Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
1966. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 EMLÉKEZÉS ÉS ELŐRETEKINTÉS írta: PSIHá TIBOR, az Országcs Béketanács a e r.eke N egyvennyolc órára elnémultak a fegyverek Vietnamban. Az átmeneti tűzszünet a béke *és a szeretet ünnepén alkalmat ad arra, hogy a békéért küzdő emberek visszapillantsanak a megtett útra és előre tekintsenek a jövőbe. Ilyen elmélkedés közepette az emlékezetben - felvillannak a régebbi múlt képei is, azok a karácsonyi napok, amikor 25 esztendővel ezelőtt a Moszkva előtti nagy síkságon a szovjet haderők először mértek súlyos csapást a hitlerista betolakodókra, elhárították a Moszkvát fenyegető veszedelmet és 300—400 kilométerrel vetették vissza a német háborús gépezet legjobb csapatait. A negyedszázaddal ezelőtti események felidézése mindenesetre nemcsak emlékezés, hanem figyelmeztetés az új háború megszállottjainak éppúgy. mint a békéért küzdő néntömegeknek Akik borúlátóan ítélik meg az emberiség jövőjét minduntalan arra hivatkoznak, hogy a nemzetközi bé- kemzogalom 17 esztendős tevékenysége ellenére ma ismét feszültség uralkodik a nagyhatalmak viszonyában és a nagyháború veszélyével fenyegető imperialista akcióknak vagyunk tanúi Ez az okfejtés azonban nem fejlődésében vizsgálja a világ esményeit, és lebecsüli a ténylegesen elért eredményeket. Nem kétséges, 21 esztendővel a hitlerista Németország megsemmisítő veresége után a német militarizmus és expanzív revanspolitika erői , újjászerveződtek a szövetségi köztársaságbán. "Kétségtelen • az is, hogy több mint 15 esztendővel a koreai háború ki robbantása után a távol-keleti térségben az Egyesült Államok fegyveres erői ma ismét hadüzenet nélküli háborút folytatnak az indokínai félszigeten. Ha mindehhez még hozzávesszük a leszerelés meso’dat lan sását, a gyarmati rendszer teljes felszámolását akadályozó oolitikai és gazdasági sakkhúzásokat. a nukleáris arzenál néldátlan méretű felduzzadását. akkor valóban azt kell mondanunk, hogy a nemzetközi békemozgalom előtt éppoly nehéz feladatok állnak, mint aká” már''’ "'/tizeddel ezelőtt. A ’elenlegi nemzetközi helyzet és a békéért folyó küzdelem központi kérdése az Egyesült Államok vietnami háborúja. A helyzetet 1966 végén az jellemzi, hogy az Egyesült Államok tovább fokozza katonai erőfeszítéseit, másrészt, hogy jelentősen kiszélesedett a vietnami háború megszüntetését követelő tömegmozgalom. Nap nan után világszerte nagyszabású szolidaritási tüntetéseknek vagyunk tanúi, amelyeken a békéért harcoló erők még fokozottabb támogatásukról biztosították a hős vietnami népet. Megmozdult „a másik Amerika” is. erősödött az a mozgalom, amelynek jellemző vonása a katonai behívóparancsok megsemmisítése. a tartalékosok szolgálati könyveinek elégetése. A közvéleménykutatc intézetek adatai szerint hivatalban lévő amerikai elnök népszerűsége még sohasem volt oly alacsony, mint Lyndon B. Johnsoné. Hiába kettőzték még 1966- ban az amerikai erők létszámát. — 400 000 körül mozog ez a szám — az Egyesült Államok egy lépéssel sem ■ került közelebb a katonai győzelemhez és mind határozottabban rajzolódnak ki a hosszú háború. a New York Times szerint akár egy emberöltőig is eltartó háború lehetőségei. A béke helyreállításának útja csakis a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ismeretes pontjainak elfogadása. A béKe-vuagianacs legutóbbi genfi ülésén napnál világosabbá vált az, hogy * e cél eléréséhez elengedhetetlen a nemzetsözi munkásmozgalom . akcióegységének létrehozása es a békemozgalom befolyásának kiszélesítése. Ha egyre növekszik a jelentősége az amerikai nép háború ellenes megmozdulásainak — márpedig nyilvánvaló, hogy a vietnami háború megszüntetésének kérdésében rendkívül fontos szerepe van az amerikai békeharcosoknak — akkor ez annak következménye, hogy a BVT-hez tartozó és a BVT-n ' kívüli amerikai szervezetek egyre több közös akcióban vesznek részt. A vietnami nép hősi Küzdelmének leghatásosabb támogatása a nemzetközi bé' emozgalom részéről az égisz világra kitérje ló. még az eddiginél is erőteljesebb megmozdulások szervezése, amihez elengedhetetlen a szorosabb együttműködés, a más alapokon álló, de a közös célér egyaránt harcoló szervezetekkel. E urópában a fő kérdés az európai biztonság létrehozása. A helyzet alapvető jellemvonása, hogy — a bonni kormányváltozás ellenére — a nyugatnémet imperializmus változatlanul a fő veszélyt jelenti Európában. Ugyanakkor tény az, hogy minden országban erősödik a felismerés: haladéktalanul hozzá kell kezdeni az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez. Az európai biztonság problematikájába új elemeket vitt De Gaulle francia elnök látogatása a Szovjetunióban és KoSzi- gin szovjet miniszterelnök decemberi látogatása Franciaországban. Ezenkívül a BVT ez év júniusi genfi ülésén javasolták, az európai biztonság Magna Charta-jának kidolgozását, másrészt határozott programot adott a Varsói Szerződés Tanácskozó Testületének júliusi bukaresti értekezlete. Kétségtelen, hogy az utóhbi időszakban olyan események történtek, tehát, amelyek az enyhülés folyamatának fontos elemeit hozták magukkal és H zánk céltudatos bákepolitikája újabb eredményekre vezetett. Nőt Magyarország tekintélye, politikánk megbecsülést és újabb barátokat szerzett nekünk. Bizonyítja ezt Kállai Gyula miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség utazása több ázsiai és afrikai országba, Couve de Murville és Haekkerup francia, illetve dán külügyminiszterek, valamint Reza Pahlavi iráni sah magyar- országi látogatása. Népünk követendő útiét kijelölte az MSZMP IX. kongresz- szusa: „A cél, amely felé eredményesen törünk: né- oünk, nemzetünk további felemelkedése, hazánk íel- viráeoz+atása, békénk biztosítása”. általában az európai helyzet pozitív megváltozásának irányában hatnak. A fejlődés, amely most kezdetét veszi, nemcsak ezt a földrészt érdekli, hanem döntő hozzájárulást jelent a nemzetközi biztonsághoz is. Az új fejlődést meghatározza az a tény, hogy az európai nemzetek tudatára ébrednek politikai és kulturális egyéniségüknek és hogy gazdasági erejükre és politikai személyiségük érzésére támaszkodva felteszik maguknak a kérdést, miképp tudnának hozzájárulni eredeti módon földrészünk jövőjének alakításához. z európai államoknak, a békéért küzdő összes társadalmi erőknek együttes erőfeszítésével — tekintet nélkül az ideológiai nézetek, vallási és egyéb meggyőződések különbözőségére —, meg lehet oldani az euróoai biztonság problémáiét. Bizonyítja e \ hogy Eurína minden cos'.’ .óban, a Német Szövetségi Köztársaságban is, növekszik azoknak az erőknek a befolyása, amelyek síkra- szállnak a feszültség enyhítéséért, az államközi kapcsolatok átfogó fejlesztéséért, országaik teljes függetlenségéért és nemzeti arculatának megőrzéséért. 1968 karácsonya nehéz helyzetben köszöntött rá az emberiségre. A 48 óra lejárta után ismét eldördülnek a fegyverek Vietnamban, hullanak a romboló bombák a VDK városaira és falvaira. Feszült a helyzet a Közép-Keleten és aggodalomra okot adó jelenségekmutatkoznak a Ízt'.' - "erikái térségben is. Huszonöt éve Jelent meg a Népszava 1941-es karácsonyi száma Amikor Hitler és Mussolini hordáinak agresszivitása végképpen fenyegető veszéllyé nőtt, a kommunista pártok ’kidolgozták antifasiszta népfrontpolitikájukat. Ezt 1935-ben a Komintern VII. kongresszusa hagyta jóvá. Attól kezdve a KMP fokozott céltudatossággal építette a munkas- paraszt szövetséget és a társadalom valamennyi egészséges rétegét tömöríteni igyekezett e szövetség köré. Az alap, természetesen. a munkásegység kiharcolása volt. E küzdelemben a súlyos akadályok egész sorát kellett a pártnak elhárítania. Hosszú és nem mindig egyenesvonalú fejlődés után a párt erőfeszítéseit siker koronázta. Megjelent a Népszava 1941-es karácsonyi száma, amelyben a kommunisták oldalán együtt tettek hitet a szociáldemokrata baloldal képviselői a legkülönfélébb patrióta irányzatok harcosaival a fasizmus ellen, amely mint a „finánctőke legreakciósabb, legsovi- nisztább, legimpearialistább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája” — Magyarország felfalását is tervbe vette. Ebben az ünnepi népfront-számban Szakasils Árpád és a baloldali szociáldemokraták; Kállai Gyula és vele a kommunisták egész sora; Szekfií Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Móricz Zsigmond. Darvas József, Benedek Marcell és mellettük • a közéleti személyiségek népes tábora jelentkezett hitvallásával. Szakasits Árpád a lap első oldalán tette közzé a közös jelszót: Független, szabad, haladó Magyarországot! És hozzátette: „Magyarország szabadsága és függetlensége, a népszabadság gondolata és a szociális haladás nem a pillanat politikai jelszava tehát, hanem mélyen átgondolt és a magyar történelemben gyökerező életprogram”. Szék- fű Gyula utalt a történelmi konkrét viharra és leszögezte: „...már nem arról van szó, hogy milyen négy fal közül léptünk ki és térünk vissza, hanem bizonyos dolgokban meg kell értenünk egymást, mert különben egyenként, különállva még könnyebb az elpusztulás, mintha sokan, nagyon sokan megértik egymás szavát”. Bajcsy-Zsilinszky Endre a kos- suthi függetlenségi gondolatot elemezve szólt kortársaihoz: „...bármennyire is bizonytalan a harc kimenetele, de nem hozhat végleges bukást egy nagylelkű és bátor nemzet száNegyedszázad előtt Karácsony, 1941. Az első háborús karácsony. Huszonöt esztendő, egy negyed század... Szomorú volt az idő, egész nap esett, reggel fél héttől délig ónos eső, a napi csapadék 20,2 milliméter, a hőmérséklet este 6,4 fok. A . budai hegyekben hófoltok. A lapok főcíme: a keleti fronton a németek mindenütt visszaverték az oroszok támadását. Ribbentropp este nyilatkozott a világnak: „Amilyen biztos, hogy a Föld a Nap körül forog, olyan biztos Németország győzelme.” Győrffy-Ben- gyel közellátásügyi miniszter is nyilatkozott: „Minden eszközt igénybe akarok venni, amelyik a hiányzó bőrt pótolja. Rendelkezésre állnak kitűnő fáink és az abból készült papucsok és az utász- csizmaszerű lábbelik azok, amelyek révén a megoldást keresem és meg is fogom találni.” Megtalálta-e a miniszter a megoldást, nem tudni, de egy ígéretének teljesítését nyugtázták a krónikások: „A miniszter beváltotta ígéretét és karácsonyra minden személy külön cukoradagot kap: a 25 dekákat már be is váltotta a lakosság.” Huszonöt deka cukorból hogy lehetett sütni-főzni? A Hotel Gel- lértben mindenesetre tudtak. Karácsony előtt a hazatért hadtest parancsnoksága rendezett itt díszebédet. Merthogy hazajöttek, a frontról, „felváltotta a nemzet őket az orosz hómezőkön való hősi helytállásukból.” A diszebéd — jól jegyezzük meg — a parancsnokság ebédje volt. Lemásolom, a cinizmus szörnyű dokumentumaként a díszebéd kinyomtatott, rajzos ételsorát: „Steppei húsleves, Előétel: Doneci halmajonéz. Libasült híradómódra, bekörítve á la Kiev, tomakovkai salátával. Tészta: tejszínkrém, panjatinói módra befagyasztva. Fekete. Ital: sir (pervomajszki vételezés), fehér bor (gallói szállítás).” Karácsonyra számadásokat készítettek a lapok, öngyilkos, csak e hónapban Budapesten (és még csak 24-e van!): 156. ötvenhárom férfi, százhárom nő. Bizony, a nők... A leveleket is, az értesítéseket is — „szomorú szívvel jelentjük” — ők kapják. 1941 karácsonya.: „A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága közli: működésének harmadik évében a genfi központi iroda elküldte a második világháború tízmilliomodik kereső levelét.” Karácsony estéjén az utca rendje: nyugodt. Dóry István közrendőr a Liget téren posztolt. Felkerestem a ma 83 éves, nyugállományú közrendőrt. — 24 óra volt a szolgálat, 24 a pihenő. Szolgálat rézcsákóban, a Szent László téri templom előtt. — Milyen esemény volt? — Boschán borkereskedő kocsisa, Balázs Miksa hangosan kurjongatott, későig szállították ki a bort és ezzel az estét zavarta. — Más észrevétel? — Semmi. Pedig figyelni ket- lett. — Mire? — Például a csomagos embereket igazoltattuk. Mit visznek sötétedés utón a csomagban? — És mit vittek? — Sokszor szenet. Ruhaneműt. Tyúkot is találtunk már csomagban. Huszonöt éve... Első háborús karácsony, háború volt, fasizmus-Galambos György mára, ha minden erejével kiáll nála sokszorta hatalmasabb erőkkel szemben is---” Móricz Zsigmond ugyancsak történelmi példára hivatkozott: „Petőfi az egyetlen, aki soha egy pillanatra sem feledte cl, hogy azonnal és végzetesen fel ne emelje a szavát a nép mellett. Egész élete egyetlen harc volt, egyetlen nagy eszme érdekében: megszüntetni a jogtalan és oktalan rabságot-Kállai Gyula „Az önálló államalapítás” című cikkében — áttekintve a nemzeti történelmet — állapította meg: „•••egy magasabb gazdasági és politikai rendszerbe sohasem lehet beleilleszkedni az ország függetlenségének és szabadságának feladása árán... csak az ország legteljesebb függetlensége biztosíthatja a társadalom haladó irányú átalakítását. A !\ épszava 1941-es karácsonyi száma — a benne állást foglaló személyiségek egyértelmű fellépése következtében — nyilvánvalóvá tette: létre jött következetes elvi alapokon, ideológiailag tisztázott körülmények között — elszigeteltségből kitörve — a nemzeti összefogás politikája. Bebizonyosodott: Ma- gyorországon megnőtt azoknak a különféle világnézetű és pártállású személyeknek a száma, akik a dicstelen nemzethalál elhárításának lehetőségét a kommunisták vezetésének elfogadásában látták. A kommunista népfroní- politika megnövelje a KMP befolyását az egész országban; a sikeres küzdelem útjára vezette a szociáldemokrata baloldalt; új helytállásra mozgósította a munkásmozgalmat; vonzotta a haladó polgárságot Hatása nem maradt el a kormánykörökre, sem, bár az 1944-es kiugrási szándék. amelyet végül elárul-, tak — ekkor még aligha öltött formát. Bizonyos azonban, hogy a nemzetáruló jobboldal a végletekig megdöbbent s fogcsikorgatva észlelte: hatalmas erejű változások érlelődnek a mélyben — ellene/ Valóban, a következmények nem maradtak el. Létrejött például a Történelmi Emlékbizottság. Végbement a viharos márciusi tüntetés. Még később megalakultak az ellenálló csoportok. A magyar nép legjobb fiai és leányai becsülettel harcoltak a kommunisták által megjelölt nemzeti célokért.
