Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-22 / 301. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. december 22. Sztefanopulosz görög miniszterelnök szerdán felkereste Konsztantin királyt és benyújtotta koalíciós kormányának lemondását, miután az abban részvevő nemzeti radikális unió megvonta támogatását a kormánytól. A háromszáz tagú görög parlamentben 99-en tartoznak a nemzeti radikális párthoz. (ERE). Kanellopulosz, az ERE elnöke, aki pártjának döntését kedd este közölte a királlyal, a kihallgatás után tartott sajtóértekezletén a döntést azzal indokolta, hogy Sztefanopulosz miniszterelnök oártja. a demokratikus liberális centrum az ERE javaslatait több ízben figyelmen kívül hagyta. Az ERE képviselői különösen azt nehezményezték, hogy a kormányfő nem jelent meg a parlamentben, amikor az a december 8-án elsüllyedt Iraklion gőzös katasztrófájáról tárgyalt. Az Iraklion utasai közül 234-en vesztek a tengerbe és sok képviselő Mavridoglu kereskedelmi tengerészeti miniszter lemondását követelte. A minisztérium ugyanis hajózási engedélyt adott az Iraklionnak, jóllehet az már nem felelt meg a korszerű utasszállítás követelményeinek. Az ERE elnöke hangoztatta, új választásokat keli előkészíteni és olyan kormányt kell alakítani, amely „a görög nép részéről kisebb ellenállásba ütközik majd”. Sztefanopulosz miniszterelnök kedden este kijelentette, meglepetéssel értesült az ERE döntéséről. A miniszterelnök azonban aligha lehetett őszinte, mert — mint a Reuter írja — csak a múlt héten jelentette ki: „Amikorreggelente felébredek, felmerül bennem a kérdés; vajon kormányom túléli-e ezt a napot”. Sztefanopuloszt 1965. szeptemberében, a július 15-i államcsínyt követő belpolitikai válság befejeztével nevezte ki a király. Athéni politikai körök szerint legkésőbb fél éven belül általános választásokat tartanak. Valószínű, hogy Konsztantin király úgynevezett hivatalnokkormányt nevez ki, amelynek élén Paraszkevopulosz, a nemzeti bank jelenlegi kormányzója áll majd. Befejeződött az ENSZ 21. ülésszaka Három hónappal megnyitása után, befejezte munkáját az ENSZ közgyűlésének 21. ülésszaka. Pazsvak, a közgyűlés afgán elnöke záróbeszédében felszólította a vietnami háborúban szembenálló feleket, hogy a karácsonyi és újévi tűzszünet során nyilvánítsák ki feltétel nélküli készségüket a probléma békés rendezésére A keddi záróülésen tudomásul vették U Thant főtitkár szokásos évi beszámolóját. A szovjet küldött ség támogatta az ötös szá mú bizottságnak az ENSZ személyzetéről hozott határozatát. Ez arra szólít fel, hogy valósítsák meg a titkársági posztok igazságos földrajzi elosztását. Kosxigín a török köxtársasági elnökkel tárgyalt December 21-én Koszigin. a Szovjetunió miniszterelnöke tárgyalásokat folytatott Demirel török miniszterelnökkel. Folytatták a véleménycserét a szovjet—török kapcsolatok kérdéséről, valamint a két országot érdeklő egyes nemzetközi problémákról. Szerda reggel Koszigin miniszterelnök és a kíséretében lévő személyiségek felkeresték a török parlamentet, ahol meglátogatták Ibrahim Sevkit, a szenátus elnökét és Ferruh Bozbejlit, ai nemzetgyűlés elnökét. A szenátus elnökének dolgozószobájában lezajlott beszélgetésen részt vett a szenátus elnökhelyettese, az elnökség tagjai, valamint több szenátor. A Bozbejlivel folytatott beszélgetésen részt vettek helyettesei, a nemzetgyűlés elnökségének tagjai, az egyes bizottságok elnökei, valamint több képviselő. Koszigin megköszönte a szenátus és a nemzetgyűlés elnökének a meghívást, majd a kíséretében levő személyiségekkel megtekintette a török parlament helyiségeit. Caglayangil török külügyminiszter szerdán ebédet adott Koszigin szovjet kormányfő és kísérete tiszteletére. Koszigin szerdán látogatást tett az elnöki palotában Sunay török köztársasági elnöknél. A két államférfi között barátságos légkörben megbeszélés folyt. A francia KP plénuma Egyezmény Bonnban a francia csapatokról Walter Lippmann, a neves amerikai kommentátor a tőkés világ számos lapjá- íian, többek között a londoni Sun-ban közölt cikkében megállapítja, hogy .lohnson tavaly karácsonyi, úgynevezett „békekampá- nya” három illúzión alapult: 1. A másik fél tárgyalni fog, még mielőtt meggyőző bizonyítékát nyerné annak, hogy az amerikaiak kivonulnak az ázsiai szárazföldről; 2. A tárgyalásokat inkább Hanoi, mint a Dél-Vietnami Felszabadítási Front határozhatja el; 3. A „Vietcong” hajlandó letenni a fegyvert, hogy cserébe tűzszünetet kapjon. Azóta egy év telt el, s az 1965-ös illúziókat erősen megrendítették az események. Az amerikai közvéleménykutatások szerint az Egyesült Államok lakosságának többsége már nem hisz abban, hogy a dél-vietnami háborút meg lehet nyerni. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos „legendája” szerint az igazi ellenfél Hanoi vagy Peking, illetve a „világkommunizmus”, ám az ellenfél valójában Dél-Vietnamban van — írja Lippmann. — Bizonyos halvány jelek szerint az elnök egyes tanácsadói már felismerik, hogy ha konferenciára kerülne sor, akkor azt elsősorban a fő ellenféllel kellene megrendezni. Lippmann a továbbiakban bírálja Rusk külügyminisztert azért a múltheti párizsi beszédéért, amelyben felhívta szövetségeseit, hogy katonailag segítsék az Egyesült Államokat, ha annak „nyugati határát” a Hawaii-szigeteket kínai rakéták fenyegetnék a jövőben. — Rusk semmiképpen sem tudta volna jobban meggyőzni az európaiaka; De Gaulle NATO-ellenes érvének helyességéről, amely szerint, ha az európaiak nem szakítanak az integrált parancsnoksági rendszerrel és nem mondják fel az elkötelezettség automatikus Jellegét, vállalják azt a súlyos kockázatot, hogy belekeveredjenek az Egyesült Államok nukleáris háborújába egy Kínával való amerikai konfliktus esetén” — írja Lippmann. — Rusk ezzel megdönthetetlen érvet adott az európaiaknak — Angliát is beleértve —, hogy távoltartsák magukat a vietnami háborútól és Amerika egész ázsiai politikájától. Szerdán Párizsban ülést tartott a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülés után Wal- deck Rochet, a párt főtitkára kijelentette: ,A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága egyhangúlag jóváhagyta a demokrata-szocialista baloldali szövetség és a kommunista párt egyezményének tervezetét”. Az egyezmény, amelyet a francia kommunisták és más bololdali erők a nemftélet Lrninqrádbfin A leningrádi bíróság szerdán hirdetett ítéletet a valutaüzérkedéssel és műkincs-lopással vádolt Wortham és Craddock Gilmoúr amerikai állampolgárok ügyében. A 25 éves Wortha- mot háromévi szabadság- vesztésre ítélte, amelyet szigorított javító-munkatá- borban kell eltölteni. Emellett elkobozták a birtokában levő valutaértékeket és Wortham gépkocsiját. A 24 éves Gilmourt, aki részt vett Wortham valutaüzérkedésében. ezer rubel pénzbírságra és a birtokában levő valuta elkobzására ítélte a bíróság. zetgyűlési választások előkészítése jegyében kötöttek, az első közös dokumentum, amelyet 1945 óta a kommunisták és más baloldali pártok képviselői elfogadtak. Szerdán a bonni külügyminisztériumban Willy Brandt külügyminiszter és Francois Seydoux francia nagykövet ünnepélyesen leveleket írt alá, amelyek szabályozzák a Nyugat-Né- metországban tartózkodó francia csapatok státusát, miután Franciaország kivonta csapatait a NATO- ból, ez a megoldatlan kérdés megterhelte a francia— nyugatnémet viszonyt. Az Erhard-kormány hosszas tárgyalásai után az új nyugatnémet kormány gyorsan megegyezett a francia kormánnyal ebben a kérdésben. A megegyezés érte1- mében a 60 000 főből álló francia haderő addig tartózkodik Nyugat-Németor- szágban, amíg ezt a nyugatnémet kormány kívánja. Á csapatok laktanyáira együttesen tűzik ki a nyugatnémet és a francia lobogót Kozmosz—Lima A Szovjetunióban szerdán felbocsátották a Kozmosz—137 tudományos műholdat. ☆ A Szovjetunióban fellőtték a Hold irányába a Luna—13 jelzésű, automata űrállomást, azzal a rendeltetéssel, hogy folytassák a Hold és a körülötte lévő kozmikus térség tudományos kutatását. Dinh Ba Thi, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti képviselet >nek vezetője a DNFF megalakulásának 6. évfordulója alkalmából fogadást adóit a városligeti Gundel-étteremben. A fogadáson megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, a kormány több tagja, közéleti személyiségek, valamint a Budapesten akkreditált dinlomáciai képviseletek több vezetője. — A képen: Dinh Ba Thi és Romesh Chandra, a Béke Világtanács főtitkára. (MTI foto — Vigovszki Ferenc felvétele) Kína a Mao-idézetek jegyében él Hég az áüatkertben is a nagy vezető szavai olvashatók Amikor októberben a szovjet turisták egy csoportjával Pekingbe érkeztem, nem ismertem a városra. noha alig három hónappal azelőtt jártam ott utoljára. A házak falain. a hirdetőoszlopokon, de még a hidakon is hatalmas falragaszok éltetik Mao Ce-tungot, és a kul- túrforradalmat. illetve az „ellenséget” támadják. Az utcákon amerre csak jártunk vöröseárdisták masíroztak bal karjukon a vörös szalaggal. Több mint kétmillió vidéki vörösgárdista volt a városban ezekben a napokban, szinte mozdulni sem lehetett tőlük. Éiiel nappal az utcán- kószáltak, tele voltak velük az autóbuszok, az üzletek. A többnyire kiskorú fiatalok élik világukat: — nem kell iskolába járniuk és államköltségen utazgatAz utcákon több száz nyilvános árnvékszéket és mosdóhelyiséget állítottak hatnak. Élelmezésükről, elszállásolásukról is az állam gondoskodik. Városról városra utaznak. Rendelkezésükre bocsátották az állami közlekedési eszközöket, az ország járműveinek 30 százalékán vörösgárdisták utazgatnak. Szerelvényeiket előnyben részesítik az állomásokon, a többi vonat emiatt néha több órás késéssel indul A vörösgárdistókat szállító több ezer autóbusz nagyon megnehezíti Peking ben a forgalmat. De más baiok is vannak a fiatalokkal: sokan közülük megbetegedtek. Attól tartanak, hogy járványos be tegsések tériednek el közöttük. Tao Csu, az állam tanács elnökhelvettese szerint százezer vörösgárdista fekszik a fővárosi kórházakban. fel, s a vörösgárdisták az ideiglenes tákolmányok mellett, a puszta földön alszanak. Az ámyékszék falaira is jelmondatokat pingáltak: „Emeljétek magasra Mao elnök eszméinek vörös lobogóját!” Mao nevével írták tele a szó szoros értelmében minden házfalat. Rikító színekkel íródnak a feliratok, hogy messziről is olvashatók légynek. Az autókra táblákat szereltek, amelyeken a nagy Mao Ce-tung idézetei láthatók. Még a gyermekkocsikon is vannak ilyen táblák. Az üzletek bejárata fölött színes vil- lanyéeőkkel keretezett hatalmas Mao képeket akasztottak. A külföldiek száméra fenntartott Sincao szálloda szobáit is Mao idézetekkel ..díszítették” A szálló társalgójában egy hatalma' dombormű a kínai népnél' a szocializmushoz vezető útját ábrázolja. Szobám ban sav Mao portré és kő- idézet volt. Még az illem helv falain is volt citátum ..Változtassuk Pekinse- Mao Cp- P>ng eszméinek iskolájává!” A földön alszanak a vörösgárdisták Hangcsóban, a Sihu tó partján, egy papagájt mutattak nekünk. A fekete tollú, piros csőrű madárnak az őr egy darab húst kínált — Kérsz húst? — kérdezte. — Hús. hús! — rikácsolta a naoagáj. — Előbb mondd meg, mire tanítottunk! A madár hallgatott. — Csak a fejét forgatta és dühösen vagdalózott csőrével. Az őr a kalitka elé tartotta a húst: — Na. mondd... A madár végre rászánta magát és háromszor egymás után elkiáltotta: Könyvéqetés A Vanhucin utcában annak, Peking legelőkeőbb üzletei, áruházai, éttermei. Ttt van a Renmin Ribao szerkesztősége is. — Ebben az utcában a kirakatok mind egyformák: Mtno-porti’ékkal és idéze lekkel vannak tele. táblák lógnak. A barna- medve ketrecén ez áll: „Az ellenség ellen harcolni kell. Nem szabad félvállról kezelni, le kell leplezni mindenütt, minden helyzetben, és harcolni Izall allcmofU — Éljen Mao Ce-tung! Kínában minden lépésnél megbizonyosodhatunk arról, hogy itt valóban „forradalom” van. A rádió bemondója oatétikus hangon jelenti be: — A nagy proletár leül túrf orra dalom vihara végigsöpört Kínán! A vihar-hasonlat nem is olyan rossz. A városok valóban olvanok, mintha vihar pusztított volna bennük. Hadat üzentek az évezredes kínai kultúrának. A múzeumok legnagyobb részét bezárták, azz.al az indoklással, hogy kicserélik a kiállított tárgyakat. A Keleti Nyugalom nevű átjáró most a Keleti Vihar nevet viseli. Itt régen egy könyvkereskedés ben kínai és európai nyelveken írt könyveket árusítottak. A boltot bezárták, a könyveket pedig — mint később megtudtam — elégették, mert nem Mao Ce-tung eszméinek szellemében íródtak. Hasonló sorsra jutott több más pekingi könyvesbolt is. És mindez abban az országban történt, ahol először csináltak papírt és nyomtattak könyvet... Nem állta ki a bírálatot A vörösgárdisták a kínai értelmiségieket is hevesen támadják. Néhány falragasz arról számolt be, hogy jeles művészek, tudósok követtek el öngyilkosságot. Nyugati sajtóhírek szerint öngyilkos lett Lao Se is, a Riksa című nagy sikerű könyv szerzője, és Fu Lu, Romain Rolland, illetve Balzac fordítója. Hangcsóban egy kultúr- munkás képét láttam a falragaszokon. aki — mint írták — „nem állta kJ a bírálatot”. Arra akarták rávenni, hogy fogadja el Mao elnök tanait. Inkább felakasztotta magát. (Novoje Vremja Moszkva} Kormányválság Görögországban Jolt if SOM illúziói A többi kínai nagyváros — Nanking, Sanghaj, Hangcso — szintén a Mao-idézetek jegyében él. Nankingban az állatkertben sem feledkezhet meg az ember a nagy tanítórólEtjén Mao Ce-tung ! — rikácsolja a papagáj
