Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. december 20. Kozmosz-136 Befejeződött a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Hétfőn délután a Legfel­ső Tanács Szövetségi Taná­csának és Nemzetiségi Ta­nácsának együttes ülésével befejeződött a szovjet par­lament négynapos ülés­szaka. A két első napirendi pont előadója, Bajbakov miniszterelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnö­ke és Garbuzov pénzügy­miniszter tartott záróbeszé­det. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának két háza jóvá­hagyta a Szovjetunió 1967. évi népgazdaságfejlesztési tervét és költségvetését. A terv értelmében jövőre a nemzeti jövedelem 6,6 százalékkal, a dolgozók egy főre jutó reáljövedelme 5,5 százalékkal növekszik. A Szovjetunió iparának össztermelése 1967-ben 7,3 százalékkal haladja meg az ideit. Ezen belül a terme­lőeszközök gyártása 7,5 szá­zalékkal, a közszükségleti cikkeké pedig 6,6 százalék­kal növekszik. Az 1967. évi állami költ­ségvetés 110 milliárd 249 millió 925 ezer rubelben állapítja meg a bevételeket és 110 milliárd 015 millió 201 ezer rubelben a kiadá­sokat. A Szovjetunió védelmi kiadásai 1967-ben 14,5 mil­liárd rubelt tesznek ki. A Szovjetunióban hétfőn földkörüli pályára juttatták a Kozmosz 136. jelzésű mesterséges holdat, hogy a rajta elhelyezett műszerek segítségével folytassák a szovjet űrkutatási program megvalósítását A szputnyik berendezése kifogástalanul működik. A földi koordinációs számító központban folyik a beér­kező adatok feldolgozása. „Kéí voital” harca Kínában Koszigin Törökországba utazik Alekszej Koszi gin a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke december 20-án hivatalos látogatásra utazik Törökországba. A Pravda kommentálva ezt az eseményt, megálla­pítja: az a tény, hogy szov­jet kormányfő a szovjet- török kapcsolatok történe­tében először ellátogat a szomszédos országba, arra vall. hogy „a két ország viszonya visszakerül arra Üj, nagyszabású politikai botrány van kialakulóban a Kennedy-gyilkosság körül az Egyesült Államokban. A botrány tárgya egy egyelőre meg nem jelent könyv, amely állítólag „sérelmez­hető kijelentéseket” tartal­maz Johnson elnökről és más hivatalos amerikai személyi ségek ről. William Manchester, a könyv szerzője a Kennedy- család és különösen Jacque­line Kennedy, a meggyil­kolt elnök özvegye felké­résére írta meg „Egy elnök halála” című, 1300 oldalas könyvét, amely többek kö­zött Jacqueline Kennedy személyes megjegyzéseit is magában foglalja. A könyv szerzői jogáért több milliós összeget fizettek ki s a Look című folyóirat azt ter­vezi, hogy januári számá­ban megkezdi folytatásos a reális baráti alapra, ame­lyet akkor fektettek le, amikor V. X. Lenin vezette államunk külpolitikáját”. A Pravda emlékeztet arra, hogy Törökország Kern ni Ata ürk Idejében az első országok közé tartozott, amelyek a saját tapaszta­lataik alapján győződtek meg a különböző társadal­mi rendszerű államok bé­kés együttélése lenini el­veinek áldásos hatásáról. közlését. A meggyilkolt elnök öz­vegye most a New York-i bírósághoz beadott kereset­ben kérte, akadályozzák 'meg Manchester könyvé­nek megjelenését, mert a Kennedy-család nem járult hozzá a jelenlegi publiká­cióhoz és csak 1968 végére tervezte a mű közzétételét. Lapjelentések szerint fő­ként azoknak a részeknek kiadását igyekeznek meg­gátolni. ame’yek Jacqueline Kennedvnek közvetlenül a gyilkosság után „felindult lelkiállapotban tett meg­jegyzéseit” terialmazzák. A New York Times hétfői értesülése szerint Manches­ter munkája élesen bírálja a titkos szolgálatot és más kormányszerveket is, mert nem tettek megfelelő intéz­kedéseket az elnök védel­mére. Az úgynevezett „kultúr- forradalom” Kínában új szakaszba lépett. Egyre élesebbé és nyíltabbá válik a „két vonal” harca. Ez a két vonal az úgynevezett „proletár forradalmi vonal”, amelyet Mao Ce-tung ve­zet, a „burzsoá reakciós vonal”, amelynek vezetői: Liu Sao-csi, a Kínai Nép- köztársaság eln"ke és Teng Hsziao-ping, a Kínai Kom­munista Párt Közoonti Bi­zottságának főtitkára. Míg a korábbi szakasz­ban csuoán névtelen sze­mélyeket bíráltak a vörös- gárdisták. az utóbbi idő­ben már a Mao Ce-tung- féle csoportosulás hívei is egyremásra intéznek kiro­hanásokat beszédeikben Liu Sao-csi és Teng Hsziao-ping ellen. így például Tao Csu, a Kínai Kommunista Párt Köznonti Bizottsága propa­ganda osztályának vezető­je, a párt Politikai Bizott­ságának tagja december .13-án Pekinsben elmondott beszédében kije'entette, — hogy Liu Sao-csi és Teng Hsziac ping „Mao Ce-tung- ellenes vonalat visz”; — Ugyanakkor kijelentette, hogy politikai vonalukat „nem kevés ember osztja” és főként a pártszervezetek támogatják. Tao Csu rámutatott, hogy Pekingben és az egész or­szágban több olyan nagy­gyűlést tartottak, amely Mao Ce-tung, Lin Piao. Cső En-laj, Csen Po-ta Kang Sen ellen irányult Az utóbbi napokban Pe­kingben újabb felhívások hangzottak el, több terület pártbizottság átszervezé­sére. A harc első nyilvánvaló jele az a közlemény volt hogy december 4-én letar­tóztatták Peng Csent, a Kí­na KP Politikai Bizottsá­gának tagját, a kínai or­szágos népi gyűlés állandó bizottságának elnökhelyet­tesét, és több más szemé­lyiséget. A pekingi főisko­lások vörösgárdista lapja szerint azonban a burzsoá- reakciós vonal szószólói nem akarnak megbékélni vereségükkel és „gyakorla­tilag nyíltan szembehelyez­kedtek Mao Ce-tung esz­méivel”. Az utóbbi időben a pe­kingi utcákon több olyan felhívást lehetett látni, hogy fel kell oszlatni a Kí­nai KP Központi Bizottsá­gának a kultúrforradalom irányításával foglalkozó csoportját, amelyet senki sem választott meg. A vörösgárdisták lapja december 9-én rámutatott, hogy e közlemények meg­alkotói „egyenesen a Mao elnök vezette proletár ve­zérkar ellen intéznek tá­madás.”. December 12-én „harci nagygyűlést” tartottak Pe­kingben Peng Csen és nás személyek ellen. A vörös­gárdista lapok sürgetik, „vizsgálják ki Liu Sao-csi és Peng Hsziao-ping tevé­kenységét”. Botrány a Kennedy-gytikosság körül? Vietnami mérföldkövek 1946 december 19-én kezdődött meg a viet­nami felszabadító mozgalom. 1960. de­cember 20-án alakult a Délvietnami Nem­zeti Felszabadítási Front, a DNFF. A vietnami nép sza­badságharca, 1946. decem­ber 19-én kezdődött. Előző­leg, 1940-ben, amikor a hitleristák lerohanták és megszállták Franciaorszá­got, a helyzetet kihasználva a japán imperialista hadse­reg elfoglalta az addig francia fennhatóság alatt álló Vietnamot. A japán militaristák uralmának nagyarányú népi felkelés vetett véget a második vi­lágháború utolsó időszaká­ban. Az ország északi ré­szén a partizánokból, a fegyveres harc résztvevői­ből néphadsereg alakult és létrejöttek a demokratikus szervezetek. Ezt követően — az ország déli vidékein megmaradt japán csapatok kiűzésének ürügyén — angol, majd francia csapatok szálltak partra Vietnamban. Az utóbbiak elfoglalták Saigont és az ország déli területeit. 1946 tavaszán Ho Si Minh elnökletével me"al"kult a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Franciaország elismerte az ország függet­lenségét Ennek ellenére, 1946. de­cemberében, a francia kor­mány támadási parancsot adott gyarmati hadseregé­nek, s az igájába akarta törni az egész országot. De a nép védekezett és azóta 20 éve harcol függetlensé­géért és szabadságáért. A francia gyarmati haderő vietnami szennyes háborúja 1954. május 7-én végétért. Dien Bien Phu-nál a viet­nami népi erők óriási győ­zelmet arattak. A francia kormány, ekkor kénytelen volt belátni hogy a viet­nami népet nem tudja térd­re kényszeríteni. Tárgyaló- asztalhoz ült és Genfben létrejött az országot északi és déli zónára osztó egyez­mény. A fei'ődés ettől az időtől kezdve ellentétes irá­nyú: Északon földreformot hajtottak végre, a nép élet- körülményeit alapvetően megváltoztatták, a gazdasá­gi és szociális helyzet évről évre javult. Délen ugyan­ekkor az amerikai befolyás erősödött meg s egymást követték az USA érdekeit szolgáló kormányok. Olyar helyzet alakult ki amely Dél-Vietnamot újra gyar­mati sorra kárhoztatta, ki­szolgáltatta az amerikai nagytőkének és vietnami vazallusainak. Dél-Vietnam népe az ország különböző területein felkelt. Ezeket a szétszórt fegy­veres csoportokat fogta az­tán egybe hat évvel ezelőtt, 1960. december 20-án a DNFF. Azóta a felszabadító vietnami háború sikereket sikerekre halmoz és élvezi az egész nép támogatását pártállásra, világnézeti kü­lönbözőségek nélkül. A DNFF óriási erőt képvisel, amelynek visszaszorítására és megsemmisítésére Wa­shington dollármill’árdokat és eddig csaknem félmil­lió katonát vetett be, és a légierő, a baktérium-, ve­gyi- és rakétaháború nem tud győzni. Hiába van a közelben az USA hetedik flottája és Ky tábornok fél­milliós délvietnami zsőldos serege — a DNFF a helyzet ura. Ky megoldhatatlan bel­politikai válsággal küzd. az USA pedig sikertelensé­ge láttán a háború területi kiterjesztésére törekszik. Ennek során súlyos követ­kezményekkel fenyegető lé­gibombázásokat hajt végre a VDK városai, köztük Hanoi belterülete ipari lé­tesítményei, vasútvonalai ellen. Ámde a vietnami nép ellentáll, hősiesen har­col Küzdelmét támogatják a szocialista országok, ro- konszenwel kíséri a béke­szerető emberiség. Ma már sok ország kormánya, az ENSZ sok tekintélyes kép­viselője — tudós, művész, egyházi személyiség — el­ítéli az amerikai támadó­kat. És a szolidaritás olyan mértékben növekszik, ami­lyen mértékben Johnson eszkalációs manőverei ma­gát a világbékét kezdik fenyegetni. Vo Nguyen Giap, a VDK nemzetvédelmi mi­nisztere teljes joggal jelen­tette ki a Le Monde című francia lap riporterének: Az amerikaiak sohasem győzhetik le a vietnami né­pet! És az események őt igazolják. Világszerte erő­södik az a nézet, hogy az USA kormányának tiszte­letben kell tartani a viet­namiak akaratát. Ki kell vonnia csapatait Dél-Viet- namból, hogy az ország la­kossága szabadon dönthes­sen jövendőjéről. A magyar nép — amint azt a magyar kormány most kiadott nyi­latkozata is hangsúlyozza — szívvel, lélekkel támogatja Vietnam népének igazságos ügyét s amint ezt a szoli­daritási hét eseményei is bizonyították — népünk cselekvő együttérzéséről van szó. Átnyújtották a Len’n-rendet Brezsnyevnek Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke hétfőn a Kremlben átnyúj­totta a Lenin-rendet és az „arany csillagot” Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitká­rának. Brezsnyevet a kommunista építésben, az or­szág védelmi képességének megszilárdításában és a Honvédő Háborúban szerzett kiemelkedő érdemeiért, 60. születésnapja alkalmából tüntették ki Lenin-rend- del. Leonyid Brezsnyev 1906 december 19-én született az ukrajnai Kamenszkoje faluban, amely ma a Dnye- prodzerzsinszk nevet vi­seli. Tizenöt éves korában kezdett dolgozni. Munkája mellett 1923-tól kezdve to­vább tanult és négy év múlva elvégezte a kurszki földrendező-talajjavító tech­nikumot. Amikor azonban a Szovjetunió hozzákezdett a népgazdaság iparosításá­hoz, a fiatalok ezrei láttak hozzá, hogy elsajátítsák a műszaki-mérnöki szakisme­reteket, így Leonyid Brezs­nyev is 25 éves korában beiratkozott szülővárosá­nak kohászati főiskolájára és 1935-ben kofrtmérnöki diplomát szerzett és mér­nökként dolgozott. 1937 májusában Brezs- nyevet megválasztották a boly; tanács végrehajtó bi­zottságának alelnökévé. — 1939-ben a dnyeprooetrov- szki területi pártbizottság titkára lett. A háború évei alatt Brezsnyev a harcoló had­seregeknél végzett politi­kai munkát, így például a 4. ukrán front politikai cso­portjának főnöke lett. 1943- ban vezérőrnagyi, majd később altábomagyi rangot kapott. 1946-tól 1950-ig fe­lelős párttisztséseket töl­tött be Ukrajnában, majd 1950 júliusában Moldava Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára lett. 1952-ben az SZKP XIX. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává. majd ezt követően a Központi Bizottság plénumán az el­nökség póttagjává és a Központi Bizottság titkárá­vá választották. Az SZKP XX. kongresszusa 1956-ban újraválasztotta ezekre a tisztségekre. 1954-től fogva Brezsnyev Kazahsztán Kommunista Pártjának vezetője volt. —• 1957 júniusában az SZKP Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja lett. 1360 májusában a Szovjetipiió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnökévé választot­ták. Ebben a tisztségében sok európai, ázsiai és afri­kai országban képviselte a Szovjetuniót. Az SZKP XXII. kong­resszusa 1961-ben a párt Központi Bizottságának tag­jává, majd ezt követően a Központi Bizottság plénu­ma a KB elnökségének tag­jává választotta. 1963 jú­niusától fogva Brezsnyev a Központi Bizottság egyik titkára volt. 1964 nyarán a Központi Bizottságban vég­zett munkája miatt Brezs- nyevet felmentették a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnöksége elnökének tisztsége alól. Ugyanebben az évben október 14-én a Központi Bizottság plénu­ma az SZKP KB első titkárá­vá, majd 1966 áprilisában az SZKP Központi Bizctt- -'"a főtitkárává válasz­totta. Brezsnvevet több szovjet és külföldi érdemrenddel is kitüntették. 1961-ben el­nyerte a Szocialista Munka hőse címet, vasárnan pedig 60. születénapja alkalmá­ból a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. A Fővárosi Villamosvasút FELVÉTELRE KERES Pályajavító-felépítményes munkásokat Kereseti lehetőség Í700 — Ft. melyhez a téli hónapokban 7—800— Ft munkásszállón el­töltött készenléti díj számít! tó. Pályatisztító, úttakaritó munkásokat. Kereseti lehetőség: kb 1300— Ft. melyhez a téli hónapokban 5—600— Ft munkásszál­lón eltöltött készenléti díj számítható. Juttatások: Férfi munkásszállás, főzési lehetőséggel ha­vi 75—100 — Ft térítés ellenében, napi egy­szeri üzemi étkezés térítés ellenében bizto­sítva. díjmentes villamos—autóbusz és B- HÉV utazási igazolvány, s felvétel esetén útiköltség térítés. Téli-nvári egyenruha, téli köpeny, bakancs, vattás öltöny, gumi csizma. Jelentkezés: a Fővárosi Villamosvasút Munkaügyi Osztályán Budapest, VII. kér. Akácfa u. 15. fszt 17. szám. Brezsnyev életrajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom