Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-07 / 288. szám
Vi Id n proletárjai, ettyesMieiek ! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA H^SaB^a XVII. évfolyam, 288. szám. Ura tllléf I9ó6. december 7., szerda. Egérút nélkül Nagy vízügyi beruházás Túrkeve és Mezőtúr segítésére Huszonkét millió forintot költenek a Peresi belvízöblözet rendezettére — Hatvan kilométeres (‘ftaioma, hét új közúti híd épül Manapság sok szó esik a hátrányos helyzetű tanulók segítéséről. Az erre irányuló akció egyre kiforrottabb, eredményesebb, de nem általános még. Korántsem arról van szó, hogy néhány iskolában nem foglalkoznak külön gonddal azokkal a gyermekekkel, akiket a szülői ház inkább gátol, mint segít a tanulásban. Aki a nevelői pályát hivatásnak tartja, nem is tudná másként csinálni. Inkább a célok meghatározásában, a módszerek kiválasztásában vannak eltérések. A túrkevei leányiskolában például név szerint meghatározták, kiket tekintenek hátrányos helyzetűeknek, s mind az osztályfőnökök, mind a szaktanárok figyelmét felhívják azok segítésére. Ebben az intézetben azt vallják, hogy a legtöbb energiát a gyengébb képességű tanulókra kell fordítani, mivel a jó képességűek a szakkörökön is megszerezhetik azt a pluszt, amire szükségük van. Így aztán egyenlő eséllyel indulhatnak a megfelelő otthoni körülményekkel rendelkező diákokkal a középiskola kezdetén, nem kell azok számára akarva-akaratla- nul egérutat biztosítaniuk. Máshol — erre még kitérünk a cikkben — másként ítélik meg a tennivalókat. hrdekes, hogy Törtevén még a kollégistákat is a hátrányos helyzetűek közé sorolták azzal az indokkal, hogy azok az alsó tagozatot tanyán végezték, s ezért van pótolnivaló. Hát akkor hogyne lenne azoknál, akik még most is tanyai iskolákba járnak. A tiszafüredi járásban például még most is nyolcvankét felsőtagozatos diák jár osztatlan iskolába. Az egész járásban nincs tanyai kollégium. Mező- héken a gyerekek 80—85 százaléka jár a határból iskolába. Az ilyen példák azt bizonyítják, hogy a hátrányos helyzetű tanulók segítése bizonyos fokig a. lehetőségektől is függ. Ezért kellene társadalmi összefogással is többet tenni a tanyai kollégiumok építéséért. Ebből a feladatból megyénk példamutatóan kivette részét, hiszen az ország ötvenhat tanyai kollégiuma közül tizenegyet megyénkben építettek, de ez még nagyon kevésnek bizonyul. Elismerésre méltó azonban, hogy a körzetesítés eredményeként megyénkben a tanulók 95 százaléka vesz részt szak- rendszerű oktatásban. Intézményeink egyre gazdagodó felszerelése is mindinkább segíti nevelőink munkáját. Az utóbbi öt év alatt például 55 filmvetítőgéppel, 109 televízióval, 134 lemezjátszóval és 123 magnetofonnal gazdagodtak megyénk iskolái. Ezek fel- használásával mindinkább lehet pótolni azt az űrt, ami néhány tanuló tájékozottságában az otthoni körülmények miatt megvan. Szerencsére az egyre gazdagodó felszerelés mellett áldozatos nevelő- BUinkára is számíthatnak a hátrányos helyzetű tanulók. Mezőtúron például a Kossuth téri iskolába százharmincegy tanyai gyerek jár be naponta. A buszindulásig rendszeresen tartanak számukra korrepetálást. Ilyen irányú, fáradságos munkájáért mostanában kapott jutalmat Ádám Sándomé és dr. Antalicz Károlyné. A szolnoki Űjvárosi iskola sokirányú nevelőmunkája is nagyon követésre méltó a hátrányos helyzetű tanulók segítésében. Ebben az intézetben a diákok 80—85 százaléka munkásgyerek. Szüleiknek csak ötven százaléka végezte el az általános iskola nyolc osztályát, ezért otthon nem sok segítséget kaphatnak tanulmányaikhoz. Az iskola tanári kara ezért már az év kezdetén felmérte, kiket tekinthetnek hátrányos helyzetűeknek, s milyen tantárgyakból szorulnak leginkább támogatásra. Ebben az iskolában csoportosították a hátrányos helyzetű tanulókat. A gyengébb képességűek- nél arra törekednek, hogy ne bukjanak meg, elvégezzék a nyolcadik osztályt is. A közepes ké- pességűeknél azt szeretnék elérni, hogy jó szakmunkás váljék majd belőlük. A legjobb képességűekkel foglalkoznak leginkább, — ellentétben a túrkeviekkel. Azt tartják, azokat kell leginkább ösztönözni arra, hogy tovább tanuljanak, s másokkal egyenlő eséllyel induljanak. Tekintettel arra, hogy a munkáscsaládok most még általában keveset fordítanak könyvek beszerzésére, a városi köhvvtár pedig messze van olvasóterme* rende-tek be. A Verseghy- könyvtár dicséretre méltóan segítségükre sietett, így 1500—1600 kötet könyvük van. A szaktanárok feladatul adják egy-egy tanulónak, hogy az olvasótermi foglalkozás során egy-egv (tan- anvaghoz kapcsolódó) oldalt elolvassanak valamilyen könyvből. Nem a minél nagyobb könyvcsere a cél, inkább az, hogy az anvaggyűitésre, a könvvek felhaszná1 ásóra megtanítsák a gyerekeket. A szolnoki Újvárosi iskola egyéb követendő módszereket is alkalmaz. Januárban például megnyitják technikai kísérleti termüket. A fizikai kísérletekhez szükséges eszközöket házilag máris készítik. A város szinte minden üzemének segítségét kérték és kapták ehhez. A tanárok azt tartják: egyszeri bemutatás kevés. Szabad időben jobban alkalmuk nyílik majd a gyerekeknek a kísérletek végzésére, alaposabb lesz a tudásuk. A hátrányos helyzetű. Jó képességű tanulók segítségéért igen sokat tettek tehát a szolnoki Újvárosi iskolában. Mégis úgy ítélik meg munkájukat hogy „egyelőre a tanári kar lelkesedése nagyobb, mint az eredmények”. — Pedig gondolatébresztő, követésre méltó, eredményes munkáról van szó. amit máshol is el lebe* vévoTni... Simán Béla (Tudsóitónktól) A Peresi belvízöblözet több mint 43 ezer hold kiterjedésű térségét északon és nyugaton a Hortobágy- Beréttyó Főcsatorna, délen a Hármas-Körös, keleten pedig a szomszédos belvíz- öblözetek határolják. Az öblözet Szolnok megyéből Túrkevének és Mezőtúrnak a Hortobágy-Berettyó csatornától keletre eső térségét, Békés megyéből Gyo- ma és Endrőd határának a Hármas-Köröstől északra fekvő területét zárja magába. A térség belvizei gravitációs úton az egyidőben levonuló árhullámok miatt, a tenyészidőben pedig a felduzzasztott öntözővíz miatt sem a Hortobágy-3e- rettyóba, sem a Hármas- Körösbe nem vezethetők le. A VIZITERV 50 esztendő csapadék- és belvízjárásának adatait vizsgálva megállapította, hogy ai öblözet ötven évéből harmincszor viselte jelentősebb belvízborítás többé-kevésbé súlyos következményeik A Peresi belvízöblözet mentesítését a harmadik ötéves terv időszakában jelentős beruházások árán tovább fejlesztik. Mintegy 22 millió forint költséggel 1679-ben megkezdik a belvízrendszer főcsatornáinak szükség szerinti bővítését, a szűk méretezésű műtárgyak átépítését, a Holt-Körös Peresi szakaszának alsó végén egy új, másodpercenként 6 köbméter teljesítő- képességű szivattyútelep, valamint a hozzátartozó melléklétesítmények építését. A Peresi belvízöblőzet fejlesztésével összhangban a Mezőtúri Állami Gazdaság is olyan kedvező helyzetbe kerül, hogy vízrendezési gondjait megoldhatja. Az állami gazdaság két egymástól földrajzilag különálló területén több mint 5300 holdon a mintegy 30 kilométer hosszú régebbi, üzemen belüli csatornahálózatát bővíti, és egyidejűleg további, több mint 30 kilométer hosszúságú új csatornát épít ki. Egyidejűleg mintegy 100 új kisebb-nagyobb műtárgy, továbbá egy szivattyúállás építését is tér- vízik. A Peresi belvízrendszerben — ha valamennyi szivattyútelep és szivattyúállás teljesítőképességét figyelembe vesszük — a fejlesztés után a főművek négyzetkilométerenkénti és másodpercenkénti teljesítménye 48 literre tehető. Ha a Hortobágy-Berettyón szivattyúzás! tilalom lép életbe, akkor a Hármas- Körös melletti szivattyútelepekre és szivattyúállásokra vetítve a rendszer kiépítettsége négyzetkilométerenként és percenként 35 literre növekszik. A belvíz levezető csatornahálózatot mintegy 60 kilométer össz- hosszúságú belvízcsatornával, számos kisebb és közepes méretű műtárggyal, 7 vasbeton közúti híddal és egy másodpercenként 6 köbméter teljesítőképességű belvízátemelő szivattyúteleppel bővítik. A csatornákat úgy méretezik, hogy a szállítandó víz- mennyiséget kiöntés veszélye nélkül vezessék és ezzel az érvonulatok művelés alá vont területei a belvíz- ; elöntéstől mentesüljenek. A 60 kilométer hosszú csatornahálózaton mintegy 260 000 köbméter földmunkát kell elvégezni. A Peresi belvízöblőzet munkálatait a jövő év elején a terveknek megfelelő ütemben megkezdik és 1968 végéig be is fejezik. Az öblözet mostoha természeti körülményeinek jelentős megváltoztatásával az itt élő parasztság élet- feltételei is megváltoznak. 36 000 vagon sertés, 985 millió liter tej Mezőgazdaságunk az idén elérte, illetve éri el eddigi legnagyobb termelési értékét, egyetlen esztendőben sem adott még annyi növényi és állati terméket, mint 1966-ban. A lakosság fogyasztását közvetlenül érintő növények közül ki kell emelni a burgonyát. Az idei átlagtermés — az utóbbi öt év 40 mázsájával szemben eléri a 65 mázsát. Mint ez már közismert, a zöldségtermés és — ellátás is kedvezőbb volt a tavalyinál. — a múlt évi 53 400 vagon helyett az idén több mint 60 000 vagon friss zöldárut vásároltak fel hazai és külföldi értékesítésre. Az állami és szövetkezeti vállalatok az idén mintegy 3,5 százalékkal több mező- gazdasági terméket vásároltak, illetve vásárolnak fel, mint 1965-ben. A tojás, a bor és néhány más termék kivételével az előirányzatot a főbb cikkekből általában elérték, illetve az év végéig elérik, sőt, egyesekből túl is teljesítik. Vágósertésből a tervezett 35 500 vagon helyet 36 400 vagonnal vásárolnak fel, tejből pedig 950 millió helyett 985 millió litert, — ea utóbbi több mint százmillió literrel haladja meg a tavaly felvásárolt mennyiséget. Vlncze Oszkár A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregységében 18 brigád, mintegy százharminc dolgozója nevezett be a kongresszusi munkaversenybe. A nevezett 18 brigád a vállalt 805 ezer forintból a harmadik negyedévben' már 918 ezer forintot teljesített. A négyszeres Kossuth szocialista brigád is nagyban hozzájárult e jó eredmény eléréséhez. Képű« kön Ferge János és Mészáros Sándor MO—6 gépi morzsoló! szerelnek. n*,*,,. Nagy Zsolt)
