Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-15 / 269. szám

1966- november 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ITTASAN A GYÁRBAN Vasárnap úgy hozta a véletlen, együtt utaztam az autóbuszon Jászkara- jenőtől Szolnokig néhány cukorgyári munkással. Bizony — megszámoltam — négyen-öten már ala­posan a pohár fenekére néztek még odahaza. Ám a buszon is egyik üveg bor a másik után csurgott le a torkukon. Kíváncsiságból elkísér­tem a kapatos társaságot a gyárkapuig. Simán be­jutottak mindannyian. Aggodalmamnak engedve otthonról felhívtam a mű­szakvezetők irodáját, s Hoffmann József segéd­művezetőt jóindulattal fi­gyelmeztettem, nézzen utána a dolognak. Meg­ígérte, amint tud valamit, visszahív. Miután erre hiába vár­tam, ismét telefonáltam neki. Elmondta, hogy egy kisebb üzemzavar miatt még nem 'értek rá meg­keresni a vidám cimbo­rákat, de beszélt az egyik munkással, aki megerősí­tette az én híremet. — Hétfőn már a gyár igazgató­jával beszéltem. Közölte, hogy tegnap tizenkilencen nem jöttek be dolgozni, haza azonban senkit sem küldtek a műszakból. Egy Dér Tibor nevű munkást, — akit korábban részeg­ség miatt már megbüntet­tek —, mivel újból ittas volt, azonnali hatállyal elbocsátott. A többiek fe­gyelmi elé kerülnek, t. i. akiket elkaptak. Sajnos szombaton egyik dolgozó­juk annyira részeg volt, úgy kellett kicipelni. Két­ségkívül még nagyobb szigorúságra van szükség. Most utólag aligha le­het kivizsgálni, kik vol­tak azok a munkások, akikkel együtt utaztam. Ezért sem kívánható, hogy bárkit felelősségre vonjanak azért, ami gyá­ron kívül, s belül elő­fordult. Tilos ugyanis It­tas embert munkába ál­lítani ! Ittas embernek, része­geknek semmi keresniva­lójuk nincs a gyárban. Helyes lenne az is, ha a portások, munkavédel­mi őrök, a társadalmi munkások is felfigyelné­nek az említett jelenség­re, s ellenakcióba kez­denének. F. P. Ha az utca összefog... Az utóbbi néhány évben sokat fejlődött Törökszem - miklós vízhálózata. En­nek ellenére azonban he­lyenként több száz méter­ről kénytelenek hordani a vizet. Így például a Sza­badsajtó utca lakói is az utca sarkán levő kútra jár­tak. Azért „jártak”, mert egy példás összefogás nyo­mán ma már vízvezetek van az utcában. Az történt ugyanis, hogy az ott lakó harmincnyolc család arra kérte a tanács és a vízmű vezetőit, hogy anyagot és szaktanácsot ad­janak, ők minden egyéb költséget, valamint munkái, vállalnak, hamár a harma­dik ötéves terv során az ut­cába nem vezetik be a vizet. A kérést teljesítették az illetékesek, s az összefogás sikerrel zárult. Ami a ter­vek szerint csak 1970 után valósulhatott volna meg. az november 7-én már va­lóság lett. A több mint 500 méter vezetéken, mely csaknem 50 ezer forint tár­sadalmi munkával készült, ma már folyik a víz. AZ ELSŐ GYEREK A TISZAFÜREDI VEGYESIPARI KTSZ ESZTERGÁLYOS RÉSZLEGÉBEN MÁRCIUS ÓTA KÉT MŰSZAKBAN DOLGOZNAK. JELENLEG A DIÓSGYŐ­RI GÉPGYÁR RÉSZÉRE KERÉKTÁRCSÁKAT KÉSZÍTENEK. — KÉPÜNKÖN SERES GYÖRGY MUNKA KÖZBEN. A brigádok kitettek magukért Már-már lemondtam a vele való találkozásról, annyit kellett utána menni a ragadós, kátyús i-.-zőtúri dűlőutakon. Végül barátja, Bordács Lajos, aki a bán­révei tanyák között kísérő­mül szégődött, egy lovas­kocsiról , .szedte” le. Törzs­baromfit szállított. Öreg a tsz — Attól tartottam már. nem találkozunk. — Pedig igazán nem buj­kálok, csakhát munka min­den órára jut. És annak kell csinálnia, aki bírja... Nem szeretnék a kérdései elé vágni, de nálunk saj­nos hatvannyolc év az át­lagos életkor... — Ezzel szinte mindent megmondott. — A kétszázhat tag fele nyugdíjas. A KlSZ-szerve- zet tizennégy tagú. Kevés a fiatal, mégsem könnyű KISZ-titkámak lenni. — Mióto tudja? — Mióta az vagyok. — Miért nehéz? — Nem gondolhatja ko­molyan, hogy mindent el­soroljak. — Néhányat legalább. Alig mozdulnak ki télen Itt a Csergetyűben, az Érháton nyolc-tíz kilomé­terre lakunk egymástól. Nyáron az út hagyján, de akkor munka van. ősszel, télen a sárba, hóba alig mozdulunk ki, alig talál­kozunk. Ilyenkor még'tévét nézünk, táncolunk este. Ez se zavartalan. Itt van kö­zel egy italbolt. Néha bíró, máskor kidobólegény va­gyok. A jövedelmünk se annyi, amennyit szeret­nénk. Pedig tavaly már több volt, mint azelőtt. Most tizenhét forint körül terveztünk egységenként, de sajnos kevés búza ter­mett, nem lesz meg. Ugye szívesebben hallana tőlem csupa szép dolgokat? Ezek a gondjaim, ha nem jegyzi fel is megvannak. — Értem az aggodalmait. Tanulni »sereine — Akkor át is vágok ar­ra, miért vagyok annvtta oda a tanulásért. Ha teg­nap keresnek, nem találnak itthon. Felvételizni voltam Gödöllőn az agráregyete­men. Itt végeztem az ál­talánost 1958-ban, a Cse- halmi iskolában. Aztán haj­lottam apám szavára. Ö 1951 óta tsz-tag. Otthon nagyon kell a kenyér. Én vagyok a legidősebb a gye rekek között. — A tsz küldte tovább­tanulni? — Két évre Jászberény­be igen, aztán Szarvasra mentem technikumba. Azt már befejeztem, de az egyetemet még nagyon sze­retném levelezőként végig­küszködni. Szakemberek kellenek ide, hogy megbír­janak ezzel a könyörtelen bánrévei szikkel. Anya nélkül Az otthonáról kérdezem. — Apám éjjeliőr itt a tsz-ben. Anyám másfél éve halt el közülünk. Csak én tudtam, hogy gyógyít­hatatlan. Nem könnyű első gyereknek lenni nyolc kö­zött. Mária már férjhez ment igaz, de a legkisebb, Ilonka még tíz éves. öt is­kolás van. Feri harmadikos gimnazista, én taníttatom. Nyáron persze dolgozik ő is. Az idén 1700 forintot keresett itt a tsz-ben — Könyvre, írószerre, néhány ruhadarabra nagyon jó. Ka­talin gondozza otthon a ki­sebeket. ö legjobban meg­sínyli anyánk halálát. Ta­lán annak elmondta volna mi történt. De mi férfiak már majdnem akkor tud­tuk meg, mikor megvolt a kisfia... Nehéz, száraz, torokkapa­ró dohányillat terjeng a levegőben. Láthatatlanul, fojtón. Az asztalon dohány­levelek sorakoznak sorsuk­ra várva. Ráncos, barna hátuk megadóan simul a fürge kezek között. Bábúz- zák a dohányt. Tavasszal húsz holdon ül­tettek dohányt a Tisza- gyenda Lenin Tsz-ben. Gondosan, féltőn. Nem vé­letlen ez a gondosság, hi­szen az utóbbi években pe- ronoszpóra fertőzöttség mi­att a terméseredmények nem voltak éppen kedvező­ek. Idén azonban nem ma­radt el a sok munka jutal­ma. A termés rendkívül jó­nak mondható. A tavalyi hét mázsával szemben idén — Azért hagyta itt a munkát? — Ismerheti, milyenek a tanyai emberek. Néha meg­értetek, néha kegyetlenül érzéketlenek mások iránt. Katalinnal az utóbbi tör­tént. — Maga elég erős ahhoz, hogy még Katalinnak is jusson a segítségéből, vé­delméből. Ezután mégin- kább kell majd neki a ke­reset. — Huszonhárom éves va­gyok. Néha méricskélem magamban, vajon mit tud­nék még elviselni. Mi ta­nyai emberek nem vagyunk gyengék. De ha magamnak is jót akarok, csak a tanu­lásba szeretnék belefárad­ni. Abba szeretném maga­mat próbára tenni... — őszintén kívánom, si­kerüljön. • ...Rövidesen egy fiatal­ember Kézsmárki István, a mezőtúri Alkotmány Tsz brigádvezetője leteszi agyon­kopott munkaruháját, fel­veszi egyetlen ünneplő öl­tönyét, és elindul Buda­pestre. Szavazati jogú kül­dött lesz a IX. pártkong­resszuson. Borsi Eszter 9—10 mázsa a holdankénti átlag. A leveleket tíz-tizenkét asszony válogatja, csomóz­za. Vidámak, örülnek a sikernek. Pedig az idén is volt munka elég. Sok volt az esős, nyirkos nap. A magasra nőtt cserjék között a nedvesség csak las­san szikkadt fel, ezért a fokozott peronoszpóra ve­szély miatt gyakran kellett permetezni. Az egyik termelő. Kun László, a korai palántázást tartja a legfontosabbnak Idén a megfelelően előké­szített melegágyba vetet» magok gyorsan kifejlődtek és már április végén meg­kezdhették a palántázást Az igazi törés augusztus elején kezdődött. Szinte •*­4 mezőgazdasági kutatások új rendszere Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése több fontos változást tész lehe­tővé és szükségessé a me­zőgazdasági kutatás irányí­tásában, tervezésében, vég­rehajtásában is. A tervezett változások megbeszélésére a Földművelésügyi Minisz­térium és a Magyar Tudo­mányos Akadémia hétfőn országom értekezletet ren­dezett az állatorvos tudo­mányi egyetemen. A ta­nácskozáson a mezőgazda­ság idei tervének teljesí­téséről és 1967. évi főbb feladatairól dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszter- helyettes tartott előadást. A mezőgazdasági kutatás rendszerében kialakítandó változásokat dr. Szűcs Kál­mánnak, az FM szakokta­tási és kisérletügyi főigaz­gatójának referátuma alap­ján vitatták meg. vesztek a sűrű, hatalmas növények között. A felvásárlási árakról be­szélgetünk. A dohány ára az utóbbi időben a magas termelési költségek és a gyenge terméseredmények következtében jelentősen emelkedett. Az életbe lépett új ár mázsánként 300 í.o- rint többletbevételt hoz a termelőknek. A szabolcsi barna fajta is a jól fize­tők közé tartozik. Tisza- gyendán 400 bála dohányra számítanak. Annyit szeret­nének a tiszaroffi dohány­beváltónak szállítani. Hozzáértő, fürge kezek közt életre kel a ráncos dohány. Simogatják a néma leveleket. Egyenként, száru­kat egymáshoz illesztve Bábúzzák a dohányt. L. M. (Folytatás az 1. oldalról.) A Mezőtúri Állami Gazda­ságban is szép sikert hozott a kongresszusi verseny. A brigádok versenyre hívták egymást és jelentős többlet- megtakarítást, önköltsé- csökkentést vállaltak. A legutóbbi értékelések azt bizonyítják, hogy bár egy­két brigád nem teljesítette vállalását, mégis igen szép eredményeket hozott a ver­seny. A sertéstenyésztők. Hártó Balázs brigádja a tervezett 3020 malac he­lyett 3456-ot választ le év végéig, 20 kilogrammos át­lagsúllyal. Eddig 63 250 fo­rint többletjövedelmet értek el. Dicséret illeti a Bakos József szarvasmarha-hizla­ló brigádját is. A tagok vállalták, hogy egy hónap­ban a helyes és szakszerű takarmányozás következté­ben a tervezettnél fél kiló­Jászberényi j. Kunszentmártoni j. Szolnoki j. Tiszafüredi j. Törökszentmiklósi i. Jászberény Karcag Kisújszállás Mezőtúr Törökszentmiklós Túrkeve Szolnok megye termelő- szövetkezetei összességük­ben túlteljesítették a ke­nyérgabona vetési terv elő­irányzatát. Mintegy 177,5 ezer holdon került földbe a kenyérgabona magja. A szövetkezetek 1387 holddal több gabonát vetettek a tervezettnél. A szolnoki já­rás néhány termelőszövet­kezete azonban még mindig nem tett eleget kötelezett­ségének. A megyei tanács mező- gazdasági osztályának je­val több, vagyis 26.5 kilo­grammot hízik egy-egy szarvasmarha. Jó munká­juk meghozta a várt ered­ményt, ugyanis 30.8 kilo­grammos súlygyarapodásról adhatnak számot. Hegyes Zsuzsa baromfi- tenyésztő brigádja is kitett magáért. Jelentősen növel­ték a súlygyarapodást, s így 74 760 forint jövedelemhez jutottak. A libatenyésztők a tervezett 14 200 db ho­zam helyett 17 100 tojást értékesítettek. Örvendetes, hogy a libanevelésnél az elhullás a gondos, lelkiis­meretes munka eredménye­ként 17-re csökkent A Mezőtúri Állami Gaz­daságban a kongresszusi versenyben a brigádok ál­tal vállalt többleteredmény meghaladja a 313 ezer fo­rintot. 100,0 96,9 83,9 59,7 98,4 97,7 91,2 90,8 99,5 • 98,2 81,6 75,0 98,8 91,9 68,7 59,8 97,8 95,8 84,5 67,5 99,6 95,9 76,6 57,2 100,0 95,0 46,3 65.6 98,3 100,0 90,9 72,2 100,0 100,0 100,0 77,0 100,0 100,0 95,3 80,0 98,6 100,0 88,7 61,6 lentése szerint a cukorrépa­szedés befejezéshez közele­dik a megyében. A jász­berényi járásban, Karca­gon, Mezőtúron és Török- szentmiklóson már túl van­nak ezen a munkán. A töb­bi helyeken még 143 hold répa szedetlen. A szállítás is jó ütemben halad. Megyeszerte sok még a letakarítatlan kukoricaszár, mely akadályozza a mély­szántást. Pedig több mint 71 ezer katasztrális holdon kell a mélyszántást ^elvé­gezni Mázsánként 300 forinttal többet hoz a dohány Tiszagyendán bábuzás idején A megyei tanács mezőgazdasági osztályának je­lentése szerint egyébként a következőképpen alakul az őszi munkák előrehaladása: Járás, város neve korré­szedés • c S o U 3-8 b ­s s 3 fűn tn 3 C8 u a 3 £ «2 N Co cn x ‘CJ SS tervének teljesítése száz a 1 é k b i a n * Szolnok megye termelőszövetkezetei 99,2 97,1 82,6 69,7

Next

/
Oldalképek
Tartalom