Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-02 / 284. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. december 2. A nártkonvresszns csütörtöki illése A. rámutatott gazdaságirányí­tási mechanizmusunk fo­gyatékosságaira. ennek gaz­dasági kihatásaira, lendüle­tet adott a szociográfiai mű­fajnak. Ebben a műfajban jelentek meg jó írások, de olyanok is, amelyeknek al kotói a valóságnak csak egy-egy periférikus részle­tét fedezték fel és ezekből helytelenül általánosítottak Ismerünk olyan alkotó embereket is, akik továbbra is tartózkodnak politikai állásfoglalásoktól, közöny­nyel néznek el a szemük előtt lejátszódó történelmi átalakulás felett Így szapo­rodnak azok az úgynevezett elvont alkotások, ame­lyek gyakorlatilag mind szegényebbek lesznek. Van másfajta, még ugyan nem szocialista, de közele­dő, őszintén útkereső, ér­tékes irodalom is. A ma­gyar irodalom és művészet nagy táborára, olyan írók­ra, művészekre gondolok, akik mindenféle előítélet nélkül, becsülettel és bátor­sággal tárják fel az élet valóságos folyamatát és bel­ső összefüggéseit, megmu­tatják ami jó, s ami rossz. Nem kívülállóak, a jónak örülnek, a rosszra joggal haragszanak, a gondot ma­guk is vállalják. Az ilyen alkotókat és műveiket nagy­ra becsüljük, barátian kriti­záljuk őket. Végül szeretnék beszélni azokról a szocialista írókról. művészekről, párttagokról és pártonkívüliekről, akik­nek problémáival — beval­lom — nem foglalkozunk eleget ök már eddig is je­lentős szocialista realista al­kotásokkal. sok új színnel, mondanivalóval gazdagítor ták a magyar kultúrát. Mos< nehéz feladatokkal birkóz­nak. Az a rohamos fejlő­dés. amelyen a mi társadal­munk az utóbbi évtizedben átment, a dogmáktól meg­szabadult új stílus, meg­újuló eszméink és még sok egyéb, azt követeli meg tő­lük is, hogy sok tekintet­ben vegyék újra számba a világot, fogalmazzák újra a témákat, a hősöket a konfliktusokat. A legna­gyobb figyelmet, a legoda- adóbb törődést ők érdem­lik, mert elsősorban tőlük várja a legtöbb segítséget a párt és az olvasó, a nép, amely az irodalomtól nem­csak szórakozást, hanem tanácsot, eligazítást vár. A rendszeres olvasók, a színház- és mozilátogatók, a tapasztalatok szerint, min­denekelőtt olyan új alkotá­sokra figyelnek fel, ame­lyek őszintén igyekeznek szembenézni múltunk és jelenünk problémáival, és azokra művészileg hiteles, pártos választ adnak. Jó lenne, ha mind többen ilyen műveket igényelnének. Ä2 emberek, a kritikát is tar­talmazó, segítő szándékú, de még nem teljesen marxista szemléletű művekkel szem­ben — és ezt is meg kell mondanunk — indokolatla­nul türelmetlenek — állapí­totta meg Szirmai István. A türelmetlenségről szólva a kritikákkal kapcsolatban kijelentette: A türelmetlenség azéit sem indokolt, mert nem arról van szó, hogy ma kul­turális életünkben a nem ellenséges, ele nem mar­xista nézetek gyakrabban vagy erőteljesebben jelent­keznek, mint régebben, ha­nem arról, hogy ma azok a korábbi évekhez viszo­nyítva nyíltabban tűnhet­nek fel. A történelmi ta­pasztalatok ugyanis arra tanítanak, hogy a nem mar­xista irányzatok elhalígat- tatása nem helyettesíthet: a velük folytatott érdemi vi­tát, hogy adminisztratív be­tiltásuk csak eszmei el­szigetelődéshez, az egyedül célravezető idoiógiai harc megkerüléséhez vezet Mai kulturális életünkben éppen az az egészséges je­lenség, hogy a gazdagodás­sal, színesedéssel, a széle­sebb tájékozódással lépést tart a marxista eszmei ak­tivitás: szellemi életünket eleven, termékeny yita- légkör jellemzi. A fejlődés ellenére a kul­túrpolitikai irányításnak többet kell segítenie alko­tónak és olvasónak. Jogos az az igény az-életnek ezen a területén is, hogy az irá­nyítás legyen határozottabb, következetesebb és az egész­séges fejlődésnek megfele­lően igényesebb. Kedves Elvtársak! Lenin a kapitalista tár­sadalomról szólva két kul­túrát nevezett meg, az el­nyomottak és az elnyomók kultúráját. A mi társadal­munkban a két volt kultú­ra között már más határ­vonalat húzott a történe­lem. Munkásosztályunk régi harci kultúráját egyesítette a magyar és a világ kultú­rájának minden értékálló kincsével és azt az egész nép közös vagyonúvá tette. Ezt ápolni, fejleszteni, min­denkivel megismertetni a kommunisták feladata. Szirmai István nagy taps­sal fogadott beszéde után Rapai Gyula, a Baranya megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. A Kö­vetkező hozzászóló Szabó István, a mezőgazdaság népgazdasági jelentőségé­ről beszélt. Ezután Havasi Ferenc, a Komárom me­gyei pártbizottság első tit­kára szólt, majd szünet kö­vetkezett. A szünet utón a kongresszus Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttag­ja, művelődésügyi minisz­ter elnökletével folytatta munkáját. Az első hozzászóló Péter János külügyminiszter volt. Magyaropszá»ot történelme során soha nem vette körül vlSá»szer!e elismerőbb megbecsülés, mint most Péter János hozzászólása Nagy utat tettünk meg tisztelt elvtársak, nagy utat együtt és külön-külön is. Nagy utat tett meg a Magyar Népköztársaság bo­nyolult és egyre bonyolul­tabbá váló nemzetközi vi­szonyok között. Jól szemlélhető összeha­sonlítási lehetőséget nyújt az Egyesült Nemzetek Szervezete. Ültem az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek padsoraiban 1957-ben és 1966-ban is, közben min­den esztendő közgyűlésén. Tíz évvel ezelőtt szemtanú­ja voltam a tajtékzó gyű­löletnek, amellyel a ma­gyarországi ellenforrada­lomban kudarcot vallott nemzetközi reakció az ENSZ-ben a Magyar Nép- köztársaság képviselőit ócsárolta és megbízóleve­lünk elismerése ellen is áskálódott. Ültem ugyan­azokban a padsorokban ebben az évben is és el­nézegettem a Magyar Nép- köztársaság képviselőjét a közgvűlés elnöki székében — mert mint a közgyűlés egyik alelnöke. több alka­lommal éppen a mi­állandó képviselőnk el­nökölt — A törté­nelem enyhe igazságszol­gáltatását és egyben vas­kos iróniáját fejezi ki az az ellenkép: a múlt évben a Magvar Népköztársaság képviselőjét éppen annak az országnak képviselője javasolta elsőnek az I. szá­mú politikai bizottság el­nökévé. amelvik ország képviselői tíz évvel ezelőtt a leevadabb dührohamok­kal támadták a Magyar Pfénb-a-társasáe küldötteit. A Magyar Népköztársa­ság nemzetközi helyzetének alakulása és tevékeny rész­vétele a nemzetközi vitás kérdések megoldásában be­szédesen bizonyítja azt, amit a kommunista és munkáspártok legutóbbi közös konferenciája 1960- ban Moszkvában így fo­galmazott meg: „Korunk fő jellegzetessége, hogy a szo­cialista világrendszer az emberi társadalom fejlő­désének döntő tényezőjévé válik”. Az ENSZ-ben további új jelentős munkakörökre nyí­lik meg előttünk az ajtó. Minden nemzetközi fóru­mon következetesen, meg­alkuvás nélkül képviseljük — Nemzetközi hatékony­ságunk megnövekedésének egyik döntő magyarázata itthon van. Mint érzékeny szeizmográfok, más orszá­gok hozzánk való viszo­a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Délvietnami Felszabadítási Front, a ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság ügyeit, s az ENSZ-beli jo­gai helyreállítása érdeké­ben síkra szállunk a Kí­nai Népköztársaságért is. Hazánk képviselői tevéke­nyen vesznek részt olyan nemzetközi bizottságokban, amelyek az Egyesült Nem­zetek Szervezetének pénz­ügyi és politikai válsága megoldásáért, az európai gazdasági együttműködé­sért, a délafrikai faji megkülönböztető politika felszámolásáért, a gyarma­ti rendszer utolsó marad­ványainak kiküszöbölésé­ért, az új jellegű fegyver­kezési verseny kialakulá­sának megakadályozásá­ért, a világűr békés fel- használásáért küzdenek. — Budapesten tartotta ebben az évben végrehajtó ta­nácsi ülését az UNESCO, a világ legnagyobb hatású és tekintélyű nemzetközi kul­turális szervezete. Magyarországot történel­me során soha nem vette körül világszerte elisme­rőbb megbecsülés és tiszte- lettudóbb szimpátia, mint éppen most. nyán. itthoni életünk min­den lényegesebb megrezdü- lése állandóan érezteti ha­tását. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt újjászerve­zése és a forradalmi mun­Sorra épülnek ki magasabb szintű diplomáciai kapcsolatok kás-paraszt kormány tevé­kenységének kibontakozása után, a gazdasági, politikai és kulturális élet valóban szocialista fejlődése olyan tiszteletet ébresztett ha­zánk iránt, hogy barátaink­ban mélyült az egyébként is meglevő szeretet irán­tunk, mások pedig megta­nulták, hogy komolyan kell számolni \ velünk. A szocia­lista társadalom alapjai le­rakásának befejezésével egyidőben indult el nem­zetközi kapcsolataink terén az a folvamat. amelyben a vezető NATO-hatalmak is sorra ajánlották fel, hogy diplomáciai kapcsolataikat követi szintről nagvköveti szintre kívániák emelni. Ez a folvamat most fejeződött be. amikor az Amerikai Egyesült Államokkal is megállapodtunk diplomá­ciai képviseleteink nagy­követségi szintre való eme­lésében. Hangsúlyozom, hogy ez a folyamat éppen a szocialista társadalom alapjai lerakásának befeje­zésével egyidőben indult el. Nemzetközi helyzetünk ja­vulásának másik döntő ma­gyarázata a szocialista vi­lágrendszer fejlődésében, a Szovjetunióhoz s a többi testvéri szocialista ország­hoz fűződő szoros kapcso­latunkban, a velük baráti együttműködésünkben van. Azt a felemelkedő utat, amelyen Magyarország az elmúlt tíz esztendő nemzet­közi eseményei között vé­gigment — belső eredmé­nyeink mellett — a szocia­lista világrendszer nemzet­közi hatásainak köszönhet­jük. Most áz elért eredmények próbáját és az erőgyűjtés idejét éljük — mondotta Péter János, majd így foly­tatta: Kádár János elvtárs a Központi Bizottság referá­tumában ismertette azokat az alapelveket, amelyek külpolitikai tevékenységün­ket meghatározzák az inter­nacionalista felelősség és a nemzeti érdekek össze­hangolásának lehetőségében és szükségszerűségében. Külpolitikai tevékenysé­günkben ezeket az elveket alkalmazzuk következete­sen és megalkuvás nélkül. A szocialista országokhoz fűződő bensőséges, baráti és testvéri kapcsolataink el­mélyítését úgy munkáltuk, hogy mindig kerestük, a Szovjetunióval és más test­véri országokkal együtt, va­lamennyi szocialista ország együttműködését zavaró problémák: kiküszöbölését s az akcióegység megteremté­sét mai nemzetközi harcunk legfontosaob kérdéseiben. Moszkva a nemzetközi élet központja A jelenlegi bonyolult nemzetközi viszonyok kö­zött sajátságos módon nö­vekszik a Szovjetunió és ál­talában a szocialista világ- rendszer nemzetközi tekin­télye. Az az erő, következe­tesség, körültekintés és felelősségtudat, amellyel el­sősorban a Szovjetunió tá­mogatja a vietnami nép vé­delmi harcát az agresszió ellen s egyúttal az egész világot védi az imperialista felelőtlenség ellen, amely a vietnami agresszió révén termonukleáris katasztrófá­ba tudná sodorni a világot, megnövelte a népek és kor­mányok tiszteletét a szocia­lista világrendszer, ennek keretében elsősorban a Szovjetunió iránt. Soha nem volt a világtörténelemben olyan főváros, mint ma Moszkva, ahova a föld egész kerekségéről olyan bi­zalommal és olyan szaka­datlan sorban járnának ál­lamfők, kormányfők, hiva­talos és félhivatalos delegá­ciók tanácskozásra, tervek kialakítására a legfonto­sabb mai nemzetközi kér­dések megoldása érdeké­ben. Lényegében új erőként megjelent a nemzetközi élet porondján a „harmadik világ”. A gyarmati sorból felszabadult országok né­pei — éppen a nemzetközi erőviszonyok megváltozása következtében — általában tudják, hogy a gyarmati uralom régi formái nem térhetnek vissza, ezért könnyen engedik szabadjá­ra belső ellentmondásaikat, a neokolonialista támadá­sok azonban felszítják és helyenként szörnyűi tragédi­ák forrásaivá teszik ezeket a belső ellentéteket. Az afrikai országok nem­régen tartották Addisz Abebában csúcskonferen­ciájukat önmagában az a körülmény, hogy a jelenle- v gi nagymértékű támadások és felszított ellentétek elle­nére meg tudták tartani a találkozót, az 'antiimperia- lista és antikolonialista erők aktivizálódását jelenti. Az emberiség nagyobbik hányada gyarmati sorból felszabadult országokban él. Sorsuk alakulása az egész földkerekséget befolyásolja. Ha társadalmi viszonyaik rendezése, gazdasági prob­lémáik megoldása, az embe­ri életlehetőségek biztosítá­sa nem sikerült országaik­ban, válságaik az egész vi­lág sorsát súlyosan érinthe­tik. Érdemes most különleges figyelmet fordítani a latin­amerikai országok politikai fejlődésére, ahol a szocialis­ta Kuba jelenléte parancso­ló szükségszerűséggé tette a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése külpo­litikai elvének alkalmazá­sára irányuló törekvéseket A harmadik világ orszá­gainak gazdasági problémái ügyében igen nagy jelentő­ségű lesz a jövő évben Üj- Delhiben megrendezendő világkereskedelmi konfe­rencia. A Magyar Népköz- társaság nagy figyelemmel készül erre a konferenciára. A nyugati kapitalista or­szágok egymáshoz való vi­szonya is bonyolulttá vált. A szocialista világrendszer kialakulásával, főként fej­lődésének új szakaszába lé­pésével, a gyarmati rend­szer felszámolásával olyan lazulási folyamat kezdődött el az imperialista hatalmak szövetségi rendszerében, amely már nemcsak az im­perialista hatalmak ellenté­teinek a növekedését, ha­nem hatalmi rendszerük fel bomlási folyamatát is jelenti. Az európai béke és biztonság érdekében A nemzetközi viszonyok­nak ea az új kedvező válto­zása lehetőségeket nyit új kezdeményezésekre a hábo­rús veszélyek csökkentése, a békés egymás mellett élés megerősítése érdekében. A Varsói Szerződés tagál­lamai bukaresti értekezle­tükön közös állásfoglalás­ban új javaslatokkal for­dultak felelős kis- és nagy­hatalmakhoz. A javaslatok közül a leg­időszerűbb s a nemzetközi közvéleményt, az európai kormányokat is leginkább foglalkoztatja az európai béke és biztonság rendsze­rének előkészítésére, az európai biztonsági konfe­rencia összehívására vonat­kozó javaslat. Most, amikor az Egyesült Államok vietnami agresszi­ója új veszélyeket növel az egész világ felett, az Eu­rópában leselkedő veszé­lyekről nemcsak megfeled­keznünk nem szabad, ha­nem éppen felszámolásukra kell törekednünk. A Kö- zép-Európában élő népek közvetlen problémája s egyúttal a nemzetközi élet világproblémája az európai béke és biztonság rendsze­rének létrehozása. A közvetlenül szomszédos országok együttműködésé­nek fokozódásával, mozaik- szerűen, a feszültségeket okozó kérdések fokozatos megválaszolásával tevődik mad jössze az ossz európai biztonsági rendszer. Fokozatosan csoportos együttműködések alakulhat­nak majd ki, s ezekből or­ganikusan szerveződhet to­vább a különböző rend­szerű európai országok biz­tonságának egész rendsze­re: a Balkánon Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Al­bánia, Görögország és Tö­rökország együttműködése közvetlen problémáik meg­oldásában; Közép-Európá- ban sajátságos lehetősége­ket nyújt Csehszlovákia. Jugoszlávia, Magyarország •és Ausztria együttműködé­se; a Duna-völgye a Német Szövetségi Köztársaságtól a Szovjetunióig a .különböző rendszerű országok újfajta együttműködését teheti le­hetővé többféle formában, így az éppen Budapesten székelő Duna-bizottságban is. A Központi Bizottság je­lentése helyesen elemzi a mai nemzetközi eseménye­ket, világosan jelöli ki a további külpolitikai felada­tokat A külügyminiszté­rium dolgozói, külképvise­leteink vezetői és tagjai sok erőt kapnak munká­jukhoz abból a bizalomból, amelyben a Központi Bi­zottság bennünket részesít. Megköszönve ezt a bizal­mat ígérhetem a kong­resszusnak, hogy népköz- társaságunk külügyi szol gálatának tagjai, párttagok és pártonkívüliek hűsége­sen állnak helyt a kong­resszusi útmutatások alap­ján nemzetközi felelőssé­günk és nemzeti érdekeink szolgálatában — mondotta befejezésül Péter János. Péter János nagy tapssal fogadott felszólalása után Andorka Magdolna a bő- sárkányi általános iskola tanára, Pák Szón Csői, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, Julio Camancho Aguilera, a Ku­bai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagia, Pranciszek Waniolka, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, Jean Kill, a Luxemburgi Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak titkára, Demcsigijn Molomzsamc, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Politi­kai Bizottságának tagja és David Bowman, Nagv-Bri- tannia Kpmmunista Pártja Központi Bizottsága végre­hajtó bizottságának tagia szólalt, fel majd ebédszünet következett. Á délutáni ül£s, amelyen Somogyi Sándor, az I. ke­rületi pártbizottság első titkára elnökölt, Czinege Lajos, a Politikai Bizott­ság póttagja, honvédelmi miniszter felszólalásával kezdődött. Ezután felszó­lalt Friedrich Ebert, a Né­met Szocialista Egységpárl Politikai Bizottságának tag­ja, Bodnár Ferenc, a Bor­sod megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei ta­nács vb-elnöke. Véqh Lás?, ló, a Pamutnyomóipari Vál­lalat vezérigazgatója. A délutáni szünet után Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag'a elnö­költ. Felszólalt: M?x Rei- mann, a Német Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára. Garat Gábor író. Boros Ott óné. a szolnoki közgazdasági szakközépiskola igazgató- helyettese, Hans Mahle, a nyugat-berlini Német Szo­cialista Fgvsépoárt Elnök­sége titkárságának tagia. EivindwV- a Noryég Kom­munista Párt titkárságának tagia. Ar*uro Colnmbi. az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja és Salvatore Corallo, a Proletár Egvség Olasz Szo­cialista Pártja Köznonti Bi zottsá ga végrehajtó bi- zottsáeának tagia. A kongresszus ma reggel 9 órakor folyatja tanács­kozását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom