Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. december 2. A nártkonvresszns csütörtöki illése A. rámutatott gazdaságirányítási mechanizmusunk fogyatékosságaira. ennek gazdasági kihatásaira, lendületet adott a szociográfiai műfajnak. Ebben a műfajban jelentek meg jó írások, de olyanok is, amelyeknek al kotói a valóságnak csak egy-egy periférikus részletét fedezték fel és ezekből helytelenül általánosítottak Ismerünk olyan alkotó embereket is, akik továbbra is tartózkodnak politikai állásfoglalásoktól, közönynyel néznek el a szemük előtt lejátszódó történelmi átalakulás felett Így szaporodnak azok az úgynevezett elvont alkotások, amelyek gyakorlatilag mind szegényebbek lesznek. Van másfajta, még ugyan nem szocialista, de közeledő, őszintén útkereső, értékes irodalom is. A magyar irodalom és művészet nagy táborára, olyan írókra, művészekre gondolok, akik mindenféle előítélet nélkül, becsülettel és bátorsággal tárják fel az élet valóságos folyamatát és belső összefüggéseit, megmutatják ami jó, s ami rossz. Nem kívülállóak, a jónak örülnek, a rosszra joggal haragszanak, a gondot maguk is vállalják. Az ilyen alkotókat és műveiket nagyra becsüljük, barátian kritizáljuk őket. Végül szeretnék beszélni azokról a szocialista írókról. művészekről, párttagokról és pártonkívüliekről, akiknek problémáival — bevallom — nem foglalkozunk eleget ök már eddig is jelentős szocialista realista alkotásokkal. sok új színnel, mondanivalóval gazdagítor ták a magyar kultúrát. Mos< nehéz feladatokkal birkóznak. Az a rohamos fejlődés. amelyen a mi társadalmunk az utóbbi évtizedben átment, a dogmáktól megszabadult új stílus, megújuló eszméink és még sok egyéb, azt követeli meg tőlük is, hogy sok tekintetben vegyék újra számba a világot, fogalmazzák újra a témákat, a hősöket a konfliktusokat. A legnagyobb figyelmet, a legoda- adóbb törődést ők érdemlik, mert elsősorban tőlük várja a legtöbb segítséget a párt és az olvasó, a nép, amely az irodalomtól nemcsak szórakozást, hanem tanácsot, eligazítást vár. A rendszeres olvasók, a színház- és mozilátogatók, a tapasztalatok szerint, mindenekelőtt olyan új alkotásokra figyelnek fel, amelyek őszintén igyekeznek szembenézni múltunk és jelenünk problémáival, és azokra művészileg hiteles, pártos választ adnak. Jó lenne, ha mind többen ilyen műveket igényelnének. Ä2 emberek, a kritikát is tartalmazó, segítő szándékú, de még nem teljesen marxista szemléletű művekkel szemben — és ezt is meg kell mondanunk — indokolatlanul türelmetlenek — állapította meg Szirmai István. A türelmetlenségről szólva a kritikákkal kapcsolatban kijelentette: A türelmetlenség azéit sem indokolt, mert nem arról van szó, hogy ma kulturális életünkben a nem ellenséges, ele nem marxista nézetek gyakrabban vagy erőteljesebben jelentkeznek, mint régebben, hanem arról, hogy ma azok a korábbi évekhez viszonyítva nyíltabban tűnhetnek fel. A történelmi tapasztalatok ugyanis arra tanítanak, hogy a nem marxista irányzatok elhalígat- tatása nem helyettesíthet: a velük folytatott érdemi vitát, hogy adminisztratív betiltásuk csak eszmei elszigetelődéshez, az egyedül célravezető idoiógiai harc megkerüléséhez vezet Mai kulturális életünkben éppen az az egészséges jelenség, hogy a gazdagodással, színesedéssel, a szélesebb tájékozódással lépést tart a marxista eszmei aktivitás: szellemi életünket eleven, termékeny yita- légkör jellemzi. A fejlődés ellenére a kultúrpolitikai irányításnak többet kell segítenie alkotónak és olvasónak. Jogos az az igény az-életnek ezen a területén is, hogy az irányítás legyen határozottabb, következetesebb és az egészséges fejlődésnek megfelelően igényesebb. Kedves Elvtársak! Lenin a kapitalista társadalomról szólva két kultúrát nevezett meg, az elnyomottak és az elnyomók kultúráját. A mi társadalmunkban a két volt kultúra között már más határvonalat húzott a történelem. Munkásosztályunk régi harci kultúráját egyesítette a magyar és a világ kultúrájának minden értékálló kincsével és azt az egész nép közös vagyonúvá tette. Ezt ápolni, fejleszteni, mindenkivel megismertetni a kommunisták feladata. Szirmai István nagy tapssal fogadott beszéde után Rapai Gyula, a Baranya megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. A Következő hozzászóló Szabó István, a mezőgazdaság népgazdasági jelentőségéről beszélt. Ezután Havasi Ferenc, a Komárom megyei pártbizottság első titkára szólt, majd szünet következett. A szünet utón a kongresszus Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter elnökletével folytatta munkáját. Az első hozzászóló Péter János külügyminiszter volt. Magyaropszá»ot történelme során soha nem vette körül vlSá»szer!e elismerőbb megbecsülés, mint most Péter János hozzászólása Nagy utat tettünk meg tisztelt elvtársak, nagy utat együtt és külön-külön is. Nagy utat tett meg a Magyar Népköztársaság bonyolult és egyre bonyolultabbá váló nemzetközi viszonyok között. Jól szemlélhető összehasonlítási lehetőséget nyújt az Egyesült Nemzetek Szervezete. Ültem az Egyesült Nemzetek Szervezetének padsoraiban 1957-ben és 1966-ban is, közben minden esztendő közgyűlésén. Tíz évvel ezelőtt szemtanúja voltam a tajtékzó gyűlöletnek, amellyel a magyarországi ellenforradalomban kudarcot vallott nemzetközi reakció az ENSZ-ben a Magyar Nép- köztársaság képviselőit ócsárolta és megbízólevelünk elismerése ellen is áskálódott. Ültem ugyanazokban a padsorokban ebben az évben is és elnézegettem a Magyar Nép- köztársaság képviselőjét a közgvűlés elnöki székében — mert mint a közgyűlés egyik alelnöke. több alkalommal éppen a miállandó képviselőnk elnökölt — A történelem enyhe igazságszolgáltatását és egyben vaskos iróniáját fejezi ki az az ellenkép: a múlt évben a Magvar Népköztársaság képviselőjét éppen annak az országnak képviselője javasolta elsőnek az I. számú politikai bizottság elnökévé. amelvik ország képviselői tíz évvel ezelőtt a leevadabb dührohamokkal támadták a Magyar Pfénb-a-társasáe küldötteit. A Magyar Népköztársaság nemzetközi helyzetének alakulása és tevékeny részvétele a nemzetközi vitás kérdések megoldásában beszédesen bizonyítja azt, amit a kommunista és munkáspártok legutóbbi közös konferenciája 1960- ban Moszkvában így fogalmazott meg: „Korunk fő jellegzetessége, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik”. Az ENSZ-ben további új jelentős munkakörökre nyílik meg előttünk az ajtó. Minden nemzetközi fórumon következetesen, megalkuvás nélkül képviseljük — Nemzetközi hatékonyságunk megnövekedésének egyik döntő magyarázata itthon van. Mint érzékeny szeizmográfok, más országok hozzánk való viszoa Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Délvietnami Felszabadítási Front, a koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság ügyeit, s az ENSZ-beli jogai helyreállítása érdekében síkra szállunk a Kínai Népköztársaságért is. Hazánk képviselői tevékenyen vesznek részt olyan nemzetközi bizottságokban, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezetének pénzügyi és politikai válsága megoldásáért, az európai gazdasági együttműködésért, a délafrikai faji megkülönböztető politika felszámolásáért, a gyarmati rendszer utolsó maradványainak kiküszöböléséért, az új jellegű fegyverkezési verseny kialakulásának megakadályozásáért, a világűr békés fel- használásáért küzdenek. — Budapesten tartotta ebben az évben végrehajtó tanácsi ülését az UNESCO, a világ legnagyobb hatású és tekintélyű nemzetközi kulturális szervezete. Magyarországot történelme során soha nem vette körül világszerte elismerőbb megbecsülés és tiszte- lettudóbb szimpátia, mint éppen most. nyán. itthoni életünk minden lényegesebb megrezdü- lése állandóan érezteti hatását. A Magyar Szocialista Munkáspárt újjászervezése és a forradalmi munSorra épülnek ki magasabb szintű diplomáciai kapcsolatok kás-paraszt kormány tevékenységének kibontakozása után, a gazdasági, politikai és kulturális élet valóban szocialista fejlődése olyan tiszteletet ébresztett hazánk iránt, hogy barátainkban mélyült az egyébként is meglevő szeretet irántunk, mások pedig megtanulták, hogy komolyan kell számolni \ velünk. A szocialista társadalom alapjai lerakásának befejezésével egyidőben indult el nemzetközi kapcsolataink terén az a folvamat. amelyben a vezető NATO-hatalmak is sorra ajánlották fel, hogy diplomáciai kapcsolataikat követi szintről nagvköveti szintre kívániák emelni. Ez a folvamat most fejeződött be. amikor az Amerikai Egyesült Államokkal is megállapodtunk diplomáciai képviseleteink nagykövetségi szintre való emelésében. Hangsúlyozom, hogy ez a folyamat éppen a szocialista társadalom alapjai lerakásának befejezésével egyidőben indult el. Nemzetközi helyzetünk javulásának másik döntő magyarázata a szocialista világrendszer fejlődésében, a Szovjetunióhoz s a többi testvéri szocialista országhoz fűződő szoros kapcsolatunkban, a velük baráti együttműködésünkben van. Azt a felemelkedő utat, amelyen Magyarország az elmúlt tíz esztendő nemzetközi eseményei között végigment — belső eredményeink mellett — a szocialista világrendszer nemzetközi hatásainak köszönhetjük. Most áz elért eredmények próbáját és az erőgyűjtés idejét éljük — mondotta Péter János, majd így folytatta: Kádár János elvtárs a Központi Bizottság referátumában ismertette azokat az alapelveket, amelyek külpolitikai tevékenységünket meghatározzák az internacionalista felelősség és a nemzeti érdekek összehangolásának lehetőségében és szükségszerűségében. Külpolitikai tevékenységünkben ezeket az elveket alkalmazzuk következetesen és megalkuvás nélkül. A szocialista országokhoz fűződő bensőséges, baráti és testvéri kapcsolataink elmélyítését úgy munkáltuk, hogy mindig kerestük, a Szovjetunióval és más testvéri országokkal együtt, valamennyi szocialista ország együttműködését zavaró problémák: kiküszöbölését s az akcióegység megteremtését mai nemzetközi harcunk legfontosaob kérdéseiben. Moszkva a nemzetközi élet központja A jelenlegi bonyolult nemzetközi viszonyok között sajátságos módon növekszik a Szovjetunió és általában a szocialista világ- rendszer nemzetközi tekintélye. Az az erő, következetesség, körültekintés és felelősségtudat, amellyel elsősorban a Szovjetunió támogatja a vietnami nép védelmi harcát az agresszió ellen s egyúttal az egész világot védi az imperialista felelőtlenség ellen, amely a vietnami agresszió révén termonukleáris katasztrófába tudná sodorni a világot, megnövelte a népek és kormányok tiszteletét a szocialista világrendszer, ennek keretében elsősorban a Szovjetunió iránt. Soha nem volt a világtörténelemben olyan főváros, mint ma Moszkva, ahova a föld egész kerekségéről olyan bizalommal és olyan szakadatlan sorban járnának államfők, kormányfők, hivatalos és félhivatalos delegációk tanácskozásra, tervek kialakítására a legfontosabb mai nemzetközi kérdések megoldása érdekében. Lényegében új erőként megjelent a nemzetközi élet porondján a „harmadik világ”. A gyarmati sorból felszabadult országok népei — éppen a nemzetközi erőviszonyok megváltozása következtében — általában tudják, hogy a gyarmati uralom régi formái nem térhetnek vissza, ezért könnyen engedik szabadjára belső ellentmondásaikat, a neokolonialista támadások azonban felszítják és helyenként szörnyűi tragédiák forrásaivá teszik ezeket a belső ellentéteket. Az afrikai országok nemrégen tartották Addisz Abebában csúcskonferenciájukat önmagában az a körülmény, hogy a jelenle- v gi nagymértékű támadások és felszított ellentétek ellenére meg tudták tartani a találkozót, az 'antiimperia- lista és antikolonialista erők aktivizálódását jelenti. Az emberiség nagyobbik hányada gyarmati sorból felszabadult országokban él. Sorsuk alakulása az egész földkerekséget befolyásolja. Ha társadalmi viszonyaik rendezése, gazdasági problémáik megoldása, az emberi életlehetőségek biztosítása nem sikerült országaikban, válságaik az egész világ sorsát súlyosan érinthetik. Érdemes most különleges figyelmet fordítani a latinamerikai országok politikai fejlődésére, ahol a szocialista Kuba jelenléte parancsoló szükségszerűséggé tette a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése külpolitikai elvének alkalmazására irányuló törekvéseket A harmadik világ országainak gazdasági problémái ügyében igen nagy jelentőségű lesz a jövő évben Üj- Delhiben megrendezendő világkereskedelmi konferencia. A Magyar Népköz- társaság nagy figyelemmel készül erre a konferenciára. A nyugati kapitalista országok egymáshoz való viszonya is bonyolulttá vált. A szocialista világrendszer kialakulásával, főként fejlődésének új szakaszába lépésével, a gyarmati rendszer felszámolásával olyan lazulási folyamat kezdődött el az imperialista hatalmak szövetségi rendszerében, amely már nemcsak az imperialista hatalmak ellentéteinek a növekedését, hanem hatalmi rendszerük fel bomlási folyamatát is jelenti. Az európai béke és biztonság érdekében A nemzetközi viszonyoknak ea az új kedvező változása lehetőségeket nyit új kezdeményezésekre a háborús veszélyek csökkentése, a békés egymás mellett élés megerősítése érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai bukaresti értekezletükön közös állásfoglalásban új javaslatokkal fordultak felelős kis- és nagyhatalmakhoz. A javaslatok közül a legidőszerűbb s a nemzetközi közvéleményt, az európai kormányokat is leginkább foglalkoztatja az európai béke és biztonság rendszerének előkészítésére, az európai biztonsági konferencia összehívására vonatkozó javaslat. Most, amikor az Egyesült Államok vietnami agressziója új veszélyeket növel az egész világ felett, az Európában leselkedő veszélyekről nemcsak megfeledkeznünk nem szabad, hanem éppen felszámolásukra kell törekednünk. A Kö- zép-Európában élő népek közvetlen problémája s egyúttal a nemzetközi élet világproblémája az európai béke és biztonság rendszerének létrehozása. A közvetlenül szomszédos országok együttműködésének fokozódásával, mozaik- szerűen, a feszültségeket okozó kérdések fokozatos megválaszolásával tevődik mad jössze az ossz európai biztonsági rendszer. Fokozatosan csoportos együttműködések alakulhatnak majd ki, s ezekből organikusan szerveződhet tovább a különböző rendszerű európai országok biztonságának egész rendszere: a Balkánon Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Albánia, Görögország és Törökország együttműködése közvetlen problémáik megoldásában; Közép-Európá- ban sajátságos lehetőségeket nyújt Csehszlovákia. Jugoszlávia, Magyarország •és Ausztria együttműködése; a Duna-völgye a Német Szövetségi Köztársaságtól a Szovjetunióig a .különböző rendszerű országok újfajta együttműködését teheti lehetővé többféle formában, így az éppen Budapesten székelő Duna-bizottságban is. A Központi Bizottság jelentése helyesen elemzi a mai nemzetközi eseményeket, világosan jelöli ki a további külpolitikai feladatokat A külügyminisztérium dolgozói, külképviseleteink vezetői és tagjai sok erőt kapnak munkájukhoz abból a bizalomból, amelyben a Központi Bizottság bennünket részesít. Megköszönve ezt a bizalmat ígérhetem a kongresszusnak, hogy népköz- társaságunk külügyi szol gálatának tagjai, párttagok és pártonkívüliek hűségesen állnak helyt a kongresszusi útmutatások alapján nemzetközi felelősségünk és nemzeti érdekeink szolgálatában — mondotta befejezésül Péter János. Péter János nagy tapssal fogadott felszólalása után Andorka Magdolna a bő- sárkányi általános iskola tanára, Pák Szón Csői, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, Julio Camancho Aguilera, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagia, Pranciszek Waniolka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Jean Kill, a Luxemburgi Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Demcsigijn Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja és David Bowman, Nagv-Bri- tannia Kpmmunista Pártja Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagia szólalt, fel majd ebédszünet következett. Á délutáni ül£s, amelyen Somogyi Sándor, az I. kerületi pártbizottság első titkára elnökölt, Czinege Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter felszólalásával kezdődött. Ezután felszólalt Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egységpárl Politikai Bizottságának tagja, Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei tanács vb-elnöke. Véqh Lás?, ló, a Pamutnyomóipari Vállalat vezérigazgatója. A délutáni szünet után Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag'a elnökölt. Felszólalt: M?x Rei- mann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Garat Gábor író. Boros Ott óné. a szolnoki közgazdasági szakközépiskola igazgató- helyettese, Hans Mahle, a nyugat-berlini Német Szocialista Fgvsépoárt Elnöksége titkárságának tagia. EivindwV- a Noryég Kommunista Párt titkárságának tagia. Ar*uro Colnmbi. az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Salvatore Corallo, a Proletár Egvség Olasz Szocialista Pártja Köznonti Bi zottsá ga végrehajtó bi- zottsáeának tagia. A kongresszus ma reggel 9 órakor folyatja tanácskozását.
