Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

1966. november 13* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Jobb minőségű, az előírásoknak megfelelő élelmiszerek Fokozni kell as ellenőrzést, szigorítani a büntetéseket — mondja a Jővegyész Á brigádnapló még nincs lezárva m A budapesti városháza 6don épületében találjuk a Vegyészeti és Élelmiszer- vizsgáló Intézet laborató­riumait. Az ország egyik legfontosabb élelmiszervizs­gáló állomása ez, amely­nek működése kihat ha­zánk egész területére. Dr. Vajda Ödön, az intézet igazgatója kalauzol és is­merteti az élelmiszerek mi­nőségét ellenőrző állomás működését. — Csökkent az élelmi­szerek hamisítása, de sok helyen nem tartják be a gyártási technológiát — mondja az igazgató. — Ez sajnos országos jelenség. A kenyérre panaszkodnak a legtöbben, és a péksüteményekre, ezek gyakran színtelenek, tömöttek és nem egyszer súly- és zsírhiányosak, is. — Nem a liszt minősége okozza a kenyér minőségé­nek romlását — mondja az illetékes laboratóriumveze­tő —, hanem a technológiai fegyelem hiánya. A sütő­üzemekben, beleértve a ke­nyérgyárakat is — a leg­több esetben — jóval több pékárut sütnek, mint amennyire a berendezése­ket méretezték. Legtöbb­ször nem tartják be az elő­írt sütési időt, s ezért a ke­nyér már minőséghiányo- san kerül ki a kemencéből. — A legnagyobb hiba talán a kenyér szállításánál van. A forró kenyereket összezsúfolják a kenyér­szállító kocsiban, ezért de­formálódnak, szalonnássá, tömötté válnak. Hiba van az üzleti tárolásban is. A polcokon zsúfolódik a ke­nyér és emiatt is romlik a minősége. Az üzletek több­sége, sajnos, nem emel pa­naszt a nem megfelelő mi­nőség ellen, gyakran szó nélkül átveszi a hibás szál­lítmányt, nem is kötbérez, pedig erre rendelet köte­lezi őket. — Nyáron és ősszel még elég sok fagylaltot hamisí­tanak és „maszekok” által forgalomba hozott nápolyit — folytatta tájékoztatónk. — A fagylaltból kifelejtik a tejszínt, vagy csak mini­mális mennyiséget adnak hozzá, a gyümölcsfagylal­tokból pedig a zsírt. Ha a fogyasztó a fagylaltban jégdarabokat talál, az a legtöbb esetben hamisítás­ra utal: nyilván túl sok vi­zet adtak hozzá. Ha nem elég édes, az is hamisítás­ra mutat. — A nápolyinak főleg a töltelékét szokták hamisí­tani. Sportrendezvényeken és más tömegárusításnál le­hetőleg csak csomagolt ná­polyit vásároljunk, mert rendszerint ilyen helyeken szokták elsütni a hamisított töltelékű és nem. egyszer szennyezett nápolyiszeletet. Találunk elég szép szám­mal cukrászsüteményt is, amelyből „kifelejtik” a to­jást' és értéktelen alkotó­elemeket kevernek bele helyette. A csomagolatlan cukorkában is sok a kifogásolható mi­nőségű. Éppen ezért, leg­jobb. ha a cukorkát is csak csomagolva, és márkázva vásároljuk, mert így elke­rülhetjük, hogy hamisított árut kapjunk. — Mi a helyzet a hús­ipari készítményeknél? — A húsiparban ritka a hamisítás. Inkább minőségi hiányok vannak. Még a nagyüzemek is nem egy­szer túlsózzák a füstölt árut, túl soká tartják pác­lében, s ezért gyakran él­vezhetetlenné válik. A sza­láminak gyakran mellék­íze van és a tartósított kol­bászok tölteléke is laza. Ezeknél a gyorsszárítás okozza a laza töltetet és érzékszervi hiányosságot. Tudvalevő, a szalámifélék szárítási ideje három és fél—négy hónap. A rövi- debb szárítási idő minőség- romlást okozhat. — Sok hibát tapaszta­lunk a hidegkonyhai ké­szítményeknél — mondotta a húsáruvegyész. A vag- dalthúsnál nem egyszer az előírtnál több zsemlét ad- nak a színhúshoz, s emiatt lisztes, nem egyszer sava­nyú is lesz, és hamarabb romlik. — Az olcsó felvágottak­nál és töltelékáruknál az utóbbi időben határozott javulás észlelhető. Április­tól június végéig az olcsó áru 33 százaléka volt mi­nőségileg , kifogásolható. Most ez 17 százalékra esett vissza. Ez a szám még mindig magas: a minőség- romlás itt is elsősorban a fegyelmezetlen munka kö­vetkezménye. A fűszerosztályon meg­említették, hogy ma már igen kevés fűszeráru hami­sítására nyílik mód, mert majd minden fűszer zárt csomagolásban kerül forga­lomba. — Más a helyzet a vendéglátó­ipari üzemekben, presszókban, kávéházakban, talponállókban. A kávé adagolás még mindig kifo­gásolható. Az adagolás nor­mája alapján egy duplához legalább 6 gramm kávé szükséges. Havonként 8— 900 vizsgálatot végzünk — mondotta a fűszervizsgáló labor vezetője — és még mindig találunk súlycson­kítást, ami lényegében ha­misítás. Azelőtt 100 kávé­ból 70 volt kifogásolható. Ma körülbelül 17. Ez is nagy szám és az ellenőrzés valamint a büntetés foko­zásával még tovább kell csökkenteni. Ha a kávé íze nem jó, savanyú, vagy más ízű, az rendszerint nem hamisítás, inkább a szakértelem nélküli kávé­főzés, vagy rosszminőségű babkávé következménye. — Mi a helyzet a tejnél és tejtermékeknél — kér­dezzük a tej laboratórium vezetőjét. — A tapasztalat kedvező — mondotta a vegyész. El­vétve még előfordul a kan­nástejnél a hamisítás, de csak ritkán. Ugyancsak megszűnt a tejföl hamisí­tása is, mivel ezt is zárt Zacskóban árusítják. Per­sze, ha nyitva hozzák for­galomba. fennáll a hamisí­tás veszélye. — Legutoljára hagytuk a vendéglátóüzemeket. Itt sok­féle lehetőség nyílik a hami­sításra. Ha egy háromdecis pohárban több szódavizet adnak a hosszúlépéshez, vagy fröccshöz, ez nyilván hamisítás. Ugyancsak az, ha málnaszörphöz nem fo­lyatják ki a mérőpoharat. A legtöbb hamisító tehát, hígít, s ezt megteszik a drága bo­rok és likőrök eladásánál is. Negyven százalékos rummal keverik a hatvan­százalékosat, a drága kül­földi italokat a jóminőségű, de olcsóbb magyar italok­kal Vizezés ia elég gyak­ran előfordul, s nem isme­retlen a sör súlycsonkítása sem. Találtunk már féllite­res korsóban annyi sört, amennyi a 3 decis pohár­ban is kevés lett volna, és a rövid italokban is súly­hiányost eleget. Ellenszer — mondott^ informátorunk —, hogy a pincér, illetve a vendég a súlyhiányos árut ne vegye át, illetve rekla­máljon. — Ha bevezetik azt a tervezett intézkedést, hogy a boltokban és a vendég­látóiparban fegyelmi köny­veket rendszeresítenek, s ezekbe minden visszaélést beírnak, tovább csökken a hamisítások száma, mert háromszori büntetés után a csaló és hamisító nem helyezkedhet el szakmájá­ban. így lehet véglegesen megakadályozni a fogyasz­tók megkárosítását — mon­dották befejezésül. A SZOLNOKI fmsz ének­karának november elejei kassai látogatását viszonoz­va érkezett Szolnokra pén­teken délben a kassai szak- szervezeti Munkás Dalkör. A szlovák dalosokat régi barát, ismerősként fogad­ták a szolnoki kórus tagjai. Pénteken délután 5 órakor a Ságvári művelődési ház klubtermében baráti be­szélgetésre gyűltek össze, felelevenítve a néhány hét előtti kassai közös emléke­ket. Ott ugyanis a szolnoki látogatáshoz hasonlóan — nemcsak ismerkedtek, ha­nem közös hangverseny szerepléssel is elmélyítet­ték barátságukat. EZEN A PÉNTEK dél­utáni beszélgetésen Mária Dobranskától, a kórus ve­zetőjétől és Blahóslava Kla- nicovától, a kassai köz­ponti kul túrház helyettes igazgatójától a kórus múlt­járól, életéről érdeklőd­tünk. Elmondották, hogy ez a város egyik legrégebbi kórusa. 46 éve működik, tagjai között munkások, értelmiségiek, diákok van­nak és a mintegy hatvan A sorozás már ország­szerte befejeződött — mon­dották a Honvédelmi Mi­nisztériumban az MTI munkatársának. Megálla­pítható, hogy a sorköteles- korú állampolgárok ilyen irányú kötelezettségüknek ezúttal is fegyelmezetten, lelkiismeretesen eleget tet­tek. A sorkötelesekre az általános és technikai mű­veltség növekedése jellem­ző. Különösen nagyarányú a fejlődés a fiataloknál az egészségi állapot, a fizikai alkalmasság és az állóké­pesség tekintetében. A hadsereg, a határőrség, a karhatalom, valamint a polgári védelem alakulatai­nál országszerte felkészül­tek a leszerelésre és az újoncok fogdására. Ünnep­ségeken búcsúznak majd a leszerelőktől, s ugyanígy fogadják a helyükbe érke­ző fiatalokat. Az idei utolsó behívások­ra a következő hetekben kerül sor. A bevonulás napjai: november 14, 24. Meghökkent egy kissé Menjen, vagy ne? Üzenet jött. Azt mondták, Rabi Laci vasvillával várja. Öt istálló van a Hosszúháton. Nem tart soká egyikből a másikba érni. Cseh Pál szándékosan lassította lép­teit. Akármi is legyen, csak higgadtan, okosan. Odalé­pett. A férfi állt az épület végében, kezeügyébe ké­szítve a vasvilla. Farkas­szemet néztek. szótlanul. Akkor a brigádvezető meg­fogta a villát, odaadta a gondozó kezébe. — Tessék. Mit akar ve­lem? Ezzel nyert Elvágott mindent előre. Gyorsan ke­rekedő vihar volt, s most egyszerre elmúlt. Fejéskor kezdődött. A Középtiszai Állami Gazdaság kimustrált teheneket vásárolt termelő- szövetkezetektől, s kiküld­te ide a hízómarha telep­re. De azzal: amíg tej van bennük, fejjék és küldjék be Kenderesre. A gondo­zók pénzt kapnak minden liter tej után. Szépen adtak a tehenek. Túl szépen. Cseh Pál ellenőrző körútra indult fejéskor. tagú énekkar rendszeresen szerepel nemcsak Kassán, hanem a környező váro­sokban, községekben is fel­lépnek. 1962-ben alakult újjá az énekkar, három kó­rus egyesülésével. SZÉP ZENEI rendez­vénynek lehettek tanúi mindazok, akik a zuhogó eső ellenére pénteken este megtöltötték a Ságvári mű­velődési ház színháztermét a szlovák és a két szolnoki énekkar, az fmsz-kórus és a művelődési ház vegyes­karának közös hangverse­nyén. A hangversenyt ked­ves kis aktus előzte meg- A vendégkórus tagjai nyúj­tottak át ajándékokat a földművesszövetkezeti da­losoknak. A VENDÁGLATÖK teg­nap délelőtt a kassai ének­kar tagjait kis megyei kirándulásra vitték, — a Szenttamási Állami Gazda­ság lovagló iskoláját láto­gatták meg, majd hazaté­rőben Törökszentmiklóson a helyi fmsz énekkar és tánccsoport adott rövid műsort tiszteletükre. — rg — és 25 A szolgálati idejüket letöltött katonák novem­ber 17—18-án szerelnek le. Egy kisebb hányada a sor­állománynak — szolgálati érdekből — az elmúlt évek gyakorlatával megegyezően csak decemberben szerel le. A honvédelmi törvény­ben foglaltaknak megfele­lően az idén befejeződik az áttérés a sorkötelesek 18. életévben történő behívá­sára. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy most min­den 18 éves fiátalt behív­nak sorkatonának, mert a sorállomány jelentős része — tanulmányok folytatása, egészségi, vagy egyéb fon­tos ok miatt —, szolgálat- halasztásban részesül, és csak később vonul be. A minisztériumban fel­hívták a figyelmet arra, hogy a bevonulók munka- viszonya sorkatonai szolgá­lati idejük alatt nem szűnt meg, leszerelésük után munkahelyük köteles visz- szafogadnl őket — Ezt a kannát lezárni. Lefoglalom. A Rabi László kannája volt. Odáig ment a vesze­kedés, azt mondta: — Nem ajánlom, hogy találkozzunk, ha már nem leszek a gazdaságban. — Nem küldjük el. Ma­radjon. Mutassa meg, maga nem ilyen ember. A villás esettel szent a béke. — Csak azt mondja meg Cseh elvtárs, honnan vette észre, hogy vizet öntöttem bele? — A kifejt tej mindig meleg. A maga kannája hi­deg volt. A brigádvezető még las­sabban ballagott vissza a hizlalótelepről. Bántotta. Hogy lesz ebből szocialista brigád? m Már harmadszor próbál­koztak. Egymás után há­romszor beneveztek, egy­szer se kapták meg a címet. Valami mindig közbejött. Negyedszerre félve állt elé- bük Cseh Pál. Meg is kap­ta rögtön. Nem kell, elég a játékból, felnőtt emberek vagyunk. — Jól csináljuk már, egy kicsit még ráhúzunk és megvan. — Mit akarsz még töb­bet. Elég a szekatúrából. Végül ráhagyták: csinál­ja, úgyse lesz ebből sem­mi. Jelentkeztek újra. Ki­jött az igazgatóságtól va­laki. Azt kérik a szocia­lista brigádtól, ne mérjék havonta a jószágokat. Istái' lónként esetleg egyet-ket­tőt, szorozzák be az átlag­gal s így kapják a fize­tést. Szállításkor a mérleg­jegyek kiállításakor pedig tisztázzák, ha eltérés lenne, így nem törik havonta a mázsára a sok jószágot. Nagy felzúdulás követte. Már itt is meg akarják csalni a munkást. Becsa­pásra megy ez. Azelőtt is két ember odaállt mindig a brigadéros háta mögé. Lesték, azt írja-e be, amit ők bemondanak. Nem bíz­tak senkiben. Egymásba se nagyon. Az újfajta mérle­gelés mégis bevált. Negyed­évkor ki-ki megkapta a még járó pénzét. Csakhát ez volt a szokás esztendő­kig, ehhez idegződtek. Meg ahhoz is: a maga istállójában mindenki úr, a többihez semmi köze. Jószágszállításkor kiabáltak a gépkocsivezetők. Akár­melyik istálló elé álltak, csak az ottaniak erőlköd­tek, cipekedtek. A többiek karbatett kézzel nézték. — Nem az ő dolguk. Sok időbe telt, mire ki­mondták: egykarra dolgoz­nak. Nincs külön istálló, csak egy hizlalótelep van öt istállóval, tizenkilenc gondozóval. Ki-ki ott segít, abban az épületben ahol tud, ahol szükség van rá. Nemrégen itt járt égy du­nántúli állami gazdaság fő- agronómusa. Azt látta, hogy a leesett szénacsomóért kézzel lenyúlnak a telepiek- Nagyon csodálkozott. A renden is. Nemrégen még itt se volt tisztaság. — Az istálló, nem pati­ka. A kényes ember temp­lomba járjon — mondták. Szép virágágyások öleli1: körül, félezer szarvasmarha istállóit. Piros muskátlik virítanak bennük. A hosz­szúhátiak megszerették a szépet. Épületben, virágban, emberben. IU Volt egy örege a brigád­nak. Nagy István bácsi. Hatvan esztendős. Gyerek­korától pásztorember. A jószághoz nagyon értett, nagyon szerette. A keresete is szépen alakult. Mikor felvette a pénzt, két ke­resztet tett a neve helyett. — Pista bácsi, kedves. Hát maga szocialista bri­gádban van. Leírták neki a nevét pa­pírra, nagybetűkkel. Ceru­zát adtak a kezébe, zúgoló­dott — Ne maceráljatok vele. inkább megpucolok har­mincöt marhát. Ott álltak mögötte. — Ne úgy fogja, Pista bácsi. Amúgy tartsa a ke-, zét. Nyár volt, meleg idő, tiszta víz lett. Azt mondta aratással nem izzadt meg ennyire. Délutánra leírta: Nagy István. A felesége na­gyon meglepődött. — Ó, a vén bolondja. Itthon is akarta már a kis­lány tanítani. Elzavarta: vi­gyétek a fenébe azt az ir­ka-firkát. Hát mi az a on- gád? Mind ott voltak a teme­tésén. Pista bácsi kinn halt meg a hízómarha-telepen. Pihenőt tartottak a jár­vány idején. Keltek fel, az öreg nem mozdult. Csak akkor vették észre. Az öz­vegy földjét a brigád vette művelésbe. Mikor a veje leszerelt a katonaságtól, el­ment Hosszúhátra. Felven­nék-e, mert ott szeretne dolgozni az apósa helyén. m A hizlaldáknál Kiss Kál­mán volt az első párttag, meg Száraz József. Senki több. Pártszervezet sem működött a majorban. Ifjú Szecskó József kérte első­nek felvételét a brigádból Aztán Jenei Mihály, Cseh Pál, Lódi Dénes. Hét párt­tag van. A legfiatalabb Lé- vai András. A mozis Lévai. Együtt mentek be a fa­luba, Kenderesre filmet nézni. Szovjet játékfilm volt. Olyan emberekről szólt, akik vergődnek, nem találják helyüket a város­ban. Vetítés után egyirány- ba tartottak. Hallgatagon, a film élménye alatt. — Mintha csak rólunk szólna — mondta Lévai András. Akkor jöttek haza Tamási Józseffel Pestről. Néhány évig fenn hányko­lódtak, aztán itt a brigád­ban találtak otthonra. Van ebben a tizenkilenc ember­ben valami kovászszerú. Dolgozott náluk egy Czakó Gergely nevű váltóhizlaló. Elesett ember, iszákos faj­ta, a családját is otthagyta. Nem volt tagja a brigád­nak, csak ott dolgozott a telepen. Egyszer eltűnt. Mi­re visszakerült jóravaló ruha se maradt rajta, el­adta magáról, elitta. Azt hitte, szóba se állnak vele. A brigád meg szaladgált, gumicsizmát, ruhát szerzett neki. Akkor három hónapig nem mozdult ki Czakó Ger­gely. A munkásszálláson la­kott. Vittek oda neki bort Nem itta. Három hónap után elkéredzkedett. Meg­látogatja a családját és jón. Csak a temetőben látták már. Mi történt vele? Nem sikerült megmenteni. Ké- •sőn nyúlt érte a segítő kéz? ☆ Az „Előre” szocialista brigád naplója öt esztendő történetét jegyzi fel. Szép történetek. Kudarcok sike­rek. Három éven át egymás után csak kudarcok. .4 negyedikben megkapták a szocialista brigád címet. Az ötödikben is. Újra várják. A brigádnapló még nincs lezárva. Sok üres lapja van még. Borz&k Lajoa Zs. L. Kassai dalosok Szolnokon Hétfőn kezdődik az újoncok bevonulása A honvédelmi minisztérium tájékoztatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom