Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP mm. november M A Központi Bizottság beszámolója — az árszífíVönal stabil i- tására való törekvés. A reform kiterjed a szocialista építés más fontos kérdéseire is, így az anyagi ösztönzésre és a munka szerinti elosztás szocialista elvének következetesebb al- kalmazásáraj A jövőben arra kell törekednünk, hogy elsősorban a dolgozók munkabérét növeljük, viszont mindenki fizesse meg annak értékét, amit fogyaszt. A munkabér, jobban tükrözze a dolgozók tényleges teljesítményét, ez a szocialista munka szerinti elosztás elvének következetesebb alkalmazása; Ezért bátrabban kell haladnunk a bérek és a keTisztelt Elvtársak! A két kongresszus közötti időszakban a .dolgozók életszínvonala a reálbér 9 százalékos, a reáljövedelem 18 százalékos, a társadalmi juttatások 38 százalékos növekedésével jelentékenyen emelkedett. Az életszínvonal emelésének megfelelő irányzatai, a reálbér 9—10 százalékos, a reáljövedelem 14—16 százalékos emelkedése, szerepelnek a harmadik ötéves terv számaiban. A munkások, a dolgozók életkörülményeinek további javításával a pártnak és a kormányzatnak mindenképpen és sok vonatkozásban foglalkozni kell. A Központi Bizottság az utóbbi időben néhány üyen kérdéssel behatóan foglalkozott abban a meggyőződésben, hogy az anyagi fedezet megteremtésére irányuló céltudatos munkával a legközelebbi években megoldhatunk arra érett kérdéseket A munkások és alkalmazottak életkörülményéinek lényeges része a munkaidő, amely nálunk az iparban heti 48 óra. A Központi Bizottság a munkaidővel kapcsolatban javasolja a kongresszusnak, mondja ki határozatként: 1. Az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva, 1968-ban megkezdve, vállalatonként, Szemenként, fokozatosan 1970 végéig az összes ipari dolgozó munkaidejét 48 óráról átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni. 2. Az egészségre ártalmas és különösen nehéz fizikai munkát igénylő munkakörben eddig 170 ezer dolgozó munkaidejét csökkentették heti 36—42 órára, ezt a munkát folytatni kell és fokozatosan 1970 végéig azonos mérvű mun- baidőcsökkentést kell végrehajtani az összes még hátralevő hasonló munkakörben, mintegy 60—-70 ezer dolgozónál. A párt, kormányzatunk a dolgozó nők, anyák, a gyermekeket nevelő szülők helyzetének könnyítésére eddig is szorgalmazta a családi pótlék rendszerének fejlesztését és ezt az anyagi fedezet megteremtésétől függően a jövőben is szorgalmazza. Az eddigi intézkedésen túlmenően most bevezethető további intézkedéseket is javasol a Központi Bizottság; 1. Javasoljuk, tegyük lehetővé, hogy a kisgyermekes anya, munkaviszonyából eredő jogait biztosítva, gyermeke gondozása céljából a gyermek két és fél éves koráig két éven át otthon maradhasson és havi 600 forint gyermekgondozási segélyt kapjon. 2. A gyermekgondozási segély rendszerét azokra a tsz-ekben dolgozó nőkre is ki kell terjeszteni akik eleget tesznek tagság) Kötelezettségűknek. é r esetek differenciáláséban is. Az új gazdasági mecha-' nizmustól joggal azt várjuk, hogy növekszik az állami irányító szervek tekintélye. Üj tartalmat kap az állami fegyelem, megszűnik a felelősség áthárítása, a kicsinyes civódás részkérdésekben, de megnövekszik a tényleges irányítás súlya. Most mindent meg kell tennünk, hogy a gazdasági vezetés reformjának részintézkedései összhangban legyenek a jóváhagyott alapelvekkel és a reform 1968 januárjával teljes hatékonyságában életbe léptethető legyen. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Pártunk, társadalmunk eszmei, politikai vezetőjét, tevékenységében a munkásosztály forradalmi elmélete, a marxizmus—le- ninizmus vezérli. A marxizmus—leninizmus, mint minden igazi tudomány a gyakorlattal kölcsönhatásban szüntelenül fejlődik. Pártunk alapvető feladata a sokoldalúan kifejtett ideilógiai munka: a) Alkotó módon alkal- mazzg és fejleszti a marxista elméletet és választ ad a fejlődés új kérdéseire; b) propagálja és terjeszti a marxista—leninista elméletet, a kommunista világnézetet, harcot folytat az ellenséges szemléletek ellen; c) a tömegek céltudatos aktivizálásával az elméletet a társadalom anyagi ereiévé változtatja. Az előadó a téma kapcsán — elöljáróban —« a szocialista tudat, az anyagi érdekeltség és az anyagiasság problémáiét, ellomez- te. maid így folytatta: Ideológiai munkánkban kiemelkedő fontosságú a szocialista haznfiság elmélyítése, a nacionalizmus élkérdést, mégpedig az építést, az elosztási rendszert és az igénylés rendszerét egyaránt. Az építésnél azt, hogy a tervet mi módon le. hetne túlteljesíteni. A gazdasági reformmal összefüggésben meg kell vizsgálni, hogy az üzemek létesíthessenek saját pénzügyi alapot és saját kivitelezésben is építhessenek dolgozóiknak bizonyos számú lakást, továbbá, hogy a lakásépítő ipari kapacitást hogyan hevíthetnénk a kisipari termelő - szövetkezetek bevonásával. Az elosztási rendszert is javítani kell oly módon, hogy abban a tanácsok fő szerephez jussanak és az elosztás a nyilvánosság ellenőrzésével történjék. leni harc, az internacionalizmus erősítése. Üjabban az imperialisták és a reakció honi maradványai szeretnék felszítani a nacionalizmus eszméjét a szocialista országokban, azzal a céllal, hogy a régi recept szerint megosszák és kijátsszák egymás ellen e népeket. Szocialista országokban is akadnak egyes emberek, akik rövidlátó módon kacérkodnak a nacionalizmussal és ezzel, — bár azt szolgálni vélik, ártanak a szocialista ügynek. Az imperialisták azonban hiába reménykednek, a szocialista országokat vezető marxista—leninista pártok nagy forradalmi tapasz- ' falatokkal rendelkeznek, népeik között szocialista, testvéri barátság épül, alapvető érdekeink közösek, és a burzsoá nacionalizmus nem fog éket verni közénk. Pártunk d szocialista ha- zafiság lényeges elemének tekinti a munkásnemzetköziséget. Ezért ideológiai munkájában az internacionalizmus, a más népek iránti barátság szellemében neveli a magyar népet. A proletár internacionalizmus eszméjében egyesül a szocialista haza, a A munkások és alkalmazottak életkörülményei Az elosztás igazságosabbá csak akkor tehető, ha módosítjuk az igénylés rendszerét is. Akinek módja van, az csak megfelelő anyagi hozzájárulással igényelhessen, bizonyos jövedelemhatáron felül keresők pedig ne igényelhessenek és ne kaphassanak állami bérlakást. Tisztelt Elvtársak! Jelenlegi viszonyaink között a gazdasági építőmunka a párt. a forradalmárok számára az osztályharc központi kérdése. E. munka sikerétől • függ szocialista céljaink elérése, a munkásosztály, a dolgozó nép élet- színvonalának további emelkedése. Feladataink: 1. Minden erővel dolgoz, ni a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséért. 2. A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítő munkáját a párthatározat elveinek és a megadott határidőknek betartásával befejezni. 3. A gazdasági mechanizmus reformjának életbeléptetését és hatékonyságát biztosítani. 4, A feladatok helyes meghatározásával a felesleges kettősségek felszámolásával biztosítani, hogy egy részről a párt és a tömegszervezetek, másrészről az ál- tami-gadzasági szervek, illetve a tanácsok eredményesen és a leghatékonyabban tudjanak dolgozni és együttműködni a nép- gazdasági feladatok megoldásán. 5. A pártnak a gazdasági munka terén is be kell töltenie vezető szerepét, a központi és területi pártszerveknek, a párt alapszervezeteinek kell országosan és helyileg biztosítani gazdaságpolitikánk érvényesítését, az országos és helyi érdekek megfelelő összehangolását. nemzetközi munkásosztály, a szocialista világrendszer érdekeinek azonossága, és az ezek-. hez való hűség. Pártunk a leninizmus tanításaihoz híven hű a proletár internacionalizmus eszméjéhez. Fő feladatunk a szocialista társadalom felépítése hazánkban. Ebből kiindulva hozzuk döntéseinket, de azok nem lehetnek ellentétesek a szocialista világrendszer orszáAz ideológiai kérdések közül érinteni szeretném még a vallásos világnézethez, a vallásos emberekhez, az egyházakhoz való viszonyunkat. Pártunk álláspontja e kérdésekben alapjában mindvégig helyes volt Pártunk világnézeté szemben áll minden idealista vi Lágnézettel, így a vallásos világnézettel is. Ez eszmei harcot jelent Hazánkban vallásszabadság van, pártunk kerül mindent, ami a vallásos emberek érzéseit sértené, de nem mond le arról, hogy küzdjön a fel- világosodottságért, a tudományos világnézet elterjesztéséért. Az osztályharc frontja szerintünk nem a hívők és nem hívők között húzódott és nem ott húzódik ma sem. Bármely^ fe- lekezethez tartozó hívők szabadon gyakorlhatják vallásukat, hátrányos megkülönböztetésben nincs részük, egyenjogú állampolgárai a hazának. A felszabadulást követően voltak éles politikai harcaink különböző egyházak vezetőivel, de nem egyházi, hanem világi és hatalmi kérdésekben. Amikor egyes egyházi vezetők még a Habsburg királyi házhoz való hűségért, a földbirtokos és kapitalista osztály érdekeinek védelmében léptek fel és imperialista ellenségeinkkel szövetkeztek, akkor éles volt a harc, de ebben a formában már a múlté. Jelenleg a Magyarországon működő egyházak és az állam viszonyát, mindkét fél számára elfogadható egyezmények szabályozzák gaiaak, a nemzetközi munkásosztálynak közös érdekeivel és közös frontban, egységesen kell harcolnunk közös ellenségünk, az imperializmus ellen. Ezért mi elítéljük a kínai vezetők jelenlegi irányvonalát, amely a világforradalomról sűrűn hangoztatott szavak ellenére mindinkább láthatóan nacionalista, nagyhatalmi, hegemón törekvéseket mutat. Kielégítően. Amióta az egyházak vezetői a szocialista társadalmi rend megszületését és fennállását tudomásul vették és a helyzetet e reális valóság alapján ítélik meg, nem egy társadalmi kérdésben is közös nevezőre tudtuk hozni álláspontunkat. Az állam, az egyház számára elfogadható és a nép érdekeinek, szocialista építő munkájának megfelelő helyzet kialakításában a párt, az állam helyes politikája mellett szerepe van a hívő tömegek demokratikus állásfoglalásának. Szerepük van az egyházak vezető testületéiben reálisan gondolkodó embereknek, és a különbö ző egyházak, gyarapodó számú haladó papjainak is, akikkel a Hazafias Népfront keretében a kölcsönös tisztelet alapján, egyetértésben dolgozunk népünk javára. A tapasztalatok alapján mi üdvözöljük a marxisták és keresztények között a nyugati országokban megkezdődött párbeszédet, amelynek célja, hogy a haladás és a béke érdekében a közös fellépés alapjait és módozatait megtalálják. A Központi Bizottság referátuma összegezte a tudományos élet, a kutató munka területén elért fejlődést, s az elmúlt évek tapasztalatai alapján felhívta a figyelmet: A következő években arra kell törekednünk, hogy az ipar, a mezőgazdaság, kulturális életünk igényelje a tudomány fokozottabb segítségét, s határozzon meg konkrét, időszerű feladatokat, amelyeket a tudomány eszközeivel kell megoldani. Művelődésügy Az utóbbi négy évben né pünk műveltsége tovább gyarapodott. Minden általános iskolát végzett 100 tanuló közül 42 középiskolában, 41 pedig szakmunkás- tanuló intézetben folytatja tanulmányait. Ma évenként másfélszer annyi szakembert bocsátanak ki egyetemeink, főiskoláink, mint az egyetemi, főiskolai hallgatók száma 1937/38-ban ösz- szesen volt A tízezer lakosra jutó nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók tekintetében olyan fejlett európai kapitalista országokat előztünk meg, mint Anglia, Franciaország, Olaszország, Svédország.^ E tények szocialista építésünk legszebb eredmértvei közé sorolhatók. A VIII. kongresszus egyik jelentős döntése a származási kategóriák eltörlése és az új egyetemi-főiskolai felvételi rendszer bevezetése volt. A döntés helyességét a gyakorlat igazolta. A felvételi rendszer követelményei: a felkészültség, a tehetség, rátermettség és a magatartás fokozottabb helytállásra serkent és jobb tanulásra, a képességek fejlesztésére ösztönöz. Az ez évi egyetemi felvételi vizsgákon a korábbinál nagyobb lehetőséget biztosítottunk a felkészültsée mellett a tehetség, a rátermettség és a magatartás figyelembevételére. Nem számolva a ma más munkakörben dolgozó munkások és parasztok gyermekeit, a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya országosan nem csökkent, a hallgatók 44—45 százaléka közülük való. Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy egyes — különösen budapesti — egyetemeken arányuk alacsony. 1961 óta közoktatásunk egészét átfogó reform megvalósításán dolgozunk. Az oktatási reform eddigi tapasztalatai igazolták a lefektetett alapelvek helyességét. Az iskolareformmal a Központi Bizottság behatóan foglalkozott. A gyakorlati végrehajtás néhány torzulását és hibás értelmezését kijavítottuk Folytatnunk kell azonban erőfeszítéseinket, hogy ^ az eredeti célnak megfelelően csökkentsük a tanulók megterhelését, ugyanakkor minden iskolatípusban korszerű műveltséget nyújtsunk, tegyük hatékonyabbá a tudományos, szocialista világnézeti nevelést, s készítsük fel tanulóinkat a tudatos szakmaválasztásra és választott élethivatásukra. A mi társadalmunkban a műveltség, a szakmai ismeretek, a tudás megszerzésének különböző útjai vannak, akik iskolai keretben sajátítják el, mások pedig egyénileg képezik magukat. Olyan gyakorlatot javasolunk — és elkezdtük ennek bevezetését — mely mindenkinek lehetővé teszi, hogy bármely oktatási intézményben vizsgázhasson és megfelelő tudás esetén erről bizonyítványt is kaphasson. Az iffGSSg sevöesétteri, oktatásában alapvető szerepük van a pedagógusoknak Nevelőink többsége hivatását átérezve, munkájával magatartásával igazolja, hogy a nevelésben a párt, rendszerünk hűséges szövetségese. Most is azt kérjük tőlük: soha el ne felejtsék, hogy népünk legféltettebb kincsét, a jövő nemzedéket bízza rájuk. Kulturális politikánk eredményességét bizonyítja, hogy a szocialista közművelődés az utóbbi négy esztendőben népünk újabb, még szélesebb tömegeit fogta át A könyvforgalom az utóbbi öt évben 554 millió fo* rintról 778 millióra, a tanácsi és üzemi közművelődési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma több, mint 2 millióra, a kölcsönzött kötetek száma pedig 30 millióról 49,5 millióra emelkedett. Az is figyelemre méltó, hogy a múzeum- és tárlatlátogatók száma az utóbbi években kétmillióval nőtt, hogy a múlt év hangversenyeinek és esztrádműsorainak 1,2 milliós közönsége felerészben komoly zenét hallgatott, hogy a mozilátogatók 65—70 százaléka szocialista filmeket tekintett meg. Talán még fontosabb, hogy a közvélemény az utóbbi időben az' alkotásokat, a kulturális és művészeti élet jelenségeit, ese^ menyeit, mint közéleti kérdéseket, érthetően, kritikusan és széles körben vitatja. Az alkotói légkör jelentős javulásához vezetett az, hogy a kulturális életet elsősorban eszmei eszközökkel irányítjuk, hogy stíluskérdésekbe hatalmi szóval nem szólunk bele, s a kísérletezés szabadságát biztosítjuk. Jórészt ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben eszmeileg, művészileg magas színvonalú művek születtek, amelyek nagyrésze szocialista művészetünk nemzetközi tekintélyét is erősítette. Az sem véletlen, hogy líránk szocialista elkötelezettségű ága, a közéleü líra tett szert a legnagyobb népszerűségre. Művészi erejű filmjeink azért adhattak újat, azért arathattak jelentős nemzetközi sikereket, mert a magyar valóságról, népünk múltjáról és társadalmunk jelenéről pártos közéleti szenvedéllyel szóltak, ha dráma- irodalmunk nem is dicsekedhet ilyen eredményekkel, szinikultúránk az elmúlt időben sok kiemelkedő produkcióval gazdago dott, s külön elismerésre méltó az az erőfeszítés, amivel ' a vidéki színházak a mai magyar dráma ügyét szolgálták. Zenei életünkben méltó helyre került a Bartók-hagyomány, és a 20. század zenéje: zeneművészetünk több új magyar opera sikerével dicsekedhet. Képző- és iparművészetünk különösen a monumentális szobrászatban, a képgrafikában és az iparművészet több ágában ért el jelentős eredményeket. A beszámoló feltárta e kulturális életben tapasztalható negatív jelenségeket, s rámutatott: Kulturális politikánknál elvileg és gyakorlatilag egyaránt világosabbá kell tennie, hogy mi melleti állunk ki, hogy szocializmust építő népünknek szocialista kultúra kell. Továbbra is minden erőnkkel támogatjuk a széles tömegekhez szóló, szocialista szellemű, humanista alkotásokat. A televízió, a rádió, a sajtó, az ismeretterjesztés és népművelés munkájában ezek terjesztésének és propagálásának kell az eddigieknél határozottabban érvényt szerezni. Támogatjuk azokat az útkereséseket, kísérletezéseket is, amelyek a szociaAz ideológiai munka 3. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy nemcsak az anya, hanem az olyan apa is kapjon családi pótlékot, aki egyetlen kiskorú gyermekét egyedül neveli. A Központi Bizottság, eddigi politikánkhoz híven, annak érdekében, hogy a falusi dolgozók életkörülményei közelebb kerüljenek a városi dolgozókéhoz, javasolja: 1. A termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának rendszere — a nyugdíj és a táppénz ellátásban a szövetkezeti sajátosságot megtartva — a harmadik ötéves terv időszakában kerüljön a bérből és fizetésből élők színvonalára. 2. Javasoljuk, hogy 19“fl végéig a termelőszövetkezeti tagok családi pótléka érje el a bérből és fizetésből élőkét. Fontos társaalmi kérdés a lakáshelyzet további javítása. Ismeretes, hogy kidolgozásra került egy 15 éves terv, amely 1975-ig egymillió lakás építését irányozza elő. A második ötéves tervben eredetileg 250 ezer lakás építése szerepelt. ezt a számot a VIII. kongresszus felemelte 300 ezerre, ténylegesen 282 ezer lakást sikerült felépíteni. A harmadik ötéves tervben 300 ezer lakás építését irányozzuk elő. Ez az előirányzat alapjában megfelel a 15 éves terv időaránvos részének. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a terv végrehajtása mellett ismét meg kell vizsgálni a lakásA vallásos világnézet
