Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
l9éS„ december ± SZOLNOK MEGYÉI NÉPLAP 3 A pártkongresszus szerdai ülésének anyagából Mint tegnapi számunkban közöltük a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának szerdai ülésén a többek között felszólalt Gáspár Sándor elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. Ugyancsak a szerdai ülésen kapott szót megyénk küldötte Csáki István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Szolnok megyei párt- bizottság első titkára is. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük hozzászólásaikat. A szakszervezetek jogkörének bővülésével egyiilt növekszik társadalmi felelősségük Is Gáspár Sándor felszólalása Elöljáróban kijelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Központi Bizottság beszámolójával, a határozati javaslattal, tehát helyzetünk elemzésével és a megjelölt feladatokkal egyetért. Gáspár Sándor ezután a szakszervézetek feladatairól szólva rámutatott: — Hazánkban az elmi'ilt két évtizedben a szakszervezetek munkájának főbb vonásai a munkáshatalom erősítésében, a dolgozók érdekeinek védelmében kialakultak. A szakszervezetek szocialista jellege a maga sokoldalúságában azonban csak most bontakozik ki, minden 'gondjával és nagyszerűségével együtt. — A párt és a szakszervezetek viszonyában fontos elem, hogy a párt, mint eszmei, politikai vezető erő, a célok meghatározásánál is igényli a szakszervezeti mozgalomban tömörített osztályerők véleményét. A szakszervezeti és az államigazgatási szervek viszonyát meghatározó elv, hogy a bérből és fizetésből élők életkörülményeit érintő minden rendelkezés előtt a kormánynak, a tárcáknak, a főhatóságoknak ki kell kérniök a szakszervezeti tanács, Illetve az iparági szakszervezetek véleményét. A szakszervezetek önálló elemzése és állás- foglalása alapján konstruktiv javaslatokkal segítik az egyéni-, szakmai- és csoportérdek, valamint a társadalmi érdek összehangoltabb érvényesítését. Helyes gyakorlati lépés erre a kormány és a szakszervezeti tanács közös munkaterve. az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos törvények, rendeletek kidolgozása, az együttműködés helvescbb módszereinek kialakítása; Miről van szó, amikor a szakszervezeti jogok bővítéséről beszélünk? Valójában a szocialista demokrácia feilesztéséről, a dolgozók jogainak bővítéséről van szó. A szervezett munkások, a szakszervezeti tagok réei kérésének eleget téve elhatároztuk, hogy a soron következő alapszervi választásokon nem választjuk uyiá az üzemi tanácsokat. Az üzemi tanácsok törvényben biztosított joga az üzemi szakszervezetek hatáskörébe kerül. A tervezett gazdaságirányítási reform kapcsán meenövekedik az üzemi, gazrtaséei vezetők hatásköre és felelőssége. Ezzel a szakszervezetek egyetértenek. A minisztériumok most dől póznak a vállalati iogszabálvzaton, amelv rögzíti az igazgatók felelősségét és jogkörét. A szakszervezetek a vállalati kollektív szerződések kidolgozásán munkálkodnak. Természetesen a kettő között megfelelő összhangnak kell lennie, mert e két okmány tartalmazza a vállalatvezetők és a szakszervezetek együttes és külön- külön jogait és felelősségét. A szakszervezet! szervek önállóságát növeli, hogy a kérdések meghatározott körében a vállalavezetők csak a szakszervezetekkel egvetértésben dönthetnek. A kérdések másik körében ki kell kérniök a szakszervezetek véleménvét. Kulturális. egészségű gvi és szociális kérdésekben pedig a szakszervezeteknek döntési joguk lesz. Az üzemi demokráciát fejleszti, a dolgozók jogait növeli az az intézkedés is, hogy a gazdasági vezetők megítélésénél, kinevezésénél, felmentésénél a dolgozók véleményét a szakszervezetek képviselik, érvényesítik. A szakszervezetek jogkörének bővülésével együtt növekszik társadalmi felelősségük és kötelezettségük is. Szervezeti erejüket, politikai befolyásukat az eddiginél jobban fel Kell használniok a dolgozók szocialista tudatának formálására. A szakszervezeteknek tehát határozottan fel kell lépniök a munkásosztály soraiban is fellelhető, a szocializmustól idegen nézetek, jelenségek ellen, mint a nacionalizmus, az önzés, a fegyelmezetlenség, a közömbösség, a társadalmi tulajdonnal szemben. Gáspár Sándor ezután a szakszervezet tömegformáló szerepéről szólt, majd a dolgozók érdekvédelmével kapcsolatban kifejtette: A szakszervezetek a dolgozók egyéni érdekeit képviselik és védik az össztársadalmi érdek alapján. — Mindenekelőtt védik a dolgozók törvényben biztosított jogait, fellépnek a helyenként még meglévő bürokratikus, lélektelen bánásmód ellen. Ha valahol van javítani való a szak- szervezetek munkájában, akkor ezen a területen van. Társadalmunkban az , egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik. — Ugyanakkor objektíve létezik kisebb-nagyobb érdekeltérés, érdekellentét is. Ilyen esetekben a szakszervezeti érdekvédelem a meglevő ellentmondások nyílt feltárását célozza és a meglévő feszültségek, ellentétek feloldásával erősíti a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. A harmadik ötéves terv ideje alatt lép életbe gazdaságirányítási rendszerünk reformja, amelynek legfőbb célja a dolgozó emberek életviszonyainak a munkateljesítményen, a társadalmi hasznosságon alapuló fejlesztése, — folytatta ezután Gáspár Sándor. A szakszervezetek minden erejükkel azon lesznek — ez joguk és kötelességük hogy a reform céljai szocialista módon érvényesüljenek. A reform tehát nem szűkíti, hanem bővíti a dolgozókról való gondoskodás lehetőségeit. Gáspár Sándor ezután hangoztatta: Az életszínvonal emelésének legfontosabb tényezője természetesen a bérek alakulása. Ez fejezi ki leginkább a munka minőségét, pontosságát, az egyén munkájának társadalmi hasznosságát. A következő években a bérrendszer továbbfejlesztésével ezt az elvet akarjuk még jobban érvényesíténi. Sok tényező abban az irányban hat majd, hogy a végzett munka eredményessége alapján a jövedelem differenciáltabb lesz. Elsődlegesen ezt az elvet kívánjuk gyakorlattá tenni, de nem feledkezhetünk meg arról hogy a szociális meggondolás továbbra is érdekkénviseleti munkánk fontos tényezője. Társadalmi kötelezettségeink vannak a csökkent munkaképességűekkel; —a munkában megrokkantak - kal, továbbá a sokgyermekes családokkal és a nyugdíjasokkal szemben. A kisgyermekes dolgozó nők gyermekgondozási segélyének tervezett bevezetése is erre utal. A következő években a vállalati önállóság növekedése, a nagyobb jövedelmezőségre való törekvés, a piac, a kereslet—kínálat törvénye jobban fog érvényesülni. Ez a szabadpiaci árak nagyobb mozgását eredményezheti. Ennek szabályozására megfelelő társadalmi garancia szükséges. A pártnak, a kormánynak és a szakszervezeteknek, — különösen 1968 január elseje után — azon kell őrködniük, azt kell biztosítaniuk, hogy az árváltozások ne befolyásolják hátrányosan a dolgozók életszínvoua Iának rendszeres emelésére vonatkozó céljaink megvalósítását. Az ötéves terv reálbér programját teljesíteni kell. Gáspár Sándor beszélt a szociális ellátásról és szolgáltatásról. Hangsúlyozta egyebek között: A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével az üzemen belüli szolgáltatások — az üzemi étkeztetés, a munkásszállás — a munkásszállítás fenntartása egyértelműen a vállalatok hatáskörébe tartozik majd. További fejlesztésük a vállalat jövedelmezőségétől függ. A szolgáltatások másik körét az úgynevezett vállalaton kívüli szolgáltatások, lakás, közlekedés, villany, gáz stb. alkotják. A dolgo zók jelenlegi életszínvonala a szolgáltatásokhoz juttatott magas összegű állami dotáció mellett alakult ki. — Véleményünk szerint e szolgáltatások díjainak megváltoztatása, a dotáció megszüntetése vagy csökkentése, az értékarányos árak bevezetése csak úgy és akkor valósítható meg, ha egyéb in- -ézkedésekkel biztosítható hogy a dolgozók reálbére nem csökken. Pártunk IX. kongresszusa hosszú távra meghatározza, megszabja jövőbeni feladatainkat társadalmi, gazdasági és kulturális életünk területeire egyaránt. Törekvéseinket támogatják a magyar dolgozók. Ha( a célokat a tennivalókat világosan határozzuk meg, ki tudjuk bontakoztatni társadalmi rendszerünk leglényegesebb mozgató erejét, a tömegaktivitást. A IX. kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny sikerei a munkásosztály magasfokú osztályöntudatáról tettek tanúságot. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy a IX. kong^sszus határcteatait teljes mértékben s minden vonatkozásban végrehajtsuk. Az agrárpolitikai intézkedések az egész társadalom javát szolgálják Csáki István felszólalása Tisztelt Kongresszus! A Központi Bizottság beszámolójában vázolt és a határozati javaslatban részletesebben is megfogalmazott agrárpolitikai kérdésekhez kívánok hozzászólni. Mielőtt azonban e kérdésekben kifejtem véleményem, elmondom, hogy a Szolnok megyei küldöttek egyetértenek a Központi Bizottság, a Központi Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével, a határozattervezettel és a Szervezeti Szabályzat tervezett módosításával Küldöttségünk mindezeket elfogadja, a bennük megfogalmazott feladatok végrehajtását teljes erejével támogatja. Szeretném hangsúlyozni, hogy az a politika, melyet pártunk az ellenforradalom leverése óta következetesen folytat, Szolnok megyében is megértésre és teljes támogatásra talált. Párttagságunk — és a megye lakossága — nagyra értékeli azt a fejlődést, ami országunkban és éren belül Szolnok megyében a fel- szabadulás óta végbement. Különösen gyors volt ez a fejlődés a legutóbbi évtizedben. Szolnok megye a fel- szabadulás előtt teljesen elmaradt, agrárjellegű terület volt. • Központi Bizottságunknak a vidék iparosítására vonatkozó határozata nagyon figyelemre méltó eredményt hozott már eddig is. 1965-ben megyénk üzemei adták a népgazdaság egész háztartási hűtőgéptermelését, az országban előállított kénsay háromnegyed részét, a szuperfoszfát 45,7, a konyhabútor 23,9, a bőrcipő 19,5 százalékát. A mezőgazdasági termelés Szolnok megyében a második ötéves terv időszakában 22 százalékkal, az államnak eladott áru pedig 37,1 százalékkal növekedett Tudjuk, hogy milyen káros lenne a fejlődés eredményeinek túlértékelése. Nem szeretnék obbe a hibába esni. Nem akarok panaszkodni, de az igazság az, hogy hol aszály, hol pedig más elemi csapás sújtott bennünket az ötéves terv éveiben is. Nagy erőt összpontosítottunk az öntözés fejlesztésére, de elmaradt például a belvízrendezés. Így állt elő, hogy az idén 100 ezer katasztrális hold területen volt megyénkben belvíz. Erek — és sok minden más — aka- - dályozó tényezők. De nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a szövetkezetek közös vagyona öt év alatt 93 százalékkal nőtt a megyében. A 'Szövetkezeti gazdaságok megalapozódtak, bennük a parasztság számítását megtalálta, jobban él, mint egyéni gazdálkodó korában és boldogulását is, a jövőjét is a szövetkezetben látja. A mezővárosok és az iparfejlesztés A jövőt illetően az ipar területén legnagyobb gondunk az, hogy a fejlődés nem terjedt ki a megye egészére. Három város — Szolnok, Jászberény, Török- szentmiklós — ipari fejlődése megalapozott, de a mezővárosokban — Karcagon, Mezőtúron, Kisújszálláson és Túrkevén — ma is jelentős munkaerőfelesleg van, s annak ellenére, hogy közlekedés, szállítás, villamosáram, földgáz és vízellátás szempontjából kedvező helyzet van, iparfejlesztésre ezekben a városokban eddig jóformán semmilyen telepítés nem történt. Keressük a hely: lehetőségek kihasználásának módját, keressük ezekben a városokban is az iparfejlesztés, lehetőségét. Bízunk abban, hogy az országos szervekkel, azok segítségével itt is előbbre jutunk. Tisztelt Kongresszus! Kiindulva a mezőgazdaság, a falu mai helyzetéből, a szocialista átszervezés óta végbement fejlődésből, nagy, jelentőséget tulajdonítunk a Központi Bizottság által ismertetett agrár- politikai intézkedéseknek. Ezeket az intézkedéseket is a jövő feladatai követelik, a fejlődés igényli. Szó sincs — a mi értelmezésünk szerint — arról, hogy a párt agrárpolitikájában valamiféle „helyesbítést” kellene végrehajtani. A követett agarárpolitika helyes volt, mert talaján megoldódott a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés, lényegesen megerősödtek a szövetkezetek, a fa'u egész társadat-, mi. gazdasági és kulturális életében olyan változás ment végbe, ami a szocializmus pozícióit erősítette meg. Nincs mód ennék tényezőit, jellemző mutatóit felsorolni. De megemlítem közülük a legjelentősebbet; az emberek gondolkodásának változását, szocialista irányú fejlődését. A parasztság tekintete a szövetkezeti gazdálkodás ta Iáján egviránvba fordult.' A munkás-paraszt szövetségben a parasztság részéről stabilitás, helytállás, politikai szilárdság tapasztalható. S most erről a talajról szándékozik pártunk előbbre vinni a mezőgazdaság, a falu fejlődését. Az intézkedések időszerűek és feltétlen szükségesek. A földtulajdonról Tapasztalatunk szerint is a földtulajdon jelenlegi formái — noha teljes egészében lehetővé tették az átszervezést és a termelő- szövetkezetek eddigi megszilárdulását — egyre gyakrabban jelentenek akadályt a további előrehaladásban. Különösen vonatkozik ez azon területekre, amelyeknek tulajdonosai más foglalkozást kerestek, iparban, építőiparban, kereskedelemben, vagy másutt helyezkedtek el. Eltávozásuk a faluból a nagyüzembe természetes folyamat, hiszen á gépesítés, a végyianyagok felhasználása olyan ütemben fejlődött és fejlődik, hogy új és új erők szabadulnak fel falun. A faluról elkerültek a népgazdaság más jellegű termelőeszközeivel kerültek kapcsolatba, viszonyba, _ s tulajdonjoguk fennállása ellenére nekik a földdel, földtulajdonukkal nincs termelési kapcsolatuk. Ésszerű — és az előrehaladás követelménye —, hogv a szövetkezeten belül a földhasználat és a tulajdonjog kerül ion összhangba. Kádár elvtárs hangsúlyozta. hogy a tervezett intézkedés a megoldás elvi politikai lehetőségének útját és feltételeit teremti meg. Fontos, hogy a gyakorlat ennek meg is felőlien. Meggyőződésünk, hogv a szövetkezeti földtulajdon kénzése, létrejötte és fellövése emelőie lesz a falu további szocialista fejlődésének. Fontosnak tartjuk azon. ban azt. hogv »» eMpolitikai állásfoglalást mind pedig a gyakorlati meg. .valósítást nagyon részletesen ismertessük meg az érdekeltekkel, a szövetkezeti tagokkal is és azokkal is, akiket elsősorban fog érinteni, akiknek csak földjük van a szövetkezetben, maguk pedig másutt dolgoznak. Ne hagyjuk egy percre sem, hogy ezt a fontos kérdést az ellenség próbálja magyarázni. A falu népe mélységesen bízik a pártban. Ennek a bizalomnak fontos tényezője maga a szövetkezeti mozgalom és benne a parasztság életének alakulása. A szövetkezeti kongresz- szus tervezett összejövetele és ennek állásfoglalása alapján, területi szövetkezeti szövetségek létrejötte — értelmezésem szerint — azt jelenti, hogy tovább fejlődik, új magasabb fokra emelkedik maga a szövetkezeti mozgalom, mint a dolgozó parasztság tömegszervezete, nagy politikai tömegmozgalma. Egyik oldalról a gazdaságirányítás új rendszerében — erősödik a szövetkezetek vállalati jellege — és ez nagyon fontos paraszti és össznépgazdasági érdek — másik . oldalról pedig új feltételek alakulnak ki a kollektív társulási, szövetkezeti — tehát közösségi — jelleg erősödéséhez. Úgy gondolom, hogy ez szintén fontos eme- . lő ahhoz, hogy a szövetkezetekbe tömörült parasztság folyamatosan és valóban egységes szövetkezeti paraszti osztállyá szerveződjön. A javasolt intézkedések közül megítélésem szerint nagy visszhangot vált ki a parasztság biztosítási rendszerében tervezett újabb és folyamatos előrelépés. Ez az intézkedés tulajdonkép. pen a munkásosztály újabb nagy győzelme, amivel a szövetségest, a parasztságot emeli fel, beváltva a marxizmusnak azt a sarkalatos tételét, hogy a. munkásosztály csak úgy szabadíthatja fel önmagát, ha a társadalom egészét megszabadítja a kizsákmányolástól és az, elmaradottságtól. Ügy látjuk, hogy ezek a tervezett agrárpolitikai intézkedéseit nem falusi kérdések csupán. Ezekkel az intézkedésekkel egész társadalmunk erősödik, a fejlett szocializmus irányban halad előre, és eiek egész társadalmunk javát szolgálják. Számolhatunk téves nézetekkel és tévelyT gőkkel, akik ezeket az intézkedéseket holmi kizárólagos paraszti jellegűvé akarják lekicsinyíteni, sót olyanokkal is, akik esetleg ebből a munkás-paraszt szövetség lazítását szeret, nék elérni. Az ilyen nézetekkel szemben jogosan állíthatjuk. hogy mind az az intézkedés, amivel falun előbbre visszük a szocializmus ügyét, munkás érdek, a munkásosztály, tehát az egész társadalmunk javát szolgálja. Mi Szolnok megyeiek úgy látjuk tehát, hogy a tervezett agrárpolitikai intézkedések messzemenően szolgálják a fejlett szocialista társadalom megvalósításának ügyét. Tisztelt Kongresszus! Meggyőződésem, hogy tanácskozásunk, a IX, kongresszus állásfoglalása és határozata szocialista építőmunkánk sikerei neit újabb és fontos kiinduM pontja lesz.
