Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

Szegény M eklézsia — Már maga is felség? HOZZÁÁLLÁS Sasfiók, az űszőbajnok Estéimet egy kedves, mű­velt hölgy társaságában töl­töm. Csevegéseink sokrétű­ek, mert a hölgy érdeklődő kedély: fausti tudnivágyá- sán az emberi lét minden ismert és ismeretlen dolga fennakad. Szerelmes rajon­gása azonban egyértelműen az irodalomé. Műfajra való tekintet nélkül, szent hevü­lettel olvas: számára a betű ünnepi lakoma. Könyvlapról szerzett isme­rőseivel atyafiságos vi­szonyban él, ami nem zár­ja ki. hogy egyikével-mási- kávaí — például P. Ho­ward egyik detektivjével — magázódjék. Társalgásaink tehát főleg irodalmi természetűek. Te­kintve, hogy a hölgy még alig kilenc éves, olvasottsá­gával újabb meg újabb ámulatba ejt. Nemkülönben ötleteivel. Legutóbb közölte, hogy berendezett egy palotát Tulajdonképpen szállodáról van szó — de, tudod, ezer szobája van —, mert vala­hová el kell helyezni eze­ket a nyomorultakat. Ki­ket? Hát, Cyránót, az öt­száz welszi bárdot. Sas­fiókot, Bárczi Benőt, meg a többieket... De minek, az istenért?! Hogy végre ők is boldogan éljenek... Aki ide­jön lakni, az mindent el­ér, amiért egyébként hiába szenvedett... Tudod, itt Piroska meg Toldi is egy­másé lehetnek... — Remek. De ez a társa­ság több nyelven beszél-•• — Na és? Fölfogadok száz tolmácsot. A szállóban minden van. Orvos is. Min­den, minden. Nagyon jókat esznek, akkor mennek aludni, amikor akarnak, mozi van, bál és csupa ilyen... — Ettől boldogok-••? Ahogy én ismerem őket, nem. Gondolkozz--­— Minek? Bízd rám. Mindent elintéztem, ne izgulj. Nem izgulok. Azért meg­kockáztatom: — Mégis... mivel foglal­koznak ezek a hölgyek és urak? — Hát... Reggel kötele­ző kosárlabdaedzés van, hogy erősek legyenek. Meg úsznak. Nem hiszed? Roz- gonyi Piroska már tízszer nyert, ő a legjobb úszó. De meglátod, a Sasfiók is nyer majd, mert különben szo­morú lenne. — Én is beköltöztethetek a szállóba ismerősöket? Van néhány öregemberem, ka­tonám... parasztom is... néhány királyom... meg egy kedves királyfim... A hölgy gyanakvó: — És mondd, a királyok tudnak mosni? Szegény Hamietem... Mit mondjak---? — Ha muszáj, tudnak. — Jó. Mert a szállóban mindenkinek magának kell esténként kimosni a zok­niját. Ez szabály. A szabály az szabály. — Lear király azóta estén­ként zoknit mos... Hja ké­rem, az egyenjogúság nem­csak ifjú férjekre — ha­nem még a mesebeli ki­rályokra is vonatkozik! Nőtt Ilona SZTORI — Van egy jó sztorim. Megírhatom? — Aktuális? — Persze. Tudod albér­letben la... — Állj! Állj! Az idén már háromezerötszáznegy- vennyolc cikk, riport, glossza, humoreszk jelent meg ebben a tárgyban. Űjabbat csak akkor kö­zölhetek, ha eredeti. — Az enyém az! Kép­zeld, a házigazdám este fél tízkor kikapcsolja a vil­lanyt... — ...és a gázt. Igaz? — Honnan tudod? — Onnan, hogy ez nem eredeti. Ismerek egy fő- bérlőt. aki már fél nyolc­kor kikapcsolja a villanyt, és az albérlő a lépcsőház­ban olvassa el az esti la­pot. Sőt... Hallottam már olyanról is, aki a gázt nem ki-, hanem bekapcsolta, a a gyanútlan albérlő csak­nem megfulladt. • — És ahhoz mit szólsz; a főbérlőm azt sem enge­di, hogy a menyasszonyom néha meglátogasson?! — Régi. Ismerősöm me­sélte: a főbérlője a felesé­gét és anyját se engedte be, még a lőpcsőházba sem. — Ne mondd! Akkor ez azt jelenti, hogy nem is lakom olyan rossz helyen? Nem, ez mégsem lehet, hi­szen velem megfizettetik a villanyt és a gázt is, akár használom, akár nem. — Bagatell! Az unoka­öcsém most végezte el az egyetemet és egy rabiátus embernél kapott albérletet. Ö az általad mondottak melleit fizeti a vizet, a fű­tést, a főbérlő rádió- és tv- számláit, s kártyaadóssá­gát. És takarít, gyermeket ringat, s ha a főbérlő úgy kívánja, szórakoztatja a családot. — Na, de nem fizet havi hatszázat. — Ebben igazad van. Nyoloszázat fizet. — Szóval azt mondod^ az én esetem nem .különle­ges? — ...s így az erről írta­kat nem tudom közölni. ☆ — Mi az, megint itt vagy? . — Igen... Itt vagyok...- Tíz perccel ezelőtt... rö­vid... szóváltás után... a főbérlő a hátamba szúrta a bicskáját... Megírhatom? — Ezt már igen. Ha el nem vérzel — a poénig. Gőz József Táppénzcsalók REHDEU& ív w- g.. — igy gyenge tüűőbajért van egy ragyogó spa* nyolnáthám. Gácsi Mihály rajzai Fekete fuvar Y — Már -megint maszek munkát hoztál haza? — Lehet, hogy kicsit elkéstem, de csak most ke­rült rám a sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom