Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-04 / 261. szám

6

SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP

lőcs. november 4

A Szolnok megyei pártbizottság beszámolója

létező hibákból, jelenségekből indulnak

ki. Előfordulnak esetek, amikor kifogásolható személyek — esetleg kétes elemek — tisztségbe kerülnek. Előfordul, hogy káderkérdések elbírálásánál politikai engedményt tesznek. Előfordul az is, hogy igazgatók, tsz-elnökök a pártszervezet tudta, beleegyezése nélkül döntenek fontos kérdésekben. Mindezekkel együtt társadalmi életünk egyes területein feltárt visszásságok leküzdése, megszüntetése lassú. Eljutunk a hibák megállapításáig —■ ritkábban a felelős megjelöléséig — de mindezt nem, vagy vontatottan követi az intézkedés. Évek óta bírálat tárgya, hogy az építkezésekhez nincs elég tégla. Ígéret van a több téglára, de tégla soha sincs elég. Szorgalmazzuk a kislakásépítést, de ha valaki hozzákezd, az anyag rendkívül nehéz megszerzésén túl, rendkívül nagy tortúrán keresztül jut el az építésig. Több tucat szervnél kell kilincselnie, engedélyt kérnie, mire hozzáfoghat. Taggyűléseken is gyakran előfordul, hogy a munkások felvetik a termelést akadályozó tényezőket, bírálják a fogyatékosságokat, de a válasz elutasító.

Gondosan elemezni kell e jelenségeket, b miközben világosan és egyértelműen bizonyítjuk a párt társadalmunk egész életében betöltött vezető, irányító tevékenységét, nem hunyhatunk szemet az ezt gátló és akadályozó jelenségek felett. Jogos a pártszervezetek azon igénye, hogy a gazdaságvezetők — kommunisták és pártonkivüliek — kérjék ki a kommunista kollektíva, a pártszervezet álláspontját minden fontos kérdésben. Az üzemekben, a gazdaságokban, a tsz-ekben, az intézményekben, hivatalokban az ottani párt- szervezet hivatott valóra váltani a párt vezető, irányító tevékenységét. Fontos kérdésekben, politikai jellegű intézkedésekben való állásfoglalás nélkül a gazdasági vezetés akkor is megsérti a párt irányító, vezető tevékenységét, ha egyébként döntései helyesek, megfelelnek a párt általános politikájának. Jogos a pártszervezetek, a kommunisták felvetése társadalmi életünk sok területén elburjánzott bürokratikus jelenség ellen. De a megoldás is a kommunistákon múlik elsősorban.

A téves nézetek leküzdése

Ismeretes, hogy kulturális életünkben sok a nemkívártatos jelenség. Nem egyszer a párt által képviselt iránytól eltérő müvek, írások jelennek meg. Sokszor találkozunk a nyugati behatással is. „Miért nem szünteti meg ezeket a párt?” halljuk elvtársainktól. Az ilyen felvetésekre válaszunk az lehet, hogy volt idő, amikor ad- mimsztratív eszközökkel tiltották nézetek kifejtését, de azok a nézetek nem múltak el,^ hatottak, éspedig kedvezőtlenül. A kultúra, a művészet pártirányítása területén a tíz év előttivel szemben, a for- radalmi változás nem a megjelent cikkek, műsorok, regények, vagy költemé- nyék tartalmában jut elsősorban kifejezésre, hanem az irányítás módjában. A pártnak a legfőbb gondja az, hogy a művészet területén dolgozó emberek nézetét, szemléletét, felfogását formálja, a kulcs- pozíciókban jól felkészült elvtársak legyenek, akik gondolkozásukban a marxizmus—leninizmus talaján állnak. A kulturális életben, az irodalomban, és más művészeti ágakban jelentkező nem kívánatos jelenségeket eszmei harcban lehet és kell legyőzni. Minden fegyvernek leghatásosabb ellenszere ugyanaz a fegyverfajta. Téves eszmék ellen, helyes eszmékkel és nem adminisztratív eszközökkel lehet eredményesen harcolni. Az adminisztratív eljárásoknak megvan a maguk ideje és helye. Ezeket a mi államunk — ha szükség van rájuk

— alkalmazza is. De sokkal szélesebben «eil kibontakoznia az eszmei, politikai tevékenységnek, a harcnak.

Miközben a visszásságokat, a nemkívánatos jelenségeket elvtársaink felvetik, Jogosan bírálják, nem felejtkezhetünk meg arról hogy e felvetés még nem minden. Nem elég meglátni a hibát, hanem fel kell lépni ellene ott, ahol él, ahol dolgozik az illető. A kommunista kollektíváknak, a pártszervezeteknek sokkal határozottabban kell fellépni a működési területükön abból az alapelvből kiindulva, hogy a mi pártunk harci szervezet.

Ezek után a beszámoló a szervezeti szabályzat tervezetről szól és hangsúlyozza: a módosítások a vezetés hatékonyságát, pártunk tömörségét kívánják szolgálni. Később pedig így folytatódik:

A párt vezető, irányító tevékenysége, a munkásosztály vezető szerepe ^sohasem befejezett tény, hanem folyamat, amit a kommunisták egyéni tevékenységükkel nap mint nap újra és újra kiharcolnak.

A kongresszusi irányelvek vitájában felvetődött az a kérdés is, hogy „milyen is az a politika, amit a mi pártunk folytat’- ?

— „mennyiben felel meg ez a politika a munkásosztály érdekeinek, mi ebben a politikában és azonos azzal, amit 1956 november 4-én a-.Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes bizottsága meghirdetett”? — A téma nagyon érdekes és idő- BNtli, azért is, mert az ellenség is igyekszik az MSZMP politikáját minősíteni,

hol „liberalizálódás”, hol „megmerevedés” jelzővel illeti azt. Mi pedig gyakorta mondtuk el politikai tájékoztatókban, bogy a párt politikája nem változik.

A párt történelmi hivatása

A mi pártunk politikájának tő vonala 1956. november 4-től töretlen és egyenes. Ennek a politikának végcélja a szocialista forradalom teljessé tétele, a szocializmus teljes felépítése, majd a kommunista társadalom megvalósítása. Ez a politika a marxizmus—leninizmus talaján áll, reális politika, s ezt a tulajdonságát tíz esztendőn keresztül megtartotta és a jövőben is megtartja.

Világosan kell azonban látni, hogy a fővonal változatlan, de a rövidebb időre szóló célkitűzések megvalósulnak és helyükbe újak kerülnek kialakításra. A szocialista forradalmat nem lehet merev, álló helyzetben vizsgálni. A szocialista forradalom folyamat, amelyben az osztályerők és a rövidebb időre szóló célok is változnak. Ilyen szempontból igen is változik —' és jelentős változáson ment keresztül — a mi pártunk politikája.

1956-ban fegyverek néztek szembe, s az olyan helyzetnek megvan a maga vastörvénye. Amikor az ellenség kezéből a fegyvert kiütöttük, más lett a helyzet Annak is megvoltak a követelményei. így került sor a szocializmus alapjainak lerakása után az ismert amnesztia rendeletre. 1965. végén — az ár- és bérintézkedések időszakában — ellenséges, demagóg elemek megfeledkeztek önmagukról és társadalmunk erejéről. Ágálni kezdtek társadalmunk ellen. Ezeket felelősségre kellett vonni, meg kellett büntetni ,_De nem ezek a jelenségek adják politikánk változó elemeit A változó elemek eredője az, hogy új és új feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy a nagy célhoz, a kitűzött perspektívához eljussunk. Ezt mindenképpen látni kell.

S mennyire a munkásosztály érdekeit szolgáló politika az, amelyet a mi pártunk képvisel? — Ezt a politika . kihatásában lehet vizsgálni és bizonyítani.

Mindazokat, amit « munkásosztály valaha zászlajára irt, amiért a párt harcba hívta az osztályt, ez a politika hűen szolgálja. Világosan meg kell azonban különböztetni a párt politikájában az állandó jellegű és a változó elemeket ahhoz, hogy a politika stabilitását világosan lástuk. Így látja pártbizottságunk ezeket ■ kérdéseket.

A pártbizottságok, pártszervezetek a beszámolás időszakában általában sokoldalúan tevékenykedtek a társadalmi és tömegszervezetek irányítása, pártvezetése érdekében. A viszony a pártszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek, tömeg- mozgalmak között egészséges, alkotó.

A KISZ-ről és az ifjúság munkájáról

Mintegy hetvenezer KISZ-korosztáiyú fiatal él a megyében. Ezek közül az ifjúsági szervezetnek tagja 28 032 fő, a KISZ- korosztályú ifjúság 40 százaléka. A szervezettség legjobb a tanulóifjúság körében. A középiskolás fiataloknak 73 százaléka tagja az ifjúsági szervezetnek. A KISZ munka-leghatékonyabb a munkás- és szövetkezeti ifjúság körében. Ezt fejezik ki az ifjúsági szocialista brigádmozgalmak, az ifjúsági termelési mozgalmak. Az utóbbi időben fellendült és fejlődik a KISZ tevékenysége a középiskolákban, a tanuló- ifjúság körében is.

A KISZ tevékenységét a végrehajtó bizottság a beszámolás időszakában több vonatkozásban vizsgálta, és összességében eredményesnek tartja. A KISZ bizottságok és KISZ szervezetek kezdeményezően lépnek fel a politikai élet területén és a termelő munkában. A vietnami nép megsegítését célzó akcióban több tízezer fiatal vett részt. Közel egymillió forintot fizettek be az ifjúsági szervezetek a vietnami segélyszámlára.

A termelés minden ágazatában működnek ifjúsági brigádok. Az „Ifjúság a szocializmusért” évről évre nagyobb tömegeket vonz.

A KISZ szervezetek a pártszervezetek

legközvetlenebb támogatói. A párt előtt álló feladatokban mindenkor segítik a pártszervezetek munkáját.

A megyében élő fiatalok túlnyomó többsége kiáll a párt politikája mellett, igenli szocialista társadalmunkat, ebben a rendszerben akar élni, tiszteli, becsüli szocialista hazánkat. Vannak azonban más jelenségek is. Van cinizmus, könnyű életre törekvés, tiszteletlenség a felnőttek iránt, nyugat előtti hajbókolás, minősíthetetlen öltözködés, hajviselet, magatartás a fiatalok részéről. Ezek a jelenségek idegenek a mi felfogásunktól, idegenek társadalmunktól. Leküzdésük érdekében — elsősorban eszmei, politikai munkával — a KISZ szervezeteknek lényegesen többet kell tenni. Egész ifjúságunkban tovább kell erősíteni a hazaszere te tét, a honvédő

szellemet, a proletár nemzetköziséggel összefüggő nemzeti büszkeség érzését, s fel kell lépni az ezzel ellentétes, káros, nacionalista, kozmopolita, nyugat felé hajbókoló jelenségekkel szemben.

Az elkövetkező időben változatlanul feladat a KISZ szervezetek létszámának növelése. Különösen nagy figyelmet kell ilyen szempontból fordítani a falusi területekre. Általános feladat a KISZ tevékenység színvonalának és hatékonyságának emelése, az ifjúság szocialista szellemű nevelésében való tevékeny részvétel.

A kommunisták munkája a szak- szervezetekben

A megyében 12 szakmai szakszervezet működik. Tevékenységüket a Szakszervezetek Megyei Tanácsa fogja össze és Irányítja. A szakszervezeti tagok száma 76 314 fő, nyolc és fél százalékkal több mint az előző pártértekezlet idején volt. A szakszervezetekben a kommunisták eredményes munkát végeznek. Ez különösen kifejezésre jut a szocialista versenymozgalomban, a munkások közötti folyamatos szakszervezeti munkában és az érdekvédelmi feladatok mind eredményesebb megoldásában. A szakszervezetek segítik közvetlenül a szocialista brigádokat vállalásaik teljesítésében. A szocialista brigádmozgalom négy esztendő alatt tömegmozgalommá vált. 1962-ben 216 szocialista brigád volt a megyében 2224 taggal. Jelenleg a szocialista brigádok száma 844, részt vesz bennük 8648 ember. A címért 1962-ben 1267 brigád küzdött 11 552 taggal, jelenleg 1333 brigádban 12 722-en harcolnak a megtisztelő cím elnyeréséért

A szakszervezetek szerepe, a szakszervezeti munka jelentősége a szocialista építőmunka idején tovább növekszik. Ezt mutatja az a tény is, hogy a gazdaság- irányítási rendszer felülvizsgálatával, az új irányítási rendszer alapelveinek Kidolgozásával egyidőben a Politikai Bizottság megvizsgálta a szakszervezeti munka helyzetét, a szakszervezetek pártirányítását és részletes határozatot fogadott el ezekről. Pártunk arra törekszik, hogy a szakszervezetekbe tömörült dolgozó tömegek megértsék, elfogadják, a gyakorlatban megvalósítsák a párt politikáját. Ezt a szakszervezetekben lévő kommunisták tevékenységén keresztül kívánja megvalósítani.

A szakszerveteti munka színvonalának és hatékonyságának emelése érdekében egyik fontos feladat a szakszervezetek önálló tevékenységének fokozása. Magasabb színvonalra kell emelni a szakszervezeti életet. Az SZMT, a megyei bizottságok segítsék elő, hogy az üzemekben, vállalatoknál és intézményekben átfogóbb, élénkebb szakszervezeti munka alakuljon ki. Segítsék elő a szakszervezetek kezdeményezését, önálló fellépését a vállalatok és intézmények vezetői előtt. Támogassák az alapszervezeteket abban, hogy a dolgozók szakmai, politikai nevelésére vonatkozó SZOT határozatoknak érvényt szerezzenek, és hogy tovább fejlesszék a szocialista versenymozgalmat — különösen pedig a szocialista brigádokkal való fog- lälkozäst

Tovább kell fejleszteni a szakszervezetek tevékenységében az érdekvédelmi munkát Társadalmunkban a dolgozók érdekei egybeesnek az állami érdekekkel, de ennek gyakorlati megvalósítása harci feladat. Az érdekvédelem szocialista viszonyok között általában nem szembeállást, hanem együttműködés megteremtését jelenti a vállalati-, gazdasági- és állami szervek képviselőivel. Az elkövetkező időkben — a gazdasági vezetés növekvő önállósága közepette — a szakszervezetek részéről még határozottabb fellépés, kiállás szükséges a dolgozók érdekében

A megyei bizottság úgy látja, hogy a szakszervezetekben dolgozó kommunisták figyelmét a következőkre kell összpontosítani:

— Maradéktalanul érvényt szerezni a szakszervezeti munkára vonatkozó párt- határozatoknak és állásfoglalásoknak;

— Megjavítani a szakszervezetekben a szervezeti életet. Nagyobb tekintélyt kell teremteni a vezető szakszervezeti szervek határozatainak;

— Továbbra is nagy figyelmet fordítani a szocialista versenyre, különösen a

szocialista brigádmozgalomra;

— Tovább folytatni és magasabb színvonalra emelni a dolgozók szakmai, politikai és kulturális nevelését célzó tevékenységet;

— Tovább kell fejlesztem az érdekvédelmi tevékenységet.

A tömegmozgalmak tevék eny ségéről

A beszámolási időszakban tovább erősödött a Magyar Honvédelmi Sportszövetség és eredményesen látja el a rábízott ifjúsági nevelő-, katonai elő- és utóképző feladatokat. Erősödött, szélesedett a nőmozgalom, a Vöröskereszt, javult a Hazafias Népfront bizottságok tevékenysége.

Létrejöttek és megerősödtek a beszámolás időszakában az egységes sportszerve zetek, s noha ebben az előrehaladás, í megszilárdulás még sok kívánnivalót hagy maga után, hatásuk már a minőségi- ét tömegsportban egyaránt érezhető.

Az elkövetkező időszakban még inkább szükséges, hogy a tömegszervezetekben tömegmozgalmakban a kommunisták széleskörű tevékenységet fejtsenek ki, a pán politikáját minden időben képviseljék, ennek végrehajtására szervezzék, mozgósítsák a társadalmi és tömegszervezetek pártonkívüli dolgozóit, s ezúton megvalósítsák és erősítsék a kapcsolatot a párt áa a tömegek között.

A munkásőrség

A beszámolás időszakában erősödtek, fejlődtek a munkásőrség megyei egységei. Jelentős lépés volt ebben az időben a szolgálati idő szabályozása, a tartalékképzés, új fiatal erők felvétele. A munkásőrség alakulataiban a megye egész területén, fegyelmezett, kommunista munka folyik. Elismeréssel és köszönettel szólunk azoknak az elvtársainknak és KISZ fiataloknak a munkájáról, akik a mindennapi tevékenység mellett vállalták és becsülettel teljesítik a munkásőrség keretében a fegyveres szolgálatot.

Meggyőződésünk, hogy a munkásőrségben szolgáló elvtársaink az elkövetkezendő időben is lelkesen tesznek eleget önként vállalt kötelezettségeiknek, s társadalmunk többi fegyveres testületével együtt eredményesen oldják meg a jelentkező feladatokat.

A kádermunkában és személyzeti munkában az elmúlt négy esztendő egyik fontos eseménye és eredménye — azzal együtt, hogy a káderállomány bővült, politikai, szakmai felkészültsége erősödött — a káderhatáskör kiszélesítése. A területi pártbizottságok és alapszervezeti vezetőségek' munkájára ez kedvezően hatott. Szélesedett és ezzel együtt növekedett a felelősség a kádermunkában, ami nagyobb stabilitást eredményezett a vezetésben.

A káderpolitikai elvek érvényesítése

Pártbizottságunk azt jelenti a küldöttértekezletnek, hogy a párt-, állami-, társadalmi- és gazdasági élet vezető posztjain túlnyomó többségükben tapasztalt, politikailag jól felkészült, vezetésre alkalmas káderek vannak. A ki választásnál, iskoláztatásnál, előléptetésnél, a nevelésben, személycseréknél a pártbizottságok, pártszervezetek betartják, helyesen alkalmazzák a párt káderpolitikáját A hatáskör decentralizálása nemcsak a párt vezető szerveinek munkájában jelenteti fejlődést, hanem a funkciót viselők felelősségérzetét is növelte.

A kádermunkában történt jelentős előrelépés mellett jelentkeznek hibák és nehézségek is:

— Nem mindig és nem mindenütt egységesen alkalmazzák a párt káderpilití- kájának elveit Főleg gazdasági területen fordulnak elő esetek, hogy a szakmai tudás mellett a politikai követelmények csorbát szenvednek.

— Állami és gazdasági területen a vezetők politikai képzése háttérbe szorul. A tanácsi apparátusban például a továbbtanulók 93 százaléka szakmai továbükép- zésben vesz részt, — noha az egész apparátus 79. százaléka közép- és főiskolai végzettséggel rendelkezik, viszont 6 százalékának van egyéves pártiskolai, vagy annál magasabb értékű politikai képzettsége.

— A káderek egy részénél — párttagoknál is — tapasztalható kispolgári nézet és szokás, anyagiasság, kapzsiság, a párt erkölcsi normáinak megsértése. Az ilyen jelenségek ellen a pártszervek és párt- szervezetek fellépnek. Több fontos tisztséget viselő párttag, vezető elmarasztalása, sőt tisztségből való leváltása vált szükségessé a beszámolás időszakában is.

A kádermunkában továbbra is elsőrendű feladat a párt káderpolitikai irányelveinek érvényesítése. A kiválasztásnál, alkalmasság elbírálásánál mindent megelőző követelmény a politikai alkalmasság, a pórt politikájához való viszony. Ez párttagra és pártonkívülire egyaránt vonatkozik. Ezt semmi mással — sem érdemekkel, sem magas szakmai tudással — nem lehet helyettesíteni. További előrelépést kell elérni a területi bizottságok és alapszerv«-