Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

1966. december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Művelődési húz épül Jászfelső- szent»}örgy ön Három év óta jelentős összegeket nem fordítanak községfejlesztésre Jászfel- sőszentgyörgyön. Tartalé­kolják a pénzt egy közsé­gi művelődési ház építésé­re. A kisebb feladatok kö­zé sorolják itt, hogy a la­kosság segítségével 2200 fát ültettek el, s ugyan­csak társadalmi összefogás­sal, a termelőszövetkezet se­gítségével 55 800 négyzet- méternyi földutat javítottak meg. Megépítették az idén továbbá 1750 négyzetmé­ter járdát, s most már lé­nyegében nincs a község­ben olyan utca, ahol ne lenne járda. Jövőre kezdődik a nagy feladat megoldása, a műve­lődési ház építése, össze­sen 1 750 000 forintjuk lesi rá, s ehhez vesznek még fel 500 ezer forint bank­hitelt. Szeretnék, ha 1963- ban átadhatnák rendelte­tésének a 250 személy be­fogadására alkalmas kultu­rális létesítményt. t Az idén megkezdték a ceglédi téglagyár újjáépí­tését. A rekonstrukciós munkákhoz szükséges új vas- szerkezeti és elektromos berendezéseket Mezőtúron ké­szítik el és itt is szerelik össze. A téglagyár felújítá­sa során lehetőség nyílik a folyamatos üzemelésre, vagyis télen és nyáron egyaránt készíthetik a téglát. A kemence meleg levegőjét ugyanis elszívó berende­zéssel a nyerstéglák szárítására használják fel. Képünkön az automatikus függőkocsipálya vasszer­kezeti elemeit rakják gépkocsira a mezőtúri telepen. Adám Zsigmond, az ellen­őrző bizottság elnöke kez­deményezte: még a télen végezzünk ezzel a munká­val. A szövetkezetben példás az összhang a gazdasági vezetők és o pártszervezet között. Fogé­konyak az új iránt, bátran kezdeményeznek. Még a régi alapszabály van ér­vényben. E szerint a fiata­lok nem kaphatnak háztáji földet. Itt 66 fiatal tsz-tag- nak mégis adtak 400—400 négyszögöl kukoricát. Már bekapálták a földet, mikor a járási tanács illetékesei törvénysértőnek találták a szövetkezet kezdeményezé­sét. (A régi alapszabály szerint mást nem tehettek.) Jásziványon mégis megta­lálták a kis kaput Elvették a háztáji földet, de a ter­mését prémiumként odaad­Magnó szál agon a kongresszust hess móló A szövetkezetben egyéb­ként magnószfüagra vették fel a Központi Bizottság beszámolóját és a legfonto­sabb hozzászólásokat. — Brigádértekezleteken fogjuk lejátszani és megbe szólni — mondja Habán László párttitkár. Jásziványon a napokban pártcsoport értekezletet, majd taggyűlést tartanak A fiatal pártszervezet (37 év az átlagos életkor) érté­keli az idei gazdasági ered mén veket, a politikai intéz­kedési terv végrehajtását. Ismertetik a kongresszus határozatainak megvalósí­tását, s újabb párttagokkal erősítik soraikat. Jövőre a tsz-ben áttér­nek a garantált munka dí­jazásra. s javasolják, hogy erre megfelelő alapot ké­pezzenek. Legyen biztonsá­gi alap, függetleníteni akar­ják gazdaságukat a véletle­nektől. Készül a gazdasági mérleg, a jövő év terve. s a telet felhasználják polif kai ismereteik gyarapításá­ra. — m. L — Zárszámadásra készül a jásziványi Szabadság Tsz pártszervezete. — A mérleget nemcsak anyagilag vonjuk meg, ha­nem azt is értékeljük, ho­gyan léptünk előre a poli­tikai munkában, milyen a tagság hangulata, erkölcse és fejlődött-e az emberek öntudata — Kalmár And­rás elnök, a pártvezetőség egyik tagja summázta így a véleményét. Az év tavaszán nehéz helyzetben volt a szövetke­zet. Úszott a határ, 336 hold gabonájuk kipusztult, s ezt a területet egész évben nem tudták bevetni. — A tagokhoz fordultunk — emlékszik vissza az el­nök —, hogyan módosítsuk a gazdasági tervet. Beszél­gettünk az emberekkel, s megkérdeztük: mit csinál­junk. Érdemes volt „Vessünk több kései nö­vényt, termeljünk babot, hizlaljunk több sőrét, és ta­karékoskodjunk a takar­mánnyal” — javasolták. A tagok joggal elvárják, hogy hallgassunk rájuk, a veze­tőség pedig ne szégyellj e ezt. A kommunisták és a ve­zetők hívó szavára brigá­dok alakultak, s engedték le a vizet, ahonnan csak lehetett. Nyáron a kombáj- nosok, traktorosok foko­zottabb erővel dolgoztak. Két kombájnos például 1100 holdat vágott le. s egy cséplőgéppel 90 vagon ga­bonát tisztítottak ki. A szövetkezetiek számta­lan példát tudnak monda­ni az emberek munkakész- ségéről. A kukoricát csalá­di alapon művelik a szö­vetkezetben. A kényszer- helyzet úgy hozta, hogy 137 hold silókukoricát mag­nak kellett meghagyni. A vezetőség törési napot szer­vezett erre. Azt mondták: utánunk emberek. Egy nap alatt végeztek a betakarí­tásával. A szövetkezet elnöke vas­kos, immár megvalósult tervet mutat: A határ bel- víztelenítése. A költségveté­se összesen 828 ezer forin­tot képvisel. Magunk ere­jéből csináltuk meg. Igaz, a 3004/9-es kormányhatáro­zat szerint köbméterenként 10 forint állami támogatás is jár érte (még nem kap­ták meg). Most a tagok javaslatára vezetik az istállóba, a mű­helybe és a leendő zuha­nyozó fürdőbe a vizet. A Művelődésügyi Mi­nisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a Tankönyvkiadó Vállalat — a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulója alkalmából — pá­lyázatot hirdet, közösségi nevelés és egyéni bánás­mód az általános iskola al- só tagozatában címmel. A pályázók 20—30 gépelt ot dalon fejtsék ki gondola taikat a megjelölt témakör ben. A pályázaton részt vehet nek gyakorló nevelők vagv más, az oktatásüggyel kap­csolatos területen dolgozó pedagógusok, a tanítókép zők és tudományos intéze tek munkatársai, akik is­merik az általános iskolai tan tervet a nevelési tervet és az alsótagozat; oktató nevelő munkát. Pályázhat nak munkaközösségek is. A pályázatokat — jeligés le vél kíséretében — három oéldánvban kell bekü’deni 1967. július 15-ig a Tari- könvvkiadó Vállalat címé­re: Budapest, V., Szalay utca 10—14. Az első díj 2000, a más^d'k díi 1500 a harmadik díj 1000 í> rin* SZOLNOK VASUTAS VÁROS II. A csomópont dolgozóinak 53 százaléka vidékről jár be. Ez a tény életmódjukat is meghatározza. Egyes fel­mérések szerint (például a csomóponti pártbizottság adataira is hivatkozhatunk) a vidékiek döntő része „kétlaki’*, vagyis Szolno­kon ipari munkás, odahaza mezőgazdasági munkás. — Egyfelől úgy, hogy részes­művelést vállal, másfelől tsz-tag feleségének besegít és dolgozik a háztájin. Sőt. szabadságát a betakarítás időszakára tartogatja. Műveltségi szintjük (po­litikai és általános) alapjá­ban véve alacsony. A cso­móponton foglalkoztatottak több mint 50 százalékának nincs meg az általános is­kolai végzettsége. A forgal­mi dolgozók (létszám 1100) közül 460 nem végezte el a nyolc osztályt, ezekből 150 egészen fiatal Do ‘gos, fáradhatatlan öregek Az életkor meghatározza a műveltségi szint emelésé­nek lehetőségeit. Ugyanis az összlétszám 80 százalé­kának átlagéletkora 45—50 év. Ókét már szinte lehe­tetlen arra rávenni, hogy tanuljanak. Illetve, a szol­gálat ellátásához szükséges és kötelező rendszeres ok­tatásban való részvételükön felül még tanuljanak. Bár a törekvés nem hiányzik a vezetőkből és emberekből, amit a kihelyezett általá­nos iskola létrehozása, va­lamint annak hatvan tanu­lója bizonyít. Ez a szám nem nagy, de adott körül­mények között nem lebe­csülendő. Sajnos utánpótlás nincs, kétségkívül nem igyekeznek a fiatalok a vasúthoz. Ügy vélem, elsősorban a munka- körülmények miatt. Az ál­landó állomáshelyű dolgo­zók élet- és munkaviszo­nyaira jellemző képek kö­zül néhányat felvillantot­tunk. Ám az utazó sze­mélyzet helyzete ennél is rosszabb. Gondolunk mind­azokra, akik a vonatot kí­sérik (kalauzok, fűtők, moz­donyvezetők, fékezők, stb.). Nagy Flórián vezénylő- tiszt a forgalom utazó sze­mélyzetének, — háromszáz- harminc dolgozó — munká­jának szervezője, irányító­ja. Ö szabja meg ki, me­lyik vonattal „randevúzik”, hova megy. — A legnehezebb szolgá­lati hely a mienk. Ezért az az igazság, a jövő év­ben többen mennek nyug­díjba, mint amennyien az utóbbi öt évben nálunk ra gadtak. Kiöregszik a gárda, nem is tudom mi lesz aztán. — Mennyi a munkaideje mondjuk a kalauznak? — Átlagosan havi 300 óra De várjen csak, elő­veszem a naplómat. Itt van például Káplár István vo­natvezető. Júliusban 4570 kilométert utazott összesen A honállomástól 293 órát töltött távol. Ebből ténvle- gesen 237 órát fordított a szolgá’atra. — És a többi ötvenhatot? — Az a készenléti időből és a rezsiutazásból tevődik ki. Az előbbit mondjuk Pesten töltötte el, amíg nem adtak alá egv ú'abb vonatot, amivel hazajött. Erre az időre nem kapott egy fillért sem, A rezsiéit azt jelenti, (ez nála 869 ki­lométert tett ki), hogv amint felért a szerelvénv- nyel hazaküVlték szeméV- von',1tal. Száz ki1omé'‘eren- ként kapott érte körülbelül egv forintot, Egvszóval azt mondhatnám ötvenhat órát ingyen szolgált. ¥?avi szó* ha* m’tte óra szabadidő Káplár István esete hó­mról hónapra általánosít­ható az egész utazószemély­zetre. A tapssz+ala+ok sze­rint az utazók havi 60—70 órát ellenszolgáltatás nélkü' töltenek távol családjuktól Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az utazó személyzet 67 százaléka vidéki, s az ezzel járó oda-vissza uta­zásra fordított időt is. egv dolgáé összMő mérlege egv hónapra vetítve így fest: Decemberben 744 óra van. A vidékről betáró utazó- eméb- o* ebből rourkáha- töit el 309.at szolgálatba utazásra valamint haza­pnfi^V'rt Qpt- 'n>v.o n 37j'í molva (hiszen ki többet, ki kevsebbet) 60-at fordít, alszik, pihen 248-at, okta­tásban való részvétellel 6 órát veszít, összes elfog­laltsága a pihenéssel együtt tehát 614 óra. Szabad ideje marad decemberben 130 óra. Vagyis egv napra va­lamivel több mint négy óra jut. Ez pedig iszonyúan ke­vés! Ugyanekkor ennek is a zöme, plusz amennyit az alvásból „ellop” hozzá, a kétlakiságra megy rá. El­ismerem, hogy a fenti sta­tisztika „vad”, hivatalos mérések nem erősítik meg, de a személyes beszélgeté­sek. valamint a kétségbe­vonhatatlan tények megen­gednek egy ilyen hozzáve­tőleges időmérleget, amit elgondolkoztatónak szánok csupán. Ez az életmód a családra is kihat, konfliktusokat szül. Nagy Flórián erről ezeket mondta: — Nem egyszer állítanak be hozzám az asszonyok- „Hol van a férjem, hiszen megígérte, reggelre haza­tér?” Mások arról panasz­kodnak, a fe1 esésük nem hi­szi el, hogy lényleg szolgálat­tal töltötték az Időt és igv tovább. A fiatalok inkább a családot vá'asztják, meg­válnak a vasúttól. F. inek az orvosi vizsga attól A forgalmi utazószemélv- zet életmódja az egészsé­gére is kihat. A betegál­lományban eltöltött napok száma megközelíti az évi hétezret, vagyis mindenki­re 20—23 nap jut. A moz­donyvezetők, amint elérik az ötven évet, mindent megtesznek annak érdeké­ben. hogy ne kelljen el­menniük az időszakos or­vosi vizsgálatra. Félnek at­tól, hogy kiszuperálják őket, nem engedik vissza a moz­donyra. A félelem oka az, hogy éppen a nyugdíjalapot képező utolsó öt évben je­lentősen csökkenne a fize­tésük, ha leszállnának a gépről. így aztán sokszor születnek hallgatólagos megegyezések az orvos, a fűtőházfőnök és a mozdony- vezető között, tekintettel a tekintendőkre. A szabály kimondja: nyugdíjba mehet az, aki 25 évet dolgozott tenge­lyen és elérte az 55. élet­évét. A szabály azért sza­bály, hogy merev legven. íme egy érdekes példa. Há­zi Imre mozdonyvezető már eltöltötte a 25 évet tenge­lyen, de csak ötvenegy éves. Mozdonyszolgálatra nem alkalmas, emiatt le­százalékolták. Négy évig ezt a pénzt kapja, csak azután jut hozzá a megérdemelt nyugdíjához. Ilyesmi — ha más formában is — sűrűn előfordul. Ismerek olyan húsz éve szolgáló fűtőt, akinek komoly a betegsé­ge, idős is, nem képes tíz tonna szenet egy úton be­lapátolni a kazánba. Nem százalékolták le, amiatt kénytelen volt a fűtőházba menni havi öt-hatszáz fo­rinttal kevesebbért. — A nyugdíjalapja ennek ará­nyában csökken. Ám egy társadalmi mun­kásbizottság nem hagyja megtépázni a közösség jo­gait... . (Folytatjuk) Fábián Péter Hosszabbítással folytatódik a verseny A kisipari termelőszövet­kezetekben a pártkongresz- szus tiszteletére indult munkaverseny az év végéig tovább folytatódik. Néhány ktsz-ben már teljes pon­tossággal megál’apítható, hogy a dolgozók felajánlá­sai milyen eredményeket jelentettek. A túrkevei Háziipari Szö­vetkezet tagjai az időará­nyos tervüket a kongresz- szus befejezéséig 102,5 szá­zalékra akarták teljesíteni. Nagyszerű munkával a felemelt tervet még to­vábbi 5 'zalékkal be­teljesítették. Természetesen a minőség rovására nem ment a meny- nyiségi többlet, mert átla­gosan 99.3 százalékos mi­nőségi szintet értek el. A több mint háromszáz nődolgozó között a munka­verseny kezdeményezésében az ifjúsági Május 1. és a Tyereskova szocialista bri­gád járt elől jó példával. November 26-ára befejez­te éves tervét a kunhegy e- si Vegyesipari Ktsz. A jó lendülettel folyó munkaver­senyben az év vc!ré:g előrelátható- an még egym'Tó forintos túlMjosítést fognak el­érni. Az építő részlegben Wolf János kőműves brigádja a Vörös Október Tsz 32 va­gont» magtárát a tervezett határidő előtti 13 nappal adta át. A jászladányi Vegyesipari Ktsz-ben is nagyszerű ered­ményt, az éves terv no­vember 30-i teljesítését hozta a kongresszusi mun­kaverseny. A IX. pártkong­resszus tanácskozása alatt két brigád alakult. A de­cember 2-án tartott III; negyedévi közgyűlés jóvá is hagyta vállalásaikat, s jö­vő év elejétől már a szo­cialista cím elnyeréséért versenyeznek. A munkaverseny az ex­portterv 20 százalékos túl­teljesítését tette lehetővé a mezőtúri Ruházati Ktsz-nél. A helyi iparpolitikai elő­irányzatukat 105 helyett 107 százalékra teljesítették. A szolnoki Hulladékfel­dolgozó Ktsz első féléves tervét csak 93 százalékra teljesítette. A tagság vál­lalta, hogy a pártkongresz- szus tiszteletére azt a hát­rányt ledolgozza és az éves tervet 1 százalékkal túltel­jesíti. A munkaverseny 'en- dületéből azonban többre is futotta. Nem, hogy egy százalékkal túlteljesítették vállalásukat, hanem egy hónappal előbb az éves "lőirán-izatuknak is eleget tettek. A kongresszusi munk°- versenyben javult a minő­ség is. A Szolnok megvei Beruházási Iroda jegyző­könyvileg ismerte el a jász- alsószentgyörgyi ktsz épí­tőipari részlegének kifcg 's- t 'an munkáiét, ame’veí a helvi Petőfi Tsz ao fárőhe- ives bor kinevel éjének épí­tésénél végeztek. Zárszámadás előtt Jásziványon ták a fiatal tagoknak. A gazdaság összességében jól zárja az évet. Sikerült pótolni a belvíz okozta károk nagy részét. Sőréből, hízott sertésből. baromfi­ból háromnegyed millió fo rint a többletbevételük. Az idén 70 vemhes üszővel nö­velik a tehénállományt. Visszatartották az értékesí­tésre szánt tenyészállatokat, mert gondolnak a jövőre. A tervezett munkaegység értéke — 35 forint — s valóságban nem sokkal lesz kevesebb. A IX. pártkongresszus határozatai élénk visszhan­got és helyeslést váltottak ki a községben. Ügy mond­ják: meglepő, hogy mi­lyen gyorsan követi a ha­tározatot a gyakorlati meg­valósulás. Például az uj szövetkezeti nyugdíjtörvény. Bugyi János szerelő és Kiss János gépésztechnikus az emberekről való gondos­kodás szellemét látja eb­ben. Páívázati felhívás

Next

/
Oldalképek
Tartalom