süléssel a gazdaságok mun­kaerőmérlege is kedvezően alakult, megszűnnek az sránvtalan'ágok. A tisza- szentimrei Haladás T9Z a földterülethez viszonyítva valamivel több munkaerő­vel rendel kőzett. Egy tag­ra hét és fél hold i ütött. Az Aranykalász Tsz-ben csaknem 15 hold művelése várt evv-pgy tagra Török- szentmiktóson fordított volt a helvzet. Ttt a kisenb földterü'eten eazdá'koió I em'n Tsz-nek volt keve­sebb mitnkanreie 3 4 hold­dal Jutott több terület egv- egy tagra, mint az Alkot­mány Tsz-ben. van a karcagi Általános! Szerelő és Gépjavító Ktsz által kivitelezett Csontos­féle villanypásztornak. A korszerű, mozgókocsis ka­rámból és a kerítés gyen­geáramú elektromos telíté­sét biztosító berendezésből az Idén 332 garnitúrát gyártanak az AGRO- TRÖSZT megrendelésére. Az EDK—1-es típusú vil­lanypásztor kivitelezése praktikusabb le=2 a koráb­binál. Az elektromos beren­dezést az eddigi huzalozás helyett nyomtatott' áram­körrel készítik. A villamos- ipar új technikájának al­kalmazásával a villanypász­tor üzemelése lényegesen biztonságosabb, ezen túl­menően számottevő Időmeg­takarítást is jelent. A nyomtatott áramkörű kivi­telezéssel a 332 elektromos készülék szerelésénél együt­tesen mintegy 700 munka­órát, takarítanak meg. A gyártás már megkez­dődött.. Március 31-ig 300 garnitúrát adnak át az AG- ROTRÖSZT-nek. Az elek­tromos pásztorok karámjait a helyi Lenin Tsz szerelő- műhelyében készítik, amely a Csepeli Csőgyártól sze­rezte be a szükséges cső­mennyiséget. kon kívül, amelyeket az illető ország rendez be, mi szállítjuk a közös helyi­ségek Összes bútorait. A KÜLÖNBÖZŐ STÍLU­SOK közül a választás a szögletes alakú, csőváza*» bútorokra esett. Ez a mo­dern stílus illik ugyanis a legjobban a toronyépület építészeti megjelenéséhez. A csaknem 400 szoba cső­vázas, fém és műanyag kombinációjú berendezési tárgyait a Gyulai Fa- és Fémbútor Ktsz készíti Az ülőbútorok huzata magyar gyártmányú műbőr Íes2. amelynek anyagát a győri gyár készíti. A magyar szekciót modern fabútorok­kal rendezik be. AZ ARTEX A KÉPZŐ- MŰVÉSZETI Alappal kö­zösen pályázatot hirdetett a torony óriási halijának kialakítására. A hallban elhelyezett ruhatárakat ugyanis művészi kivitelű paravánokkal fogiák elta­karni. A nálvávat alamán most készülnek a maket­tek. s ezután döntik maid el. melvik maeyar művész munkája kerül kivitelezés­re. A KGST-palota épület­csoportja három részből áll. A tornyot, szálloda, valamint a kongresszusi csarnok egészíti ki. — A kongresszusi terem szé­keit az Elektroimpex szál­lítja. ugyanis minden ülő­helyet külön hangszóróval szerelnek fel, s így sajátos térhangosító megoldásokat is kialakítanak. A KGST-PALOTA könyv­tárainak, ruhatárainak be­rendezéseit Is magyar vál­lalatok készítik. Az első bútorszállítmányokat ápri­lisban indítják útnak, s azokat magyar szakembe­rek rendezik és szerelik majd a helyszínen. A ter­vek szerint augusztusig az utolsó szállítmányoknak is meg kell. érkezniük, mert a KGST-palotát a forrada­lom ötvenedik évforduló­jára kívánják átadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom