Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-13 / 293. szám

7 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. december 13. Lezárták az IPC szíriai olajvezetékét tíf£*f fart a* ívZáP K>/(toti4i bi. o«t«á -a Héfőn a Kremlben meg­kezdődött az SZKP Köz­ponti Bizottságának plénu­ma. A napirend a követke­ző: 1) A Szovjetunió kül­politikája és az SZKP har­ca a kommunista mozga­lom összefogásáért, 2) A szov­jet népgazdaság fejleszté­sének 1967. évi állami ter­ve, 3. A Szovjetunió 1967. évi állami költségvetése. Az első napirendi pont­ról Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára mondott beszámolót. Giuseppe Saragat, a2 olasz köztársaság elnöke kegyelemben részesítette a firenzei Szent Teréz börtön kilenc fegyencét, mert s múlt hónapi firenzei árvíz idején életük kockáztatásá­val megmentettek 19 em­bert. Amikor a medréből ki­lépő Arno szennyes hullá­mai ellepték a reneszánsz­város utcáit, a firenzei bör­Baniyas kikötőjében Tag- kla szíriai miniszter hétfőn lezárta az Iraq Petróleum Company Szírián átvezető hetven centiméter átmérőjű olajvezetéket. A Szírián átvezető olaj­vezetéken évente 26 millió tonna olaj áramlott át. A vezeték lezárása után az iraki olaj mezőkről csupán Tripoliba, Libanonba lehet olajvezetéken továbbítani az fuldokló fegyőrt. önzetlen magatartásuknak köszönhe­tő ezenkívül, hogy értékes okmányok és pénzesládikák kerülték el a pusztulást a börtönparancsnok irodájá­ban. értékes fűtőanyagot. A Tri­poliba vezető két kisebb át­mérőjű vezetéken át azon­ban csak 15 millió tonna olajat tudnak szállítani évente. Az olajvezeték lezárása­kor Tagkla szíriai kőolaj­ügyi miniszter rámutatott, hogy az IPC az imperialista politika törekvéseit érvé­nyesíti, amikor nem haj­landó megfizetni hátralékát a szíriai kincstárnak. A most lezárt vezetéket 1952 november 18-án ad­ták át rendeltetésének és azóta csupán 1956-ban, a szuezi válság idején szüne­telt rajta keresztül az olaj áramlása — ekkor Szíria területén felrobbantották a szivattyúállomásokat. főnőkből kiszabadult száz rab. Az említett kilenc fe- gyenc azonban nem a me­nekülés útját kereste, ha­nem többek között 11 halál­ra rémült gyereket szaba­dítottak ki vágópisztollyal acél ablakrácsok mögül. A kétméteres rohanó ára­datban úszva értek el és vontak ki a szárazra egy Ruby rákbeteg Kevés az esélye annak, hogy bíróság elé kerül Jack Ruby, akinek újabb tárgya­láson kellene felelnie Lee Harwey Oswald megölésé­ért. A volt dallasi bártulaj­donost tüdőgyulladás gya­nújával szállították börtö­néből a Parkland kórházba — itt élte életének utolsó óráit Kennedy elnök és Oswald — de az általános orvosi vizsgálat során rá­kos daganatot találtak a nyakában, a jobb kulcs­csont közelében. „Ruby el­élhet akár öt évig is, de meghalhat egy hónap múl­va” — mondotta az eevik í. Antifasiszta tüntetés Aürnberghen orvos. Ruby másik kezelő­orvosa kijelentette: „Nem hisszük, hogy megjelenhet a bíróság előtt. Nagyon, nagyon beteg ember”. Rubyt 1964 márciusában halálra ítélték Oswald meg­A szakszervezetek és az egyetemi diákság képviselői vasárnap közös tüntetést rendeztek Nürnbergben az újnáci NPD tevékenysége ellen. A tüntetők gyászlo­bogók és feliratos táblák ahol az újfasiszta párt bajor szárnya tartotta kongresz- szusát. A táblákon ilyen feliratok voltak olvasha­tók: „Merre tart Németor­szág?” „Megismétlődik gyilkolása miatt, de á bí­rósági döntést fellebbezés folytán októberben semmis- ! nek nyilvánították. Az újabb tárgyalásra február­ban az ugyancsak texasi alatt vonultak a „Mes*er- dalnokok csarnoka” elé, Auschwitz?” „Egy katasz­trófa elég volt!”. Wichi*a Fallsban kellene, hogy sor kerüljön. AESOPUS BONNBAN A eső tus meséi úgy hu­szonhat évszázaddal ezelőtt születtek görög földön, de jónéhányat ma is érdemes felidézni. A kétszázharma­dik mesében szereplő egyik mondat latin fordításábó! szállóige is lett. A sport­teljesítményeit kissé eltúlzc férfiúnak, aki büszkén hir­deti, hogy Rhodosz szigetén mekkorát ugrott, odavág­ják: Hic Rhodus, hic salta — azaz itt van Rhodosz, itt ugorj I A mese német földön is ismerős és aligha tévedünk, ha feltételezzük: hamarosan akad valaki, aki Herbert VVehner új össznémetügyi miniszternek is emlékeze­tébe idézi Rhodosz szigetét. Alapos oka lehet rá: a szo­ciáldemokrata párt máso­dik emberének, a nagvkoa- lóció legfőbb bábájának sa­ját nyilatkozata. Igaz, ezt a nyilatkozatot més nem miniszterként tet­te Wehner sőt éppen ellen­zéki képviselőként. Arra a nyilatkozatra gondolunk, amelyet októberben, ami­kor elhangzott, még „poli­tikai bombának” neveztek a nvugatnémet sajtóban s amelyet a mostani koalíciós partner, a CDU több veze­tője kártékonynak neve­zett. Wehner akkor, más érdekes megállapítások kö­zött kifeitette: nem lehetet­len. hogy elérkezik az a nap, amikor Nyugat-Német- ország össznémet ügyekkel foglakozó minisztere és az NDK ös'znémet ügyekkel foglalkozó államtitkára összeül. Aki az európai politika aktuális problémáit, köze­lebbről a német kérdés fon­tos eseményeit figyelemmel kíséri, nem felejtette el azt sem, hogy körülbelül en­nek a nyilatkozatnak első visszhangjai idején keres­te fel a Neue Ruhrzeitung egyik szerkesztője Walter Ulbrichtot, az NDK Állam­tanácsának elnökét. Walter Ulbricht ezúttal Is kifejtet­te: az NDK mindig kész a tárgyalásra a két német állam között. „Mindeneset­re azoknak kell egymással beszél getniök, akik hatal­mon vannak, mert enélkül nem lehet konkrét ered­ményeket elérni” — tette hozzá. A világ jól tudja, hogy az NDK a fennállása óta eltelt tizenhét év alatt mintegy kétszáz különféle javaslatot intézett Bonnhoz — de a Rajna partjáról legtöbbször éppen a feszült­ség növelésével feleltek. Most. amikc- Willy Brandt, az úi alkancePár azt mond­ta. hogv a szociáldemokra­ta kormánvbalénés új sza­kaszt jelent a háború utánig német törtán »lemben az ú! szakasz azt is jelenthetné, hoyy az eurónai r>rr>blimá­kat új szemszögből vizsgál­ják Bonnban. He-hert Wehner ugya­nis össznírcotügvj miniszter lett. Wi'lv Brandt alkan- cellár és küliievminiszter TTiosíncrer kormányában — itt van hát Rhodosz a le­hetőség. amelyről Wehner is. Rrandt is többször be­széltek: a bukott politikai vonal helyett új, / jobb irányvonal kialakítása. Elsősorban a szocialista országok és az NSZK vi szonyának kérdése az, ahol az Adenauer—Erhard poli­tika teljes kudarcot vallót-. A CDU—CSU kancellárvá­lasztó zsinatján talán leg­látványosabban akkor mu­tatkozott be, amikor Walter Hallstein, a kérdéshez ieg- negatívabban viszonyuló politikusok egyike előbb 14. majd kerek három szavaza tot kapott. De ha a Kie­singer miniszterei — és mindenekelőtt az új koa­líciós partner, a szociálde­mokraták — a nyugatné­met közvélemény állás­pontját alaposabban akar- ( ják ismerni, elegendő be­lelapozni abba a jelentés­be, amelyet november har­madik hetében végzett köz­véleménykutatásáról adott ki egy godesbergi társa­dalomtudományi intézet. A megkérdezettek 59 százaléka igennel felelt arra a kér­désre, hogy fel kell-e ven­ni a diplomáciai kapcsola­tokat a szocialista orszá­gokkal, akkor is, ha ez el­lentétben áll a Hallstein- doktrinával. A kérdésre csak 12 százalék felelt nemmel, 29 százalék nem adott határozott választ. Az európai közvélemény — és egyáltalán nem esik a szocialista országok köz­véleménye! — már régóta avultnak tartja '• Hallstein- dokrinában is kifejezett bonni téveszmé' az NSZK „egyedüli képviseleti jogá­ról” és egyre több hang szól nyugaton is arról, hogy addig aligha lehet előbbre Tüntetés Nyu^at-Berünben Sokezer Nyugat-BerHni-1 lakos tüntetett december 10-én az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. A tüntetők békét követeltek a vietnami népnek (Telefoto — MTI külföldi Képszolgálat) Mindenfelől Furópa-Tanác« a szocialista országokról Hétfőn délután Párizsban megnyílt az Európa-Tanács miniszterei értekezlete, — amelyen 18 állam képvise­letében a külügyminiszte­rek, illetve megbízottak vesznek részt. Az Európa-Tanács mosta­ni ülésszakán folytatja a kelet-európai országokkal való kapcsolatok kérdésé­nek vitáját. Erre vonatko­zóan korábbi ülésén mái kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy kerüljön sor technikai érintkezés fel­vételére ebben a kérdés­ben. lépni az európai problé­mákban, közöttük a néniét kérdésben, amíg Bonnban hivatalosan is álmodoznak a kialakult európai hatá­rok megváltoztatásáról, amíg bársonyszékben ülő nyugatnémet politikusom is akadnak, akik képese« szemethunyni két német ál­lam létének megváltoztat­hatatlan realitása előtt. Bizonyos, hogy az elkövetkezendő napokban és hetekben jónéhány bon­ni beszéd vizsgálgatja maid azt a kérdést, amit a Raj­na partján szívesen nevez­nek „az NSZK keleti poli­tikájának”. Pedig az elne­vezés nem helyes és nem találó, mert nem a bonni politika egy részletéről, ha­nem alapvető, koncepciót érintő vonaláról: az euró­pai helyzet reális vagy ir­reális szemléletéről van szó. Ha az új koalíciós part­nerek, a szociáldemokrata pártnak valódi szándéka az „új szakasz”, úgy kell hal­mok a Kiesinger-kabinet- re. hogy az a valóságos helyzetből, a régi politika -sődiének felismeréséből ki­indulva ne a Német De­mokratikus Köztársaság ro­vására akarjanak kapcsola­tot keresni a szocialista országokkal, hanem az ok­tóberi Wehner-féle „politi­kai bomba” töltetét békés célokra használva, az Adenauer—Erhard politika zátonyait, a Hallstein-dokt rinát és társait robbantsák el az útból. Lehet, hogy ez nem könnyű. Az aesopusi mese utalása azonban éppen erre az esetre vonatkozik. Gárdos Miklós MOSZKVA Húsz leningrádi újságíró végig utazott azon az út­vonalon, amelyen a vonat 1918. március 11-én Szov- jet-Oroszország új fővárosá­ba szállította a kormányt Leninnel az élén. Az új­ságírók vasárnap érkeztek Moszkvába. A kerekeken gördülő szerkesztőség csak éjszaka utazott. Nappal tu­dósítók az útvonal mentén fekvő ipari vállalatokban, kolhozokban, szovhozokban. vasútállomásokon tettek lá­togatást és kollektív ripor­tot készítettek arról, hogy valósult meg Lenin álma azon a vidéken. ATHÉN A Lambrakisz-gyilkosság ügyében Szalonikiben folyó perben 12 ügyvéd bejelen­tette. hogy nem hajlandó tovább résztvenni a per tárgyalásán, mert a bíróság meg akarja akadályozni a gyilkosságban vétkes ma- gasrangú személyek lelep­lezését TOKIO Több mint 70 000-ren vettek részt Japánban azo­kon a tüntetéseken, ame­lyeken a Szato-kormány megdöntését, a parlament feloszlatását, a korrupció megszüntetését és a japán— amerikai katonai szerződés felbontását követelték. PEKING A Renmin Ribao kom­mentátora a lap vasárnapi számában erélyes hangon ítéli el a macaói portugál hatóságok magatartását, a Macaóban élő kínaiak el­nyomását. A cikk szerint december 3-án és 4-én a portugál rendőrség több mint 100 kínait ölt meg COSENZA Dél-Olaszország- ban öt napja szüntelenül esik az eső. A Tirrén- tenger partvidé­kén az esőzés földcsuszamlást okozott és több házat elöntött a víz. BONN * A hamburgi „Néppark” stadionban futballmeccsre összegyűlt 50 ezer néző szemtanúja volt az illegá­lis német kommunista párt hívei által rendezett de­monstrációnak. A stadion lépcsőit zsúfolásig megtöl­tő nézők előtt a futballpá- lyára ereszkedett le egy vörös zászló, rajta a „Né­met Kommunista Párt” fel­irattal. Ezzel egyidejűleg a tribünre röpcédulák ez­reit szórták, amelyben til­takoznak a párt betiltása ellen. BERLIN Makariosz ciprusi köztár­sasági elnök vasánapi ber­lini televíziós nyilatkozatá­ban tiltakozott az atom­fegyverek elterjesztése el­len és támogatta az atom­sorompó eszméjét. A cipru­si kérdésről Makariosz úgy nyilatkozott, hogy azt csak a kívülről jövő beavatkozás megszüntetésével lehet megoldani. NEW YORK New Yorkban a hét közepe óta tavaszias időjárás uralkodik. De­cember 10-én 16 fok Celsius volt a hőmérséklet, — amire 1953 óta nem volt példa. VANDERBERG LÉGITÁMASZPONT Az Amerikai Űrhajózási Hivatal vasárnap Atlas—D rakéta segítségével két száz­kilós mesterséges holdat bocsátott fel. Az elsőnek a Földtől mért legnagyobb távolsága 4184 kilométer, legkisebb távolsága 402 ki­lométer, míg a második 563 kilométer távolságban kör­alakú pályán kering boly­gónk körül. Ez volt a ne­gyedik olyan sikeres kísér­let, amelynek során egy ra­kétával két mesterséges holdat bocsátottak fel az Egyesült Államokban. ŰJ-DELHI Rusk amerikai külíigvmi- niszter, útban Párizs felé, hétfőn Üj-Delhibe érkezett és a repülőtéren megbeszé­lést folytatott Csagla indiai külügyminiszterrel. BONN A thüringiai közvélemény- kutató intézet nyilvános­ságra hozta, milyen vála­szok érkeztek a lakosság köréből arra a kérdésre, hogy kívánatosnak tartják-e a Szovjetunióval való kap­csolatok megjavítását. Áz adatok szerint a megkérde­zettek nyolcvanöt százaléka igen-nel válaszolt, tíz szá­zaléka nem felelt a kérdés­re. öt százalék pedig kije­lentette, hogy szerinte nincs értelme a kapcsolatok mer javításának. Életmentő íeavencek

Next

/
Oldalképek
Tartalom